Szent Simon és Szent Júdás Tádé apostolok

Simon 117 előtt halt meg Perzsiában vagy Jeruzsálemben. Ereklyéi Rómában a Szent Péter-bazilikában és a franciaországi Toulouse-ban találhatók. A kelmefestők és a tímárok védőszentje.

Júdás Tádé az I. század második felében halt meg Perzsiában vagy Jeruzsálemben. Ereklyéi Rómában a Szent Péter-bazilikában, Franciaországban, Reimsben és Toulouse-ban találhatók. A nehéz ügyekben lévők védőszentje.

Együtt emlékezünk meg róluk, mert az apostolokról szóló írásokban mindig egymás mellett szerepelnek. Közös liturgiai ünnepük is abból fakad, hogy mindketten Perzsiában hirdették az evangéliumot, és ott szenvedtek vértanúhalált.

Simonról – akit Buzgónak is hívtak – mindössze négyszer tesz említést a Szentírás; akkor is Jakab és Júdás Tádé társaságában, akik Jézus rokonai voltak. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy Simont is rokoni szálak fűzhették Jézushoz. A hagyomány azt is tudni véli, hogy idősebb és ifjabb Jakab után ő volt Jeruzsálem harmadik püspöke, aki sok térítő útja ellenére is magas kort ért meg. Vértanúhalált szenvedett, kettéfűrészelték.

A másik apostolt, Júdást, az evangélisták a Tádé melléknévvel említik – ami héberül „bátort”, „férfiast” jelent –, hogy megkülönböztessék iskarióti Júdástól, aki elárulta Jézust. Egyes elbeszélések szerint nős volt, voltak gyermekei és unokái is. Miután sok országban hirdette kitartóan az evangéliumot, buzogánnyal vagy karddal végeztek ki.

XVI. Benedek pápa 2006. október 11-i katekézisében a következőket mondta: Lukács evangélista Simont Buzgónak nevezi, mert zsidó öntudatának, vagyis Istennek, az Ő népének és az Ő törvényének buzgó ápolásával tűnt ki. Simon tehát Máté ellentéte volt, aki mindezeket semmibe vette, és adószedőként tisztátalan foglalkozást űzött. Kézzelfogható jele ez annak, hogy Jézus a legkülönbözőbb társadalmi és vallási rétegekből hívja meg tanítványait, minden előítélet nélkül. Őt a személy érdekli, nem a társadalmi kategória. Szép dolog, hogy Jézus tanítványi körében mindannyian – még ha ennyire különbözőek is – együtt éltek, mivel a Mester személye egyesítette őket. Lecke ez számunkra is, akik gyakran hajlamosak vagyunk arra, hogy a különbségeket és az ellentéteket hangsúlyozzuk, megfeledkezve arról, hogy Jézus Krisztusban megadatott nekünk a konfliktusok elkerüléséhez szükséges erő.

Júdás Tádénak tulajdonítható az Újszövetség egyik levelének szerzősége, amelyben óv bennünket a hamis tanítóktól. Ez a levél bennünket is arra figyelmeztet, hogy a korunkban felbukkanó kísértések és szellemi áramlatok között megőrizzük hitbeli öntudatunkat. Tudatosítanunk kell magunkban, hogy ehhez erőre, érthetőségre és bátorságra van szükségünk a világ ellenállása közepette.

Szent Simon – a „Buzgó” – és Szent Júdás – a „Bátor” – korunk hősei a vallási gyakorlatokban megmutatkozó langyosság és a hit megvallásában tapasztalható félelem időszakában. André Frossard mondta egykor, hogy az Egyház a századok folyamán többféleképpen is „haldokolt”: az üldöztetések idején, a belső megosztottsága következtében, erkölcsi züllés miatt, de soha még annyira nem haldokolt olyannyira, mint ma a félelemtől.

A buzgó Simon és Júdás Tádé – annak ellenére, hogy Jézus rokonai voltak, és emberileg számíthattak volna az Ő különleges jóindulatára – a legkevésbé ismert apostolok. Ebből is látszik, hogy Jézus volt számukra a legfontosabb, nem a saját dicsőségük. Következésképp keveset beszél róluk az Újszövetség. Paradox módon tehát azok, akik segítenek nekünk az élet nehéz problémáinak megoldásában (Szent Júdás a nehéz ügyek védőszentje), okoznak fejtörést a biblikusoknak és a történészeknek.

Miért tudunk róluk ilyen keveset? „Az a leghelyesebb – válaszol Le Nain de Tillemont francia történész –, ha kíváncsiságunkat ebben az esetben alárendeljük az isteni bölcsességnek, amely 'elrejti' előlünk a legnagyobb szenteket azért, hogy mi magunk is megtanuljunk 'elrejtettségben' maradni, hogy annál jobban 'megismertessük' másokkal Istent”.

Kijózanító szavak azokban az időkben, amikor az emberi értékekről a helyes irányt gyakran a média akarja meghatározni, amelynek nevében sokan minden áron – lemondva a szégyenérzetről és a jó erkölcsről – igyekeznek olyan színben feltűnni az emberek előtt, mint akik abszolút nem ismerik Istent.

Sose siránkozz a leveledben
ne írd, hogy a sors mostoha hozzád
senki sincs a földön kilátástalan helyzetben
ha Isten bezárja ajtód – hagyja, hogy ablakod kitárd
Jan Twardowski atya

Az egyik hagyomány szerint Jézus mennybemenetele után Júdás Tádé a mai Törökország területén meggyógyította a halálosan beteg V. Abgár királyt. Az apostolnak Jézus halotti leple és Veronika kendője volt segítségére. Talán ezért nevezik őt a reménytelen esetek védőszentjének, vagy a teológusok szóhasználatával a nehéz ügyek védőszentjének, mivel Isten számára nincs reménytelen ügy.

A keresztény tudja, hogy valamikor meg kell halnia, de addig ezen a világon él, mert itt az idő, hogy küzdjön: „buzgón”, mint Szent Simon, és „bátran”, mint Szent Júdás Tádé.

Istenünk, te úgy akartad, hogy apostolaid által jussunk el neved ismeretére. Szent Simon és Szent Júdás Tádé közbenjárására add jóságosan kegyelmedet, hogy Egyházad szüntelenül gyarapodjék, és egyre több nép fogadjon el hívő lélekkel téged. A mi Urunk Jézus Krisztus a Te Fiad által, aki Veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Amen.

Lengyelből fordította: Szemere János


2017. november 23. csütörtök
Kezdőlap

Orlando di Lasso: Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz
A fényes nap immár elnyugodott
Magyar hazánk, te jó anya