Geyer Stefi

(Budapest, 1881. június 23. – Zürich, 1956. december 12.) magyar származású hegedűművésznő, Hubay Jenő tanítványa

Geyer Stefi az első hegedűleckéket ötéves korában orvos édesapjától kapta, aki műkedvelő hegedűjátékos volt. Hétéves korától kezdve részesült komolyabb zenei képzésben; ekkor került Adolf Kálmánhoz, a Nemzeti Zenede tanárához. Gyors fejlődését bizonyítja, hogy néhány hónapon belül már nyilvánosan is fellépett, néhány év múlva pedig felvették a Zeneakadémiára, ahol négy
éven keresztül, 1898-1902 között volt a világhírű hegedűművész és kiváló pedagógus, Hubay Jenő tanítványa. Ezekben az években kezdődött meg haláláig töretlen karrierje a koncertpódiumon. Már tizenegy-tizenkét évesen, első önálló koncertjein is rendkívüli feltűnést keltett és komoly sikereket aratott, magyar városokban és Bécsben egyaránt.
1901-ben a Musikverein közönségnek egy igen nagy meglepetésben volt része.
„ A műsorlap „Steffi Geyer kisasszonyt” hirdette. Egy hölgyre, egy kisasszonyra vártunk, ehelyett egy tíz-tizenkét éves gyerek tipegett tétován a színpadra. Sugárzó, kerekded arcocskáját egyszerű sötét hajfürtök övezték. Gyors pukedlivel üdvözölte az embereket, akik felálltak páholyaikban, hogy jobban lássák a kicsit. Egyesek aggódtak, voltak, akik megbotránkoztak, de az első hosszan tartott biztos vonás után eltűnt a félelem, egyre bizakodóbban és nyugodtabban hallgattak arra, amit ez az emberke a színpadon játszott. A termetével kiváltott derűs nevetés nagy és ünnepélyes komolysággá változott. Balkezének ujjaival úgy fogta le a húrokat, mintha kicsi de határozott kalapácsok ütnék azokat. Futamai különösen tiszták és pontosak voltak. Hibátlan eleganciával, felesleges erőlködés nélkül vezette vonóját. Hangja még nem túlságosan nagy vivőerejű, ennek ellenére kerek és édes. Ami azonban a legfontosabb és leglényegesebb: zene volt ebben a kislányban, valódi, őszinte muzsika.” (Megjelent a Neue Musik-Zeitung XXII. évfolyam 8. számában, 1901-ben. -Bősze Ádám)Miután szűkebb pátriájában bemutatkozott, csodagyerekként bejárta Európát és Amerikát is. Egyik első kritikusa így írt róla: „Olyan nyugodtan, szépen és művésziesen játszott, mintha már 20 év óta hangversenyeznék. [...] Bámulatos érzéke az interpretálásra, gyönyörű technikája van már és vonókezelése elegáns, korrekt.” Ugyanekkor egy másik méltatója látnoki módon így fogalmazott: „Ha ez a kis lány így halad csodás művészetében, nem is lesz szüksége gyönyörű szemeinek fegyverére, hegedűje szavával fogja rabszolgájává tenni az ˝erősebb nemet˝.”

Bartók Béla, akit a fiatal művésznő 1902-ben ismert meg egy zeneakadémiai koncert alkalmával, néhány év múlva őszinte, ám viszonzatlan szerelemre lobbant Geyer Stefi iránt. Ennek a Bartók számára fájdalmasan végződő kapcsolatnak emlékét őrzik a komponista Stefihez írott, 1907-ben kelt levelei, valamint a fiatalkori Hegedűverseny (1907-8), amelynek vezérmotívuma (Cisz–E–Gisz–Hisz) a kompozíció ihlető múzsáját jelképezi. A mű csak a művésznő halála után kerülhetett nyilvánosságra.


2017. október 20. péntek
Kezdőlap

Orlando di Lasso: Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz