Scheffler János egy tízgyermekes zsellércsaládban született. Rajta kívül két testvére lépett egyházi szolgálatra: Mária irgalmasrendi nővér lett, Ferenc pedig katolikus pap. A gyermek és ifjú Scheffler János kitűnő tanuló volt, minden iskoláját a legmagasabb dicsérettel végezte. Korán felébredt benne a vágy a papi hivatás iránt, soha, egyetlen pillanatra sem ingott meg, hogy egész életét Krisztus és az emberek szolgálatában élje le. Teológiai és lelki érettsége, hitének és jellemének sziklaszilárdsága már egészen korán megmutatkozott, erről tanúskodik többek között 1904-ben írt elmélkedése: „Többre akarom becsülni lelkemet, egyetlen halhatatlan lelkemet minden földi és anyagi dolognál. Azért ha két dolog közül választani kell, azt választom, ami lelkem üdvösségére hasznosabb. Bárhol vagyok is, csak olyasmit teszek, amit pirulás és megrovás nélkül, nyíltan társaim és elöljáróim előtt, meg merek tenni. Mit használ az embernek, ha az egész világot is megnyeri, de lelkének kárát vallja?”

A dokumentumfilm alkotói kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy bemutassák a XX. század első felének főbb történelmi eseményeit, amelyek közös jellemzője volt, hogy a Romániában fennálló és egymást váltó hatalmak folyamatosan támadták az egyházakat – elsősorban a római és görög katolikus egyházakat –, melyeknek nem csupán a működésük, de a létük is veszélybe került. A tudós képzettségű, több könyvet is publikáló Scheffler Jánost egész életútján végigkísérte szociális érzékenysége, az elnyomottak és az üldözöttek védelme. A II. világháború idején a magyar kormány az ő közbenjárására szüntette meg Alexandru Rusu nagybányai román görög katolikus püspök kényszerlakhelyre való internálását. A vészkorszak idején minden rendelkezésére álló eszközzel igyekezett az üldözött zsidók segítségére lenni. A hatóságok ezért megfenyegették, ha védelmüket nem hagyja abba, őt is deportálják. Kimentette az SS által erőszakkal elhurcolt papjait, 1945 januárjában személyesen járt közben a román megyei főispánnál és a szovjet parancsnoknál, hogy megakadályozza német-sváb származású híveinek deportálását, de próbálkozása a hatalmasok gőgje miatt nem járhatott eredménnyel.

Scheffler Jánost 1942 tavaszán nevezte ki XII. Piusz a szatmári egyházmegye püspökévé. Annak az évnek pünkösdjén adta ki első pásztorlevelét, amelyben későbbi sorsát is előrevetíti: „Hogy mindnyájan egyek legyetek. Amint a mi nagy főpapunk, az Úr Jézus így imádkozott mennyei Atyjához, úgy akarok én is mindenkor azért imádkozni, és egész életemet maradék nélkül arra áldozni, hogy mindnyájan valóban egyek legyünk… Ezzel a szent krisztusi szándékkal akarom a Szentatyától vállamra helyezett súlyos terhet és felelősséget vállalni. E feladat minél tökéletesebb megvalósításáért egész életemet oda akarom adni, és Szent Pállal mondani: én pedig szívesen feláldozok mindent, sőt magam is áldozat leszek a ti lelketekért.”

Scheffler János főpásztorként nyilvánvalóan tisztában volt azzal, hogy az egyházat, a kereszténységet legfőbb ellenségének tekintő kommunista államhatalommal nem kerülheti el a konfliktust. A román kormány 1948 júliusában felmondta a Szentszékkel kötött konkordátumot, az új állami kultusztörvény pedig megszüntette a szatmár-nagyváradi egyházmegyét. Scheffler Jánost nyugdíjazták, eltiltották a püspöki funkció gyakorlásától. Ezért titokban megszervezte a kispapok földalatti teológiai oktatását az egyházmegye különböző plébániáin. Megpróbáltatásait fokozta, hogy 1949-ben letartóztatták titkárát és püspöki tanácsosát, a titokban püspökké szentelt Bogdánffy Szilárdot (Őt 2010. október 30-án avatta boldoggá Angelo Amato bíboros, ezzel ő lett Erdély első boldoggá emelt püspöke – a szerk.) A román kommunista hatalom megpróbált egyezkedni Scheffler Jánossal, őt szemelték ki a Rómától függetleníteni akart, Erdélyben egyedülinek elismert egyházmegye vezetésére, Márton Áron gyulafehérvári püspök helyére. Ám Scheffler János nemet mondott, ezért letartóztatták, és 1952. márciusa és szeptembere között a bukaresti belügyminisztériumban tartották fogva, innen szállították át Jilava kegyetlenségeiről hírhedt földalatti börtönébe. Koncepciós pert kezdeményeztek ellene, a Vatikánnak való kémkedéssel és hazaárulással vádolták, s azzal, hogy kapcsolatban áll Mindszenty József bíboros, hercegprímással. Közben magas rangú kommunista vezetők azonnali felmentést ígértek neki, ha elvállalja a neki szánt szerepet. Ő azonban mindvégig hű maradt Krisztushoz, annak szellemében, amit Péter apostol mondott a Zsidó Főtanács előtt: „Inkább kell engedelmeskednünk Istennek, mint az embereknek” (Csel 5,29).

Scheffler János életáldozata tudatos volt. Egyik kihallgatását követően elmesélte tanítványának, Galambos Ferenc papnövendéknek, hogy amikor a Securitate emberei egy kicsit magára hagyták, ő a rózsafüzért imádkozta, „és eljutottam addig, hogy aki érettünk a keresztet hordozta. És akkor azt mondtam magamban, Uram, ha akarod, vállalom… Hazamégy, mondd el… a Bánya környéki papoknak, hogy a szatmári püspök egy darab kenyérért – életéért – nem fogja odaadni a hitét.” Scheffler János koncepciós perének tárgyalására azonban már nem kerülhetett sor, mert a kínzások és a börtön embertelen körülményei tönkretették az egészségét, és 1952. december 6-án a jilavai börtönben visszaadta lelkét a Teremtőnek.

Scheffler János megvalósította azt, amit egyik írásában megfogalmazott, hogy komoly és nagy élet csak szilárd, időtálló alapokra épülhet. Ezt jelentette számára Krisztusba vetett, feltétel nélküli, az életáldozatot is vállaló hite. A filmben elhangzanak Scheffler Ferenc kanonok könyvben leírt gondolatai vértanúhalált halt fivéréről: „Scheffler János vértanú nem halt meg. Él ebben a könyvben, mely az ő lelkéből lelkedzett. Mi gyarló emberek, csak olyan hangokra figyelünk, melyek a sírból beszélnek. Az emberiség nagyon is ingatag emlékezetében csak a vérrel megírt igazságok maradnak meg.”

2017. december 15. péntek
Kezdőlap

Orlando di Lasso: Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
Arany - A toronyban
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz
A fényes nap immár elnyugodott
Magyar hazánk, te jó anya