Pünkösd

Balassi Bálint: A borivóknak való

Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje,

Mindent egészséggel látogató ege,

Hosszú úton járókat könnyebbítő szele!

Neked virágoznak bokrok, szép violák,

Folyó vizek, kutak csak neked tisztulnak,

Az jó hamar lovak is csak benned vigadnak.

Sőt még az végbeli jó vitéz katonák

Az szép szagú mezőt kik széjjel bejárják.

Most azok is vigadnak, az időt múlatják.

Ki szép füven lévén bánik jó lovával.

Ki vígan lakozik vitéz barátjával,

S ki penig véres fegyvert tisztíttat csíszárral…

Pünkösd - A Szentlélek eljövetele

A pünkösd a kereszténység harmadik legfontosabb ünnepe. Beteljesítése, megerősítése a feltámadásnak, az Atyához való fölemeltetésnek, és főleg Jézus maradandó jelenlétének. A húsvéthoz alkalmazkodó pünkösd is mozgó ünnep a niceai zsinat (Kr. u. 325.) határozata óta.

Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap, neve a görög pentekosztész – ötvenedik - szóból ered.

A pünkösdkor a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára.

A katolikus pünkösdi ünnep tárgya a húsvéti misztérium beteljesedése: a Szentlélek eljövetele, ajándékainak kiáradása, az új törvény és az Egyház születésnapja.

Eredetileg a zsidó nép ünnepe volt, mikor is a húsvét szombatját követő ötvenedik nap a befejezett aratás meghálálásának ünnepe volt a Szentföldön. Krisztus korában a sínai szövetség ünnepe volt (Mózes megkapta Istentől - kőtáblákon - a törvényeket.) Akkor a jelei a szélzúgás és tűz volt, Isten jelenlétének, a kegyelem kiáradásának jelei. Izráel népe a Pünkösd ünnepét különleges áldozatok bemutatásával és pihenéssel töltötte el. Ekkor mutatták be az új gabonából készült két kovászos kenyeret, és gyümölcsöket is ajánlottak fel Izráel istenének.


Az Újszövetség előjeleit a próféták mondták ki az Ószövetségben, Krisztus születése előtt:

"Új szövetséget kötök veletek...akkor majd...új szívet adok nektek és új lelket oltok belétek...Az én Lelkemet oltom belétek...".  

Keresztelő János is jövendölt a Szentlélekről: " [Jézus] majd Szentlélekkel és tűzzel fog benneteket megkeresztelni"  

(Jézus Keresztelő Jánosnál keresztelkedett meg, és rögtön utána galamb formájában a Szentlélek leszállt Jézusra.)

A keresztény egyházi ünnep története

Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra.

"És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek, és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Szellem adta nékik szólniuk." (Csel 2:1-4)

Ekkor Péter apostol prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek, követték, megalakultak az első keresztény gyülekezetek. Ez az a "történelmi pillanat", amikor az idegen népek közé téríteni induló apostolok lépteivel a keresztény vallás világhódító útjára indult.

Pünkösdi népszokások



Az egyházi ünnepek közül talán a Pünkösdhöz kapcsolódik a legtöbb népszokás. E szokásokban tetten érhető a tavasz fölött érzett öröm, a természet ébredése. Abbahagyja a lusta téli nyújtózást a világ, ember és állat párt keres. Nedvektől duzzadnak a fák és bokrok levelei, zsong és zsibong az élet. Jól tudták a régiek, hogy ilyenkor meg kell állni egy pillanatra. A nagy nyári munkák beköszönte előtt kicsit pihenni és ünnepelni kell. Köszönteni az új életet, imádkozni a bő termésért, gyermekáldásért.



Magyarországon csakúgy, mint Európa számos országában a Pünkösd ünneplésében keverednek a keresztény, illetve az ősi pogány, ókori (római) elemek. A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál. A Római birodalomban május hónap folyamán tartották az úgynevezett Florália ünnepeket. Flóra istennő a római mitológiában a növények, virágok istennője. Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban természetesen a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.



Pünkösdikirály-választás

A pünkösdi királyt a legények közül választják ügyességi versenyeken. Európa nagy részén a középkor óta élő szokás, gyakoriak a lovas versenyek, különféle ügyességi próbák, küzdelmek. Amolyan legényvirtus volt, lovas versennyel, tűzugrással, tekézéssel. Aki a legderekabbnak bizonyult, egy évig "uralkodott", azaz ő parancsolt a többi legénynek, az ivóban ingyen ihatott, minden lakodalomra, mulatságra meghívták. Magyarországon a XVI. századtól kezdve vannak írásos nyomai e hagyománynak. Legérdekesebb leírása Jókai Egy magyar nábob című regényében olvasható.



Pünkösdi királyné járás



A XVIII. század végétől kezdve elterjedt a pünkösdi királynéjárás is, amikor a falu legszebb kislánya lett a kiskirályné, ami nagy tisztesség volt. A lányok mise után házról házra jártak jókívánságokkal, versekkel, énekkel köszöntve a háziakat, és virággal szórták be a szobát. A játék végeztével a vendéglátók megkérdezték a lányokat: "Hadd látom a királynétokat, édes-e vagy savanyú?" Ezután fellebbentve a díszes kendőt, megcsiklandozták a kiválasztott kislány állát. Ha a királyné mosolygott, de a fogát nem villantotta ki, akkor a háziak megnyugodtak, mert ez azt jelentette, hogy jó lesz a termés.



Pünkösdölés



Ez a szokás hasonló a pünkösdi királyné járáshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. Az Alföldön és Észak-Magyarországon volt jellemző, s nem csak lányok voltak a szereplői. Volt, ahol király és királyné párost jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. A gyerekek, vagy fiatalok csapata végigjárta a falut, s énekelve, táncolva adományt gyűjtött. Jellegzetes pünkösdi énekek voltak:

"- Meghozta az isten piros pünkösd napját, mi is meghordozzuk királynéasszonykát."; vagy

"- Mi van ma, mi van ma piros pünkösd napja."; vagy "- Pünkösdnek jeles napján?"



Mátkálás



Komatál küldést jelentett. Általában egynemű, ritkábban különnemű fiatalok barátságának volt ez a megpecsételése. A mátkatálat személyesen illett vinni a megajándékozottnak, aki ha elfogadta a barátságot ugyanezt a tálat kaláccsal, süteménnyel, gyümölccsel megrakva, hímzett kendővel letakarva küldte vissza.



Török basázás, borza király, rabjárás



Ezek a szokások Nyugat-Magyarország egyes vidékein voltak jellemzőek. Egy égetnivaló kisfiút felöltöztettek társai szalmával kitömött nadrágba, hogy úgy nézzen ki, mint egy török basa. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe. Szintén erről a területről ismert szokás, amikor körbevisznek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van. A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mennek a lányok után körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy "Segéljék ezeket a szegény katonarabokat." Persze ők is ajándékokkal térnek haza.



A csíksomlyói búcsú



A székelyek nagy ünnepét, a csíksomlyói búcsút, hagyományosan pünkösdkor tartják. Messzi földről érkeznek a zarándokok a kegytemplomhoz, Máriát dicsőíteni. A búcsú története 1567-re nyúlik vissza, amikor is a székelyek legyőzték János Zsigmond seregeit a Hargita Tolvaj-hágójánál.

Ennek a győzelemnek az emlékére kezdtek el a hívek a kegyhelyre járni, hogy pünkösd napján együtt várják a szentlélek eljövetelét. Manapság több ezer hívő eljön ide a világ minden tájáról. A csángók, a székelyek, a magyarok együtt imádkoznak a Szűz Anyához, sokan nyírfaágat tartanak a kezükben, amit Mária szimbólumnak tartanak. A körmeneten gyakran felcsendül a Boldogasszony anyánk és a Székely himnusz.



Étkezési szokások

Pünkösdkor a paraszt családoknál is ünnepi ételek kerültek az asztalra. A Pünkösd hagyományos étele a rántott csirke és az idei liba uborkasalátával. Juhtartó gazdáknál szokás volt a pünkösdi bárányból való ételek készítése: báránysült, báránypaprikás. Szintén kötelező volt valamilyen édes kalács készítése (fonott kalács, túrós lepény, mákos kalács). Sárközben sós kalácsot sütöttek, melyet tejföllel, borssal kentek meg. A bodza leveléből és virágából főzött szörpnek, teának minden betegséget gyógyító hatást tulajdonítottak.



Pünkösdi babonák, hiedelmek



Budaörs német népe pünkösd reggelén nyitva szokta tartani az ablakokat, hogy a Szentlélek átjárja a házat.
Jámbor szegedi öregek szerint a szél a Szentlélek szájából jön. Nem jó tehát szidni, mert szél, azaz szélhűdés, guta szele éri, üti meg az embert.
A múlt században ezen a napon még általános volt hajnalban, vagy pünkösd szombatján este a Tiszában való fürdés, hogy elkerülje a fürdőzőt minden betegség. A lányok is megfürödtek ilyenkor a Tiszában. Se menet, se jövet, se fürdés közben egy szót sem szóltak, abban a tudatban, hogy így nem fog rajtuk semmiféle rontás, igézés. Fürdés után pedig a füzek lombjai alatt fésülködtek meg.
Régi szőregi hiedelem szerint pünkösd éjszakáján a boszorkányok karikában szoktak táncolni. Ez a karika a boszorkányok tánchelye. Itt még a fű sem zöldell ki, meg van égve. Aki belelép, gyógyíthatatlanul megbetegszik. A bűbájosok pünkösd hajnalán "harmatot húznak". Ez a boszorkányok vize.
A kiszomboriak az ünnepen kenyeret szoktak elégetni. Hamuját a gabonaföldre szórták, hogy az aratás gazdag legyen.
Pünkösdi rózsát szoktak a mosdóvízbe szórni, hogy egészségesek legyenek.
A májusi pünkösdi időszak jelentős szertartása a zöld ágak házba vitele. Az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára, a kútgémre, a malmokra frissen vágott zöld ágakat tűztek. Az ősi termékenységvarázslások emléke ez a szokás, de egyben védelem is a rontás, a boszorkányok ellen. A földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől.
Aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz. A hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget, keléseket.
A teheneket nyírfaággal veregették, hogy jól tejeljenek.
Májusi eső aranyat ér, de a pünkösdi eső ritkán hoz jót, tartja a hiedelem



Forrás: wikipedia, Gombás Sándorné


Reviczky Gyula: Pünkösd

Piros pünkösd öltözik sugárba, 


Mosolyogva száll le a világra. 


Nyomában kél édes rózsa-illat, 


Fényözön hull, a szívek megnyílnak.

Hogy először tűnt fel a világnak: 


Tüzes nyelvek alakjába' támadt. 


Megoldotta apostolok nyelvét, 


Hirdeté a győzedelmes eszmét.

Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed' 


Ma is minden bánkódó szívének, 


Hogy ki tévelyeg kétségbe', homályba': 


Világító sugaradat áldja.

Habozóknak oldjad meg a nyelvét, 


Világosítsd hittel föl az elmét.

Hogy az eszme szívből szívbe szálljon, 


Diadallal az egész világon!

Piros pünkösd, szállj le a világra, 


Taníts meg új nyelvre, új imára.

Oszlasd széjjel mindenütt az éjjet, 


Szeretetnek sugara, Szentlélek!

Az imát engesztelésül mondjuk Szűzanyánk közbenjárásásra a háború beszüntetséért, Magyar Hazánk jövőéért.

Először III. Endre árván maradt lánya, boldog Erzsébet mondta el a mai svájci Tössben, ahol apáca volt.

A szeretetvendégséghez süteménnyel, itallal vagy bármilyen étellel hozzá lehet járulni. 

Az adományokat a Szent István Templom hittantermében lehet szeptember 30-án 15 órától leadni.

Tájékoztatás: Giriczné Kati 06-20-236-4718

Szép Ernő: Gyermekjáték

Kedves Barátaink, kedves Érdeklődők!

Az Uránia Nemzeti Filmszínház távmozi szolgáltatásként fogja vetíteni Jelenczki István  NEM, NEM, SOHA I-IV.CÍMŰ, TRIANONRÓL szóló négy részes dokumentumfilmjét, a meghírdetett időpontban.

Ez azt jelenti, hogy mindenki az otthonából, számítógépén keresztül nézheti meg a filmet.
Ehhez mind a két napra külön-külön 1 db jegyet kell megvásárolnia, de ezért többen is nézhetik a filmet.

Az Uránia honlapján megtalálják a tájékoztatót az alábbi linken:

http://urania-nf.hu/esemenyek/1828/2020/12/19/nem-nem-soha-i-iv-isten-az-igaz-ugyet-nem-hagyja-el-online-vetites

Azok számára, akik kevésbé jártasak az interneten történő vásárlásban, pontokba szedve szeretnék útmutatót adni. Egyben jelzem, hogy ne hagyják a vetítés napjára a vásárlást, mert a rendszer lassú, és időt igényel, amig megkapják a belépési kódot.

1.     lépés: klikkeljen erre a likre:
   http://urania-nf.hu/esemenyek/1828/2020/12/19/nem-nem-soha-i-iv-isten-az-igaz-ugyet-nem-hagyja-el-online-vetites
2.     A film  címe alatt találja a JEGYVÁSÁRLÁS feliratot piros színnel, mkét vetítési nap alatt külön-külön. Erre kell klikkelnie, és feljön egy következő ablak, amely a jegy.hu. oldalra vezet át. Ezen az oldalon a jobb oldali részben piros alapon olvashatja:
   Jegyek.
   Klikkeljen rá, és jobbról feljön egy új ablak, ahol a jegy árával egy sorban egy legördülő lehetőségbőol válassza ki az 1-t.
   Menjen vissza a bal oldalra, és a következő napi vetítésnél is klikkeljen a jegyvásárlásra, az előbbievel egyezően jelőlje be az 1 db jegyet.
   Ezután klikkeljen a tovább kosárhoz szóra.
3.     Megjenik a kosár tartalma, ahol két db jegynek kell lennie, ellenőrizze a dátumokat a jegyeken.
4.     A jobb alsó sarokban piros sávban megjelenik a Következő szó, erre klikkeljen.
   Megjelenik egy új ablak, ahol jelzik, hogy:
   bejelentkezés szükséges. Erre klikkeljen,
   és feljön a következő ablak:interticket bejelentkezés
5.     írja be mail címét, ami azon a számítógépen van, amin a filmet nézni fogja
   Klikkeljen a kék színnel megjelenő regisztráció lehetőségre
6.     Töltse ki a következő ablakban a kért adatokat, majd klikkeljen a regisztráció szóra
7.     Nyissa meg levelezési rendszerét, és várja meg, amíg kap egy levelet a regisztráció visszaigazolásáról, amelynek végén klikkeljen a megerősítés szóra.
8.     Ezzel visszajut az interticket bejelentkezési oldalára, és a regiszráció során megadott jelszavával már be tud lépni.
9.     Visszajut a kosárhoz, ezen oldal jobb alsó felében a piros mezőben szereplő következő szóra klikkeljen, és töltse ki a kért adatokat, amelyek a számlája kiállításához szükségesek, majd klikkeljen a lap alján megjelenő tovább a fizetéshez feliratra
10. A következő ablakban kéri, hogy ellenőrizze az eddig megadott adatait, majd jelőlje meg ráklikkeléssel a felkínált fizetési módok közül, amivel  fizetni szeretne. Kicsit lejjebb talál egy sort, ahol az elfogadom a feltételek sor előtti üres négyzetbe klikkeljen, majd a jobb alsó sarokban megjelenő fizetés szóra is klikkeljen.
11. Fizesse ki a jegy árát, amelyről mail visszajelzést kap, majd egy következő mailban megkapja a számláját is.
12. És lassan eljutunk a végkifejletig, valamennyi várakozás után mailt kap a jegy.hu-tól, amely levélben megadják mindkét napra a belépési kódot. A vetítés napján az előadás előtt klikkeljen a belépési kódra, és élvezze a filmet.

FONTOS

Ha gondja akadna a fizetéssel, ez adódhat abból, hogy az OTP-s bankkártyáknál bevezettek dec.1-től egy külön biztosági kódot, amelyet be kell állítani. Ebben bankja nyújthat segítséget. Ha bármiben megakad, kérem írjon nekem mailt telefonszámával együtt, és készséggel segítek.

Üdvözlettel

Zseni Annamária

annaliget@monornet.hu

+36-30-250-64-84

Ha nem volt alkalma megtekinteni a dokumentumfilmet, az Uránia Filmszínházban megteheti:

"2013-ban kezdtünk dolgozni a magyar nemzet lelkiállapotának feltárásán, megfogalmazásán. A nemzet lelkében megőrződött, elfelejtett, illetőleg elfelejtetett, vagy a hazugságok során meghamisított ÖN-KÉP-re kérdeztünk rá, megpróbáltuk előhívni a nemzet emlékezetéből azokat a drámai történéseket, amelyek meghatározták, és a mai napig meghatározzák a magyar nemzet lelki állapotát. Módszerünk a nemzetállítás technikája volt, amellyel másfél éven át dolgoztunk, majd pedig az így kapott anyagot sok száz órán át elemeztük, értelmeztük.
A nemzet sorsát befolyásoló, meghatározó évszázados, évezredes történelmi események lenyomatát a nemzet lelkületének tudattalanja őrzi.  A rendszerek működésében mindig ott van a kiegyenlítődésre való törekvés, amelyet a rendszer lelkiismerete vezet. Nincs tett következmény nélkül, legyen az belülről, vagy kívülről jövő bűn a Nemzet ellen.  

Az elvégzett nemzetállítási munkánk előre haladtával egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy olyan anyag birtokában vagyunk, amelyet valamilyen formában közre kell adnunk.
Elsőként film formájában fogalmaztuk meg a munka eredményeit.

A térkép nem azonos a tájjal. A mindennapjainkat a tájban éljük, részei vagyunk. A térképek a tájban való eligazodásunkat segítik. Megmutatják a rejtett utakat, járható ösvényeket, tiszta forrásokat. Filmünk olyan belső térképpé tud válni, amely megkönnyítheti, hogy a tájban eligazodjunk, és ne tévesszünk irányt. Bízunk abban, olyan érzelmi hatása van, amely a megtisztulás erejével hat."

Zseni Annamária és Jelenczki István

https://zeneakademia.hu/mindenprogram/2020-09-30-strausz-kalman-70-9521

 MŰSOR

Kiss Emma, Oberfrank Pál (próza)
Szemere Zita, Kersák Edina, Busa Gabriella, Horváth István, Haja Zsolt, Kovács István (ének)
Budapesti Stúdiókórus
Honvéd Férfikar
Győri Filharmonikus Zenekar
Magyar Rádió Gyermekkara
Vezényel: Strausz Kálmán

Az MVM ötödik alkalommal hívja életre az MVM ZENERGIA című komolyzenei koncertjét 2020. augusztus 29-én, szombaton 20:00 órától, amely idén online közvetítés formájában valósul meg. A zenei műsor élő lesz, amelyet nagyszabású fényfestés, extra tartalmak, helyszíni bejelentkezések és interjúk színesítenek majd. Az MVM idén is a teljes jegybevételt jótékony célra ajánlja fel.

Az MVM ZENERGIA minden évben egyedülálló koncerttel, fantasztikus zenei élménnyel és látvánnyal várja a komolyzene szerelmeseit.

A fennálló pandémiás helyzetre tekintettel az esemény az idei évben online közvetítés formájában valósul meg, melyet kizárólag az előre megvásárolt jegyen szereplő kód segítségével lehet majd megtekinteni az mvmzenergia.hu oldalon. A zenei műsor élő lesz, amelyet nagyszabású fényfestés, extra tartalmak, helyszíni bejelentkezések és interjúk színesítenek, tesznek még emlékezetesebbé. Az augusztus 29-i MVM ZENERGIA műsorvezetője Bősze Ádám zenetudós, zenekritikus, műsorvezető.

Az exkluzív online koncert megtekintéséhez 2000 forintos támogatói jegy vásárlása szükséges.

Részletek:

https://fidelio.hu/klasszikus/fantasztikus-zenei-elmeny-es-latvany-sokszinu-komolyzene-online-ez-az-5-mvm-zenergia-157165.html

Trinitáriusok

Dr. Domonkos János:A Szentháromság rabkiváltó rendje (részletek)

(Ordo Sanctissimae Trinitatis de redemptions captivorum)

A trinitárius szerzetesek magyarországi szerepe

A trinitáriusok vagyis a Szentháromság foglyok kiváltásával foglalkozó rendjét a provencei báró Mathai János (+1213) párizsi teológiai magiszter, Notre Dame-i kanonok és Valois Félix (+1212), a Capetingek királyi véréből származó Cer-Froid-é (Aisne vidéki) remete alapították.

III. Ince pápa 1198-ban jóváhagyta, megerősítette az új rendet, és Szent Ágoston szabályai követése mellett arra kötelezte tagjait, hogy a pogányok fogságába sínylődő keresztényeket, ha kell, még önmaguk feláldozása árán is váltsák ki.

A két alapító megosztotta a feladatokat: János főként a rabkiváltást szervezte, Félix pedig az új rendtagok képzését biztosította. A pápa a Szentháromság rabkiváltó rendjének megjelölte, hogy tagjaik fehér öltönyt viseljenek, fehér vállvetőjükön (skapulare) vörös és kék színű kereszttel, fekete köpennyel és kerek kalappal.

A rend gyorsan elterjedt. Már az 1200. évben 200 keresztény foglyot szabadítottak ki. A középkorban kolostoraik száma meghaladta a 800-at. Rendházaik mellé a kiszabadított rabok ápolására kórházakat, a megnyomorítottaknak menhelyeket létesítettek. Az újkorban is megtalálták helyüket, sőt a török elleni felszabadító háborúk során jelentőségük tovább nőtt.

A török harcok idején utat találtak Lengyelországba és Ausztria-Magyarországba is. Amikor a lengyel király meghívására spanyol trinitáriusok Cordovából Bécsen át vették útjukat – missziójuk érdekében – kívánatossá vált, hogy a magyar föld közelében települhessenek le. 1688. november 19-i császári dekrétummal letelepedési engedélyt nyertek Bécsben. Alig szilárdult meg bécsi házuk, arra gondoltak, hogy a török dúlta magyar földön is otthont kaphassanak, hogy nemes rabváltó munkásságukat a magyar nép érdekében is érvényesíthessék.

A rend mindinkább szellemi és diplomáciai jelentőségűvé vált. Előkelő modorukkal, finom diplomáciájukkal, tudásukkal, szigorú aszkéta életükkel, a rabváltással az akkori közérdeklődés középpontjába emelkedtek.

Fontos támogatójukká vált I. Lipót császár, magyar király, aki Széchenyi György esztergomi érsekhez intézett levelében megjelölte: „Hőn óhajtom, hogy a török járma alatt nyögő keresztények kiváltásában oly üdvösen működő páterek mielőbb letelepedhessenek Magyarországon is.”

Nagy szószólójuk volt Kollonich Lipót érsek is. ő alapította az első magyar trinitárius zárdát 1693-ban Illaván. A város közepén ma is áll a nagyméretű kolostorépület, mely eredetileg várerősség, később a trinitárius rend székháza volt. Kollonich Lipót – később már esztergomi érsekként – Szakolcán akarta templomhoz juttatni őket, de amikor a rend azt kérte, hogy Pozsonyban szeretnének elhelyezkedni, a zálogba került Korona vendégfogadót adta nekik. A pozsonyi adományozó levél minden olyan kiváltságot biztosít számukra, melyet a többi rend már korábban elnyert. Később az alamizsnagyűjtést országszerte megengedte nékik. A Kollonichok jóindulata a trinitáriusok iránt családi hagyománnyá vált. Kollonich Zsigmond váci püspök, később bécsi érsek, valamint Kollonich Ádám generális, koronaőr és csongrádi főispán folytatták néhai Kollonich Lipót bíboros messzemenő jóindulatú pártfogását.

A hosszadalmas és fáradtságos, sok nélkülözéssel és szenvedéssel terhes rabváltó útjaikról visszatérőket méltóképpen szokták megünnepelni a trinitáriusok. A kiszabadított foglyokkal végigjárták a városokat, ahol rendházaik voltak. A bevonulást harangzúgás, trombitaszó jelezte. Zászlókkal, keresztekkel fogadták a gyakran rabláncaikat viselő férfiak és nők szánalmas csapatát, kiknek élén egy zászlós haladt. Más vallásúak is voltak a kiváltottak között. Nem kevés protestáns, aki a trinitáriusok önfeláldozó bátorsága, tanúságtevő ereje miatt katolikussá lett. A rendemptiok, a rabkiváltó utak leginkább Erdélyen át vezettek vissza, és természetesen Gyulafehérvárott is megálltak. 1720-ban a redemptio egyik része 96 magyar gyerekkel tért haza. Mártonffy György erdélyi püspök harangzúgás közepette fogadta őket, s az ősi magyar székesegyházban tartottak hálaadó istentiszteletet.

A spanyol sarutlan trinitáriusok megtelepedése hazánkban a 17–18. században történt. Az osztrák–magyar rendtartomány kolostorainak alapítási évszámai: Illava 1693, Sárospatak 1693 és 1728, Pozsony 1697, Nagyszombat 1712, Komárom 1714, Gyulafehérvár 1715, Eger 1717, Óbuda-Kiscell 1738, Budakeszi Makkosmária 1749.

Az 1738-ban Óbuda-Kiscellben kolostort kapott trinitárius szerzetesekre bízta a Mária-tisztelő Zichy Miklós gróf 1748-ban a Budakeszi Makkosmária kegyelemhely gondozását: templom és kolostor építését. Végre 1768. aug. 20-án szentelték fel a templomot, és a kegyképet pedig másnap helyezte a főoltárra Koller Ignác veszprémi püspök 14 ezer búcsújáró jelenlétében.

Az első magyar trinitárius rendtag Marsovszky György 1695-ben öltözött be Illaván. Ennek az időszaknak utolsó rendtagja, a székely Sziker Damján 1811-ben halt meg.

A kalapos király idején arra hivatkoztak, hogy a trinitáriusok kijuttatják a pénzt az országból. Haszontalan csőcseléket váltanak ki, így pénzükkel a pogányokat gazdagítják, sőt ösztönzik az afrikai kalózokat a keresztények elfogására. Így aztán II. József 1781-ben megtiltotta az újoncok felvételét. 1783. nov. 20-tóI pedig egyszerűen beszüntette a rend működését.

Az osztrák–magyar rendtartománynak összesen 831 tagja volt. A feloszlatás idején 120 fogadalmas magyar rendtag hagyta el kolostorát.

A trinitáriusok szükséges, fontos kísérői voltak Európában a kard hőseinek, a keresztes lovagoknak csakúgy, mint a török elleni harcokban: Bécs, Buda, Belgrád győztes hőseinek.

A két világháború közötti néger gyermekek kiváltásával és nevelésével, valamint missziós tevékenységgel foglalkoztak.

 A szentháromságnak foglyok kiváltásával foglalkozó rendje. Matha János párisi teologus és Valois Félix királyi vérből származott remete alapították, III. Ince pápa pedig 1198. megerősíté. Mathurinoknak neveztettek szent Mathurin káplnája mellett fekvő párisi kolostoruktól. III. Ince a rend tagjait szt. Ágoston szabályainak követése mellett arra kötelezte, hogy a pogányok fogságában sinlődő hitsorsosaik kiváltására adományok gyüjtése, saját javaik, sőt ha a szükség ugy kivánná, önmaguk feláldozása által is közremunkáljanak. A rend gyorsan elterjedt s bő adományokban részesült, ugy hogy már 1200. kétszáz keresztény foglyot kiszabadíthatott. Rendöltönyük fehér volt, vörös és kék szinü kereszttel. Generálisuk a Cerf-Froid-kolostorban székelt. Voltak nőkolostoraik és terciáriusaik is. A XIII. sz.-ban nálunk is létezett e rend.

Forrás: Pallas Nagylexikon

2018. november 6. és 2019. február 9. között lesz látható az Országos Széchényi Könyvtár: A CORVINA KÖNYVTÁR budai műhelye című kiállítása.

Számos pompás corvina és más díszkódex érkezik hazai gyűjteményekből, New Yorkból, Párizsból, a Vatikánból és a világ különböző pontjairól a Széchényi Könyvtárba. A kéziratok közül több értékes és művelődéstörténetünk szempontjából kiemelkedően fontos darab első alkalommal lesz látható Magyarországon.

A november 6-ától látogatható kiállítás Hunyadi Mátyás könyvtárának egy eddig rejtett, kevésbé hangsúlyozott oldalát kívánja feltárni. Az Itáliából megrendelt kódexek mellett a budai királyi udvarban is készültek hasonlóan értékes, díszes kéziratok. Hogy a királyi könyvesházból egységes megjelenésű reneszánsz díszkönyvtár lett, az a budai könyvfestők, könyvkötők, másolók és a könyvtárat megálmodó humanisták együttes munkájának köszönhető. A kiállítás célja, hogy feltárja és bemutassa azt a szisztematikus és nagyszabású vállalkozást, amely a budai udvarban szolgálta az uralkodói bibliotéka formálódását.

LÁTOGATÓI INFORMÁCIÓK

Helyszín
Országos Széchényi Könyvtár, Corvina kiállítótermek, 1014 Budapest, Szent György tér 4-5-6. Budavári Palota F épület
(Megközelíthető a Dózsa György térről gyorslifttel vagy a 16-os, illetve a 16/A busszal a Dísz tér és az Oroszlános Udvar felől.)

Nyitvatartási idő
Kedd, szerda, szombat, vasárnap: 9.00–18.00 (jegyváltás 17 óráig)
Csütörtök, péntek: 9.00–20.00 (jegyváltás 17 órától 19 óráig a beiratkozó pultnál )