Órigenész Adamantiosz

(Egyiptom, Alexandria 184? –Fönícia, Türosz, 254) görög nyelven alkotó, helyi zsinatok, majd egyetemes zsinat által eretnekként elítélt ókeresztény teológiai író, exegéta, azaz a szentírás-magyarázat tudósa

Ragaszkodik az egyházi/apostoli tanításokhoz, csak azt fogadja el igazságnak, ami ezektől semmiben sem tér el. Az apostolok világos tanításokat hagytak hátra:
• Egy az Isten, aki a semmiből teremtett mindent
• Jézus az Atyától született = Isten, s emberré lett
• Az Atyához és Fiúhoz társul a Szentlélek
• A léleknek önálló élete van
• Minden lélek szabad választással és akarattal bír => nem vagyunk alávetve a szükségszerűségnek
• vannak angyalok és ördögök
• Az Írás Isten lelke által íródott és van egy allegorikus értelme is
• Az angyalok testetlenek
Az Istenről
Isten fényesség => nem lehet test, mint ahogy a Szentlélek is inkább erő. It lélekben kell imádni. I megérthetetlen és felfoghatatlan. Elménk nem képes It önmagában és mibenlétében felfogni, műveinek szépségéből és teremtményeiből ismerheti meg. It egyszerű szellemi természetként kell elképzelnünk. Amellett érvel (felhasználva a görögöket is), hogy a lélek nem testi természetű.
Látni a test dolga ismerni a szellemé => az Atya és a Fiú ismeri egymást és nem látja.
Krisztusról
Mint I fia nem tartalmaz testi jellegűt. Sok neve van: Bölcsesség, Elsőszülött, Világosság,… Az Atyától született és kapta létét, de kezdet nélkül. Feltárja az egész világ számára az isteni bölcsességben rejlő misztériumokat. Minden létezők igazsága és élete. Út is, mert az Atyához vezeti azokat, akik haladnak rajta. A Fiú az Atyától származik, úgy, hogy közben nem csökken az Atya teljessége. A láthatatlan I képmása = az Atya és Fiú természetének és miben létének egységét jelenti. Aki fölfogja a Fiút az Atyát is fölfogja. Ahhoz, hogy I Mindenható legyen, a mindeneknek léteznie kell. Az Atya a fiú által mindenható = a Bölcsesség, azaz Krisztus által ura I mindennek. Az Elsőszülött is mindenható, mert mindenük közös. Lényegénél fogva jó.
A Szentháromságról
Az Atyáról való minden tudásunkat a kinyilatkoztató Fiú által a Szentlélekben szerezzük. A Szentlélek egyedül az, aki vizsgálja I mélységeit. A Szentlélek is öröktől fogva ismeri az Atyát = nem a Fiú kinyilatkoztatásából tanul. Bárki az üdvösséget csak a Szentháromság által nyerheti el.
Az Atya és a Fiú munkássága mindenkire kiterjed, de a szentlélek csak az értelemmel bíró/ lelkes jó útra tért élőlényben = emberben munkálkodik. Tehát csakis a szentekben lakik.
Az Atya jóságos cselekedete: mindennek természetes létet ad. Krisztus szolgálata: az értelmes lényeknek megadja, hogy jóként létezhetnek. Szentlélek kegyelme: szentté teszi őket
A bukásról
Ha valaki valamilyen ismeretet vagy szakmát lassacskán megtanul és gyakorolja, akkor az már nem vész el tőle. De ha elhanyagolja, akkor előbb-utóbb minden tudományát elfelejti.

Nem képzelhető el olyan pillanat, amikor I jótevő ereje ne végzet volna jótevő működést => azoknak, akikkel a jót tette, mindig létezniük kellett. De ezeknek a dolgoknak az előképe mindig a Bölcsességben volt meg, és ő az, aki mindig az Atyával volt.
Minden értelmes lény, amely eltér az értelemtől, ami a helyes és az igaz, bűnössé lesz. Az értelmes lények között vannak:
• angyalok, azaz égiek különböző fajtákkal és hierarchiával
• alvilágiak, az ördögök és az ő szolgáik
• emberek
A jó nem a dolgok lényegéhez tartozó tulajdonság, mert csak az Atya, Krisztus és a szentlélek lehet az, és ugyanígy nem lényegi tulajdonság a rosszaság sem. Minden teremtmény saját működésén múlik.
A végről vagy beteljesedésről
Akkor jön el, amikor ki-ki érdeme szerint megbűnhődik vétkeiért. Ez az időpontot egyedül I tudja. Ekkor mindenek Krisztus alá vettetnek. Ha a vége egy, akkor a kezdetnek is egynek kell lennie.
Mivel pedig a jóság minden élőlényben járulékos, ezért a végső megítéléskor helyeiket Krisztus követésében elért érdemeik alapján kapják. A gonoszokat nevelés, fenyítés útján javítja meg. Az anyagi minőség nem múlik el, de változik. A végítélet után is így lesz új ég és új föld.
Testetlen és testi létezőkről
Minden lélek és minden értelmes természet, teremtés által jött létre, bár mindegyik testetlen természete szerint. De ugyanúgy a testi dolgok is Krisztus által teremtettek.
A csillagok is élőlények, mert van fejlődésük és hanyatlásuk. A nap a hold és a csillagok alá vannak vetve a hiúságnak. nem szabad akaratukból tették ezt, hanem a teremtő akarta így.
Az emberi lélek nem a testtel együtt lett, hanem kívülről adatott bele.
Az angyalokról
Az angyalok hierarchiáját I érdemük szerint állította fel.


2017. október 20. péntek
Kezdőlap

Orlando di Lasso: Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz