Petőfi múzsája – Mednyánszky Berta

 

Mednyánszky Berta a család sissói ágának tagja, Mednyánszky Jánosnak, a gödöllői Grassalkovich uradalom jószágigazgatójának lánya.

1845 nyarán Petőfi Sándor, az akkor már neves költő többször is megfordul a gödöllői református lelkésznél. Itt ismerkedik meg a vele azonos korú, 1823-ban született gyönyörű szőke hajú és kék szemű lánnyal, Mednyánszky Bertával, s egyre több időt töltenek együtt. Petőfi, aki Etelekájának halálán nehezen tudja túltenni magát, a séták alkalmával ábrándos gondolatait közli a karcsú, kék szemű, szőke leánnyal. Lelkesen beszél a szabadságról, a forradalmi eszmékről. Berta már korábbról ismeri a költő verseit, érdeklődött iránta, szívesen töltötte vele az időt.

Petőfi szerelmes lelkébe ismét beköltözött a meleg érzés, egyre jobban beleszeret a lányba. Ugyanakkor aggódás is tölti el, tudván, hogy a gazdag uradalmi tiszt - bár azt mondja, egy-két beszélgetés, séta nem árt a fiatalok között - nem szívesen adná hozzájárulását szorosabb kapcsolathoz. S ez valóban így is van. Amikor Petőfi egy hirtelen felindulásával levélben megkéri a lány kezét, még aznap megkapja a választ a szigorú apától: "poétához, pojácához nem adom a lányomat... ennyivel tartozom őseimnek".

Berta csak utólag szerez tudomást e levélváltásról, miután a költő az elutasítás miatt felindultan elhagyja Gödöllőt.

Még ez év végén megjelenik Pesten Petőfi talán legszebb szerelmi ciklusa, a "Szerelem gyöngyei" című kötet harminckilenc, Mednyánszky Bertának írott verssel. Köztük olvashatjuk a "Fa leszek, ha fának vagy virága" kezdetű verset, mely talán a legszebb szerelmes vers a költő tollából.

Évekkel később Mednyánszky Berta visszaemlékezve elmondja, hogy sokan voltak, akik igyekeztek közé és a költő közé állni: egyesek azt sugdosták fülébe, hogy Petőfi igen csapodár, nőfaló, mások a férfiút heccelték azzal, hogy Berta csak játszik vele.

"Akadtak, akik azt mondták, hogy kaczér játékot űztem vele. Mások ismét úgy vélekedtek, hogy az én gyöngéd érzésemet az ő heves szilaj-sága megsértette és azért kosaraztam ki, amikor megkért. Voltak olyanok is, akik azt irták rólam, hogy Petőfit sohasem szerettem. Nos, e föltevések mind igaztalanok.

A valóság az, hogy én, ismerve Petőfi hírnevét és költeményeit, örültem, mikor vele Gödöllőn megismerkedhettem. Gyönyörködtem költeményeinek szépségében, amelyeket Etelka halálán való bánatában irt és nekem felolvasott. Vigasztalni igyekeztem őt, mert nagyon bánkódott a sors egyéb csapásai miatt is. Bámultam őt, mikor a hazáról beszélt. Ilyenkor valósággal elragadott lángoló honszeretetével. Nem is sejtettem, hogy részvétem és rokonszenvem csirája lehet az A Szerelem gyöngyei ama díszpéldánya, melyet Petőfi ajándékozott Mednyánszky Bertának 1845-ben. ő szerelmének. Ezt kezdetben annál kevésbbé sejthettem, mert mikor együtt voltunk, egy szavával sem árulta el, hogy szerelmes belém. Inkább szótlan, ábrándozó és hallgatag volt.

Mikor azután később egy-egy költeményét megküldte, akkor ébredtem annak tudatára, hogy: ő szeret. Alig tértem magamhoz az első meglepetéstől, ő már házasságot is emlegetett. Eközben akadt rosszlelkű ember, aki kölcsönös félreértést szitott köztünk Nekem azt mondta, hogy Petőfi korhely és csapodár, Petőfinek pedig azt híresztelte rólam, hogy én nem veszem őt komolyan, csak kaczérkodom vele, s hogy már másnak ígértem a szivemet. Szinte vá-ratlanul jött tehát az a levél, a melyben megkért. A levél atyámnak volt czimezve, s én csak akkor értesültem meglepő tartalmáról, mikor a tagadó válasz már elment..." (forrás: Kéry Gyula: Petőfi szerelmei és házassága - Petőfi könyvtár 63-67.o.)

Azt is elmondja, hogy a költő saját kezűleg hozzá írott verseinek lapjai, melyeket a szekrényében őrzött, miután elköltöztek Gödöllőről, eltűntek. Csak két emléke maradt a költőtől: a "Szerelem gyöngyei"-nek azon példánya, 1845-ben Petőfi kifejezetten az ő számára készíttetett. A könyv borítóján ez a felirat volt olvasható: SZERELEM GYÖNGYEI BERTÁNAK.

A másik megmaradt ereklye egy kis csokor préselt virág, mely azt idézi fel, amikor együtt sétáltak, s Berta a kertben szedett virágot nemzetiszín szalaggal átkötve Petőfi kezébe adta. Egy vers is született erről:

 

A bokrétát, melyet nekem adtál,

Háromszínű szalaggal kötted át.

Szereted te a hazának színeit,

Lányka, mert szereted a hazát.

Adok én is három szint cserébe :

A zöld színnek vedd reményimet,

A fehérnek halovány orczámat,

A pirosnak vérző szivemet!

Petőfi egy következő találkozásukkor elmondta Bertának, hogy költeményt írt a bokrétáról, és a tőle kapott csokrot egyik könyvébe préselve őrzi. A lány ezt nem akarta elhinni, ezért Petőfi, amikor a neki külön nyomtatott könyvet elküldte, abba - arra az oldalra, ahol a kis költemény van - a préselt virágokat is bele tette - bizonyítva, hogy igenis megőrizte azt...

A két kis emléket Berta 1901-ben átadta a Petőfi társaságnak megőrzésre.

Mednyánszky Berta később szlavniczai Sándor Lajos Trencsén vármegyei földbirtokoshoz ment nőül. E házasságból három fiú és három leány született. Férje halála után még egy ideig a Sándor család ősi fészkében, a Trencsén megyei Szlavniczán tartózkodott, majd 1901-ben legkisebb fia özvegyének és unokáinak közelébe, Pozsonyba költözött

1902 február 22-án, 79 éves korában hunyta le örökre szemét.


2018. október 18. csütörtök
Kezdőlap



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Fatimai jelenések
Szent István király példája
A magyar lélek hangja
Húsvéti szimbólumok
Petőfi Gödöllőn
Az utolsó levél
Görgei - gazdátlan levelek
X. Pius pápa: Motu pro Prium
Kozma Lajos emlékév
Október 6. - az aradi vértanúk emléknapja
A magyar lélek hangja
Arany - A toronyban
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz
A fényes nap immár elnyugodott
Magyar hazánk, te jó anya
Kodály Zoltán -Karácsonyi pásztortánc
Karácsonyi angyalok
Bárdos Lajos
Alleluia
J. S. Bach: H-moll mise BWV 232
Liszt Ferenc - Erdőzsongás
Kossuth toborzó nóta
Kossuth Lajos verbunkja
Fel-fel vitézek
Vajda János - Alleluja
Amadinda
Bartók Béla - 1. hegedűverseny