A Ferences rend magyarországi története

A még Szent Ferenc életében, 1225-26 körül a Német Birodalom tájairól Magyarországra érkező kisebb testvérek első provinciáját, miután 1232-ben vagy 1233-ban önállóvá vált, Esztergomi Provinciának, vagy Magyarországi Provinciának nevezték, melynek első miniszterévé Boldog Pisai Albertet tették meg.
A Magyarországi Provincia a tatárjárás után egyre inkább kiterjeszkedve, a 14. század kezdetén 8 kusztódiát és 45 rendházat számlált, melyek nagyobb része a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére volt szentelve. A testvérek kivették részüket a lelkek gondozásából, prédikálva nem csak a hívőknek, de a hitetleneknek is, főleg a kunoknak és a tatároknak, akik között sok testvér nyerte el a vértanúság koronáját. Studium Generáléjuk Esztergomban és Nagyváradon volt, remete életet pedig két helyen éltek.
Ezt a konstanci zsinat idején a Konventuálisok Magyarországi Provinciájának nevezett provinciát 1454-ben Fr. Igali Fábián megreformálta, és ekkortól a Konventuálisok Magyarországi Megreformált Provinciájának kezdték hívni. 1517-ben pedig a konventuális nevet letéve, az obszerváns (azaz szigorúbb) famíliához csatlakozott.
Az obszerváns testvérek más úton, ti. Bosznián keresztül jöttek Magyarországra, és csodálatos gyorsasággal terjedtek el a királyság minden részében. A Bosnyák vikáriát 1447-ben osztották külön Bosnyák- és Magyar Vikáriára.
A történelem tanúsága szerint az obszerváns testvérek a szerzetesházakban igen szegények és imádságosak, az egyházban az evangéliumi igazság tüzes lelkű hírnökei, valamint a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen fogantatásának védelmezői, a katonai táborokban a keresztény hit megvédésének serény buzdítói, és az emberek vigasztalói voltak. (Kiemelkedik közülük szentségével és tudásával Kapisztrán Szent János, Boldog Temesvári Pelbárt, Laskai Osvát stb.)
Végül a burgosi nagy káptalanon 1523-ban e két szerzetes család új nevet kapott: A Magyarországi Reformált Provinciát ettől kezdve Szűz Máriáról nevezet Provinciának, a Magyar Vikáriát pedig a Legszentebb Üdvözítőről nevezett Provinciának hívták.
Mindkét rendtartomány hatalmas virágkort ért volna el, de a szinte egész Magyarországot megszálló törökök, és a reformáció viharai a kolostorok nagyobb részét lerombolták, sőt igen sok szerzetest vértanúságra kényszerítettek. Az országnak a török által megszállt részein azonban mégis szinte a kisebb testvérek voltak az egyedüliek, akik a halálveszélyt megvetve a híveknek gondját viselték. Azt mondják, ezért nem testvéreknek, hanem barátoknak nevezte a nép a kisebb testvéreket.

Ebben az időben csak a ferencesek rótták az utat kopott csuhában, egyszerű saruban. Keresgélvén a kiürült falvak lakóit, úgy mondják, azt kiabálták barát érkezik! Innen ered, hogy a ferenceseket a nép barátokat kezdte nevezni, hiszen ők velük voltak a megpróbáltatások idején, lelket öntöttek a csüggedőkbe, ahogy tudtak, segítettek a rászorulókon, és ezzel rendalapítójuk szellemében a lehető legtöbbet tették. (P. Hegedüs Kolos)

A háborús századok elmúltával (ti. a 16-17. sz.) nem csak a testvérek, hanem a házak, sőt a provinciák száma is gyarapodott. A mariánus rendtartományból a Szent László Királyról nevezett Provinciát, a salvatoriánus tartomány házaiból az erdélyi Szent István Király Provinciát, a 16. század második felében ismét Szlavóniába, sőt Magyarországra jövő Bosnyák-Bányavidéki Provincia testvéreinek magyarországi házaiból pedig végül 1757-ben új provinciát, a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Provinciát állították fel.
A minden provinciában igen jámbor szerzetesi életet élő testvérek sokféle tevékenységet végeztek az Úr szőlőjében. Voltak, akik a lelkipásztori munkának, főként a prédikációnak adták át magukat, leginkább plébániákat vezetve, de elég sok Mária kegyhelyet is ellátva, egyesek a gimnáziumi tanításban fáradoztak, mások magasabb fokú tudományokra oktatták az ifjúságot.
II. József fejedelem rendeletei, majd az úgynevezett „jozefinizmus” befolyása révén azonban a szerzetesi élet a provinciákban siralmas állapotra szállt le, mégis mindig akadtak olyanok, akik azon fáradoztak, hogy provinciájuknak visszaadják korábbi ragyogását. A (XIII.) Leó pápa féle unió idején is voltak testvérek (P. Ozoray Izidor, Tamás Alajos, Lutz Márton stb.), akik az új konstitúciókat készséges lélekkel elfogadva rendelkeztek olyan kvalitásokkal, hogy a rendet képesek legyenek egy új virágkorba elvezetni.
Közben 1900-ban a Magyarország határain belül létező öt provinciából hármat alakítottak ki: ti. a mariánust, az újraalapított kapisztránust és Erdélyben a stefanitát. Az első világháború befejeztével pedig csupán kettő, a mariánus és a kapisztránus maradt meg Magyarországon. A két világháború között a provinciák történetét új alapítások, egyre növekvő lelkipásztori tevékenység, más korszerű kezdeményezések, valamint a hivatások örvendetesen nagy száma jellemezte.
Miután a második világháború véget ért, a kommunista állam először szóval, majd ténylegesen is zaklatni, sőt üldözni kezdte a szerzeteseket és szerzetesnőket, végül 1950-ben betiltotta a szerzetesi életet. Tizennyolc házuk bezárása után 1950 és 1989 között a mariánus testvérek, – akik közül 15-en szenvedtek börtönbüntetést és egy testvér halt vértanúhalált –, szétszóratásban, közös élet nélkül, mint világi papok, vagy gyári munkások stb. éltek. A kapisztránusok, akik közül nem mindenki kényszerült arra, hogy mint a mariánusok, szétszóratásban éljen – jól lehet létszámkorlátozással, 32 testvér bebörtönzése és 8 megölése mellett –, (26-ból) három közösségben, két gimnáziumot fenntartva és vezetve legálisan élhettek.
A változás évének, 1989-nek eljöttével, így lehetett folytatni a szerzetesi életet, az új kezdet minden nehézségével és lehetőségével.
Rendünk legfőbb vezetése e két provinciából 2006. június 24-én létrehozta a Magyarok Nagyasszonyáról Nevezett Ferences Rendtartományt, mint a Kisebb Testvérek Rendjének egyetlen jogi egységét hazánkban. (Magyar Katolikus Püspöki Konferencia)


2017. október 20. péntek
Kezdőlap

Orlando di Lasso: Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz