Jean-Baptiste Lully (1632-1687) zeneszerző

Nem volt elég megírni a művet, elő is kellett adatni. Lully nemcsak zeneszerző volt; operaigazgató, karmester, rendező és igazgatója azoknak a zeneiskoláknak, amelyekből az Opera személyzetét verbuválni lehetett. Mindent magának kellett megalakítani: zenekart, kórust, énekes személyzetet. És létre is hozta mindezt egymaga.

Zenekar dolgában három jó muzsikus segítette, akik az ő irányítása mellett dirigáltak: Lalouette, Colasse és Marais. „Csak jó zenészeket fogadott fel. Előbb kipróbálta őket, felügyelt a próbákra; oly éles füle volt, hogy a színház másik végéből is megkülönböztetett egy hamisan játszó hegedűst; odaszaladt s azt mondta a zenésznek: – Te voltál az; ez nincs a szólamodban.

Ismerték: nem is engedték el magukat, igyekeztek kifogástalanul végezni a dolgukat s különösen a zenészeknek nem jutott eszébe, hogy bármit is kicifrázzanak. Tőlük épp oly kevéssé tűrte volna el, mint az énekesektől. Nem engedte, hogy úgy tegyenek, mintha többet tudnának nála és díszítő hangjegyekkel toldják meg a tabulatúrájukat. Ilyenkor fölhevült, nyersen és élénken fenyített. Nem egyszer összetörte a hegedűt annak a hátán, aki nem az ő kedve szerint bánt vele. Próba után Lully odahívta magához az illetőt, háromszorosan megfizette neki hegedűjét s elvitte ebédelni.” Ezzel a szigorú fegyelemmel olyan zenekart sikerült formálnia, amely a maga idejében páratlan volt Európában. Georges Muffat, egyike a számos idegennek, aki Párizsba jött, hogy vezetése alatt tanuljon, Lully zenekarának tökéletes fegyelmét és hajlíthatatlan ütemességét bámulta. Azt mondta, hogy Lully módszerének fő jellemvonása a hang helyessége, a játék finomsága és egyenletessége, az ellenállhatatlan lendület és az erőteljesen kiemelt tempók; az erő és hajlékonyság, a báj és elevenség harmonikus keveréke. Mind e jó tulajdonságok közt legelső volt a ritmus.

Lully még többet foglalkozott az énekesekkel, mint a zenekarral. „Mihelyt olyan énekes került a kezébe, akivel meg volt elégedve, csodálatos szeretettel látott a neveléséhez. Maga tanította meg őket, hogyan kell belépni, járni a színpadon, kecsesen mozogni és viselkedni. Azon kezdte, hogy a szobában eljátszotta nekik az új szerepeket, és mozdulatról mozdulatra betanította nekik.”

„A táncba majdnem ugyanannyira beleavatkozott, mint más egyébbe. Reformálta a belépéseket, kifejező és a tárgynak megfelelő táncokat talált ki; szükség esetén táncolni kezdett a táncosai előtt, hogy gyorsabban megértesse velük a gondolatait.”


2018. szeptember 20. csütörtök
Kezdőlap



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
Fatimai jelenések
A magyar lélek hangja
Húsvéti szimbólumok
Petőfi Gödöllőn
Az utolsó levél
Görgei - gazdátlan levelek
X. Pius pápa: Motu pro Prium
Arany - A toronyban
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz
A fényes nap immár elnyugodott
Magyar hazánk, te jó anya
Kodály Zoltán -Karácsonyi pásztortánc
Karácsonyi angyalok
Bárdos Lajos
Alleluia
J. S. Bach: H-moll mise BWV 232
Liszt Ferenc - Erdőzsongás
Kossuth toborzó nóta
Kossuth Lajos verbunkja
Fel-fel vitézek
Vajda János - Alleluja
Amadinda
Bartók Béla - 1. hegedűverseny