Kodály Zoltán: Nyári este c. zenekari fantázia

 

Kis bevezető:

A Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója, az Eötvös Kollégium tagja; 1904-ben magyar-német tanári oklevelet szerzett; emellett a zenei pálya vonzereje bizonyult erősebbnek 1900 és 1905 között a Zeneakadémián zenei tanulmányokat végzett.

Már bölcsészdoktori disszertációjának témája A MAGYAR NÉPDAL STRÓFASZERKEZETE,  amikor 1906-ban bemutatták zeneszerzői vizsgadarabját, a NYÁRI ESTE című zenekari művet. Kodály már túl van az első népdalgyűjtő útján. Korszakos gyűjtőmunkájához a kezdet kezdetén csatlakozott Bartók Béla; 1906-ban együtt publikálták a HÚSZ MAGYAR NÉPDAL-t, köztük saját gyűjtésük első eredményeit.

 

 

Kodály Zoltán gondolatai (különböző alkalmak, időpontok):

1.

„Számomra egész természetes volt, hogy kiváltképpen énekhangokra írtam. És amit hangszerekre komponáltam, annak is van énekbeli alapja”.  Kodály Zoltán 1964.

Kodály tehát elsősorban vokális zeneszerzőnek tartotta magát, ezt életművében a hangszeres és az énekes művek aránya is jelzi.

 

2.

„…ma számunkra Magyarországon fontosabb vokális, mint zenekari műveket írni, mert nálunk az előbbieket jobban lehet előadni. Megérte, hogy a kórusműveket állítottuk előtérbe, ezáltal az embereket felbátorítottuk arra, hogy énekeljenek. Énekkarok alakultak, és ezekkel hidat verünk a nagy mesterekhez is.” Tehát eredendő hajlam és kultúraépítő cél, a kettő egymást kiegészítő egysége vezette a Mestert ebbe az irányba.

 

 

Nyári este

„Időnként, ha szemügyre vesszük végzett munkánkat, mindenkinél élesebben látjuk a hibát, gyengeséget. Érezzük: ez ma jobban sikerülne, csak lehetne még egyszer megcsinálni.”

Így vezeti be Kodály Zoltán a Nyári este című zenekari művéhez írt előszavát. A darabot ugyanis 1906-ban írta; de az mindössze két előadást ért meg. Több mint húsz év után vette ismét elő a zeneszerző, hogy átdolgozza. A cím, mint maga Kodály vallja, egykori nyári esték, az Adriai tenger partján eltöltött idők emlékét idézi. Az átdolgozásra Toscanini bírta rá Kodályt, s a zeneszerző neki ajánlotta művét. Az átdolgozott formát maga Toscanini mutatta be 1930-ban New Yorkban.

A színesen hangszerelt, költői képekben gazdag kompozíció egyike a legmegkapóbb

Kodály-műveknek: egy fiatal művész rajongó emlékezése arra az élményre, amit számára a mediterrán tájjal való találkozás és a mediterrán művészettel való kapcsolat jelentett.

Nagy műgonddal, igényesen, magas stíluskészséggel és biztos mesterségbeli tudással készül el. Magán hordozza Kodály korai példaképének, Debussynek hanghordozását, színvilágát.

 

 

Forrás: http://www.konyvtar-siofok.hu, Körber Tibor, http://www.momus.hu/


2017. december 15. péntek
Kezdőlap

Orlando di Lasso: Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
Arany - A toronyban
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz
A fényes nap immár elnyugodott
Magyar hazánk, te jó anya