Emma Turolla

(Torino, 1859–?): olasz énekesnő (szoprán), pedagógus, a Magyar Királyi Operaház tagja

Szülei is az éneklés művészetével keresték kenyerüket s Tifliszben, ahol gyermekéveit töltötte, tőlük nyerte első oktatását.
1883. mint egy olasz staggione tagja vendégszerepelt Bécsben s Podmaniczky báró akkori intendáns meghivására Budapestre is eljött s a Nemzeti Szinházban énekelte Verdi Trubadúrjának Leonora szerepét, majd 1887-ig a Magyar Királyi Operaházban mintegy 400 estén énekelt, mezzoszoprán szerepeket is. Az Operaház megnyitásakor kilenc havi fellépésre szerződtették, esténként 500 frtnyi fizetés mellett.

(1894 ápr. 7. és 1895 márc. 4. hangversenyeken ismét fellépett Budapesten.)
Sába királynőjeként (Goldmark K.) búcsúzott el a színpadtól. 1913–14-ben éneket tanított Budapesten. Széles repertoárjában legsikeresebbek a szenvedélyes, drámai szerepek voltak. F.Sz. Margit (Gounod: Faust); Margit (Boito: Mefistofele); Gioconda (Ponchielli).
Forrás: Pallas Nagylexikon

részlet Goldmark Károly: Emlékek életemből. c. könyvből

1880. októberében Bolognában volt a Sába királynője című Goldmark opera bemutatója. Ebből az alkalomból a szerző is megérkezett a városba. A próbák elkezdődtek.
„ Az előadás előtt öt nappal megérkezett a Királynő alakítója Turolla kisasszony, alig húszéves, gyönyörűszép leány. Ő volt az utolsó stagione ünnepelt primadonnája a milánói Scala-ban.
Miközben az összes művész már teljes hanggal énekelt, ő csak markírozott, itt változtatást kért, ott rövidített, megint másutt transzpozíciót stb., egészében elbizakodottnak látszott. Emellett a hangját még sohasem hallottam. Elkedvetlenedtem, és röviden ennyit mondtam: „Kedves kisasszony! A szerep mezzoszopránra van írva, ilyen hangfekvésűek énekelték eddig mindenütt. Önt erre a szerepre szerződtették, s ezt Önnek már előbb is ismernie kellett – én semmit sem változtatok.”
Általános rossz hangulat.
Erre Turolla kisasszony felállt – már már a harmadik felvonásnál tartottunk – , és teljes hangon énekelte a királlyal való jelenetét. Annyira el voltam ragadtatva, hogy a szemem könnyes lett.
Megfogtam mindkét kezét és ezt mondtam: „Ön nagy művész; kérjen ábrmit, amit óhajt, én mindent megváltoztatok, amit kíván.” Erre átkarolt és nevetve válaszolt: „Szó sincs róla, caro maestro,
ez csak a buta félelem volt a szigorú német maestro-tól.” S ő lett az egyike a Királynő legcsodálatosabb alakítóinak azok közül, akiket ismertem. Sokkal később Bécsben is fellépett, itt is rendkívüli mód tetszett, de az oly csodálatos hang sajnos hamar elvirágzott.”


2017. október 18. szerda
Kezdőlap

Orlando di Lasso: Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz