Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus

https://www.youtube.com/watch?v=nKj1iK2WKS8

A „miserere” szó jelentése: könyörülj. „Miserere mei, Deus” (Könyörülj rajtam, Istenem): a nagy bűnbánati zsoltár, az 51. (50. 9 kezdőszavai.

A zenemű kettős kórusra, 5 szólamra írt 5 strófában ismétlődő kórus recitativo. A két felváltva éneklő négy, illetve ötszólamú kórus egyszerű fauxbordonját a következő évszázadban folyamatosan díszítették, átírták. Érdekességét az adja, hogy a változatosság kedvéért az ötszólamú kórus-versszakok közé négy szólóhangra írt, változatos díszítésű részeket iktatott be. A szóló rész legmagasabb szólama a magas C hangot is eléri, ami ebben a korban igen ritka volt.

 

Gregorio Allegri legnevezetesebb kompozíciója részben annak köszönheti hírnevét, hogy a Vatikán, felismervén, mily csodálatos remekmű került a birtokába, hosszú ideig megtiltotta, hogy a Miserere kottái kikerüljenek a Sixtus-kápolna falain kívülre. Mint sok más késő reneszánsz és kora barokk vokális műre igaz, a Miserere hatása is a részben osztott kórusok térbeli távolságából fakadó akusztikai élményből fakad.

A Miserere lélegzetelállítóan szép – egyike azoknak a mai napig áhítatot keltő műveknek, melyek különös kegyelmi állapotban születhettek. A lassú mozgású, tömbös hatást keltő összhangzatok a kitartott hangoknak köszönhetően teli vannak finom disszonanciákkal, a szóló pedig már-már hátborzongatóan gyönyörű. Bár jóllehet a darab vélhetően az 1630-as években keletkezett, a prima prattica anakronisztikus alkalmazása miatt azonban nem a barokk, hanem a reneszánsz polifónia remekei közé sorolható.

Az olasz zeneszerző egyik legkedveltebb és legnépszerűbb zenei darabját minden évben a nagyhét alatt énekelték.

Ha valaki máshol adta elő vagy lemásolta, azt kiközösítéssel büntették. 1770 előtt az egyház mindössze három hivatalos másolatot juttatott el három különböző emberhez. Ezek a portugál király, egy Giovanni Battista Martini nevű szerzetes, valamint I. Lipót német-római császár voltak.

 

1770-ben a 14 éves Wolfgang Amadeus Mozart édesapjával hangversenykörúton járva Itáliában és Vatikánban a Sixtus-kápolnában, a nagyhét szerdáján részt vett a szertartáson és ott hallotta a darabot. Később visszament még egyszer meghallgatni a művet, pusztán csak azért, hogy az esetlegesen hibákat kijavítsa, hazatérve a hangversenykörútról emlékezetből lekottázta a művet. Miután Mozart Miserere-változatát 1771-ben Dr. Charles Burny nyilvánosságra hozta, nem volt mit tenni, a tiltást feloldották, XIV. Kelemen pápa kitüntette Mozartot az Aranysarkantyú-renddel.

Mozart a-moll Miserere K85/73s műve 1770. júl. végén vagy aug. elején Bolognában keletkezett, töredékesen maradt fenn.

A kompozíciót később többen is átírták, többek között Felix Mendelssohn és Liszt Ferenc. Manapság sokan dolgozzák fel a zeneművet. 2015-ben például a Sixtus-kápolna kórusa is felénekelt egy változatot az 1661-ből való Sixtus-kódex alapján. De elkészítette a saját változatát Vincent Dumestre, Louis-Nicholas Clerambault és Michael Richard Delalande, valamint a modern szerzők közül Arvo Part, James MacMillan és Michael Nyman is.

 

Forrás: mult-kor.hu, wikipédia.hu, magyarkurir.hu



2017. december 17. vasárnap
Kezdőlap

Orlando di Lasso: Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
Arany - A toronyban
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz
A fényes nap immár elnyugodott
Magyar hazánk, te jó anya