Bartók reménytelen szerelme

 

Báj, gyermeki elfogulatlanság, művészi temperamentum, erőteljes muzikalitás és technikai bravúr. Mindez együtt Geyer Stefi (1888-1956), a csodagyerek hegedűs. Játékával már tizenévesen elbűvölte Európát, Amerikát, na és Bartók Bélát, aki megfestette zenei portréját. (A Hubay Jenő mesteriskolájának növendéke volt, pályáját csodagyerekként kezdte, sikeres hegedűművész vált belőle.)

A Geyer Stefi-motívum (d-fisz-a-cisz)

A Neue Musik Zeitung1901-ben így írt a csodagyerekről: „Budapest zeneszerető közönségének kimondott kedvence ő, és ha nem hegedül, akkor egy hercig, kedves, derék „leányka”. Viszont, ahogy felemeli hegedűjét, azonnal komollyá és hallgataggá válik. Érzi, micsoda nagy dolog a művészet, mely többet jelent neki minden tréfánál.”

A 26 éves Bartók 1906-ban látta először az ekkor már 18 éves hercig leánykát egy koncerten, majd a következő év elején, amikor a zeneszerző tanítani kezdett a Zeneakadémián, találkozásaik rendszeressé váltak.

1907 júniusának utolsó napjaiban Bartók – zenegyűjtés ürügyén – elkísérte Stefit és bátyját jászberényi nagynénjükhöz. Hogy a lány karakterét egy neki szánt hegedűversenyben fogalmazza meg, már ismeretségük kezdetén felmerült Bartókban. Mindenesetre a partitúrán az áll, hogy 1907. július1-én, vagyis a jászberényi kirándulás idején kezdett bele a zongoraverseny komponálásába.

A közös nyaralást követően kapcsolatuk többnyire levelezésre korlátozódott. Bartók Erdélybe ment, a hegedűművésznő pedig európai turnéra indult. Bartók a levelekben szabadszellemű vallási, világnézeti elképzeléseinek kifejtésével udvarolt a konzervatív neveltetésű, hívő katolikus Stefinek. A módszer nem vált be, a lányt inkább megrémisztettek a szokatlan gondolatok, mintsem hogy felébresztették volna kíváncsiságát.

 

"Egészen bizonyos, hogy egy évezred múlva, 10 ezer év múlva egész munkásságomnak nyoma se lesz, tán az egész magyar nép és magyar nyelv örökre feledésbe süllyedt… Nem volna valami kellemes munkánkat ezzel a lesújtó tudattal végezni. Ehhez életkedv, azaz erős érdeklődés kell a létező Mindenség iránt… Ha keresztet vetnék, azt mondanám 'A Természetnek, a Művészetnek, a Tudománynak nevében'.” – írta Bartók Geyer Stefinek 1907. szeptember 6-án.

 

A lány reakciója kétségbe ejtette Bartókot. „Levele elolvasása után zongorához ültem – az a szomorú sejtelmem van, hogy az életben nem lesz más vigasztalóm, csak a zene. Pedig...” A „pedig” után kilenc ütemnyi kotta következik, az Elle est morte című, tizenharmadik bagatell előképe. A dé-fisz-á-cisz négyeshangzat fölé Bartók ezt írta: 'Ez a maga Leitmotivja'”.

„Megvan már az idealizált Geyer Stefi zenei képe, – ez mennyországi, bensőséges, megvan a szilaj G. St.-é is – ez humoros, elmés, mulattató. Most meg kellene szerkeszteni a közömbös, hűvös, néma G. St. képét. De ez csúnya muzsika lenne.” (Bartók 1907. november 29-én kelt levele)

 

Bartók sokáig valóban három tételesnek szánta a művet, végül képtelen volt megírni a csúnya zenét, amelyben szabad folyást engedhetett volna haragjának és elkeseredésének, amiért szerelme nem lelt viszonzásra.

 

Az 1. hegedűverseny No.1, amelyet azonban pontosabb korai vagy posztumusz hegedűversenynek mondani, végül kéttételes maradt, és mint ilyen landolt Geyer Stefi íróasztalfiókjában. A Geyer Stefi-motívum (d-fisz-a-cisz)

A végleges szakításra nagyjából egy héttel a hegedűverseny hangszerelésének befejezése után került sor. „A hegedűkoncert partitúrája február 5-én készült el; éppen aznap, míg maga halálos ítéletemet megírta... Elzártam fiókomba, nem tudom, megsemmisítsem-e, vagy ott hagyjam elzárva, hogy csak halálom után találják meg és – szórják széjjel az egész beírt papírcsomót, az én szerelmi vallomásomat, a maga koncertjét, az én legjobb művemet – a szemétbe.”

A zeneszerző évekig kerülte Stefi társaságát, csak a harmincas években találkozott újra az akkor már férjes asszonnyal.

A művet Stefi – nyilvánosság előtt legalábbis – soha nem mutatta be. Ősbemutatójára ötven évvel keletkezése után, 1958. május 30-án került sor Baselban, amikor már sem a zeneszerző, sem a hegedűs múzsa nem élt. Hans-Heinz Schneeberger szólaltatta meg Paul Sacher vezényletével.

 

 

Bartók azonban végül mégiscsak megírta a „csúnya muzsikát”. Az 1908. májusában elkészült 14 Bagatell című zongoraciklus 13. darabja, A szeretőm táncol szintén a Geyer Stefi-akkordra épül, és állítólag maga a művésznő is úgy nyilatkozott róla, hogy „a szakításuk utáni reakciót jelzi”.

1914-ben Bartók ezt a zongoradarabot átírta zenekarra, és a Stefinek dedikált hegedűverseny első tételéhez illesztette, így alkotván meg a Két arckép zenekarra című művet. A bohókás, életvidám lány alakját végképp száműzte, csak az ideális és a torz kép maradt, a beteljesületlen álom és annak kigúnyolása. De a Geyer Stefi-motívum újra meg újra felbukkant Bartók műveiben, egészen az 1939-es Divertimentó-ig.

 

Forrás: fidelio.hu, figaro.reblog.hu


2018. július 22. vasárnap
Kezdőlap



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
Fatimai jelenések
A magyar lélek hangja
Húsvéti szimbólumok
Petőfi Gödöllőn
Az utolsó levél
Görgei - gazdátlan levelek
X. Pius pápa: Motu pro Prium
Arany - A toronyban
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz
A fényes nap immár elnyugodott
Magyar hazánk, te jó anya
Kodály Zoltán -Karácsonyi pásztortánc
Karácsonyi angyalok
Bárdos Lajos
Alleluia
J. S. Bach: H-moll mise BWV 232
Liszt Ferenc - Erdőzsongás
Kossuth toborzó nóta
Kossuth Lajos verbunkja
Fel-fel vitézek
Vajda János - Alleluja
Amadinda
Bartók Béla - 1. hegedűverseny