Az úrnapi körmenet

Részletek a Székelyhon.ro és a Zalai Hírlap írásaiból

Az ünnep története nagycsütörtökre vezethető vissza, amikor sor került az első szentmiseáldozatra. Ekkor az Úr Jézus halála előtt, az utolsó vacsorát ünnepelte, az Egyiptomból való kiszabadulásra emlékeztek. Isten negyven éven keresztül a pusztában gondoskodott a népéről, óvta és vezette őket. A pusztai vándorlás alatt Isten eledelül adta a mannát, amiből kenyeret készítettek. Ez a manna már előképe volt az Úr Jézus szent testének. Az ünnep történetéhez hozzátartozik az is, hogy az 1250-es években Belgiumban Boldog Julianna szerzetesnőnek volt egy látomása: a teliholdban egy kis sötétséget látott, megértette, hogy a telihold az egyházi évet jelenti, és ebből hiányzik valami, egy ünnep, ami az Oltáriszentség ünnepe volt. Isten kérte, hogy látomását továbbítsa az egyházi vezetőknek. Áldozócsütörtökön, mivel nem lehetett kellő ünnepléssel kiemelni ezt a nagy titkot, külön ünnepet igényel. Ezért az egyház úgy döntött, hogy egy másik napot nevez meg ennek megünnepelésére. Az ünnepet 1264-ben IV. Orbán pápa terjesztette ki az egész latin egyházra “a hit és a kultusz válaszaként” azokra az eretnek tanításokra, amelyek kétségbe vonták Jézusnak az eucharisztiában (áldozás) való jelenlétét. A végső rendeletet 1312-ben hozta meg V. Kelemen pápa.
Az egyház Krisztus testének és vérének főünnepét, vagyis Úrnapját a Szentháromság ünnepét
követő vasárnapon tartja.
A szentmise után a keresztény közösség az oltáriszentséget kiviszi a templomból, hogy “a hitnek és a legszentebb eucharisztia iránti tiszteletnek nyilvános tanúságát adja” – írták.
A hívek a körmenetben “Isten népeként” megvallják hitüket Uruknak, a templom körüli szabadtéri oltároknál az oltáriszentséget kiteszik, és az eucharisztiához kapcsolódó evangéliumi szakaszokról elmélkednek. A virágszirmok hintésével, az oltárok díszítésével, a dicsőítő imákkal és énekekkel, valamint a körmenettel arra a titokra hívja fel a hívek és a járókelők figyelmét az egyház, hogy “Jézus Krisztus testét és vérét adta értünk a keresztfán, és az általa alapított eucharisztia szentsége áldozatának emlékezetét mindörökké megőrzi”.

„A körmenet négy éneke igazság szerint az ünnep négy liturgikus himnusza lenne. A négy állomáson manapság az oltáriszentségről szóló négy evangéliumi szakaszt hallunk. A legújabb időkig azonban a négy stációban a négy evangélium kezdetét olvasták fel, s ennek is megvolt a maga nagyon mély, misztikus mondanivalója. Míg a mai evangélium-szövegek tanítást akarnak adni az oltáriszentségről, a régi evangéliumok mást hangsúlyoztak. A kezdet (ahogy ezt Pius Parsch szépen kifejtette), az egész helyett áll. S mint tudjuk, a katolikus felfogás az evangéliumban nemcsak tanítást lát, hanem Krisztus megjelenését. Neki szól a misében is a felállás, a tömjén, a gyertya. A négy szakaszban megjelenik a négy evangélium, helyesebben: az egyetlen evangélium négyes arca. Maga Krisztus jelenik meg városunk északi, keleti, déli, nyugati végében, hogy megáldja azokat, s vele megáldja egész városunkat. Megjelenik az evangélium által is, megjelenik szentségi valóságában is.
Ez a kettős jelenlét valósul meg minden szentmisében. De most kilép a templomból, hogy érzékelhetővé tegye: mindennapunkban is velünk akar lenni, s meg akar áldani minden ügyünkben. Mi pedig hálával és imádattal fogadjuk az ő áldását.” Dobszay László

XVI. Benedek vezeti az úrnapi körmenetet Rómában

Úrnapján, június 7-én, csütörtökön a Szentatya ünnepi szentmisét mutat be a lateráni Szent János-bazilikában, majd körmenetet vezet Róma belvárosának utcáin.
részlet
„Úrnapja megünneplését 1264-ben rendelte el IV. Orbán pápa. A pünkösd nyolcadát követő csütörtökön ülték meg; VI. Pál helyeztette a következő vasárnapra. II. János Pál vezette be a ma is élő hagyományt, mely szerint a pápa Róma székesegyháza, a lateráni bazilika előtt mutatja be az ünnepi szentmisét; az onnan induló körmenet végighalad a Via Merulánán Szűz Mária főtemplomáig, a Santa Maria Maggiore-bazilikáig; szentségi áldással ér véget. A monstanciát, baldachin alatt, egy kis emelvényen viszik körbe.
A körmenet elején cserkészek haladnak, őket követik a különböző eucharisztikus közösségek, az oltáregyletek tagjai, majd az elsőáldozók, a ministránsok, szerzetesek, papok, plébánosok, pápai káplánok és prelátusok, végül a püspökök, érsekek és a bíborosok haladnak az Oltáriszentség előtt. Az Eucharisztia mögött a szeminaristák, a római plébániák hívei, valamint az egyházi egyesületek és mozgalmak tagjai.” Magyar Kurír


2017. október 20. péntek
Kezdőlap

Orlando di Lasso: Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz