Pünkösd

 

Balassi Bálint: A borivóknak való

 

Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje,

Mindent egészséggel látogató ege,

Hosszú úton járókat könnyebbítő szele!

Neked virágoznak bokrok, szép violák,

Folyó vizek, kutak csak neked tisztulnak,

Az jó hamar lovak is csak benned vigadnak.

Sőt még az végbeli jó vitéz katonák

Az szép szagú mezőt kik széjjel bejárják.

Most azok is vigadnak, az időt múlatják.

Ki szép füven lévén bánik jó lovával.

Ki vígan lakozik vitéz barátjával,

S ki penig véres fegyvert tisztíttat csíszárral…

 

Pünkösd - A Szentlélek eljövetele

A pünkösd a kereszténység harmadik legfontosabb ünnepe. Beteljesítése, megerősítése a feltámadásnak, az Atyához való fölemeltetésnek, és főleg Jézus maradandó jelenlétének. A húsvéthoz alkalmazkodó pünkösd is mozgó ünnep a niceai zsinat (Kr. u. 325.) határozata óta.

Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap, neve a görög pentekosztész – ötvenedik - szóból ered.

 

A pünkösdkor a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára.

A katolikus pünkösdi ünnep tárgya a húsvéti misztérium beteljesedése: a Szentlélek eljövetele, ajándékainak kiáradása, az új törvény és az Egyház születésnapja.

 

 

Eredetileg a zsidó nép ünnepe volt, mikor is a húsvét szombatját követő ötvenedik nap a befejezett aratás meghálálásának ünnepe volt a Szentföldön. Krisztus korában a sínai szövetség ünnepe volt (Mózes megkapta Istentől - kőtáblákon - a törvényeket.) Akkor a jelei a szélzúgás és tűz volt, Isten jelenlétének, a kegyelem kiáradásának jelei. Izráel népe a Pünkösd ünnepét különleges áldozatok bemutatásával és pihenéssel töltötte el. Ekkor mutatták be az új gabonából készült két kovászos kenyeret, és gyümölcsöket is ajánlottak fel Izráel istenének.


 

Az Újszövetség előjeleit a próféták mondták ki az Ószövetségben, Krisztus születése előtt:

"Új szövetséget kötök veletek...akkor majd...új szívet adok nektek és új lelket oltok belétek...Az én Lelkemet oltom belétek...".  

Keresztelő János is jövendölt a Szentlélekről: " [Jézus] majd Szentlélekkel és tűzzel fog benneteket megkeresztelni"  

(Jézus Keresztelő Jánosnál keresztelkedett meg, és rögtön utána galamb formájában a Szentlélek leszállt Jézusra.)

 

A keresztény egyházi ünnep története

Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra.

"És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek, és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Szellem adta nékik szólniuk." (Csel 2:1-4)

Ekkor Péter apostol prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek, követték, megalakultak az első keresztény gyülekezetek. Ez az a "történelmi pillanat", amikor az idegen népek közé téríteni induló apostolok lépteivel a keresztény vallás világhódító útjára indult.

 

Pünkösdi népszokások


Az egyházi ünnepek közül talán a Pünkösdhöz kapcsolódik a legtöbb népszokás. E szokásokban tetten érhető a tavasz fölött érzett öröm, a természet ébredése. Abbahagyja a lusta téli nyújtózást a világ, ember és állat párt keres. Nedvektől duzzadnak a fák és bokrok levelei, zsong és zsibong az élet. Jól tudták a régiek, hogy ilyenkor meg kell állni egy pillanatra. A nagy nyári munkák beköszönte előtt kicsit pihenni és ünnepelni kell. Köszönteni az új életet, imádkozni a bő termésért, gyermekáldásért.



 

Magyarországon csakúgy, mint Európa számos országában a Pünkösd ünneplésében keverednek a keresztény, illetve az ősi pogány, ókori (római) elemek. A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál. A Római birodalomban május hónap folyamán tartották az úgynevezett Florália ünnepeket. Flóra istennő a római mitológiában a növények, virágok istennője. Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban természetesen a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.



 

Pünkösdikirály-választás

A pünkösdi királyt a legények közül választják ügyességi versenyeken. Európa nagy részén a középkor óta élő szokás, gyakoriak a lovas versenyek, különféle ügyességi próbák, küzdelmek. Amolyan legényvirtus volt, lovas versennyel, tűzugrással, tekézéssel. Aki a legderekabbnak bizonyult, egy évig "uralkodott", azaz ő parancsolt a többi legénynek, az ivóban ingyen ihatott, minden lakodalomra, mulatságra meghívták. Magyarországon a XVI. századtól kezdve vannak írásos nyomai e hagyománynak. Legérdekesebb leírása Jókai Egy magyar nábob című regényében olvasható.



 

Pünkösdi királyné járás


A XVIII. század végétől kezdve elterjedt a pünkösdi királynéjárás is, amikor a falu legszebb kislánya lett a kiskirályné, ami nagy tisztesség volt. A lányok mise után házról házra jártak jókívánságokkal, versekkel, énekkel köszöntve a háziakat, és virággal szórták be a szobát. A játék végeztével a vendéglátók megkérdezték a lányokat: "Hadd látom a királynétokat, édes-e vagy savanyú?" Ezután fellebbentve a díszes kendőt, megcsiklandozták a kiválasztott kislány állát. Ha a királyné mosolygott, de a fogát nem villantotta ki, akkor a háziak megnyugodtak, mert ez azt jelentette, hogy jó lesz a termés.



 

Pünkösdölés



Ez a szokás hasonló a pünkösdi királyné járáshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. Az Alföldön és Észak-Magyarországon volt jellemző, s nem csak lányok voltak a szereplői. Volt, ahol király és királyné párost jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. A gyerekek, vagy fiatalok csapata végigjárta a falut, s énekelve, táncolva adományt gyűjtött. Jellegzetes pünkösdi énekek voltak:

"- Meghozta az isten piros pünkösd napját, mi is meghordozzuk királynéasszonykát."; vagy

"- Mi van ma, mi van ma piros pünkösd napja."; vagy "- Pünkösdnek jeles napján?"


 

Mátkálás


Komatál küldést jelentett. Általában egynemű, ritkábban különnemű fiatalok barátságának volt ez a megpecsételése. A mátkatálat személyesen illett vinni a megajándékozottnak, aki ha elfogadta a barátságot ugyanezt a tálat kaláccsal, süteménnyel, gyümölccsel megrakva, hímzett kendővel letakarva küldte vissza.



Török basázás, borza király, rabjárás


Ezek a szokások Nyugat-Magyarország egyes vidékein voltak jellemzőek. Egy égetnivaló kisfiút felöltöztettek társai szalmával kitömött nadrágba, hogy úgy nézzen ki, mint egy török basa. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe. Szintén erről a területről ismert szokás, amikor körbevisznek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van. A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mennek a lányok után körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy "Segéljék ezeket a szegény katonarabokat." Persze ők is ajándékokkal térnek haza.



 

A csíksomlyói búcsú


A székelyek nagy ünnepét, a csíksomlyói búcsút, hagyományosan pünkösdkor tartják. Messzi földről érkeznek a zarándokok a kegytemplomhoz, Máriát dicsőíteni. A búcsú története 1567-re nyúlik vissza, amikor is a székelyek legyőzték János Zsigmond seregeit a Hargita Tolvaj-hágójánál.

Ennek a győzelemnek az emlékére kezdtek el a hívek a kegyhelyre járni, hogy pünkösd napján együtt várják a szentlélek eljövetelét. Manapság több ezer hívő eljön ide a világ minden tájáról. A csángók, a székelyek, a magyarok együtt imádkoznak a Szűz Anyához, sokan nyírfaágat tartanak a kezükben, amit Mária szimbólumnak tartanak. A körmeneten gyakran felcsendül a Boldogasszony anyánk és a Székely himnusz.



 

Étkezési szokások

Pünkösdkor a paraszt családoknál is ünnepi ételek kerültek az asztalra. A Pünkösd hagyományos étele a rántott csirke és az idei liba uborkasalátával. Juhtartó gazdáknál szokás volt a pünkösdi bárányból való ételek készítése: báránysült, báránypaprikás. Szintén kötelező volt valamilyen édes kalács készítése (fonott kalács, túrós lepény, mákos kalács). Sárközben sós kalácsot sütöttek, melyet tejföllel, borssal kentek meg. A bodza leveléből és virágából főzött szörpnek, teának minden betegséget gyógyító hatást tulajdonítottak.



 

Pünkösdi babonák, hiedelmek


Budaörs német népe pünkösd reggelén nyitva szokta tartani az ablakokat, hogy a Szentlélek átjárja a házat.
Jámbor szegedi öregek szerint a szél a Szentlélek szájából jön. Nem jó tehát szidni, mert szél, azaz szélhűdés, guta szele éri, üti meg az embert.
A múlt században ezen a napon még általános volt hajnalban, vagy pünkösd szombatján este a Tiszában való fürdés, hogy elkerülje a fürdőzőt minden betegség. A lányok is megfürödtek ilyenkor a Tiszában. Se menet, se jövet, se fürdés közben egy szót sem szóltak, abban a tudatban, hogy így nem fog rajtuk semmiféle rontás, igézés. Fürdés után pedig a füzek lombjai alatt fésülködtek meg.
Régi szőregi hiedelem szerint pünkösd éjszakáján a boszorkányok karikában szoktak táncolni. Ez a karika a boszorkányok tánchelye. Itt még a fű sem zöldell ki, meg van égve. Aki belelép, gyógyíthatatlanul megbetegszik. A bűbájosok pünkösd hajnalán "harmatot húznak". Ez a boszorkányok vize.
A kiszomboriak az ünnepen kenyeret szoktak elégetni. Hamuját a gabonaföldre szórták, hogy az aratás gazdag legyen.
Pünkösdi rózsát szoktak a mosdóvízbe szórni, hogy egészségesek legyenek.
A májusi pünkösdi időszak jelentős szertartása a zöld ágak házba vitele. Az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára, a kútgémre, a malmokra frissen vágott zöld ágakat tűztek. Az ősi termékenységvarázslások emléke ez a szokás, de egyben védelem is a rontás, a boszorkányok ellen. A földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől.
Aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz. A hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget, keléseket.
A teheneket nyírfaággal veregették, hogy jól tejeljenek.
Májusi eső aranyat ér, de a pünkösdi eső ritkán hoz jót, tartja a hiedelem



 

Forrás: wikipedia, Gombás Sándorné


 

 

 

 

Reviczky Gyula: Pünkösd

 

Piros pünkösd öltözik sugárba, 


Mosolyogva száll le a világra. 


Nyomában kél édes rózsa-illat, 


Fényözön hull, a szívek megnyílnak.

 

Hogy először tűnt fel a világnak: 


Tüzes nyelvek alakjába' támadt. 


Megoldotta apostolok nyelvét, 


Hirdeté a győzedelmes eszmét.

 

Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed' 


Ma is minden bánkódó szívének, 


Hogy ki tévelyeg kétségbe', homályba': 


Világító sugaradat áldja.

 

Habozóknak oldjad meg a nyelvét, 


Világosítsd hittel föl az elmét.

Hogy az eszme szívből szívbe szálljon, 


Diadallal az egész világon!

 

Piros pünkösd, szállj le a világra, 


Taníts meg új nyelvre, új imára.

Oszlasd széjjel mindenütt az éjjet, 


Szeretetnek sugara, Szentlélek!

 

 

 




Szép Ernő: Gyermekjáték

Mikor én kisfiu voltam,
Kis lovon nem lovagoltam,
Nem volt nékem ponnilovam,
Ponnilovam,
Ponnilovam,
Pedig de szép mikor rohan.

Ponnilovon sose ültem,
Kis biciklin se repültem,
Nem volt szép kis kerékpárom,
Kerékpárom,
Kerékpárom,
Pedig de jó rajta nyáron.

Nem volt képes meséskönyvem,
Nem volt csak iskoláskönyvem,
Pedig de jó otthon este,
Otthon este,
Otthon este
Lapozni ábrát keresve.

Sohase volt színes kockám,
Kis kastélyom, kis tornyocskám,
Kis hajócskám, kis vasútam,
Kis vasútam,
Kis vasútam,
Elutazni sose tudtam.

Én nem kaptam kardot, csákót,
Szép sárgaréz messzilátót,
Sose vittek hippodromba,
Hippodromba,
Hippodromba,
És lyukas se volt a ponyva.

Az a ponyva szétment régen,
Elmult az én gyermekségem,
Én már régen felserdűltem,
Felserdűltem,
Felserdűltem,
A nagyok közzé kerűltem.

Én játékot már nem kérek,
A gondoktól rá se érek,
De meghalok én is egyszer,
Én is egyszer,
Én is egyszer
S a mennyországba megyek fel.

Kiállok majd a tejútra,
Arra visz az isten útja,
Az újjamat majd felnyújtom,
Majd felnyújtom,
Majd felnyújtom,
Ha elsétál a tejúton.

Észrevesz az isten engem,
Megszólalok szépen, csendben:
"Kérem én még nem játszottam,
Nem játszottam,
Nem játszottam,
Játszani akarok mostan."

Megfogja majd a kezemet,
Angyalok közt maga vezet
Szegény gyerek otthonába,
Otthonába,
Otthonába,
Mennyei gyerekszobába.

Megkapom ott kardom, csákóm,
Szép sárgaréz messzilátóm,
Képes könyvem, színes kockám,
Szines kockám,
Szines kockám,
Lesz kastélyom, lesz tornyocskám.

Ami nem volt, lesz ott jócskán,
Kis vasútam, kis hajócskám.
Beültetnek hippodromba,
Hippodromba,
Hippodromba,
Csak én élvezem magamba.

Hogyha kedvem abban telik,
Ponnilovam megnyergelik,
Kis biciklim előhozzák,
Előhozzák,
Előhozzák,
Úgy járom a mező hosszát.

Égmezőben alkonyatban
Szép pillangót fogok ottan,
Ujjamon lesz arany pora,
Arany pora,
Arany pora,
Le nem mosom róla soha.




  Az önkéntesek már 2005-től, majd 2013-ban a hivatalos bejegyzést követően számos zenei-, gyermek-,   jótékonysági-, közösségi, egészséges életmóddal kapcsolatos programot szerveztek az egyházközségben. Az egyesület elnökének Dr. Tóth Béla és Strauszné Könözsi Vera karnagy és szervező munkájának, valamint a 25 tagú önkéntes tagság szolgálatának, felajánlásainak köszönhetően rangos művészek, művészeti együttesek, tudósok, egyházi méltóságok, külhoni magyarok vettek részt az egyházközségben szervezett programjainkban.

Köszönjük, ha Ön támogatja adója 1 %-ával az egyesület egyházközségben vállalt közösségi és kulturális szolgálatát, a városban folytatott evangelizációs munkáját!

  Musica Divina Egyesület





Kedves Barátaink, kedves Érdeklődők!

 

Az Uránia Nemzeti Filmszínház távmozi szolgáltatásként fogja vetíteni Jelenczki István  NEM, NEM, SOHA I-IV.CÍMŰ, TRIANONRÓL szóló négy részes dokumentumfilmjét, a meghírdetett időpontban.

Ez azt jelenti, hogy mindenki az otthonából, számítógépén keresztül nézheti meg a filmet.
Ehhez mind a két napra külön-külön 1 db jegyet kell megvásárolnia, de ezért többen is nézhetik a filmet.

Az Uránia honlapján megtalálják a tájékoztatót az alábbi linken:

http://urania-nf.hu/esemenyek/1828/2020/12/19/nem-nem-soha-i-iv-isten-az-igaz-ugyet-nem-hagyja-el-online-vetites

Azok számára, akik kevésbé jártasak az interneten történő vásárlásban, pontokba szedve szeretnék útmutatót adni. Egyben jelzem, hogy ne hagyják a vetítés napjára a vásárlást, mert a rendszer lassú, és időt igényel, amig megkapják a belépési kódot.

  1.     lépés: klikkeljen erre a likre:
    http://urania-nf.hu/esemenyek/1828/2020/12/19/nem-nem-soha-i-iv-isten-az-igaz-ugyet-nem-hagyja-el-online-vetites
  2.     A film  címe alatt találja a JEGYVÁSÁRLÁS feliratot piros színnel, mkét vetítési nap alatt külön-külön. Erre kell klikkelnie, és feljön egy következő ablak, amely a jegy.hu. oldalra vezet át. Ezen az oldalon a jobb oldali részben piros alapon olvashatja:
    Jegyek.
    Klikkeljen rá, és
    jobbról feljön egy új ablak, ahol a jegy árával egy sorban egy legördülő lehetőségbőol válassza ki az 1-t.

    Menjen vissza a bal oldalra, és a következő napi vetítésnél is klikkeljen a jegyvásárlásra, az előbbievel egyezően jelőlje be az 1 db jegyet.
    Ezután klikkeljen a tovább kosárhoz szóra.
  3.     Megjenik a kosár tartalma, ahol két db jegynek kell lennie, ellenőrizze a dátumokat a jegyeken.
  4.     A jobb alsó sarokban piros sávban megjelenik a Következő szó, erre klikkeljen.
    Megjelenik egy új ablak, ahol jelzik, hogy:
    bejelentkezés szükséges. Erre klikkeljen,

    és feljön a következő ablak:interticket bejelentkezés
  5.     írja be mail címét, ami azon a számítógépen van, amin a filmet nézni fogja
    Klikkeljen a kék színnel megjelenő regisztráció lehetőségre
  6.     Töltse ki a következő ablakban a kért adatokat, majd klikkeljen a regisztráció szóra
  7.     Nyissa meg levelezési rendszerét, és várja meg, amíg kap egy levelet a regisztráció visszaigazolásáról, amelynek végén klikkeljen a megerősítés szóra.
  8.     Ezzel visszajut az interticket bejelentkezési oldalára, és a regiszráció során megadott jelszavával már be tud lépni.
  9.     Visszajut a kosárhoz, ezen oldal jobb alsó felében a piros mezőben szereplő következő szóra klikkeljen, és töltse ki a kért adatokat, amelyek a számlája kiállításához szükségesek, majd klikkeljen a lap alján megjelenő tovább a fizetéshez feliratra
  10. A következő ablakban kéri, hogy ellenőrizze az eddig megadott adatait, majd jelőlje meg ráklikkeléssel a felkínált fizetési módok közül, amivel  fizetni szeretne. Kicsit lejjebb talál egy sort, ahol az elfogadom a feltételek sor előtti üres négyzetbe klikkeljen, majd a jobb alsó sarokban megjelenő fizetés szóra is klikkeljen.
  11. Fizesse ki a jegy árát, amelyről mail visszajelzést kap, majd egy következő mailban megkapja a számláját is.
  12. És lassan eljutunk a végkifejletig, valamennyi várakozás után mailt kap a jegy.hu-tól, amely levélben megadják mindkét napra a belépési kódot. A vetítés napján az előadás előtt klikkeljen a belépési kódra, és élvezze a filmet.

FONTOS

Ha gondja akadna a fizetéssel, ez adódhat abból, hogy az OTP-s bankkártyáknál bevezettek dec.1-től egy külön biztosági kódot, amelyet be kell állítani. Ebben bankja nyújthat segítséget. Ha bármiben megakad, kérem írjon nekem mailt telefonszámával együtt, és készséggel segítek.

Üdvözlettel

Zseni Annamária

annaliget@monornet.hu

+36-30-250-64-84




Ha nem volt alkalma megtekinteni a dokumentumfilmet, az Uránia Filmszínházban megteheti:

 

"2013-ban kezdtünk dolgozni a magyar nemzet lelkiállapotának feltárásán, megfogalmazásán. A nemzet lelkében megőrződött, elfelejtett, illetőleg elfelejtetett, vagy a hazugságok során meghamisított ÖN-KÉP-re kérdeztünk rá, megpróbáltuk előhívni a nemzet emlékezetéből azokat a drámai történéseket, amelyek meghatározták, és a mai napig meghatározzák a magyar nemzet lelki állapotát. Módszerünk a nemzetállítás technikája volt, amellyel másfél éven át dolgoztunk, majd pedig az így kapott anyagot sok száz órán át elemeztük, értelmeztük.
A nemzet sorsát befolyásoló, meghatározó évszázados, évezredes történelmi események lenyomatát a nemzet lelkületének tudattalanja őrzi.  A rendszerek működésében mindig ott van a kiegyenlítődésre való törekvés, amelyet a rendszer lelkiismerete vezet. Nincs tett következmény nélkül, legyen az belülről, vagy kívülről jövő bűn a Nemzet ellen.  

Az elvégzett nemzetállítási munkánk előre haladtával egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy olyan anyag birtokában vagyunk, amelyet valamilyen formában közre kell adnunk.
Elsőként film formájában fogalmaztuk meg a munka eredményeit.

A térkép nem azonos a tájjal. A mindennapjainkat a tájban éljük, részei vagyunk. A térképek a tájban való eligazodásunkat segítik. Megmutatják a rejtett utakat, járható ösvényeket, tiszta forrásokat. Filmünk olyan belső térképpé tud válni, amely megkönnyítheti, hogy a tájban eligazodjunk, és ne tévesszünk irányt. Bízunk abban, olyan érzelmi hatása van, amely a megtisztulás erejével hat."

Zseni Annamária és Jelenczki István





https://zeneakademia.hu/mindenprogram/2020-09-30-strausz-kalman-70-9521

 MŰSOR

Tóth Péter: Isteni pokol (ősbemutató)

Honegger: Johanna a máglyán

Kiss Emma, Oberfrank Pál (próza)
Szemere Zita, Kersák Edina, Busa Gabriella, Horváth István, Haja Zsolt, Kovács István (ének)
Budapesti Stúdiókórus
Honvéd Férfikar
Győri Filharmonikus Zenekar
Magyar Rádió Gyermekkara
Vezényel: Strausz Kálmán

„Baranyi Ferenc költői műve, a saját új Dante fordításából és középkori költők verseinek felhasználásával készült Isteni pokol. Többször nekikezdtem Paolo és Francesca szerelmi drámája megzenésítéséhez, azonban nem éreztem hitelesnek a zenei anyagot. Amikor Strausz Kálmán felkért egy kantáta komponálására, rögtön tudtam, hogy a szövegkönyv nem lehet más, csak ez a libretto. A munka gyorsan haladt, s néhány hónap alatt elkészült az operai elemeket sem nélkülöző, félórás kantáta, melyben az egyetlen női főszereplő mellett csak férfiak énekelnek szólóban vagy kórusként.” (Tóth Péter) A Johanna a máglyán a mélyen katolikus Paul Claudel és a protestáns Arthur Honegger alkotása. A hatalmas zenei apparátust és két prózai színészt alkalmazó mű tanulsága, hogy az Istenbe vetett hit és a lángoló hazaszeretet a legkilátástalanabb helyzetben is képes felrázni a nemzetet. Az eredeti francia szöveg Raics István magyar fordításában hangzik el. A mű zenei szövetében gregorián dallam, középkori világi zene, induló, francia népdal és gyerekdal is feltűnik.

 




Az MVM ötödik alkalommal hívja életre az MVM ZENERGIA című komolyzenei koncertjét 2020. augusztus 29-én, szombaton 20:00 órától, amely idén online közvetítés formájában valósul meg. A zenei műsor élő lesz, amelyet nagyszabású fényfestés, extra tartalmak, helyszíni bejelentkezések és interjúk színesítenek majd. Az MVM idén is a teljes jegybevételt jótékony célra ajánlja fel.

Az MVM ZENERGIA minden évben egyedülálló koncerttel, fantasztikus zenei élménnyel és látvánnyal várja a komolyzene szerelmeseit.

A sokszínűség jegyében az idei eseményen felcsendülnek többek között Liszt Ferenc, Hubay Jenő, Erkel Ferenc, Kodály Zoltán, Gabriel Fauré és Johann Strauss alkotásai is.

A fennálló pandémiás helyzetre tekintettel az esemény az idei évben online közvetítés formájában valósul meg, melyet kizárólag az előre megvásárolt jegyen szereplő kód segítségével lehet majd megtekinteni az mvmzenergia.hu oldalon. A zenei műsor élő lesz, amelyet nagyszabású fényfestés, extra tartalmak, helyszíni bejelentkezések és interjúk színesítenek, tesznek még emlékezetesebbé. Az augusztus 29-i MVM ZENERGIA műsorvezetője Bősze Ádám zenetudós, zenekritikus, műsorvezető.

 

Az exkluzív online koncert megtekintéséhez 2000 forintos támogatói jegy vásárlása szükséges.

Részletek:

 

https://fidelio.hu/klasszikus/fantasztikus-zenei-elmeny-es-latvany-sokszinu-komolyzene-online-ez-az-5-mvm-zenergia-157165.html

 





Trinitáriusok

 

Dr. Domonkos János:A Szentháromság rabkiváltó rendje (részletek)

(Ordo Sanctissimae Trinitatis de redemptions captivorum)

 

A trinitárius szerzetesek magyarországi szerepe

A trinitáriusok vagyis a Szentháromság foglyok kiváltásával foglalkozó rendjét a provencei báró Mathai János (+1213) párizsi teológiai magiszter, Notre Dame-i kanonok és Valois Félix (+1212), a Capetingek királyi véréből származó Cer-Froid-é (Aisne vidéki) remete alapították.

 

III. Ince pápa 1198-ban jóváhagyta, megerősítette az új rendet, és Szent Ágoston szabályai követése mellett arra kötelezte tagjait, hogy a pogányok fogságába sínylődő keresztényeket, ha kell, még önmaguk feláldozása árán is váltsák ki.

A két alapító megosztotta a feladatokat: János főként a rabkiváltást szervezte, Félix pedig az új rendtagok képzését biztosította. A pápa a Szentháromság rabkiváltó rendjének megjelölte, hogy tagjaik fehér öltönyt viseljenek, fehér vállvetőjükön (skapulare) vörös és kék színű kereszttel, fekete köpennyel és kerek kalappal.

A rend gyorsan elterjedt. Már az 1200. évben 200 keresztény foglyot szabadítottak ki. A középkorban kolostoraik száma meghaladta a 800-at. Rendházaik mellé a kiszabadított rabok ápolására kórházakat, a megnyomorítottaknak menhelyeket létesítettek. Az újkorban is megtalálták helyüket, sőt a török elleni felszabadító háborúk során jelentőségük tovább nőtt.

A török harcok idején utat találtak Lengyelországba és Ausztria-Magyarországba is. Amikor a lengyel király meghívására spanyol trinitáriusok Cordovából Bécsen át vették útjukat – missziójuk érdekében – kívánatossá vált, hogy a magyar föld közelében települhessenek le. 1688. november 19-i császári dekrétummal letelepedési engedélyt nyertek Bécsben. Alig szilárdult meg bécsi házuk, arra gondoltak, hogy a török dúlta magyar földön is otthont kaphassanak, hogy nemes rabváltó munkásságukat a magyar nép érdekében is érvényesíthessék.

A rend mindinkább szellemi és diplomáciai jelentőségűvé vált. Előkelő modorukkal, finom diplomáciájukkal, tudásukkal, szigorú aszkéta életükkel, a rabváltással az akkori közérdeklődés középpontjába emelkedtek.

Fontos támogatójukká vált I. Lipót császár, magyar király, aki Széchenyi György esztergomi érsekhez intézett levelében megjelölte: „Hőn óhajtom, hogy a török járma alatt nyögő keresztények kiváltásában oly üdvösen működő páterek mielőbb letelepedhessenek Magyarországon is.”

Nagy szószólójuk volt Kollonich Lipót érsek is. ő alapította az első magyar trinitárius zárdát 1693-ban Illaván. A város közepén ma is áll a nagyméretű kolostorépület, mely eredetileg várerősség, később a trinitárius rend székháza volt. Kollonich Lipót – később már esztergomi érsekként – Szakolcán akarta templomhoz juttatni őket, de amikor a rend azt kérte, hogy Pozsonyban szeretnének elhelyezkedni, a zálogba került Korona vendégfogadót adta nekik. A pozsonyi adományozó levél minden olyan kiváltságot biztosít számukra, melyet a többi rend már korábban elnyert. Később az alamizsnagyűjtést országszerte megengedte nékik. A Kollonichok jóindulata a trinitáriusok iránt családi hagyománnyá vált. Kollonich Zsigmond váci püspök, később bécsi érsek, valamint Kollonich Ádám generális, koronaőr és csongrádi főispán folytatták néhai Kollonich Lipót bíboros messzemenő jóindulatú pártfogását.

A hosszadalmas és fáradtságos, sok nélkülözéssel és szenvedéssel terhes rabváltó útjaikról visszatérőket méltóképpen szokták megünnepelni a trinitáriusok. A kiszabadított foglyokkal végigjárták a városokat, ahol rendházaik voltak. A bevonulást harangzúgás, trombitaszó jelezte. Zászlókkal, keresztekkel fogadták a gyakran rabláncaikat viselő férfiak és nők szánalmas csapatát, kiknek élén egy zászlós haladt. Más vallásúak is voltak a kiváltottak között. Nem kevés protestáns, aki a trinitáriusok önfeláldozó bátorsága, tanúságtevő ereje miatt katolikussá lett. A rendemptiok, a rabkiváltó utak leginkább Erdélyen át vezettek vissza, és természetesen Gyulafehérvárott is megálltak. 1720-ban a redemptio egyik része 96 magyar gyerekkel tért haza. Mártonffy György erdélyi püspök harangzúgás közepette fogadta őket, s az ősi magyar székesegyházban tartottak hálaadó istentiszteletet.

A spanyol sarutlan trinitáriusok megtelepedése hazánkban a 17–18. században történt. Az osztrák–magyar rendtartomány kolostorainak alapítási évszámai: Illava 1693, Sárospatak 1693 és 1728, Pozsony 1697, Nagyszombat 1712, Komárom 1714, Gyulafehérvár 1715, Eger 1717, Óbuda-Kiscell 1738, Budakeszi Makkosmária 1749.

 

Az 1738-ban Óbuda-Kiscellben kolostort kapott trinitárius szerzetesekre bízta a Mária-tisztelő Zichy Miklós gróf 1748-ban a Budakeszi Makkosmária kegyelemhely gondozását: templom és kolostor építését. Végre 1768. aug. 20-án szentelték fel a templomot, és a kegyképet pedig másnap helyezte a főoltárra Koller Ignác veszprémi püspök 14 ezer búcsújáró jelenlétében.

Az első magyar trinitárius rendtag Marsovszky György 1695-ben öltözött be Illaván. Ennek az időszaknak utolsó rendtagja, a székely Sziker Damján 1811-ben halt meg.

A kalapos király idején arra hivatkoztak, hogy a trinitáriusok kijuttatják a pénzt az országból. Haszontalan csőcseléket váltanak ki, így pénzükkel a pogányokat gazdagítják, sőt ösztönzik az afrikai kalózokat a keresztények elfogására. Így aztán II. József 1781-ben megtiltotta az újoncok felvételét. 1783. nov. 20-tóI pedig egyszerűen beszüntette a rend működését.

Az osztrák–magyar rendtartománynak összesen 831 tagja volt. A feloszlatás idején 120 fogadalmas magyar rendtag hagyta el kolostorát.

A trinitáriusok szükséges, fontos kísérői voltak Európában a kard hőseinek, a keresztes lovagoknak csakúgy, mint a török elleni harcokban: Bécs, Buda, Belgrád győztes hőseinek.

A két világháború közötti néger gyermekek kiváltásával és nevelésével, valamint missziós tevékenységgel foglalkoztak.

 A szentháromságnak foglyok kiváltásával foglalkozó rendje. Matha János párisi teologus és Valois Félix királyi vérből származott remete alapították, III. Ince pápa pedig 1198. megerősíté. Mathurinoknak neveztettek szent Mathurin káplnája mellett fekvő párisi kolostoruktól. III. Ince a rend tagjait szt. Ágoston szabályainak követése mellett arra kötelezte, hogy a pogányok fogságában sinlődő hitsorsosaik kiváltására adományok gyüjtése, saját javaik, sőt ha a szükség ugy kivánná, önmaguk feláldozása által is közremunkáljanak. A rend gyorsan elterjedt s bő adományokban részesült, ugy hogy már 1200. kétszáz keresztény foglyot kiszabadíthatott. Rendöltönyük fehér volt, vörös és kék szinü kereszttel. Generálisuk a Cerf-Froid-kolostorban székelt. Voltak nőkolostoraik és terciáriusaik is. A XIII. sz.-ban nálunk is létezett e rend.

 

Forrás: Pallas Nagylexikon

 

 

 




Nagyszabású régészeti felfedezés –
megtalálták Szent Asztrik érsek csontmaradványait


Asztrik érsek a magyar kereszténység korai történetének jeles és legjobban ismert képviselője volt. Főpap, aki Szent István király megbízásából II. Szilveszter pápától áldást és koronát kért.
A gondviselés a Duna–Tisza tájára vezérelte. Rómában bencés szerzetesként élt, majd Szent Adalbert prágai érsek segítőtársa volt, később a Szent Márton hegyén épített első magyar bencés monostor apátja lett. Szent Benedek tiszteletére megalapította a pécsváradi apátságot, onnan hívta el első szent királyunk. Nagy valószínűséggel már érsek volt, amikor Rómában járt a király megbízottjaként. Később ő lett Kalocsa első érsek-püspöke. Rövid ideig helyettesítette Sebestyén esztergomi érseket, majd visszatért egyházmegyéjébe. A kutatások nyomán napjainkra bizonyossá vált, hogy itt, a kalocsai székesegyházban temették el.
(A kalocsai Katona István-házban található Érseki Kincstárban megtekinthető sírlelet mellékletei – érseki ezüst kehely, paténa, ezüst pásztorbot fanyéllel, főpapi gyűrű, kis arany mellkereszt, három érseki palliumtű – Kalocsa első érsekének, Asztrik (Ascherik) érseknek a főpapi emlékei, nem pedig a Győr nemzetségbeli Saul érseknek érseki jelvényei.)

Szent István király feltehetően 1002-ben, az első püspökségek között szervezte meg a kalocsai egyházmegyét, amelynek élére Asztrik személyében egyik legfontosabb támasza került. Nagy szerepe lehetett abban, hogy a püspökség – minden bizonnyal még Szent István életében – érseki rangra emelkedett. Asztrik egyaránt jártas volt az egyházi és a politikai tudományokban is. Ez lehetett az oka annak, hogy István őt küldte II. Szilveszter pápához királyi koronáért és egyházi intézkedéseinek megerősítéséért. Asztrik jól oldotta meg feladatát, mert a pápa megküldte a kért koronát Istvánnak.
Az is bizonyos, hogy a kalocsai érseki rangra emelkedett Asztrik Istvánnak nemcsak egyházi ügyekben, hanem az ország rendezésében és törvények alkotásában is segítője volt. Összevetve a korabeli dokumentumok tényadataival, nagy valószínűséggel 1028–1030 között halt meg.
A középkori érsekség központja eleinte Kalocsa volt, majd az érsekek az 1090-es évektől egy évszázadon át Bács várában tartózkodtak. Így alakult ki az 1968-ig megőrzött kettős név: Kalocsa-Bácsi Érsekség.

A szarkofág
A sírhelyet Foerk Ernő vezetésével 1910–1911 között végzett ásatás alkalmából találták meg a feltárt Szent István-kori székesegyház szentélyének közelében, a főhajó tengelye mellett, csaknem 3,80 m mélységben, a mai főszékesegyház szentélye alatt. A vörös márvány koporsót ezután az akkor létesített kripta oldalfalában helyezték el. Az akkori tudományos megállapítás szerint a kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyház kriptájában a XII–XIII. század fordulójára tehető főpapi sírlelet a Győr nemzetségbeli Saul (1193–1202 közötti időben volt kalocsai érsek) csontmaradványát találták meg. Eddig ezt feltételezték.


A Székesegyház felújítása
A Nagyboldogasszony Székesegyház felújítása 2009-ben kezdődött, majd a torony, a tető és a belső restaurálások után az a döntés született, hogy mielőtt kicserélnénk a padlózatot, végeztessenek el egy alapos régészeti munkát (amit a múlt században ugyan elkezdtek, de nem fejeztek be).
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészei végezték a feltárást. Az érsekség megrendelésére és finanszírozásával végzett ásatás során rábukkantak az első székesegyház alapjaira, majd a második székesegyház számos szép pillére is előkerült. Vörös Márta, a főszékesegyház egész felújítása vezetője kérte, hogy a sírban található csontok radiokarbon-vizsgálatát végezzék el, hogy pontosan megállapítható legyen a csontok kora.
(A jelenlegi feltárás a Henszelmann 19. századi ásatási eredményei alapján tett feltevéseit és megállapításait igazolták, amelyek szerint a régi székesegyház legalább akkora, ha nem nagyobb, mint a mostani).
A Magyar Tudományos Akadémia debreceni Hertelendi Ede Környezetanalitikai Laboratóriuma térítésmentesen végezte el a vizsgálatokat. A sírban talált csontmaradványból vett két ujjcsont szénizotópos vizsgálatával megállapították, hogy a lelet kalibrált naptári kora 1001-1030 Asztrik érsekre utalhat.
Ez a felfedezés nem csupán régészeti szenzáció, hanem az egész magyar kereszténység, benne pedig a Kalocsa–Kecskeméti Főegyházmegye hitet erősítő örvendetes ténye.

Radiokarbonos mérés
Egy kétgrammos ujjcsontdarabka és az MTA Atommagkutató Intézet legmodernebb, gyorsítós méréstechnikát alkalmazó berendezése kellett ahhoz, hogy egy 1911-ben végzett ásatás során feltárt főpapi sírhelyben talált csontokról kiderüljön: a Szent István királynak koronát hozó Asztrik, kalocsai érsek földi maradványait rejti a szarkofág.
Bár nagy pontosságú régészeti radiokarbon-méréseket több évtizede végeznek az MTA Atommagkutató Intézetben (ATOMKI), korábban legalább 200 gramm csontmintára lett volna szükség egy kormérés elvégzéséhez. A 2011 nyarán telepített, gyorsítós tömegspektrométeres (Accelerator Mass Spectrometry, AMS) méréstechnika használatával azonban már 2 grammnyi csont is elég egy régészeti lelet szénizotópos kormeghatározásához. A speciális berendezést már 3 éve használják az MTA ATOMKI és az Isotoptech Zrt. által közösen üzemeltetett, debreceni Hertelendi Ede Környezetanalitikai Laboratóriumban.
Az alkalmazás során a mintákat alapos kémiai tisztításnak és feltárásnak vetik alá a speciális AMS minta-előkészítő laboratóriumban, majd szén-dioxid formájában kinyerik a széntartalmát. Az ily módon megtisztított szenet ezt követően szilárd formára hozzák (grafitizálják). Ez a tiszta szénminta kerül az AMS berendezés automata mintaváltójába, ahol szénionokat nyernek ki belőle, amelyek gyorsíthatóak s mágneses térben tömeg szerint szeparálhatóak.


Az eredmények nyilvános bejelentése
A tudományos vizsgálatok eredményére hivatkozva a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye bejelentette: az 1911-ben megtalált vörösmárvány szarkofág nem a XIII. század elején elhunyt Győr nembeli Saul érsek maradványait rejti, ahogy eddig gondolták, hanem a Szent István királynak koronát hozó Asztrik kalocsai érsek relikviáit.
A feltárás bizonyította, hogy a Duna–Tisza közén is egy hatalmas kultúra és civilizáció volt, hasonló, mint amilyen a Felvidéken vagy az ország nyugati felén, csak a szerencsétlen történelmi körülmények miatt itt megsemmisült.
A majdan felújítandó székesegyházban az érsekek sorában látogatható lesz a sírja.


Forrás: Magyar Tudományos Akadémia, Magyar Kurír, mno.hu, hvg.hu
 



2018. november 6. és 2019. február 9. között lesz látható az Országos Széchényi Könyvtár: A CORVINA KÖNYVTÁR budai műhelye című kiállítása.

Számos pompás corvina és más díszkódex érkezik hazai gyűjteményekből, New Yorkból, Párizsból, a Vatikánból és a világ különböző pontjairól a Széchényi Könyvtárba. A kéziratok közül több értékes és művelődéstörténetünk szempontjából kiemelkedően fontos darab első alkalommal lesz látható Magyarországon.

A november 6-ától látogatható kiállítás Hunyadi Mátyás könyvtárának egy eddig rejtett, kevésbé hangsúlyozott oldalát kívánja feltárni. Az Itáliából megrendelt kódexek mellett a budai királyi udvarban is készültek hasonlóan értékes, díszes kéziratok. Hogy a királyi könyvesházból egységes megjelenésű reneszánsz díszkönyvtár lett, az a budai könyvfestők, könyvkötők, másolók és a könyvtárat megálmodó humanisták együttes munkájának köszönhető. A kiállítás célja, hogy feltárja és bemutassa azt a szisztematikus és nagyszabású vállalkozást, amely a budai udvarban szolgálta az uralkodói bibliotéka formálódását.

 

LÁTOGATÓI INFORMÁCIÓK

Helyszín
Országos Széchényi Könyvtár, Corvina kiállítótermek, 1014 Budapest, Szent György tér 4-5-6. Budavári Palota F épület
(Megközelíthető a Dózsa György térről gyorslifttel vagy a 16-os, illetve a 16/A busszal a Dísz tér és az Oroszlános Udvar felől.)

Nyitvatartási idő
Kedd, szerda, szombat, vasárnap: 9.00–18.00 (jegyváltás 17 óráig)
Csütörtök, péntek: 9.00–20.00 (jegyváltás 17 órától 19 óráig a beiratkozó pultnál )






2021. július 23. péntek
Kezdőlap


Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
Fatimai jelenések
A magyar lélek hangja
Húsvéti szimbólumok
Petőfi Gödöllőn
Az utolsó levél
Görgei - gazdátlan levelek
X. Pius pápa: Motu pro Prium
Kozma Lajos emlékév
Október 6. - az aradi vértanúk emléknapja
A magyar lélek hangja
107 év után került elő Dénes Valéria festőnő képe
Apponyi Albert beszéde
Könözsi László - Mise
III. Béla
Kálmán király (könyves)
Hova temetkeztek királyaink?
A szenzációs bugaci lelet
III. Richárd
Nagyböjt
Krisztogram
Szent István király I. törvénye
Arany János a zeneszező
Batthyány misekönyv
Chopin levél
Szeptember 30. - a népmese napja
Leopold Mozart
Salieri
Constanza
Mozart felesége
Mozart és Magyarország
Mennyit keresett?
Mozart zenéje
Élet a középkorban
A lovagi kultúra
Szent Roland
Roland ének
Advent
Rorate
Kotyolás
Karácsony
Szállást keres a Szent család
Gárdonyi és a zene
Orgona
Az orgona és Magyarország
Bogányi-zongora
Rohonci kódex
Magyar Állami Operaház
Gyertyaszentelő Boldogasszony
Hét szabad művészet
Liszt Ferenc utazik
Palestrína stílus
A Vezúv kitörése
Orlando di Lasso - Psalmi
fortepiano-billentyűs hangszer
Görgei Artúr nevének írása
Görgei áruló!...Soha
Hermann Róbert történész Görgei Artúrról
Móricz Zsigmond - Görgei
Visegrád, az öregedő Görgei menedékhelye
Görgei Artúr temetése
Petőfi és a gasztronómia
Kossuth-kifli
Tapsolás a hangversenyen
Úrnapja
Szent István halála
Hova üljünk egy koncertteremben?
Milyen hangszerek ezek?
Negyven éve érkezett haza a Szent Korona
Hadik ház
Globális felmelegedés
Mednyánszky Berta
Márciusi ifjak - Vasvári Pál
Kossuth és Görgei megítélése - bűnbakkeresés
Az Isteni Irgalmasság Vasárnapja
Pünkösd
Miért 88 billentyű van a zongorán?
Miért f-alakú a hegedű hangrése
Szegények világnapja
I. Világháború vége - november 11.
Magyar nyelv napja
Szent család vasárnapja
150 éves a Bécsi Operaház
A zene ünnepe
Diákónus
Szent Márton-dóm, Pozsony
Mohácsi csata - 1526. augusztus 29.
Szigetvár ostroma - 1566. augusztus 6 - szeptember 7.
A zene világnapja - október 1.
November 4. - nemzeti gyásznap
1914. december 25. - tűzszünet a fronton
Beethoven emlékév
Lourdes-i jelenés
Nagyhét
Nándorfehérvár
Híres fák
Az aradi vértanúk utolsó mondatai
Október 16 - A kenyér világnapja
Guadalupei Szűzanya
Szent Balázs - február 3.
Boldog Özséb - január 20.
Don Bosco - augusztus 16.
Szent Bálint - február 14.
Szent Mátyás apostol - február 24.
Szent Kázmér - március 4.
Szent Patrik - március 17.
Szent József - március 19.
Szent Turibiusz - március 23.
Szent I. Márton pápa - április 13.
Szent Efrém - június 9.
Munkás Szent József - május 1.
Boldog Scheffler János püspök és vértanú
Boldog Gizella - május 7.
Szent Rita - május 22.
Szent Romuáld apát - június 19.
Szent László - június 27.
Szent Piroska - augusztus 13.
Goretti Szent Mária szűz és vértanú - július 6.
Szent Anna - július 26.
Assisi Szent Klára - augusztus 11.
Szent István - augusztus 20.
Szent Lajos - augusztus 25.
Kalkuttai Szent Teréz - szeptember 4.
Szent Kozma és Damján - szeptember 26.
Szent Mihály - szeptember 29.
Avilai Nagy Szent Teréz - október 15.
Szent Hedvig - október 16.
Szent Simon és Tádé - október 28.
Árpádházi Szent Erzsébet - november 17.
Szent Katalin - november 25.
Szent Miklós - december 6.
Szent Viktória
Szent család - december
Oszlopos Szent Simeon - január 5.
Árpádházi Szent Margit - január 18.
Szent Pál megtérése - január 25.
Szalézi Szent Ferenc - január 24.
Szent Cirill és Metód - február 14.
Damjáni Szent Péter - február 21.
Szent Kunigunda - március 3.
Szent Perpetua és Szent Felicitas - március 7.
Svéd Szent Katalin - március 24.
Paolai Szent Ferenc - április 2.
Mór Szent Benedek - április 4.
Soubirous Szent Bernadett - április 16.
Szent Márk - április 25.
Nepomuki Szent János - május 16.
Boldog Apor Vilmos - május 23.
Árpádházi Boldog Jolán - június 15.
Keresztelő Szent János - június 24.
Szent X. Pius pápa - augusztus 21.
Szent Ágoston - augusztus 28.
Szent Máté evangélista - szeptember 21.
Szent Jeromos - szeptember 30.
Assisi Szent Ferenc - október 4.
Szent Imre - november 5.
Toursi Szent Márton - november 11.
Xavéri Szent Ferenc - december 3.
Szent István diákónus - december 26.
Nursiai Szent Benedek - július 11.
Árpád-házi Szent Kinga - július 24.
Becket Szent Tamás - december 29.
Vianney Szent János - augusztus 4.
Szent András - november 30.
Virágének
Verbunk
Arany - A toronyban
Barokk zene
Viziorgona
Kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Figaró házassága
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz
A fényes nap immár elnyugodott
Magyar hazánk, te jó anya
Kodály Zoltán -Karácsonyi pásztortánc
Karácsonyi angyalok
Bárdos Lajos
Alleluia
J. S. Bach: H-moll mise BWV 232
Liszt Ferenc - Erdőzsongás
Kossuth toborzó nóta
Kossuth Lajos verbunkja
Fel-fel vitézek
Vajda János - Alleluja
Amadinda
Bartók Béla - 1. hegedűverseny
Mozart/Verdi - Requiem
Ecce carissimi
Bach - Máté passió
MÜPA koncertek
Éneklő állatok - Bellini