Sándor Erzsi

(Kolozsvár, 1885. július 28. – Budapest, 1962. március 21.) magyar opera-énekesnő

 A családi feljegyzések szerint egészen kivételes zenei tehetsége már kiskorában megmutatkozott: a kolozsvári utcákat járó kintornásokkal énekelgető apját hallva az alig hároméves Erzsike felkiáltott:

- Tata, ez hamis! – és ki is javította édesapját.

Szenvedélyesen vonzódott a színházhoz. Súlyos anyagi gondok között nőtt fel, ám tanulókedvét még a rengeteg munka és a nyomor sem tudta elvenni: nappal dolgozott, hogy segíthesse családját, éjjel tanult, miközben lelke mélyén a rivaldafénybe vágyott. Egy püspöki nagymisén fedezte fel Farkas Ödön, a Konzervatórium igazgatója az akkor csupán tizenöt esztendős Erzsit, aki kora miatt csak egy évvel később lehetett az intézmény növendéke. Sándor Erzsi 1905-ben, főiskolásként mutatkozott be az Operaházban, Lakmé szerepében.

Mindent elsöprő hangjától maga Jászai Mari is úgy megrészegült, hogy a cavatina első fele után állva tapsolt. Innentől ő is Erzsi pályáját egyengette.Telefonhírmondó Rákóczi út 22. szám alattiépületében 1925. december 1-jén megkezdte adását a Rádió. Az első, ünnepi hangverseny műsorában Sándor Erzsi, Székelyhidy Ferenc és Molnár Imre énekelt, Hubay Jenő hegedült, Kerntler Jenő pedig zongorázott. Sándor Erzsi az első, rádiótörténeti koncert után még sok ünnepi órát szerzett a rádióhallgatóknak éneklésével.
Szinte azonnal nemzetközi hírnévre szert tett.
Bánffy Miklós intendáns-főigazgató megjegyezte: „Sándor Erzsi nem tagja az Operaháznak – hanem cégtárs…”

Csodálatos hanganyag társult művészetében a legtökéletesebben képzett technikával, a stíluskészség az átéltséggel. Muzikalitása is híres volt: igen sok oratóriumban lépett fel, és dalénekesként is jelentős egyéniség volt. Nagyszerű iskolázottságának és állóképességének köszönheti, hogy még idős korában is töretlen maradt hangja, minden fekvésében. Még a háború után jóval, az 50-es évek közepe táján is fellépett időnként hangversenyeken.
1936-ban, ereje teljében nyugdíjazták, az Operaház vezetősége úgy gondolta, nevesül Radnai Miklós, hogy Sándor Erzsinek huszonöt év éneklés után nincs helye a színpadon. Erzsi a színpad nélkül szép lassan, csendben elsorvadt. Bár rajongói makacsul követelték vissza, és haláláig kitartottak mellette, az operatörténelem egyik legnagyobb szégyene, hogy egy pályája csúcsán lévő énekesnőnek, aki egymaga tartotta el szinte az Operaházat, ezt kellett elszenvednie.
1962 novemberében összetörten és eszméletlenül feküdt a János kórházban. Haldoklott. Az ügyeletes orvos egyik éjjel halk dallamot hallott kiszűrődni egy kórteremből – elindult megkeresni a forrását. Az öntudatlan Sándor Erzsi volt az. Halálba énekelte magát.

Kitüntetései: 1930. a Corvin koszorú, 1934. az Operaház tiszteletbeli tagja

Forrás: Csepelyi Adrienn


2017. október 18. szerda
Kezdőlap

Orlando di Lasso: Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz