Görgei Arthur: GAZDÁTLAN LEVELEK

1867.

 

I.

Világos

 

Viktring, 1862. sept. 23-án.

Hogy nem választottam volna e a török földre való ki menetelt inkább a fegyverletételnél, ha mindazokat előreláthattam volna akkor, a mik ennek utána, és, a mint közönségesen tartják, ennekkövetkeztében történtek Magyarországon? - ezen kérdés, véleményem szerint, sem nem jogosult, sem nem loyalis.

Nem jogosult az, - mert a fegyverletétel egyátalában nem volt politikai számitás szüleménye, hanem volt egyedül és tisztán eredménye az e kettő közti kényszerü, kétségbeejtő választásnak:

vagy elpusztulnunk physice a hazában, - vagy elpusztulnunk physice és erkölcsileg egyszersmind, a külföldön. Egy harmadik választás nem volt előttünk.

De ama kérdés ép oly kevéssé loyalis, - legkevésbé akkor, ha jóakaró szándékkal intéztetik hozzám.

A jóakaró szándék irányomban csak ez lehet: rehabilitálni engem a nemzet jó véleményében. - Ugyan nem tudnak-e erre barátaim egyéb eszközt annál, hogy én enmagam előtt alacsonyitsam le magamat azáltal, hogy a fegyverletétel meg a bécsi kormánynak reá következett hőstettei között nexus causalisnak létezését ismerjem el - hunyt szemmel - ott; hol a történetvizsgáló nyilt szeme hasztalan keresi az összefüggést?!

Olyat ne várjanak tőlem barátaim, mit magamévá tenni tilt önérzetem.

Hahogy azon szerencsét, miszerint kortársaim foruma előtt minden reám fogott mulasztási bünök terhe alól felmentessem, csak egy képmutató "mea culpa" árán lehet elnyernem: akkor le kell tennem róla.

De midőn ez egyik arasznyi időszak igazságtalan itéletének minden következményeit megadással végig tűröm: egyúttal feljebb viszem ügyemet azon másik arasznyi idő foruma elé, a mely időt még ezután meg leszen engedve élnem hazám történetében.

Egyébiránt ama kérdésnek - a mint előbb felvetém, s a mint énnékem azt ismételten valósággal fölvetették - vitatása meddő is lenne egészen. Mert:

állitsatok ma ujból, ugyanazon körülmények közt Orsova és Világos közé: és köztem meg Orsova közt megint ugyanazon legyőzhetlen akadály fog emelkedni. És ezen akadály megint nem az osztrák császári hadsereg leend, hanem ma épen ugy, mint ezelőtt 13 esztendővel, egyedűl e varázsige:

"Itt élned, halnod kell!"

Hogy e varázsszó éppen én rajtam mind e mai napig be nem teljesedett: az sem nem az én érdemem, sem nem az én bűnöm.

 

III.
"Különös!"

Viktring, 1862. sept. 26-án.

Ön azt veti szememre, hogy kérdéseinek lényege elől kitérek.

De ha én meg erre azt kérdem: miben áll hát az a lényeg voltaképen? akkor - különös! - Ön leszorit egy nemzet szenvedéseinek nagyszerü teréről, be az egyéni gyötrelmek nyomoru körébe, - felettébb csodálatosan arra nézve kérvén fölvilágositást tőlem:

vajjon e fegyverletételt akkor is elvégeztem volna-e, ha látnoki tehetséggel felruházva, előre, láthattam volna, mi lesz az én sorsom, mi barátimé!

Az egyes személyek életét (nem inkább mint enmagamét) szemlátomást fenyegető veszély azon pillanatban nem folyhatott be eldöntőleg elhatározásaimra - habár ezen férfiakat a rendithetlen hűség és ragaszkodás köteléke fűzte egybe vélem.

Hazámfiainak millióit kelle megmenteni oly háborútól, a melynek még tovább folytatásával már nem lehetett elérni többet, mint legfeljebb számomra azon dicsőséget, hogy még egy ütközetet vívtam - minden okszerü czél nélkül.

Más millióit polgártársaimnak meg kellett mentenem azon nyomorgattatástól, melylyel őket sok ezerre menő fegyveres fosztogató csapat fenyegeté azon pillanatban, melyben egy kétségbeesett utolsó csatának előre látható mulhatatlan balkimenetele, véget vet minden katonai fegyelemnek.

Maguk is emlitett barátaim, ezen meggyőződéstől valának áthatva, mikor helyeslék elhatározásomat.

Azonkivül osztozni kivántak végzetemben. - -

Ha ekkor egy isteni kéz ujja föllebbenti vala szemeink előtt a jövendőnek fátyolát?...

akkor én a fegyverletételt mégis megkisérlettem volna - csakhogy akkor boldogtalan barátaim közreműködése nélkül tevém vala azt.

 


2018. június 23. szombat
Kezdőlap



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
Fatimai jelenések
A magyar lélek hangja
Húsvéti szimbólumok
Petőfi Gödöllőn
Az utolsó levél
Görgei - gazdátlan levelek
X. Pius pápa: Motu pro Prium
Arany - A toronyban
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz
A fényes nap immár elnyugodott
Magyar hazánk, te jó anya
Kodály Zoltán -Karácsonyi pásztortánc
Karácsonyi angyalok
Bárdos Lajos
Alleluia
J. S. Bach: H-moll mise BWV 232
Liszt Ferenc - Erdőzsongás
Kossuth toborzó nóta
Kossuth Lajos verbunkja
Fel-fel vitézek
Vajda János - Alleluja
Amadinda
Bartók Béla - 1. hegedűverseny