Kozma Lajos (1884-1948) magyar építész (Kossuth-díjas), iparművész, bútortervező, grafikus, műegyetemi tanár

Életpályája:
1902 és 1906 között Budapesten a József Nádor Műegyetem építészmérnöki szakán tanult. Mestere Jánszky Béla volt. 1909 és 1910 között ösztöníjasként Párizsban Tanult.Ezen idő alatt Henri Matisse mellett festeni is tanult. 1910 és 1913 között Lajta Béla tervezőirodájában dolgozott. Tervezőirodai munkája mellet, ebben az időben lett az Iparrajziskola Berendezés- és fémmunka-tervezési tanszékének tanára is. 1911-ben grafikai munkáival és bútorterveivel szerepelt az 1911-es KÉVE kiállításon. Tagja volt a Kós Károly törekvései nyomán alakult, népies szecessziós irányvonalat követő Fiatalok Társaságának. Fő célkitűzésük korszerű, egyben nemzeti jellegű építőművészetet letrehozása volt. 1913-ban az megalapította a Budapesti Műhelyt, amely a lakásművészet megreformálása volt a célja. Ebben az időben készített bútorai, bútortervei gyakran még eklektikus jellegűek voltak, jellemző volt alkotásaira az erősen díszített neobarokk stílus is, de alkotásaiban egyre inkább megjelennek az art deco-, később a modern stílus- és a funkcionalizmus elemei. Az első világháború alatt és az azt követő néhány évben leginkább grafikai munkákat készített. A Tanácsköztársaság ideje alatt a Művészeti Direktórium tagja volt. 1919-ben a Műegyetemen induló Lakásművészeti Tanszék tanárává nevezték ki. Ezt a posztját azonban rövid idő múlva elvesztette, és csak 1947-ben kapta vissza. A 30-as évektől munkáiban egyre nagyobb szerepet kap a funkcionalizmus, és egyre inkább az építészi és belsőépítészeti feladatok felé fordul. 1944 után a Művészeti Tanács és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagja. 1946-tól az Iparművészeti Főiskola tanára és igazgatója volt. 1947-ben visszakapta katedráját a Műegyetemen.

 

 

 

Építész, iparművész, grafikus; a magyarországi szecesszió egyik legkiválóbb, külföldön is elismert művésze; rendkívül sokrétű életművet hagyott hátra. 1906-ban szerzett építészoklevelet a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd több helyen járt külfödi tanulmányúton.
Néhány évig Lajta Bélánál dolgozott, majd 1913-ban megalakította a Budapesti Műhely néven ismert, belsőépítészettel foglalkozó művészcsoportot. A két világháború között baloldalisága miatt nem jutott állami megbízatáshoz. 1920-as években szorosan együttműködött Kner Imre gyomai nyomdásszal és kiadóval. A közösen tervezett, Kozma fametszeteivel és könyvdíszeivel megjelent kötetek a magyar könyvművészet példamutató alkotásai.
Az 1930-as évektől építészeti terveit főként a funkcionalizmus jellemezte. Számos modern lakóházat tervezett Budapesten. Belsőépítészeti tervei alapján alakították ki a fővárosban a Rózsavölgyi könyv- és zenemű-kereskedés berendezését, valamint építették át a volt Magyar Divatcsarnokot.
A 30-as évek nagy feladata volt az Átrium-ház és mozi építése 1935-ben. Kozma a feladatát úgy oldotta meg, hogy a hétemeletes ház építészeti megoldásán túl gondosan ügyelt még a lakásajtókon lévő számtábla és névtábla kiképzésére is.
Színpadi díszleteket és bútorokat is tervezett. A barokk stílus hagyományait újjáélesztő, magyaros bútorai Németországban is népszerűvé váltak.

 

 

Életművéből szinte legismertebb a Lupa-szigeti nyaraló, melynek vasbeton erkélye és tetője a Duna beton partfaláról a víz fölé nyúlik. A vasbeton szerkezet kezelésében Kozma csakúgy járatos, mint a bútorok és a belsőépítészeti kialakítások tervezésében vagy az asztalosmunkában.

Kozma Lajos írja önmagáról 1935-ben a Magyar Iparművészet című folyóiratban: "... Az érvényesülésért nem verekedtem soha. Jöttek jó emberek és rendeltek nálam könyvet, bútort, lakást, házat, ahogy szomszédomban a nemes csizmadiánál papucsot, cipőt, csizmát. Igyekeztem derekasan megfelelni a feladatnak - mert mindig feladatnak éreztem és gyönyörű erőpróbának ezt a tusát -, a vízió és az anyag, a régi megkötöttség és az új lehetőség, a szokás és a felszabadulás küzdelmét. ... Elemrültem néha napokig egy szép szék vonalaiba, ahogy egy kis ház alaprajza álmaimat ma is nyugtalanítja: hogyan fromáljam meg azt, amit logikusnak, világosnak, tisztanak érzek képzeletemben. ..."

 

 

Munkásságáról bővebben:

http://www.mvkkvar.hu/kiallitas/kozmalajos/iparmuveszet.htm

 


2018. október 18. csütörtök
Kezdőlap



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Fatimai jelenések
Szent István király példája
A magyar lélek hangja
Húsvéti szimbólumok
Petőfi Gödöllőn
Az utolsó levél
Görgei - gazdátlan levelek
X. Pius pápa: Motu pro Prium
Kozma Lajos emlékév
Október 6. - az aradi vértanúk emléknapja
A magyar lélek hangja
Arany - A toronyban
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz
A fényes nap immár elnyugodott
Magyar hazánk, te jó anya
Kodály Zoltán -Karácsonyi pásztortánc
Karácsonyi angyalok
Bárdos Lajos
Alleluia
J. S. Bach: H-moll mise BWV 232
Liszt Ferenc - Erdőzsongás
Kossuth toborzó nóta
Kossuth Lajos verbunkja
Fel-fel vitézek
Vajda János - Alleluja
Amadinda
Bartók Béla - 1. hegedűverseny