Slachta Margit (Kassa 1884. szeptember 18.- Buffalo USA 1974. január 6.) 1923-ban alapítója, az alapítástól tagja a Szociális Testvérek Társaságának, az első magyar női országgyűlési képviselő.

Az úgynevezett Világnézeti Credo Slachta Margit testvér hitvallása
1943-ból, mikor Rómában pápai kihallgatásra várakozott. XII. Piusz pápát a szlovákiai zsidók deportálásának megakadályozása miatt kereste fel. Merész vállalkozása végül sikerrel járt, de a várakozás óráiban ez még nem volt egyértelmű. Eközben írta ezt a hitvallást, mely kifejezi azt a prófétai látást, ahogy az Evangéliumot, a világ eseményeit és a politikát is egységben tudta látni.

Világnézeti CREDO

HISZEK A MINDENHATÓ ISTENBEN
aki Magát és az erkölcsi világot a Tízparancsolatban kinyilatkoztatta.

I.
HISZEK AZ ATYAISTENBEN,
mindenek Teremtőjében,
minden embernek Atyjában,
minden létezőnek Birtokosában,
minden hatalomnak Kútfejében,
minden jognak Forrásában,
minden törvényszerűség Szerzőjében,
mindenek Jutalmazójában és Büntetőjében,
a mindenség Kormányzójában,
mindenek Uralkodójában,
minden számonkérés Urában.

HISZEK TEREMTÔ ATYÁNKBAN:
Aki az embert társul veszi a teremtésben,
Aki őt részelteti a szülői méltóságban,
Aki vele osztozik a birtoklásban,
Aki neki részt enged a hatalomban,
Aki őt felemeli a jognak hordozására,
Aki őt képesíti törvényhozásra,
Aki hatalmat ád bíráskodásra,
Aki őt bevonja kormányzására,
Aki őt felkeni uralkodásra,
– De mindenben kötelezi számadásra.

VALLOM TEREMTŐNK ATYASÁGÁBAN:
az embertestvériséget, az emberi egyetemességet,
az Istentôl függés mellett, az emberi szabadságot,
a viszonylagosság mellett, az emberi önrendeltetést.

VALLOM, HOGY:
embernek ember, szervezet, állam nem birtokosa,
ember, embernek, szervezetnek, államnak nem tulajdona,
Isten ellen nincs érvényes törvényhozás,
Az Ô szent akaratával szemben bűn a jogfosztás,
Ember nem engedheti meg, amit Isten nem akar,
földi hatalom meg nem tilthatja, amit Isten megenged,
nem parancsolhatja, amit Isten tilalom alá vetett!
Hiszek Teremtő Atyánkban, Mindenek Urában!

II.
HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, AZ ATYA EGYSZÜLÖTT FIÁBAN, A VILÁG MEGVÁLTÓJÁBAN!
Aki bizonyságot tett arról, hogy Isten abszolút hatalom,

hogy az erkölcsi törvény szent és sérthetetlen,
hogy a bűn rosszasága rettenetes,
hogy az igazság kérlelhetetlen és alkutlan,
de az isteni irgalom határtalan.

HISZEK A VILÁG MEGVÁLTÓJÁBAN:
aki szenvedésével és halálával az isteni haragot kiengesztelte,
bűnadósságunkat letörlesztette,
minket a bűn hatalmából kiváltott,
és a természet kötöttségébôl kiszabadított.

HISZEK A MEGVÁLTÓBAN:
aki az Isten-gyermekségünket visszaszerezte,
az embertestvériséget önmagában megszentelte.
Aki megtanított, hogy a bűnt gyűlöljük és a bűnösön könyörüljünk,
másért inkább elégtételt adjunk, minthogy tőle elégtételt vegyünk.
Aki megmutatta, hogy a rosszat csak jóval győzhetjük le,
hogy Istenhez nem bosszúért, hanem bocsánatért kell kiáltani.

HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN:
Aki nemcsak az egyének megváltója, hanem a társadalomé és az államéleté is.
Aki feltörte számunkra
a világot alkotó, építő és megváltó szeretet misztériumának pecsétjét.

HISZEK MEGVÁLTÓNKBAN!

III.
HISZEK A SZENTLÉLEKBEN:
Minden kegyelem osztogatójában,
A hét ajándék Kútfejében,
Az igazság és szeretet Lelkében,
Aki nélkül nincs Isten-gyermeki élet,
aki nélkül nem érthetjük meg a szeretet titkát,
nem élhetjük meg a szeretet életét.

HISZEK A SZENTLÉLEKBEN:
Akinek kegyelme nélkül tévedésekbe süllyedünk,
balgaságokat gondolunk,
magunknak a földön poklokat teremtünk.
Aki nélkül a sátánt, lelkünk ellenségét le nem győzhetjük,
Aki nélkül nem üdvözülhetünk.
HISZEK A MEGSZENTELÔ SZENTLÉLEKBEN!

IV.
VALLOM:
A kősziklára épített Anyaszentegyházat,
Krisztus rendelte örökségünket, Anyánkat,
Vallom, tisztelem, szeretem, követem Krisztus Urunk
földi helytartóját, a Római Pápát.

VALLOM:
hogy a földön mindennek célja és értelme az ember
igaz boldogsága, azon túl örök üdvössége.

HISZEM:
életünk végső célját, az örök életet.
Ámen.

V.
Mindezen igazságokért ünnepélyesen ellene mondok mindennek és mindenkinek, aki és ami Istennek, lelkünknek ellenére gondolkodik, érez, és akar új világot építeni!
Megtagadok minden közösséget a földi bálvány-istenekkel és a sátán hitvallásával: a gyűlölettel!
Igazságtól és szeretettől eltelve, ünnepélyesen átadom és lekötöm magamat a Szentháromság egy Istennek: Az Igazságnak és Szeretetnek. Isten engem úgy segéljen és a Boldogságos Szűz!
Ámen.


2017. október 20. péntek
Kezdőlap

Orlando di Lasso: Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz