1970-ben kezdődött

Az első Föld napján, Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére, 1970. április 22-én 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat hozott: az USA-ban szigorú törvények születtek
a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre.

1990-ben világmozgalommá vált

Húsz évvel később Denis Hayes és barátai, az ökológiai válság jeleit – a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esőt, az óceánok szennyezettségét stb. – látva kezdeményezték, hogy az 1990-es évek a környezet évtizedeként a közös felelősségre hívják fel a figyelmet.

Ennek érdekében Denis Hayes és barátai 1989-ben Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy a városi tömeg-felvonulásoktól kezdve szabadegyetemi előadásokig, faültetéstől a hulladékok újrahasznosításának megszervezéséig, a nemzetközi hírközlési rendszerek bevonásától falusi majálisokig sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját a világ minden országában, a környezetbarát, fenntartható társadalom közös vágyával. Több mint 140 ország 200 millió környezetért aggódó polgára, civil szervezetek válaszoltak felhívásukra, és városok, falvak, iskolák, környezetvédő szervezetek mind-mind saját szervezésű programmal, a legkülönfélébb módon tették emlékezetessé és világméretűvé ezt a napot.

Magyarország az elsők között csatlakozott

A felhívásra Magyarországon környezetvédők 1990-ben megalapították a Föld Napja Alapítványt, és hírközpontot is létrehoztak az első magyar Föld napja eseményeinek koordinálására. Felhívásukra kis falvakban és nagyvárosokban egyaránt sokan jelentkeztek.

A Föld Napja Alapítvány a helyi kezdeményezéseket – külön hangsúlyozva az iskolák és természetesen a pedagógusok szerepét – környezeti könyvek kiadásával, vetélkedők összeállításával támogatja.

Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? Így hangzik a Föld napja mozgalom egyik jelmondata. 1990 óta Magyarországon évről évre egyre többen érzik úgy, legalább megpróbálják – és legalább a Föld napján, április 22-én tesznek valamit ennek érdekében: fát ültetnek, rajzpályázatot hirdetnek, környezeti vetélkedőt, patak- és falutakarítást szerveznek, valamelyik zöldszervezethez csatlakoznak, vagy saját szervezetet alapítanak. És ez a Föld napja mozgalom legnagyobb sikere: hogy helyi igény szerint, helyi kezdeményezésre szerveződnek a Föld napi programok, és ma már nem csak a Föld napján.

Az alapítvány a szemléletformálás érdekében évről évre jelentős külföldi művek, sőt magyar szerzők környezeti témájú könyveit jelenteti meg. Könyveink közül ma már több is ajánlott vagy kötelező irodalom egyetemeken, főiskolákon. Az alapítvány eddig több mint 50 könyvet, ismertető füzetet és négy társasjátékot jelentetett meg, többek között 1990 óta minden év április 22-ére, a Föld napjára adja ki a washingtoni Worldwatch Institute éves jelentését a világ környezeti állapotáról A világ helyzete címmel.

Bővebben: Könyvtárunkban

Az első 10 év

A világméretű Föld napja mozgalom 2000-ben volt 30 éves, a magyarországi Föld Napja Alapítvány pedig 10 éves. Denis Hayes, a mozgalom elindítója erre az alkalomra újabb felhívást tett közzé, hogy 2000-ben még több ország csatlakozzon a mozgalomhoz, és hívja fel a figyelmet a Föld napján, április 22-én a környezeti veszélyekre. A 2000. évi, félmilliárd embert mozgósító világmegmozduláshoz a Föld Napja Alapítvány is csatlakozott. Többek között egy környezeti társasjátékkal, az Ökovilággal fordult a jövő nemzedékéhez, és a Magyarország környezeti állapotát bemutató, A természet romlása, a romlás természete című könyvével a döntéshozókhoz. Természetesen összefogva több civil szervezettel.

Bővebben: Egyetlen nap kevés…

20 év után is együtt

A magyarországi Föld napja mozgalom 2010-ben volt 20 éves. És bár sokat tettünk az elmúlt húsz évben környezetünk fontosságának tudatosítása érdekében, de nem eleget. Már van szelektív hulladékgyűjtés, vásárolhatunk környezetbarát termékeket, körbeért két tavunk körül is a kerékpárút, szélkerekek, napkollektorok segítik az energiaellátást, de még mindig sok a felesleges fogyasztás, a vegyszerhasználat, a szemét, az autózás, az energiapazarlás, általában a természet szolgáltatásainak túlhasználata. Mindezek következményeként pedig nő az üvegházhatású gázok kibocsátása – és ez növeli az éghajlatváltozás veszélyét.

És ez a változás nem a távoli jövő eseménye. Az éghajlatváltozás már itt van. Már 0,7 Celsius-fokkal nőtt az átlagos globális hőmérséklet, és a felmelegedés üteme az utóbbi 10 évben fokozódott. Tennünk kell, tegyünk ellene együtt, hogy elkerüljük a fordulópontot, a kritikus 2 Celsius-fokos globális felmelegedést.

Cselekednünk kell, és ebben a Föld Napja Alapítvány is aktívan részt vállal ugyanúgy, ahogyan 20 éven át tette ezt. Vigyázzunk Földünkre, jövőnkre, és tartsuk 2 Celsius-fok alatt a felmelegedést. Figyelje programjainkat és csatlakozzon. Cselekedjünk együtt!

40 éves a világméretű megmozdulás

A kezdettől, 1970-től 2010-ig eltelt 40 évben a Föld napja világméretű megmozdulássá vált: több mint egymilliárd ember vesz részt valamilyen környezeti eseményen ezen a napon. A nemzetközi Föld Napja Hálózat 174 országban több mint 15 000 szervezettel dolgozik azon, hogy kialakítsák "az egyetlen eseményt, amelyet az egész világon egyszerre ünnepelnek, mindenféle származású, vallású és nemzetiségű emberek".

25. - 45. évfordulók éve

2015-ben ünnepelte 25. évfordulóját a magyarországi Föld napja mozgalom, és ez a 45. évfodulója a Föld napja világmozgalomnak. Sokat tettünk, de nem eleget - ezért is volt 2014 az eddigi legmelegebb év a Földön a mérések 1900 körüli kezdete óta. 

Nincs idő tovább halogatni a cselekvést. 2100-ig szinte teljesen ki kell vonni a forgalomból a fosszilis tüzelőanyagokat (szén, kőolaj, földgáz) az IPCC legújabb jelentése szerint, ha el akarjuk kerülni az 5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést. 2015 december - esély a közös cselekvésre, ekkor lesz Párizsban a 196 országot érintő ENSZ-klímakonferencia. Az utolsó esély arra, hogy a világ vezetői a civil társadalom és a vállalatok bevonásával megoldásokat találjanak az éghajlatváltozás problémájára.

Egyetlen nap kevés... Hiába cselekszik ma már több mint egymilliárd ember 192 országban egy napon, a Föld napján a környezetért, élhető jövőnkért. Egyetlen nap kevés. 2016. április 22-től legyen minden héten Föld napja. Rajtad a sor, a változás Te magad légy.

A VÍZ VILÁGNAPJÁnak megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték. Ennek hatására az ENSZ március 22-ét nyilvánította e nappá, felhíva a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontos szerepére életünkben. Cél, hogy óvjuk, védjük környezetünket, s ezen belül a Föld vízkészletét.

Szabó Lőrinc: Egy pohár víz

Indul “Barlangoljunk!” kampányunk

A Magyar Nemzeti Parkok márciusban hazánk látogatható barlangjait kívánják megismertetni a föld alatti túrák iránt érdeklődőkkel. A „Barlangoljunk!” kampány célja hazánk különleges barlangjainak bemutatása, népszerűsítése. A hónap során az érintett nemzetipark-igazgatóságok különleges barlangi programokkal és jelentős kedvezményekkel várják a látogatókat.

Az Aggteleki Nemzeti Park barlangjaiban 20% és 50% kedvezmény várja az odalátogatókat, illetve március minden szombatján filmvetítéseket tartanak. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban is számos kedvezményes és színes program – barlangmese, kőzetcseppentés, kőzetkarcolás, éjszakai kalandtúra, geobotanikai túra stb. – várja a kicsiket és nagyokat egyaránt. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében „Föld alatti világ a főváros alatt” címmel interaktív geológiai bemutató és tanösvény-bejárás színesíti a kínálatot, és megismerkedhetünk a barlangi mentős csapattal is. A Duna–Dráva Nemzeti Parkban remek családi programok várhatók – manótúra és egyéb érdekességek. Végül, de nem utolsó sorban a Bükki Nemzeti Parkban ősrégészeti túrákkal várják az érdeklődőket. És persze mindez barátságos árakon.

Vegyen részt március folyamán az élményeket tartogató különleges barlangi programokon! Ismerje meg hazánk nemzetközi szinten is egyedülálló barlangjait a barlangi tematikus hónap során! Meggyőződésünk, hogy a barlangok bemutatása fontos eszköz e sérülékeny természeti értékek megőrzésében.

Február 27. a jegesmedvék világnapja

Az élet nem havas torta: a jegesmedvék élete az északi-sarki jégpáncéltól függ, azonban a jégtakaró egyre csökken – főként a globális felmelegedés következtében. Nem csoda hát, hogy a jegesmedve az éghajlatváltozás elleni küzdelem jelképévé vált.

Ezért is nagyon fontos, hogy ne csak ma, hanem minden nap észben tartsuk környezetünk megóvásának fontosságát. A hófehér bundájú jegesmaci első ránézésre bájos állat, aki mókás ó-lábával, szőrös talpával csámpázik a végtelen hómezőn. A látszat azonban csal; a pihe-puha szőrű mackó, szinte mesébe illő külseje veszedelmes ragadozót takar.

 Ismerjük meg a világ legnagyobb szárazföldi ragadozóját!

Testfelépítése tökéletesen alkalmazkodott a hófödte tundrán való élethez. Enyhén ívelt lábával, öles lépteivel hatalmas távolságokat képes megtenni s a medvék között egyedülálló módon rendelkező talpszőrzetének köszönhetően – mely hőszigetelésen kívül egyfajta csúszásgátlóként is szolgál – biztonságos a mozgása a jégen is.

Az Északi-sarkkör vidékén él, az állandó fagy és jég birodalmában érzi magát otthon, ahol a térség valóságos embléma állatává vált.
A magányos életmódot folytató állat a természetben kizárólag húson él, ami nem meglepő, hisz a zord északi sark jégmezői nem igazán bővelkednek növényekben. Igazi kalandor, kitűnően úszik és búvárkodik. Nyitott szemmel és zárt orrlyukakkal merül a víz alá s akár 2 percig is kibírja levegővétel nélkül.

Az országban jelenleg csak a Nyíregyházi Állatparkban látható jegesmedve. Zora – aki az Európai Fajmegőrzés keretében került a SóstóZoo-ba – gyakran bemutatja úszótudományát üvegfalú medencéjében, a látogatók legnagyobb örömére.
Bár sarkköri élőhelyén fő táplálékát a fókafajok alkotják, a parkban természetesen megváltozott az étrendje; a csirkehús s hal mellett helyet kaptak a zöldség- és gyümölcsfélék is.

Bár a fajnak nincs természetes ellensége s remekül alkalmazkodott a zord körülményekhez, egyedszáma napról napra csökken. Élőhelyét veszély fenyegeti; a globális felmelegedés miatt az Északi-sark jege folyamatosan olvad, így egyre szűkül a természetes élettere, és rohamosan csökken a természetes táplálékbázisa is, ráadásul, mivel csúcsragadozó, a táplálékláncban felhalmozódó szennyező- és mérgezőanyagok is populációi számának csökkenését eredményezik. Jelenleg 20–25 000 egyed él belőle a szabad természetben, ezért az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) a sebezhető kategóriába sorolta.

A sarkvidék vándorainak száma napról napra csökken – elsősorban a klímaváltozás miatt –, ezért is nagyon fontos, hogy ne csak ma, hanem mindennap észben tartsuk környezetünk megóvásának fontosságát.

Ha szeretnéd Te is támogatni őket, látogass el a WWF weboldalára , ahol virtuálisan örökbe fogadhatsz egy jegesmedvét.

A Vadonleső Program önkéntesek bevonásával 18 védett növény- és állatfaj elterjedési és veszélyeztetettségi adatait gyűjti 2009 óta. Nyolc éve indították útjára "az év emlőse" kezdeményezést, amelynek apropóján egész éves eseménysorozattal hívják fel a figyelmet a kiválasztott védett vagy fokozottan védett emlősfaj és környezete fontosságára, jellemzőire - olvasható a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.

Mint írják, a védett törpeegér - a legkisebb rágcsálónk - mindössze annyit nyom egy levélmérlegen, mint egy zacskó sütőpor. Tudományos neve, a Micromys minutus is 10 és 15 cm közötti, apró termetére utal, bár ennek is a felét önmagához képest hosszú farka adja. Az egér háta vörhenyes barna, oldala világosabb, míg hasa egészen fehér.

A törpeegér elterjedése és állománya Európában visszaszorulóban van, elsősorban a magaskórós mezsgyék, vízparti nádasok, a cserjés erdőszélek és a sűrű sövények számának, kiterjedésének csökkenése miatt. Ezért is esett a választás az idei évben e kevéssé ismert fajra, a döntés lehetőséget ad arra is, hogy sérülékeny élőhelyeinek védelmére is felhívják a figyelmet.

Mint írják, a szegély-élőhelyek megőrzése, fenntartása, a külterjes, kistáblás, búvósávokkal tagolt mezőgazdaság erősítése, a természetes erdőszerkezet fenntartása, valamint az általános rágcsálóirtók visszaszorítása kiemelten fontos a faj védelme érdekében is.

Madarak és fák napja

1902. május 19-én, Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a madarak és fák napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk szabályozott. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletben írta elő: évente egy napot a népiskolákban a tanító arra szenteljen, hogy a tanulókkal a hasznos madaraknak és azok védelmének jelentőségét megismertesse. Megünneplésének időpontja Magyarországon május 10.

Forrás: MME

2021 madara a cigánycsuk

Megjelenés

A mezei verébnél kicsit kisebb. A nászruhás hím feje, torka és háta fekete, begye és melle rozsdavörös, széles nyakfoltja, keskeny szárnycsíkja és farkcsíkja fehér. A tojón a hímek fekete színét barna helyettesíti, a begy és a mell halvány rózsaszínes, a nyak fehér foltja elmosódott, a farkcsík világos rozsdássárga. A fiatalok foltozott alsótestű tojóhoz hasonlítanak. A farok minden korosztálynál egyöntetűen sötét feketésbarna.

 
Cigánycsuk öreg hímje (bal szélen), öreg tojója (jobbra) ...

... és fiatalja (Grafikák: Kókay Szabolcs)

A faj képviselőivel leggyakrabban magas kóró és bokor csúcsán, kerítésoszlop tetején
üldögélve találkozhatunk, korábbi neve, a cigány-csaláncsúcs is erre a
viselkedésére utalt (Fotó: Nagy Róbert)

A hímek itt hallatják rövid, csicsergő éneküket, illetve innen hallhatjuk jellegzetes csuk-csuk jelző- és riasztóhangjukat, ami a jelenlegi magyar nevükben is megjelenik.

bővebben: https://www.mme.hu/2021-ev-madara-ciganycsuk

2019-től vagy menhelyes állatot adnak, vagy büntetést kapnak a kaliforniai kisállatkereskedők

A rendelet a “kutyagyárakra” mér nagy csapást, 2019 január elsejétől a kisállatkereskedések csak menhelyekről és nonprofit szervezetektől vihetnek el kutyát.

A hírt Patrick O’Donnel, a rendeletet benyújtó képviselő osztotta meg a Twitteren, miután Jerry Brown, Kalifornia kormányzója is aláírta.

Az AB 485 értelmében 2019 januárjától minden kutyát, macskát, és nyulat, amit kisállatkereskedésben értékesítenek, a kereskedőnek menhelyről, vagy egy nonprofit mentőszervezettől kell beszereznie. “A kaliforniai adófizetők évente 250 millió dollárt fizetnek, hogy valamelyik menhelyre leadják vagy elaltassák az állatukat. Hálás vagyok, hogy az állatbarátok ilyen erős támogatást biztosítottak.” – mondta O’Donnel. 2019-től a kereskedők minden nem menhelyről származó állat értékesítése után 500 dollár büntetést kaphatnak.

A rendelet életbe lépésével Kalifornia lesz az USA első állama, ahol ilyen jellegű intézkedést vezetnek be, de az állattenyésztők nem örülnek neki – írja a Los Angeles Times. “Ez a rendelet megfosztja Kalifornia állatbarátait attól, hogy professzionális, megbízható és etikus tenyésztőtől vásároljanak, ez sem az állampolgároknak, sem az állatoknak nem lesz jó – tette hozzá Sheila Goffe, az egyik tenyésztőket képviselő hivatalos szervezet alelnöke.

Forrás: Forbes.hu

Az eddig véltnél gyorsabb a földi élővilág hatodik kihalási hulláma, amely az állatfajok “biológiai megsemmisülésében” nyilvánul meg – figyelmeztettek az amerikai Stanford Egyetem és a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem kutatói az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukban.

Fotó: Wikipedia/JackyR

A szakemberek a gerincesek felét kitevő 27 600 madár-, kétéltű, emlős és hüllőfaj egyedszámcsökkenését vették górcső alá, és külön vizsgálták 177 emlősfaj populációjának alakulását 1990 és 2015 között. Megállapították, hogy a gerincesek több mint 30 százaléka csökkent mind a populációt, mind a földrajzi megoszlást tekintve.

“A Föld a populációcsökkenés és a fajok földrajzi értelemben vett kipusztulásának hatalmas eseményét éli át, amelynek negatív következményei lesznek az ökoszisztéma működésére és a civilizáció fennmaradásához létfontosságú készletekre” – írták a szakemberek.

Fotó: Wikipedia/Bernard Landgraf 

A 177 vizsgált emlős fajról megállapították, hogy legalább 30 százalékkal csökkent valamennyi földrajzi megoszlása, 40 százaléknak jelentős mértékben – több mint 80 százalékkal – csökkent az egyedszáma. A 26 700 faj egyharmadának, 8851-nek csökkent a populációja és földrajzi megoszlása, holott ezek a fajok nem tartoznak a veszélyeztetettek közé.

Fotó: KermitTheSnail

“Számos emlősfaj, amely egy-két évtizede még relatív biztonságban volt, ma már veszélyeztetett” – olvasható a tanulmányban, amely példaként hozza fel a gepárd, az orangután, az oroszlán, a tobzoska és a zsiráf populációjának tömeges méretű csökkentését.

Részletes cikk:
http://www.erdekesvilag.hu/felgyorsult-a-foldi-elovilag-hatodik-kihalasi-hullama/

Az erdei fülesbagoly Magyarország legismertebb és a lakott területeken is leggyakoribb bagolyfaja.

Megjelenés

Közepes termetű, álcázó mintás tollazatú, hosszú felmereszthető tollfülű bagoly. Szárnya hosszú és keskeny, röpte csapongó. A fiókák első tollazatát fehéres pehelytollak alkotják.

Elerjedés

Hatalmas elterjedési területű madár, Európában, Ázsiában, Északnyugat-Afrikában és Észak-Amerikában egyaránt költ.

Állománynagyság

A világállomány mintegy 28%-a él Európában. Magyarország leggyakoribb bagolyfajának állománya 6 500-12 000 pár közé becsülhető.

Részletes cikk:

 https://www.mme.hu/2020-ev-madara-az-erdei-fulesbagoly

A darvak kelet-európai állományának kiemelt gyülekezési helye a Hortobágy és a szegedi Fehér-tó környéke. A madarak a szántókon, tarlókon táplálkoznak, éjszakai pedig lecsapolt halastavakon, pusztai töltéseken pihennek.

Nagy részük november végéig, a tartós fagyok beálltáig marad, a telet pedig Európa déli részén vagy Észak-Afrikában töltik, de az elmúlt években egyre több példa volt arra is, hogy egy-egy nagyobb csoport nálunk telelt.

Bővebben:

http://www.turistamagazin.hu/ha-osz-akkor-darules-a-feher-tonal.html

Megjelenés

A hím homloka, torka, nyaka és alsóteste fehér, a fejtető, a tarkó, a nyak hátsó része, a hát, a váll ás a szárnyak feketék. A tojó fején és nyakán több a fehér, hátuk pedig barnásfekete. Vékony, fekete csőre hosszú. A gólyatöcs piros lábai rendkívül hosszúak (tudományos neve, a Himantopus szíjlábút jelent).    

Elterjedés

Ez a madár igazi világpolgár, öt alfaja az Antarktisz kivételével az összes kontinensen, mintegy 302 millió km²-en fordul elő.

A gólyatöcs elterjedési térképe (Forrás: datazone.birdlife.org)

Táplálkozás

Főleg vízi rovarokat és más gerincteleneket, elsősorban alacsonyabb rendű rákokat szedeget össze a víz színéről és a parti iszapfelületről.

Élőhely

Legfontosabb magyarországi élőhelyei a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon találhatók. A faj itt találja meg azokat a sekély, csak 20-25 cm mély szikes tavakat és öntésterületeket, ahol hosszú lábaival a vízben gázolva táplálkozni, a kiemelkedő szárazulatokon pedig költeni tud. Vonulási időszakban bármely sekély vizű élőhelyen: halastócsapolásokon, belvizes szántókon, gyepeken is találkozhatunk vele. A szikes tavak megfogyatkozásával a gólyatöcs ezeket az alternatív vizes élőhelyeket is mind gyakrabban használja fészkelőhelyként.

Költés

Kopár, sekély vízborítású helyeken, laza telepeket alkotva és egyesével is költ, hazánkban sokszor a gulipán társaságában. Fészkét úgy alakítja ki, hogy lehetőség szerint víz vegye körül, a növényzeti borítottság 50% körül alakuljon, magassága körülbelül 30 cm legyen. Fészke kis talajmélyedés, amibe növényi törmelékeket hord. Fészekalja 3-5 tojásból áll, a kotlási idő 25-26 nap.

A fiókák fészekhagyók, felszáradás után szüleik elvezeti őket a fészektől, egyhónapos
korukban már képesek repülni, de szüleikkel még ezután is összetartanak

Vonulás

Hatalmas elterjedési területének nagyobb részén állandó, az Eurázsiában és Észak-Amerikában fészkelők vonulók. A hazai állomány hosszú távú vonuló. Tavasszal március-áprilisban érkezik meg a trópusi Afrikából, a költési időszak végén korán útra kel, többségük augusztusban el is hagyja hazánkat.

Vonuló gólyatöcsök Dél-Izraelben

Állománynagyság

Óriási elterjedési területének köszönhetően világállománya is hatalmas, 450-780 ezer egyedre becsülhető, ebből az európai állomány mintegy 108-151 ezer egyed (54-75 ezer pár). Magyarországon rendszeres fészkelő, a költőpárok száma az adott év csapadékviszonyaitól függően 200-1 000 pár között alakul.

Veszélyeztető tényezők

Szikes tavakat (a „székeket”) kedvelő életmódja miatt kedvezőtlenül hatott a fajra ennek az élőhelytípusnak a jelentős felszámolódása az 1980-as évek végétől. A klímaváltozás, a szárazodó tavaszok jelentősen befolyásolják az adott évi költőpárok számát. Míg csapadékosabb években akár 1 000 pár is fészkelhet az országban, száraz teleket követően ezek száma akár 200 pár alatt is maradhat.  

Védelem

Védelmének alapját a még meglévő természetes szikes tavak megőrzése és az egykori fészkelőhelyek rehabilitációja jelenti. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

Az európai túlfogyasztás napja

Túl a természet korlátain

(Jelentés összefoglaló)

Ha a világon mindenki úgy élne, mint az átlag európai lakos, a természet ez évi erőforrásait május 10-ig teljesen ki is merítenénk, és nagyjából 2,8 bolygóra lenne szükségünk a fennmaradáshoz. Ez az állapot tarthatatlan – gyorsabb ütemben merítjük ki ökoszisztémáinkat, mint ahogy azok képesek megújulni. A megoldás Európa ökológiai lábnyomának csökkentésére a kezünkben van – az Európai Unió azonban nem halogathatja a cselekvést. Rövid áttekintés

2019-ben az európai túlfogyasztás napja május 10-ére esik a Global Footprint Network által közölt legfrissebb adatok szerint. Az európai túlfogyasztás napjának dátumát úgy állapítják meg, hogy összehasonlítják az egy lakosra jutó ökológiai lábnyomot a globálisan rendelkezésre álló, egy személyre eső biokapacitással. Vagyis, ha a világon mindenki ugyanolyan ökológiai lábnyommal rendelkezne, mint az átlag európai lakos – például ugyanannyi szén-dioxidot bocsátana ki, ugyanannyi élelmiszert, rost- és faanyagot használna, és ugyanannyi beépített területet foglalna el – akkor május 10-ig az emberiség annyit használna el a természet erőforrásaiból, amennyit bolygónk egy egész év alatt tud megújítani.  Az év további részében az emberiségnek a Föld természeti tőkéjének kimerítéséből kellene megélnie. Ez annyit jelent, hogy például több lenne a szén-dioxid-kibocsátás, mint amennyit a bolygó természetes ökoszisztémája képes elnyelni, vagy az erdőirtások nagyobb biomassza-pusztítást okoznának, mint amennyit a természet képes újratermelni. Ezen kívül a halászterületek még inkább kimerülnének, a talajerózió nagyobb ütemben menne végbe, és a biológiai sokféleség is gyorsabban csökkenne.

Figyelembe véve az Európai Unió ökológiai lábnyomát és a határain belüli biokapacitását – vagyis a biológiailag termékeny területeket – az EU lakosai jelenleg kétszer annyi erőforrást használnak fel, mint amennyit annak ökoszisztémája képes megújítani.

Az EU lakossága korántsem méltányosan használja bolygónk erőforrásait: a Föld biokapacitásának majdnem 20%-át használja fel, miközben a világ populációjának összesen 7%-át foglalja magában.

Más szóval 2,8 bolygóra lenne szükségünk, ha mindenki olyan ütemben fogyasztana, mint egy átlagos EU lakos. Ez jóval felülmúlja a világátlagot, ami körülbelül 1,7 bolygónak felel meg. Akár területi, akár globális szinten nézzük, az ember természeti erőforrások iránti igénye messze túllépi azt a mértéket, ami még fenntartható a bolygónk számára.

A kép az EU-n belül sem mondható egységesnek. Habár egyik ország sem veszi figyelembe bolygónk tűrőképességének határát, az adatok lényeges különbségeket mutatnak a tagállamok fogyasztási szokásai között. Luxemburg az első olyan EU-s ország, amelyik mindössze 46 nappal az év kezdete után elérte túlfogyasztásának napját, míg Románia az utolsó helyen van, mivel az egész évre rendelkezésre álló erőforrásokat 192 nap alatt használja fel – ez azonban még mindig korábban történik a globális átlagnál.

Nagy árat fizetünk azonban a túlfogyasztás miatt, akár az országok gazdasági helyzetét, akár az egészségünket nézzük: a szélsőséges időjárási jelenségek 1980 óta 450 milliárd euróba kerültek az európai gazdaságnak, a levegőszennyezés pedig minden évben 430.000 korai halálozást eredményez Európában. 

A WWF ezért egy fenntarthatósági egyezmény elfogadását sürgeti, amely olyan konkrét célokat és intézkedéseket fogalmazna meg a klímaváltozással, a természetvédelemmel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban, Európára vonatkozóan, amelyeket a következő öt éven belül teljesíteni kell.

Európa további vezető szerepe csak akkor biztosítható, ha befektet azokba az ágazatokba, amelyek a jövő gazdaságainak középpontjában állnak majd, mint például a megújuló energia, a fenntartható közlekedés, valamint az ökológiailag fenntartható mezőgazdaság és halászat.

A megoldás a kezünkben van. Azonban ha nem születik azonnal szilárd elhatározás a törekvések támogatásáról, a holnap talán már késő lesz.
 

Az Európai Unió ökológiai lábnyomának vizsgálata

Az ökológiai lábnyomról szóló kimutatások segítenek a természeti erőforrásoktól való függésünk mértékének számszerűsítésében. Az ökológiai lábnyom megmutatja, hogy mennyit használunk fel a természet erőforrásaiból. A biokapacitás azt jelzi, hogy milyen mértékű erőforrás áll a rendelkezésünkre. Mindkettőt a biológiailag termékeny területek vonatkozásában mérik fel, és globális hektárban fejezik ki. 

Az EU ökológiai lábnyoma a fogyasztási rátája alapján még a világátlagnál is magasabb: a természeti erőforrások iránti szükségletünk és az ezek által nyújtott javak és szolgáltatások immár 2,8 Földnek megfelelő mértékűek. 1961 és 2016 között az EU 28 tagállamának ökológiai lábnyoma 1,6 milliárd globális hektárról (gha) 2,3 milliárdra nőtt.  A 2007-es csúcsértékhez képest a tagállamok lakosainak átlagos ökológiai lábnyoma 19%-kal csökkent. A csökkenés nagy része azonban a pénzügyi válság miatt bekövetkező gazdasági visszaesésnek, más része pedig a kevésbé karbon-intenzív energiaforrások felé való eltolódásnak tudható be. Habár az Európai Unió a Föld népességének csupán 7%-át egyesíti, a globális biokapacitás mintegy 20%-át foglalja le.

Az EU biokapacitás-hiánya jelenleg 1,3 milliárd globális hektárra becsülhető – ez a deficit Kína biokapacitásához hasonló mértékű.

Az ökológiai lábnyom trendjei országonként eltérőek. A világon a legnagyobb teljes ökológiai lábnyoma együttesen Kínának, az USA-nak, Indiának, Oroszországnak és Brazíliának van, és ha az Európai Unió is egy ország lenne, akkor a 3. helyet szerezné meg a dobogón. Habár Kína teljes ökológiai lábnyoma kétszer akkora, mint az Egyesült Államoké és az Európai Unióé, utóbbi kettő egy főre eső lábnyoma sokkal magasabb. Ennek az az oka, hogy Kína népessége sokkal nagyobb, mint az USA-é és az EU-é, ezért utóbbiakban kevesebb lakos között oszlik meg a fogyasztás. Kína ökológiai lábnyomának meredek felfelé íveléséért a szénkibocsátás és a termőföldhasználat okolható.

Az EU-ban a túlfogyasztás napja 1961 óta drámaian előrébb kúszott, október 13-ról a jelenlegi május 10-re. Az 1960-as években ez a nap hihetetlenül gyors léptékben került egyre korábbra az unióban, és az évtized végére már elérte a júliust. A természeti erőforrások túlhasználata Európa-szerte tovább folytatódott az 1970-es években. A valaha volt legkorábbi EU túlfogyasztás napja 2007-ben volt, akkor április 23-ára esett.

A legtöbb országban a legnagyobb tényező a szénlábnyom, noha néhány tagállamban, például Észtországban, Svédországban és Litvániában a fakitermelésből származó ökolábnyom is igen magas. Luxemburg szélsőségesen magas szénlábnyoma pedig az alacsony üzemanyagadók hatását tükrözi.

Az EU összes tagállama a Föld eltartóképessége fölött él – valamennyi EU-tagállam ökológiai lábnyoma jóval meghaladja a világ egy főre eső átlagos biokapacitását, ami jelenleg 1,6 globális hektár.

A 2000-es évek végi gazdasági válság óta csaknem mindegyik EU-tagállam ökológiai lábnyoma kissé visszaesett. Különösen igaz ez Görögországra, amelyet igen súlyosan érintett a válság. Spanyolországban, Portugáliában és Olaszországban is hasonló volt a helyzet.

A szénlábnyom jelenleg az EU ökológiai lábnyomának 60%-át teszi ki. A világ átlaghőmérséklete már 1°C-kal megemelkedett, ennek hatása pedig már Európában is érzékelhető. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint az árvizek, aszályok, hőhullámok és más éghajlati szélsőségek már 453 milliárd euró gazdasági veszteséget okoztak 1980 és 2017 között, és Európa-szerte több mint 115 000 emberéletet követeltek^.

A klímaváltozás óriási terhet ró az ökoszisztémákra. Erre példa a korallfehéredés jelensége, amelyet a felmelegedő tengervíz miatt elsavasodó óceán okoz – pedig a korallzátonyok több mint 200 millió ember számára jelentenek fontos védelmet a viharokkal és az erős hullámzással szemben. Még ha képesek is leszünk 1,5°C-ra korlátozni a felmelegedés mértékét, korallzátonyaink 70-90%-át akkor is elveszítjük, 2°C emelkedés esetén viszont gyakorlatilag az összesre pusztulás vár. A korallzátonyok az összes tengeri faj egynegyedének adnak otthont, így pusztulásuk tömeges kihaláshoz vezetne.

A napjainkban jellemző, elegendőnek cseppet sem nevezhető politikai kötelezettségvállalást látva bolygónk akár a 3,2°C-os globális hőmérséklet-emelkedést is elérheti.

A 2018-as Élő Bolygó Jelentés szerint az elmúlt 40 évben a vadon élő fajok populációinak állománya átlagosan 60%-kal csökkent. A jelentésben azonosított, a fajokra leselkedő legsúlyosabb veszélyek közvetlenül emberi tevékenységekhez köthetők, beleértve az élőhelyek pusztulását és eltűnését, valamint a vadon élő fajok túlzott mértékű kihasználását, úgymint az intenzív vadászatot és túlhalászatot.

Az éghajlat, a természet és a fenntartható fejlődés egymással szorosan összefüggő témák, amelyeket nem lehet különálló ügyekként kezelni. Most, 2020 felé lépdelve azonban páratlan lehetőségek sorakoznak előttünk, hiszen a nemzetközi közösség arra készül, hogy felülvizsgálja, hogyan halad a fenntartható fejlődést célzó törekvések (Sustainable Development Goals, SDGs) felé – beleértve a természetvédelmi célokat is –, és megtegye a következő fontos lépéseket a Párizsi Klímaegyezménnyel kapcsolatban. Eközben bizonyos országok egyre jobban törekednek a nemzeti szinten meghatározott hozzájárulásuk teljesítésére és továbbfejlesztésére. Jövőre a nemzetközi Biológiai Sokféleség Egyezmény megerősítésére is lehetőségük lesz. Ennek részeként a 2020 utáni időszakra egy biodiverzitási keretrendszer fog születni célzott, ambiciózus és mérhető célokkal a biológiai sokféleség összeomlása felé vezető tényezők mérséklése érdekében. Az egyes nemzeteknek az élővilág pusztulásának megfékezésére irányuló intézkedéseivel együtt mindezek szilárd talajt biztosítanak majd a globális célok eléréséhez.

A WWF javaslatai röviden

A WWF sürgeti a politikai képviselőket és az EU vezetőit, hogy kövessék az EU ökológiai lábnyomának csökkentésére irányuló tevékenységeket és maradjanak a helyes úton a következő nemzetközi kötelezettségvállalások elérése érdekében:

1.            Térjünk át a fenntartható fogyasztásra és élelmiszerrendszerekre

2.            2040-re Európa legyen karbonsemleges

3.            Állítsuk helyre az élővilágunkat

4.            Védjük meg az óceánokat

5.            Fektessünk egy fenntartható jövőbe

A WWF felhívást tett közzé minden uniós vezető és megválasztott képviselő számára, hogy az Európai Fenntarthatósági Paktum keretében lépjenek a tettek mezejére. A paktum a klímaváltozás, természetvédelem és a fenntartható fejlesztések ügyében tűz ki széleskörű célokat és intézkedéseket az elkövetkezendő öt évre.

forrás:WWF

2019. szeptember elsejétől tilos lesz a cirkuszoknak Szlovákiában macskaféle ragadozókat, elefántokat, delfineket, zsiráfokat, főemlősöket, medvéket és további állatokat felhasználniuk az előadás során, írja a Parameter.sk. Ehhez már csak az kell, hogy a parlament is elfogadja a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumban már elfogadott rendeletet.

A tiltás nem vonatkozna a kutyára, a macskára és a házi görényre, írja a lap, és hozzáteszik, hogy a minisztérium rendelete szerint a tiltás nem vonatkozna az állatkertekben népszerű állatetetésre.

Olaszországban 2017-ben tiltották be a vadállatok szerepeltetését a cirkuszokban, illetve Romániában is ugyanabban az évben. Portugáliában 2024-től vezetik be a tiltást. Az Európai Unió 28 országából egyébként 20-ban már betiltották. Magyarországon petíciót indítottak azért, hogy itt is megtörténjen.

index.hu

Mi legyen az Év rovara 2019-ben? Szavazás!

Elindult a szavazás az Év rovara 2019 címért!

 

December 6-án, éjfélkor zárul a szavazás – addig lehet dönteni, hogy melyik jelölt legyen jövőre a rovarvilágot népszerűsítő kitüntetett faj. Mindenkit arra buzdítunk, hogy adja le szavazatát, és népszerűsítse a kezdeményezést!

Az Év rovara kampány célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét egy-egy rovarra, a rovarok védelmére és az élővilágban betöltött szerepükre. Ezzel nemcsak az adott faj, hanem annak életmódja, életfeltételei is előtérbe kerülnek, így bemutatása a természetben zajló biológiai folyamatok, változások jobb megértését is szolgálja. A védett vagy védendő fajok megismertetése nemcsak a rovarvilág jelentőségére, az élővilágban betöltött szerepére, hanem tágabb értelemben a természetvédelem fontosságára is felhívja a figyelmet.

2019-ben ismét három rovarfaj közül lehet választani: az idei jelöltek mind közösségi jelentőségű fajok. (Közösségi jelentőségű fajnak az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelvének mellékletein szereplő fajokat nevezzük; gyakran – helytelenül – a “Natura 2000-es faj” kifejezést használják rájuk.) Jövőre esedékes az élőhelyvédelmi irányelv alapján készülő országjelentés (amelyben a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetéről és elterjedéséről kell beszámolni), ezért a Magyar Rovartani Társaság úgy döntött, hogy ennek apropóján választja ki jelöltjeit az Év rovara címre. A kis Apolló-lepke, a  magyar tarsza és a havasi cincér rövid jellemzését alább olvashatják, majd pedig szavazhatnak, hogy ki legyen közülük a kiválasztott.

 Kis Apolló-lepke (Parnassius mnemosyne)

Ha tavasz végén vagy nyár elején üde erdőkben járunk, könnyen szemünk elé kerülhet egy elég nagy, tejfehér színű, kerek szárnyú pillangó, amint elegánsan vitorlázik, vagy főként lilás színű virágokon szívogat. Ez a faj a kis Apolló-lepke (Parnassius mnemosyne). Bár a köznyelv – helytelenül – pillangónak nevez minden nappali lepkét, a lepkészek ezt a nevet csak egyetlen családjuknak tartják fenn (Papilionidae), amelyet hazánkban a kis Apolló-lepkével együtt csupán négy faj képvisel. Nálunk a család összes faja védett.

A kis Apolló-lepke teste a nappali lepkéknél szokatlan módon dúsan szőrös. Mindegyik szárnyának alapszíne tejfehér, erezetük fekete. Elülső szárnyán két fekete folt látható, de még feltűnőbb, hogy a szárnycsúcsnál egy széles sávban hiányoznak a pikkelyek, ezért a szárnylemez itt áttetsző. Hátulsó szárnyának belső szegélyén fekete sáv van, amely kiegészülhet egy szárnyközépi sötét folttal.

A lepkének nemcsak a megjelenése, hanem a szaporodása is figyelemre méltó! Párzás után a hím váladékot juttat a nőstény ivarnyílásának környékére, amely a levegőn hamar megszilárdul, és alul elfedi a potroh nagy részét. Így egy kemény tok keletkezik, amely lezárja az ivarnyílást. A lepkéktől általában távol áll a monogámia: megpróbálnak minél több partnerrel párosodni, így viszont egyetlen hím sem lehet biztos abban, hogy éppen az ő génjei öröklődnek tovább. A kis Apolló-lepke hímje az ivarnyílás lezárásával azt próbálja megakadályozni, hogy a nőstény más hímekkel is párosodjon, e módon igyekszik biztosítani, hogy a lerakott petékből az ő utódai keljenek ki. (Lepkénk „erényöve” a hátrébb lévő peterakó nyílást szabadon hagyja.)

Hernyói a keltikefajok leveleit eszik; ezek a szép, lila vagy fehér virágú növények lombfakadás előtt illatos virágszőnyeggé varázsolják az erdők alját. A hernyónak tavasszal igencsak gyorsan kell fejlődnie, hiszen a fák lombosodása után a talajszint általában árnyékba borul, és a keltikék levelei gyorsan elfonnyadnak. A bábozódás – szintén rendhagyó módon a nappali lepkék körében – a talajon, laza szövedékben történik.

Fordítsuk figyelmünket egyszerűségében is csinos kinézetére, valamint különleges életmódjára – legyen 2019-ben az Év rovara a kis Apolló-lepke!

Írta: Tóth Balázs (MTM Lepkegyűjtemény)

 

Magyar tarsza (Isophya costata)

A sokaknak talán furcsán hangzó tarsza szó a XIX. században született. A kor kiemelkedő zoológusa, Frivaldszky János illette először ezen a néven a szöcskék egyik röpképtelen, csökevényes szárnyú, lomha mozgású csoportját.

A tarszák zöld színű, tojásdad testű rovarok, hosszú végtagokkal. A többi egyenesszárnyúhoz hasonlóan a harmadik pár lábuk meghosszabbodott, ugrólábbá módosult. Kövér testükkel és vékony lábaikkal azonban nem képesek nagyobb szökkenésekre. Veszély esetén többnyire csak ledobják magukat a sűrű növényzetbe, ahol zöld rejtőszínüknek köszönhetően láthatatlanul másznak odébb. Növényevők, nem nagyon válogatósak, számos kétszikűt szívesen fogyasztanak.

A tudomány ma csaknem száz tarszafajt ismer, amelyek megszólalásig hasonlítanak egymásra – szó szerint csak a megszólalásig, ugyanis minden faj hímje az adott fajra jellemző ritmusban ciripel. Ezt ismerik fel a nőstény fajtársak, melyek ha hajlandók a párosodásra, válaszolnak a hímek hívóhangjára. Így azután duett szól az egymástól akár több tíz méterre lévő szöcskék között. A duett segítségével a pár megtalálja egymást a növényzet között.

A nőstények potrohának végén ívelt, oldalról lapított, fogazott végű tojócső nyúlik hátrafelé. Ezzel a talajba rakják le petéiket, amelyek itt vészelik át a telet. Sőt, nem csak a telet, ugyanis többnyire csak a lerakás utáni második-harmadik év tavaszán bújnak ki belőlük a lárvák. A petéknek ez az elhúzódó kelése biztosítja, hogy a populáció akár nagyobb katasztrófákat is átvészeljen. Az apró tarszalárvák a felnőttekhez hasonlók, de még teljesen szárnyatlanok. Hat vedlés után érik el az imágó stádiumot.

A tarszák legtöbb faja a Közel-Keleten, a Balkán-félszigeten és a Kárpátok hegyvidékein él. Hazánkban hét fajuk fordul elő, amelyek egy kivételével védettek vagy fokozottan védettek.

Utóbbiak közé tartozik a magyar tarsza, amely a Kárpát-medence bennszülött szöcskéje. A többi, hozzá hasonló fajtól néhány, többnyire csak a szakemberek által felismert alaktani bélyeg mellett jellegzetes ciripelése különíti el. Jó természetességű üde réteken, löszgyepeken, sztyeppréteken találkozhatunk vele. Korábban rendkívül ritkának tartották, az utóbbi évtizedekben azonban számos új populációját fedezték fel célzott, elsősorban ultrahangdetektoros kereséssel. Mivel állományának nagy része hazánkban él, kiemelt felelősségünk van ennek a különleges szöcskének a megőrzésében.

Írta: Puskás Gellért (MTM, Kisebb Rovarrendek Gyűjteménye)

 

Havasi cincér (Rosalia alpina)

Kirándulni tavasszal és nyár elején a legjobb. A bogarászoknál is ez a csúcsszezon: a legtöbb fajjal ekkor találkozhatunk hazánk tájain. Júliusban már nagy a hőség, és a bogarak száma a kánikula idején napról napra csökken. Magasabb hegységeink erdeit azonban mégis érdemes ilyenkor felkeresnünk – júliusban rajzik ugyanis Magyarország egyik legszebb bogara, a havasi cincér.

Ezt a rovart aligha lehet bármivel összetéveszteni, és az is könnyen felismerheti, aki korábban csak képen látta. A 3–4 centi hosszú bogár alapszíne fakó égszínkék, melyet bársonyos fekete foltok tarkítanak. Csápja jellegzetes: a legtöbb csápíz végét fekete szőrbojt díszíti. A karcsú hímet könnyen felismerhetjük arról, hogy a csápja sokkal (akár kétszer is) hosszabb, mint a teste, a vaskosabb nőstényé viszont éppen csak túlér a szárnyfedők végén.

A havasi cincér lárvái – mint a cincérekéi általában – nem túl régen elhalt fában fejlődnek, főleg a bükk törzsében és vastagabb ágaiban. A kifejlett bogarat is bükkösökben láthatjuk leginkább. Ahol éppen nem vágják az erdőt, a lábon álló, de halott vagy a kidőlt fákon érdemes keresgélni, viszont a legbiztosabban nagy farakásokon gyűlnek össze a havasi cincérek – néha akár tucatszámra is. Általában délelőtt 10 óra körül kezdenek mozgolódni, ilyenkor a farakás napos oldalán tartózkodnak, vagy a levegőben röpködnek; azután amikor már szinte kibírhatatlan a hőség, átvonulnak az árnyékos oldalra. A hímek kis territóriumokat jelölnek ki maguknak, amelyeket bőszen védeni igyekeznek a hím vetélytársakkal és más bogarakkal szemben; néha még a közeledő embert is heves „csápolással” próbálják meg elijeszteni. A nőstényeket azonban a közelükbe engedik, és gyorsan párosodnak velük.

A megtermékenyített nőstény az elhalt fa parányi réseibe rakja a petéit, ahonnan a kikelő lárvák hamar berágják maguk a mélyebb részekbe. A felnőtt bogarak élettartama csupán 10 nap körüli, bár a nőstények néha három hetet is megérnek, de ez idő alatt nem is táplálkoznak (a lárvakorukban felhalmozott tápanyagokat élik fel). A lárvák viszont 3–4 évig fejlődnek a fa mélyén, majd az utolsó évükben visszajönnek a kéreg alá, és ott bebábozódnak.

Az erdőben nyárig otthagyott farakás messziről csábítja a havasi cincéreket, de sajnos ez halálos csapda is: az ott lerakott peték a fa feldolgozása során megsemmisülnek, és a ki nem kelt utódok hiányozni fognak a következő nemzedékből. Szerencsére azonban ez a látványos bogár több hegyvidéki nemzeti parkban ma is gyakori – sőt külföldön (például Csehországban) mintha növelné is az elterjedési területét, mert fokozatosan meghódítja a folyók menti erdőket, ahol kőrisfákban is megtelepszik.

Írta: Merkl Ottó (MTM, Bogárgyűjtemény)

Havasi cincér (Rosalia alpina) kidőlt bükkfán (Rahmé Nikola felvétele)

 

Havasi cincér (Rosalia alpina) portréja (Rahmé Nikola felvétele)

300 éves Rákóczi mogyorófája Romhányban 

Már több mint 300 éves az a törökmogyorófa, amely alatt állítólag II. Rákóczi Ferenc sátra állt Romhány határában. A fejedelem és Bercsényi Miklós által vezetett kuruc sereg 1710. január 22-én véres vereséget szenvedett Heister Sigbert császári tábornok csapataitól, azonban a törökmogyoró, amely tanúja volt a csatának, még mindig áll. A koronája már 25 méter átmérőjű, a fa 20 méter magas. Romhány határában ma turistalátványosság, Rákóczi-törökmogyorófa néven keresse, ha arra jár.

Forrás: Index

Öt év tervezés után az elmúlt hétvégén, egészen pontosan szeptember 8-án elstartolt a kaliforniai partokról a The Ocean Cleanup nevű szerkezet. Az ötlet egy olyan fiatal fejéből pattant ki, aki nem arra kereste a választ, hogy mit miért nem lehet.

Komoly mennyiségű kaviár és champagne fogyhatott Párizsban 2015 végén. Ekkor tartották azt a végül egyezménnyel záruló  klímakonferenciát, amelytől olyan sokat várt a világ. A szén-dioxid kibocsátás mérséklése, a felmelegedés mérséklése, a légszennyezés csökkentése kulcskérdés a jövő szempontjából, így nem csoda, hogy a hatalmas delegációkkal a városba repülő döntéshozók nagy mosolyokkal fotóztatták magukat és bizonyára komoly mennyiségű luxusabrakkal ünnepelték meg magukat.

Más kérdés, hogy az azóta eltelt szűk három év alatt az is egyre világosabb, hogy a párizsi klímaegyezmény betartása kevés lesz, arról nem beszélve, hogy az Egyesült Államok éppen a dobbantást tervezi, Trump szerint ugyanis a globális felmelegedés a tudósok kitalációja. (A svédek igazán összedobhatnának neki egy tévére valót, amikor a svéd Gripenek bombát dobnak az erdőkre, hogy megfékezzék az országban tomboló tüzeket, az  nem annyira annak tűnik, hogy néhány unatkozó tudós kiment tüzet rakni az erdőbe, hogy bizonyítsa az igazát.)

Nem elég Trump, a kínaiak túltermelése, a leszakadó jéghegyek, a lebombázott svéd erdők, a világ figyelme az elmúlt években egyre inkább egy másik globális problémára összpontosult:

az óceánok brutális szennyezésére.

A most 24 éves Boyan Slat hat évvel ezelőtt, görögországi nyaralása alatt határozta el, hogy valamit sürgősen tenni fog, amire a töketlen politikusok képtelenek. Boyan a víz alá merülve megdöbbent, amikor több műanyagot látott a felszín alatt, mint halat. Dolgozni kezdett és mára 70 fős csapatot épített.

A System 001-re keresztelt, már működő, de még mindig csak elsősorban tesztelésre használt béta verzió adatait fogják vizsgálni és ezek alapján fejlesztik tovább a rendszert, amelyből hamarosan 60 hasonlót szeretnének eljuttatni az óceáni szemétszigethez, Kalifornia és Hawaii közé. (Ha nyelvi problémáik lennének, egy magyar csapat is tud segíteni. Na, de vissza az eredeti témához!)

A 600 méter hosszú, a vízbe 3 méter mélyen merülő System 001 egy hónap alatt 5 tonna műanyagszemetet képes begyűjteni. A lebegő szerkezetet mintegy 1000 tengeri mérföldre vontatják be a Csendes-óceán területére a kaliforniai Alameda partjaitól.

Nem rögzítik a tengerfenékre, a tengeri állatok így átúszhatnak alatta. A szervezet célja, hogy 5 éven belül a szemétsziget 50 százalékát, 2040-ig pedig 90 százalékát felszámolja, a teljes rendszer a számítások szerint évi 14 ezer tonna szemetet emelhet ki a vizekből. A sietségre minden ok megvan: a World Economic Forum mostanában sokat hivatkozott kimutatása szerint ha semmi sem történik, 2050-re több műanyag lesz az óceánokban, mint hal. Ráadásul az élővizekben keringő plasztik nemcsak ronda, hanem nagyon mérgező is, a vizekbe kerülő mikroműanyag minden élőlényre veszélyes. Elég, ha csak a Tiszai PET Kupa idei termését nézzük, és rögtön megértjük, hogy az egyszer használatos üdítős palackok léte, az erőforrások pazarlása, röviden

a csomagolóanyagok gyártásának és fogyasztásának jelenlegi trendje egyszerűen fenntarthatatlan.

Annál is inkább, mert az óceántisztító nem olcsó. A System 001 költségvetése 21 millió euró (mintegy 6,8 milliárd forint): ebben az összegben a tervezés, a fejlesztés, a gyártás, az összeszerelés és az első év adatainak monitorozása szerepel. A médiával egyébként ügyesen kommunikáló startup több lépést tervez, amivel a világ polgárainak figyelmét szeretnék megnyerni: szponzorok is jelentkezhetnek majd náluk, akiknek a logóját megjelenítik majd a szerkezeten, illetve egy app segítségével lehet majd követni, hogy aktuálisan mennyi szemetet gyűjtöttek össze.

A műanyagot nem elég begyűjteni, valamit kezdeni is kell vele, hogy az óceáni szemétből ne szárazföldi szemét legyen – a cég legalábbis most ezen dolgozik a gyűjtőrendszer fejlesztése mellett. A legjobban akkor járnánk, ha alapanyag hiányában be kellene zárniuk a boltot, de sajnos ettől nem kell félni, a világ óceánjain öt giga-szemétsziget is sodródik (igaz, a csendes-óceáni a legnagyobb) és az utánpótlás is minden egyes nap megérkezik a vizekbe.

A probléma egy részére megoldást kínál tehát a The Ocean Cleanup, de a fejlesztéseknek a mélyebb rétegekben sodródó műanyagok begyűjtésére, hosszabb távon pedig úgy általában, a műanyagok eltüntetésére kell koncentrálniuk.

A The Ocean Cleanup még akkor sem old meg minden szennyezéssel kapcsolatos problémát a vizekben, ha a végleges üzemmódban, a teljes kapacitásával működik. De egyre többen beszélnek róla, egyre többen tartják fontosnak az óceánok megvédését és ha csak minden második ember, aki levenne mondjuk egy műanyag palackot a polcról, máshogy cselekszik, azzal már sokat nyertünk. Sokkal többet, mint amit bármelyik töketlen politikus tett évtizedek óta.

Egy nagy lépés megtörtént, és mindez csak azon múlott, hogy egy 18 éves srác hitt valamiben. Ha a Nike nem teljesen hülye, még a következő kampányuk arca is lehet.

Fotók és illusztráció: The Ocean Cleanup

Varjak gyűjtik a szemetet egy francia vidámparkban

A szárnyas segítők „alkalmazásával” az a park munkatársainak a célja, hogy megtanítsa a látogatóknak, hogy figyeljenek jobban oda a környezetük tisztaságára.

A madarakat a park solymásza, Christophe Gaborit nevelte fel és képezte ki – olvasható a Live Science tudományos portálon. Gaborit egy korábbi emléke alapján döntött úgy, hogy belevág az állatok betanításába. A szakértő nagyjából húsz évvel ezelőtt egy réten sétálva egy csapat varjat pillantott meg, amelyek a természetes hulladék közt kapirgálva igyekeztek maguknak élelmet szerezni. Gaborit úgy gondolta, ha a madarak saját környezetükben hajlandók kiválogatni a különféle anyagokat, talán az emberek által hátrahagyott hulladékkal is így tesznek.

 A solymász még 2000-ben képezte ki az első szemétgyűjtő madárpárt. A szakember a tanításhoz egy olyan tárolót használt, amelybe a varjak az egyik nyíláson keresztül hulladékot helyezhettek, a másikon keresztül pedig élelmet kaptak. E módszer segítségével a madarak megtanulták, hogy a szemét összeszedéséért cserébe eleséget kapnak. Gaborit elmondta, hogy a kiképzés során az állatok néha trükkökhöz is folyamodtak: fadarabok bedobásával csalni próbáltak.

Bár a varjaknál valószínűleg lenne hatékonyabb módszer is a szemét összegyűjtésére, a szárnyas segítők „alkalmazásával” az a Puy du Fou történelmi témájú vidámpark munkatársainak a célja, hogy megtanítsák a látogatóknak, hogy figyeljenek jobban oda a környezetük tisztaságára.

Egy igazán érdekes és fontos új akvárium kapott helyet a Pécsi Állatkertben. Ebben az akváriumban azonban senki ne keressen színes kis halakat, helyettük ugyanis az új tartályban mindenféle szemét úszkál. Az akváriummal az állatkert célja felhívni a figyelmet arra, hogy mekkora pusztítást tud végezni az óceánokban és tengerekben az emberek által elszórt szemét. Olyan lényegre törő és kifejezetten megrázó információkat olvashatunk rajta, mint hogy a világ óceánjaiba naponta kétmillió cigicsikk, több mint egymillió műanyag palack, több mint 600 ezer szívószál és többek között több mint egymillió műanyag zacskó kerül.

Siptár Dávid elmondta, hogy az állatkertek nem csupán azért léteznek, hogy látogatóikat szórakoztassák. A létesítmény feladata az oktatás, a természetvédelem és a természetvédelemre, a fajmegőrzés fontosságára való nevelés, valamint a látogatók szemléletének formálása, amelyben nagy szerepe van az új akvárium mellett az állatkertben tartott zoopedagógiai iskolai óráknak is.

Ez utóbbi kapcsán Hárságyi Dorottya kiemelte, hogy az akvárium szemléletesen mutatja be, mennyi műanyag hulladék kerül a bolygó óceánjaiba és tengereibe. Mint mondta, éves szinten hozzávetőlegesen kilencmillió tonna műanyagszemét jut a Föld vizeibe, amelynek kártékony voltára és az élővilágra gyakorolt veszélyes hatására mindenképp fel szeretnék hívni látogatóik figyelmét.

A figyelemfelkeltő akvárium mellett került az állatkertbe egy olyan új tartály is, amelyben új állatokat láthatunk. A Tettye Forrásház Zrt. támogatásával épített látványos, kerek, kékes holdfényt imitáló bemutatóakváriumban 12 fiatal füles medúzát telepítettek.

Sulyok Ábris elmondta, hogy ez a medúza a világ összes tengerében megtalálható és különböző planktonokkal táplálkozik. A Pécsi Állatkert célja bemutatni ezeknek a különleges élőlényeknek a sokszínűségét. Az idén márciusban kialakított medúzafolyosó is ezt segíti, amely különleges megvilágításának köszönhetően egyedülálló látványt nyújt a látogatók számára. A későbbiekben egy harmadik medúzaakváriumot is telepítenek majd.

Európa valószínűleg legidősebb fáját találták meg Olaszországban. A radiokarbon és évgyűrűszámlálós módszerek alapján 1230 éves és még mindig él, hajtásokat hoz.

A fenyőt Italusnak nevezték el.

Eredeti cikk:https://news.nationalgeographic.com/2018/05/oldest-tree-europe-italy-pine-climate-science/

Kedden elpusztult Sudan, a világ utolsó hím északi szélesszájú orrszarvúja. A 45 éves állatot a korával kapcsolatos szövődmények miatt altatták el. A szakértők szerint az orrszarvú állapota sokat romlott: nem csak öreg volt, de több fertőzés is megviselte a szervezetét. A gondozói szerint az állat nem tudta volna elviselni a további szenvedést, ezért az elaltatása mellett döntöttek.

A világ utolsó hím északi szélesszájú orrszarvúja Szudánban született, innen egy cseh állatkertbe került, majd 2009-ben Kenyába szállították. A rinocérosz és két nőstény társa, Najin és Fatu része volt annak az ambíciózus tervnek, mellyel a tudósok meg akarták menteni a kihalástól az alfajt.

Az északi szélesszájú rinocéroszok egykoron Csád, Szudán, Uganda, Kongó és a Közép-Afrikai Köztársaság területén éltek. Az 1960-as években még kétezer példányra becsülték a populációt. Az utolsó vadon élő példányt több mint egy évtizede látták a kongói Garamba nemzeti parkban, ahová gyakran átterjedtek a térség fegyveres összecsapásai. Az állatokat Kenyába telepítették, de nem tudták megmenteni őket a pusztulástól.

Sudan valószínűleg azért menekült meg, mert fogságba esett. Igazi hírességnek számított, látogatók ezreit vonzotta a területre. Hétfőn szaporítóanyagot vettek tőle, hogy a legfejlettebb reprodukciós technikákkal egyszer majd újraéleszthető legyen az alfaj.

Gemenci fekete gólya / Fotó: Gemenc Zrt.

A madár hosszú hónapokon át nem adott jelet magáról, mert afrikai telelőhelyén nincs GSM-hálózat, de ez február 18-án megváltozott, amikor Zoltán berepült egy olyan zónába, ahonnan a jeladója már továbbította a vonulási koordinátákat a magyar kutatóknak.

Egyelőre nem tudunk többet, csak hogy elindult. Tavaly is februárban tudtam letölteni a telelésre vonatkozó adatokat. Természetesen ha valami érdekes vagy rendkívüli történne a vonulás során, akkor közzétesszük, addig mi is csak nézzük, ahogy közeledik a költőhelye felé

– nyilatkozta a Sokszínű vidéknek Dr. Tamás Enikő Anna főiskolai tanár, gólyakutató.

Zoltán gemenci erdőig tartó hazaútját a Gemenc Zrt. honlapján lehet térképen követni.

Megérkezett Tóbiás, a fekete gólya

Elsőként érkezett meg Afrikából Magyarországra, gemenci fészkébe Tóbiás, a fekete gólya - közölte a Gemenc Zrt.

A közlemény szerint a gólya péntek délután 5 órakor szállt le, a megérkezést élő internetes adásban követhették az érdeklődők. Tóbiás párja, Sára március közepén szokott megérkezni. Az elmúlt 4 évben 10 fiókát neveltek fel a fészekben, amely idén télen erősen megrongálódott, így a következő hetek kérdése, hogy újjáépítik-e vagy készítenek egy újat máshol.
    

 Tóbiás nem csak abban rekorder, hogy rendszeresen a legelsőként érkezik haza, de 19 évével ő a legöregebb ismert, vadon élő, fekete gólya az országban. Különleges abban is, hogy a háborítatlan erdőrészeket kedvelő fajtársaival ellentétben egy erdészeti telephely közelébe költözött nyolc évvel ezelőtt, és ez lehetővé tette, hogy fészekkamerákkal figyeljék a madarakat. 
  A fészekkamerákat 2013-ban szerelték fel, tavaly közel félmillió alkalommal látogattak el az érdeklődők a Gemenc Zrt. honlapjára, hogy bepillanthassanak a fokozottan védett madarak mindennapjaiba. A webkamerás megfigyelés nemcsak a szakembereknek nyújt fontos információt, hanem az erdőgazdaság természetvédelmi szemléletformálásában is sokat segít, hiszen több iskola tanulócsoportja is rendszeresen figyeli a gemenci fekete gólyák életét az internetes élő adásnak köszönhetően.
    Magyarországon körülbelül 380-420 pár fekete gólya fészkel, közülük mintegy 40 pár Gemencben. Az ottani populáció a világ legnagyobb sűrűségű fekete gólya állománya. Többségük március 15-e körül érkezik meg a Gemenci erdőbe, és az első fiókák május elején jönnek világra. 
    A kirepülés akár már július közepén megkezdődhet, de zömmel augusztus 10-e körül zajlik, majd - néhány héttel később - a madarak útra kelnek Afrika felé. A fekete gólyák két fő vonulási útvonala közül az egyik a Gibraltári-szoroson, a másik a Boszporuszon vezet át. 
    Közölték azt is, a Gemenc Zrt., a Duna-Dráva Nemzeti Park, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együttműködése a fekete gólyák megfigyelésére egy új elemmel bővült: Zoltán, az egyetlen GPS-jeladóval felszerelt magyar fekete gólya vonulását másodszor követhetik a szakemberek és az érdeklődők a már említett honlapon.    

Tóbiás életét webkamerán is követheti.

Ne csak az elefántokért aggódjunk: Európa vadvilága is veszélyben van

A jelentés szerint a Közép- és Kelet-Európában fekvő Duna-Kárpát régió természeti értékeiről ismert, azonban a környezeti bűnözés egyre nagyobb nyomást helyez rá. Az illegális fakitermelés és a vadon élő állatok kereskedelme - az európai és nemzetközi környezetvédelmi jogszabályok ellenére - már a régió biodiverzitását és lakosainak megélhetését fenyegeti. Az Európai Unió egységes belső piaca további kihívásokkal állítja szembe a vadkereskedelem megfékezésére irányuló törekvést, hiszen az áruk szabadon mozoghatnak a 28 tagország között.

Az illegális fakivágás hatására tovább pusztulnak Európa utolsó érintetlen erdei, dacára annak, hogy ezek jelentős része az UNESCO világörökség listáján található. Műholdfelvételek és tanulmányok alátámasztják, hogy a fenntarthatóságra a törvényellenes fakitermelés jelenti az egyik legnagyobb veszélyt - közölte a WWF Magyarország szerdán az MTI-vel.

 

Kárpátok erdei Európa legnagyobb, máig fennmaradó barnamedve-, farkas- és hiúzpopulációinak nyújtanak menedéket. Ezeket a fajokat azonban - az uniós, valamint a nemzetközi törvények és egyezmények ellenére - folyamatosan fenyegeti az orvvadászat.

Nem csupán a nagyragadozók vannak kitéve veszélyeknek: a tokfélék utolsó fennmaradt európai populációja a Duna-medencében található, ezt a halfajt ikrájuk illegális gyűjtése sodorta veszélybe. A tokhalak kaviárja ugyanis a feketepiacon ma már eléri a 6000 eurós kilogrammonkénti árat.

Egy dunai tokféle már kihalt, míg négy másik a kritikusan veszélyeztetett kategóriába tartozik, és egyes jelentések szerint egyedszámuk továbbra is csökken.

 

A madarakat sem kíméli az illegális vadászat és begyűjtés: csak a Földközi-tengeri régióban évente mintegy 11-36 millió egyedet ölnek meg vagy fognak el törvényellenesen - Szerbiában például évi 104-163 ezret -, és ez a szám folyamatosan növekszik. A madarakat többek között olyan országok éttermei számára értékesítik, mint Olaszország és Málta.

Közönséges tok (Acipenser sturio)

"Európa utolsó ősi erdei és azok biológiai sokfélesége riasztó ütemben tűnnek el. A Duna a tokhalnak, a világ egyik legősibb és legveszélyeztetettebb halfajának állományát őrzi, az illegális kaviárkereskedelem viszont végleg eltörölheti ezt a fajt, amennyiben nem teszünk azonnali lépéseket - idézi a közlemény Marco Lambertini, a WWF nemzetközi főigazgatója szavait.

A környezeti bűnözés sajnos Magyarországon sem ismeretlen fogalom, bár egyes válfajai - köztük az illegális fakitermelés - szerencsére nem éri el a néhány szomszédos országban tapasztalható mértéket. A nagyragadozók illegális kilövése viszont - amelyre szintén volt néhány példa hazánkban az elmúlt években - veszélyeztetheti ezeknek a természetvédelmi szempontból fontos, védett fajoknak a visszatérését - mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője.

A tanulmány szerzői szerint az illegális vadkereskedelem és fakitermelés elleni küzdelem hatékonysága érdekében az egyes országokon belül erősíteni kell az érdekelt felek közti összefogást, valamint az adatmegosztásra és bűnüldözésre irányuló, államok közötti együttműködést. A cél elérése érdekében szükség van a bűnüldöző szervek erőforrásainak növelésére, büntetőeljárási és joghatósági továbbképzésére, hogy emelkedjen a bíróság elé kerülő és jogerős ítélettel záruló esetek száma. Emellett a 2016-ban kiadott, a vadállatok kereskedelme ellen fellépő európai uniós akcióterv végrehajtását mind uniós, mind nemzeti szinten sürgetni kell.

Az ENSZ, a WWF és az Eurac Research környezetvédelmi jelentése ajánlást tesz egy célzott közös akcióprogram létrehozására annak érdekében, hogy elősegítsék és kivitelezzék a szükséges intézkedéseket a természetkárosító bűncselekmények felülvizsgálatához, megakadályozásához és visszaszorításához. Így biztosítanák a régió fenntarthatóságát és biztonságos jövőjét.

     Több mint ötezren szavaztak a Magyar Haltani Társaság honlapján októberben elindított közönségszavazáson, amelynek tétje az Év hala cím elnyerése volt. A korábbi évekhez hasonlóan most is három őshonos jelölt közül lehetett választani. A szavazatok közel felével (48%) a harcsa lett a versenyben az első, megelőzve a paducot (37%) és a harmadik helyezett halványfoltú küllőt (16%).

    Mióta a vizák eltűntek vizeinkből, legnagyobb halunk a harcsa. Népszerű is, hiszen hatalmas száját és hosszú bajszát a gyerekek már a képeskönyvekből megismerik. Hosszú életű hal, amely egész életében növekszik. Másfél évszázada még kétmázsás példányokat is fogtak vizeinkből, de ma már a 100 kg fölöttiek is ritkaságszámba mennek.
    Különböző korosztályai alaposan kihasználják kedvelt élőhelyein, a lassú folyókban és az állóvizekben számára elérhető táplálékot, az apró halivadéktól a víz felszínén úszó kiskacsákig. Ikráit általában júniusban rakja le, többnyire a fűzfák bojtos gyökérzetére vagy az árvíz alá került bokrokra. A hím gondosan őrzi és védi a lerakott ikrát.
    A faj mesterséges szaporítási módszere igazi hungarikum, amit napjainkra más országok is átvettek. Az üzembiztos technológia lehetővé teszi a tógazdasági és a medencés áruharcsa-termeléshez szükséges ivadék előállítását. Szálkamentes, ízletes húsa a harcsát egyik legkedveltebb étkezési halunkká teszi, amiből a jelenleginél lényegesen nagyobb mennyiség is helyet találhatna a háztartásokban és a vendéglátóiparban.

Az Ökotárs Alapítvány idén immár nyolcadik éve rendezte meg az Év Fája versenyt, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a közvetlen környezetünkben élő fákra és általában a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére. A zsűri a nevezett 48 fa közül a nyár folyamán választotta be a döntőbe azt a 13-at, amelyeknek jelölői a legnagyobb szeretettel és lelkesedéssel veszik körül őket.

A 2017-es fődíjat elnyerő fa, Zengővárkony hős szelídgesztenyéje, egy 300 éves túlélő, amely a helyiek számára a folytonosság jelképe. A település messze földön híres ősi szelídgesztenyéséről, mely körbeöleli a 400 lelkes kis falut. A helyiek számára a gesztenye biztosította a gyarapodást, ezért aztán féltve őrizték, ápolták fáikat. A századok során a fa kigyógyult a kéregrákból, túlélte az államosítást, és azt is, amikor egyszer a közeli katonai lőtér őrzésére rendelt katonák felgyújtották, hogy felmelegedhessenek. A jelölő Pécsváradért Alapítvány így ír róla: “A századokon át minden körülménnyel dacoló fa számunkra példát jelent. A gesztenyefa életereje leküzdötte a bajokat, átvészelte a történelem viharait, ma is élni akar, sarjad, virágzik és terem, mindannyiunk örömére. Megmutatja az összefogás erejét, élni akarása minket is inspirál, példája erőt adhat a betegségben szenvedőknek, és mindannyiunknak a hétköznapok küzdelmeihez.”

A fonyódi fehér nyárfák a parti ligetek fái közül megmaradt két példány. A hajdani községi strandot díszítő méteres átmérőjű fák az árnyat adó, forróságot enyhítő és a jellegzetes Balatoni látképet adó vízparti ligeterdő részei voltak. “Aki szeretett arra járni, tekintetével végigsimogatta a fehér nyárfák feketésre repedezett szürke törzsét, derékvastagságú ágait, elnézegette, hogy táncoltatja a szél az ezüstös hátú leveleket.” - olvashatjuk a jelölésben. 2017. tavaszán a déli parti vasút biztonságára való hivatkozással hatalmas fairtást végeztek, így esett áldozatul száznál is több értékes fa a másfél kilométeres fonyódi partszakaszon. Mindössze kettő maradt belőlük. A “Hős Fa” cím birtokosaként ők őrzik tovább a helyiek hajdanvolt boldog nyári napjainak emlékét.

A verseny szervezői 2017-ben éppen az ilyen indokolatlan pusztítások ellen harcoló Greenpeace Magyarországgal léptek partnerségre, amely kiáltványában szakmai és civil szervezetekkel, szakértőkkel és közszereplőkkel közösen fordult a hazai döntéshozókhoz, hogy tegyenek törvényi lépéseket a zöldterületek megóvása és gyarapítása érdekében.

Zengővárkony hős szelídgesztenyéje részt vesz majd a 2018 elején zajló európai versenyben is, amelynek győztese az Európai Év Fája címet nyeri el. Várhatóan február 1. és 28. között szavazhatunk majd a magyar jelöltre, amely szép reményekkel indul a vetélkedőben, hiszen azt 2011. óta már háromszor is magyar fa nyerte meg, két alkalommal pedig második helyezést értünk el.

Az idei hazai verseny döntősei, helyezési sorrendben:

• Zengővárkony hős szelídgesztenyéje - 4088 szavazat
• A nyírbátori tölgyfa - 3754 szavazat
• Ősi gubacsi testvérfák - 2221 szavazat
• A gyulaji odvas hársfa - 2123 szavazat
• A szentkirályi hazaváró nyár - 1183 szavazat
• Imrehegyi terebélyes eper - 959 szavazat
• A délegyházi vadkörtefa - 902 szavazat
• Horvátnádaljai platánfák - 834 szavazat
• Vörösvári vén eperfa - 806 szavazat
• Fonyódi fehér nyárfák - 563 szavazat
• Hőssé ítélt miskolci mocsárciprus - 552 szavazat
• Hevesy György ciprusfája - 402 szavazat
• Családi almafa - 76 szavazat

Az Ökotárs Alapítvány

Az Ökotárs Alapítvány az állampolgári önszerveződések támogatásával kíván hozzájárulni egy demokratikus, fenntartható és igazságos társadalom, valamint a nyilvánosság részvételén alapuló intézményrendszer fejlődéséhez.

Kampány a fák védelmében

A fák védelmének érdekében az Ökotárs Alapítvány csatlakozott a Greenpeace Magyarország kiáltványához, amelyben szakmai és civil szervezetekkel, szakértőkkel és közszereplőkkel közösen fordult a hazai döntéshozókhoz, hogy tegyenek törvényi lépéseket a zöldterületek megóvása és gyarapítása érdekében.

Zöldövezet program

Az Év Fája verseny mellett az Ökotárs Alapítvány a Zöldövezet programmal is igyekszik hozzájárulni ahhoz, hogy településeink még több és szebb zöldfelülettel gazdagodhassanak. A 2006-ban a MOL Magyarországgal együttműködésben indult pályázati program a környezet megóvása mellett a közösségek összefogását, és a környezettudatosság erősítését is célul tűzte ki. A támogatott civil szervezetek zöldfelületeket újíthatnak meg, vagy alakíthatnak ki, de 2012-től budapesti társasházak közösségei is pályázhatnak, 2014-től pedig közösségi kertek fejlesztését is támogatja a program.

Tudta-e?

Az Országos Erdészeti Egyesület már 1996-ban elindította az ugyanilyen néven futó Év Fája mozgalmat. Az Év Fája mozgalom nem egy konkrét fát, hanem egy-egy kevésbé ismert hazai fafajt ismertet meg a nagyközönséggel és az erdészeti szakmával. Az adott évben az erdészeti ismeretterjesztés, az erdei iskolai programok, tanulmányi versenyek és a szakmai kutatások kiemelten foglalkoznak a választott fafajjal. Az elmúlt időszakban mintegy 200 tanulmány és kiadvány jelent meg az év fáival kapcsolatban. 2017-ben az év fafaja a vadalma, melyről bővebb információt a www.azevfaja.hu honlapon olvashatnak. Az Év Fája verseny lebonyolításához az Országos Erdészeti Egyesület 2012-ben csatlakozott.

Az Év Fája vetélkedő célja

Az Év Fája vetélkedő célja, hogy a fák természetben betöltött szerepén keresztül hívja fel az emberek figyelmét a környezettudatosságra. A vetélkedő a nemzetközi Európai Év Fája versenyhez kapcsolódik. A nemzetközi versenyt az Environmental Partnership Association (EPA) szervezi, mely az Ökotársból és 5 további közép-európai országban működő testvéralapítványaiból áll. A verseny magyarországi partnerei az Országos Erdészeti Egyesület, a Greenpeace Magyarország, a Varga-Erdőmester Kft., a Szabad Föld, a Kenderkóc webáruház, az Ecolounge és a Civil Rádió.

Nem megengedett ezentúl Romániában a vadállatok cirkuszi szerepeltetése. A román kormány úgy döntött, hogy 56 év után betiltja az olyan mutatványokat, amelyekben tigrisek, oroszlánok, medvék, elefántok, illetve más vadállatok szerepelnek. Az ország így egyike lett annak a 25 európai államnak, ahol hasonló tilalom van érvényben.

A törvénytervezet, amelyet 2015-ben Remus Cernea korábbi független parlamenti képviselő – ma aktivista – és a Vier Pfoten nemzetközi állatvédő szervezet romániai szárnya már egyszer benyújtott, azt követően emelkedett idén is napirendre, hogy januárban a bukaresti Globus cirkuszt elpusztító tűzvészben 11 állat, köztük 2 szibériai tigris is elpusztult. A tragédia után a romániai WWF a következőt üzente a politikai elitnek: „Engedjék szabadon az állatokat! Nekik a vadonban a helyük, nem a cirkuszban!” A WWF petícióját már az első napon több mint 10 000 természet- és állatbarát írta alá. A listán szereplő aláírások száma azóta már meghaladta a 63 000-et is.

A törvénytervezetet – amelyet a román Szenátus eleinte elutasított – minden szakbizottság jóváhagyta, 2017. június 13-i plenáris ülésén a Képviselőház pedig el is fogadta. A törvény alapján tilos gerinces állatokat cirkuszban vagy más előadáson szerepeltetni attól függetlenül, hogy fogságban vagy természetes élőhelyükön születtek, illetve hogy mennyire idomították be őket. A törvény kihirdetését követően az intézményeknek 18 hónapjuk van arra, hogy rezervátumokban vagy állatkertekben helyezzék el az állatokat.

„A mai nap nem csak a tigrisek számára meghatározó, hanem az összes vadállatnak is. Világszerte napjainkban kevesebb, mint 4000 tigris él szabadon. Láthatjuk tehát, hogy mennyire fontosak azok a lépések, amelyeket ebben az ügyben eddig tettünk. A vadállatok cirkuszi szerepeltetésének betiltásával a rájuk irányuló piaci kereslet egy része megszűnik, ezzel együtt pedig a rájuk helyezett nyomás csökken. Egyetlenegy tigris, oroszlán, medve vagy elefánt sem fog Romániában tovább szenvedni csupán azért, hogy néhány ember jól szórakozzon. A román cirkuszok nem fogadhatnak ilyen állatokat, a vadállatokat szerepeltető vándortársulatok pedig nem léphetik át határainkat. Rengetegen írták alá a petíciónkat; ebből is látszik, hogy társadalmunk szerencsére fejlődik. A társadalmi nyomás ezen formája pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy ezzel a fejlődéssel törvényeink is lépést tartsanak” – nyilatkozta Csibi Magor, a WWF Románia igazgatója.

13 ország – 3890 vadon élő tigris

A 2010-ben Oroszországban, Szentpéterváron összehívott Tigrisvédelmi Csúcstalálkozón a vadon élő tigriseknek otthont adó 13 ország kormánya (Bhután, Kambodzsa, Kína, India, Malajzia, Banglades, Indonézia, Mianmar, Vietnám, Laosz, Nepál, Oroszország és Thaiföld) az ún. „Tx2 célok” elfogadásával megállapodott, hogy 2022-ig, a következő kínai Tigris évéig megduplázzák a vadon élő tigrisek számát. A csúcstalálkozó idején mindössze 3200 tigris élt szabadon – ez roppant kevés a száz évvel azelőtti 100 000 példányhoz képest. Jelenleg 3890 tigris él természetes élőhelyén, számuk pedig egyre csak gyarapodik Indiában, Oroszországban, Nepálban és Bhutánban. A helyzet azonban továbbra is bizonytalan: csak orvvadászok 76 tigrist mészároltak le Indiában 2016-ban, ráadásul az elkövetkező 10 év folyamán akár ki is halhat az a kevesebb, mint 500 példány, amelyek jelenleg Kína, Mianmar, Thaiföld és Malajzia területén élnek.

Veszélyben a Kárpátok ősbükkösei

Az UNESCO Világörökség Bizottsága felszólította a szlovák kormányt, hogy tegyen azonnali lépéseket a Kárpátok ősbükköseinek megóvása érdekében. A WWF szintén sürgeti Szlovákiát a megfelelő intézkedések megtételére.

„A Kárpátok és Németország ősbükkösei” elnevezésű UNESCO Világörökségi helyszín szlovák részének kezelése ugyanis számos hiányosságot mutat, a fakitermelés és vadászat pedig a teljes világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékének fennmaradását – beleértve a Németországban és Ukrajnában található területeket is – veszélyezteti.

Az UNESCO Világörökség Bizottsága Krakkóban tartott éves ülése során úgy határozott, hogy a szlovák kormánynak 2018. februárig be kell nyújtania egy, a terület kezelésének helyreállításáról szóló jelentést.

A kétszáz évesnél idősebb bükkfák, a szürke farkas, az európai bölény, a barna medve és a hiúz élőhelyeként a Kárpátok ősi bükkösei kiemelkedő természeti értéket képviselnek nemcsak Szlovákiában, hanem világviszonylatban is. A terület tíz éve képezi az UNESCO Világörökség részét, azonban a jelenlegi védelmi szint nem biztosítja megfelelően ezeknek az értékeknek a fennmaradását, a terület szlovák részén ugyanis jelentős veszélyt jelent a fakitermelés és a vadászat. Sürgős intézkedések hiányában számos ritka, védett faj tűnhet el a napjainkig fennmaradt őserdőkből, akár örökre.

A legfőbb probléma a természetvédelemről és erdőgazdálkodásról szóló nemzeti jogszabályok közötti inkoherencia, valamint az, hogy kormányzati oldalról nincs meg a kellő akarat a védett területek kezelésével kapcsolatos problémák megoldására. A WWF szerint a Környezetvédelmi Minisztérium szerepét meg kell erősíteni, hiszen a természetvédelmi célkitűzéseknek elsőbbséget kell élvezniük az UNESCO Világörökségi helyszíneken. Ahhoz, hogy a területet megőrizzük a jövő generációi számára, a kezelésnél és a fejlesztéseknél figyelembe kell venni az UNESCO vonatkozó iránymutatásait, ami magában foglalja a strukturáltabb kezelési tervet, a természeti területeken történő pénzügyi befektetéseket, továbbá a fenntartható turizmust.

"A kormánynak komolyan kell vennie az UNESCO Világörökség Bizottságának figyelmeztetését, és sürgős, konkrét intézkedéseket kell tennie az ősbükkösök védelme érdekében. A WWF nagyra értékeli a Környezetvédelmi Minisztérium közelmúltban bejelentett kezdeményezését, miszerint együttműködne a Földművelésügyi Minisztériummal a Nemzeti Erdészeti Megállapodás kidolgozása érdekében. A WWF úgy véli, hogy ennek középpontjában az emberi beavatkozástól mentes zónák kialakítása és a fenntarthatósági elveken alapuló, felelős erdőgazdálkodás kell, hogy álljon " – mondta Miroslava Plassmann, a WWF Duna-Kárpátok Program szlovákiai irodájának igazgatója.

A WWF egyúttal aggodalmát fejezi ki azon közép- és kelet-európai őserdők sorsa miatt, amelyek az UNESCO Világörökség részét képezik. A lengyel kormány például továbbra is támogatja a nagy kiterjedésű fakitermelést az ősi Białowieża-erdőben, a bolgár Pirin Nemzeti Parkot pedig káros ipari tevékenység és nagymértékű fakitermelés fenyegeti.

Világszerte csendbe burkolózik a természet

(greenfo)

Bernie Krause 40 éve rögzíti a természet hangjait. Felvételei manapság a tömeges fajkihalások és az élőhelyek pusztulása okozta csendről tanúskodnak, pedig a néhány évtizeddel korábbi hanganyagok még egy nyüzsgő élővilág jelenlétét bizonyították.

A természetrajongó zenész, Bernie Krause, 40 éves munkássága alatt közel 15 000 fajról 4500 órányi hangfelvételt rögzített, melyet nem ritkán a világ legeldugottabb, legkülönlegesebb ősi élőhelyein készített. Épp egy ilyen különleges helyen, a fidzsi korallzátonynál meséli el Krause, hogy amint a vízbe helyezi speciális mikrofonjait, azon nyomban az állatvilág sokszínű hangjai tárulnak elé: morgások, sóhajok, nyögések, csattogtatások és sírás hangjai. A víz csak úgy vibrál az élőlények hangversenyétől. Rákok, pompás papagájhalak, virágállatok, ajakoshalfélék, cápák, garnélák és doktorhalfélék dzsemmelik egyedülálló szimfóniájukat.

Ám ezt a szimfóniát játszó zenészek szépen lassan elcsendesednek. Örökre.

Fél mérfölddel távolabb, ahol a Fidzsi korallzátony súlyosan megsérült, csupán a hullámok morajlását és néhány rák ollójának csattogását véli hallani a vájtfülű Krause. Az ember által okozott 6. tömeges fajkihalások pusztaságának hangjait.
Krause úgy véli, hogy a pusztítás óriási üteme miatt a szalagjain hallható állatvilág hangjának fele immár archiválódott, mivel a felvételek az élőhelyek eltűnésével, a fajok kihalásával és az emberi eredetű zaj fokozódásával többé már megismételhetetlenek. „Világszerte egyre inkább elhatalmasodik a csend a természet világában, ezzel párhuzamosan az emberi tevékenységek egyre fülsüketítőbbek lesznek” – írja új könyvében. „Napról napra egyre csendesebbé válik az élet hatalmas zenekara, a természet kórusa.” 
 

A zenész szerint Hawaii számít a tömeges fajkihalások fővárosának, ahol az európai ember megjelenése előtti 140 madárfaj fele mostanra kihalt. Madagaszkár szigetén is hasonlóan tragikus a helyzet, ugyanis az ottani teljes állatvilág sokféleségének fele veszett el örökre. „A természet törékeny hangocskáit elpusztítjuk azzal a látszólag határtalan igényünkkel, hogy leigázhassuk a természetet, ahelyett hogy megtalálnánk a módját hogyan kerüljünk összhangba azzal” – mondta Krause a Guardiannak még évekkel ezelőtt. Sajnos ez a "csendesedési" tendencia azóta is erősödött/erősödik, melyet a szomorú statisztikák bizonyítanak.

Ezt történt

A gyermekprogram keretében olasz gyermekdalokat tanulhattak a gyerekek Strauszné Könözsi Veronika vezetésével. Ezt követően két előadást hallgathattak meg az érdeklődők az aktív madárvédelem különböző lehetőségeiről. 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettől Papp Ferenc beszélt Patakról és a madárjelölésről. Miért jelölik a madarakat, hogyan követik nyomon az utazásukat, mi lehet az oka, ha nem hallunk róluk. Mit tehetünk a madarakért?

A Hortobágyi Állatkórházból pedig Dr. Déri János állatorvos beszélt a madárgyógyításról, az őszi teendőkről, hogy mivel is segíthetjük mi tollas barátaink áttelelését és mit tehetünk, hova fordulhatunk, ha sérült állatot találunk.

Mindkét előadó válaszolt a felvetődött kérdésekre és számos ismertetőt is hagytak, melyekből további ismereteket is szerezhetünk a témában.