Bosco János 1815. augusztus 16-án született egy parasztcsaládban, Castelnuovo d’Astiban. Édesapja, Bosco Ferenc a gyermek két éves korában meghal, így édesanyjának, Occhiena Margitnak egyedül kell felnevelnie Antalt, Józsefet, és a kis Jánost. Margit bölcs nevelõ, kitartásának és határokat nem ismerõ hitének segítségével mélyen vallásos légkört alakít ki családjukban. János már kicsi korától kezdve pap szeretett volna lenni. Elmesélte, hogy egyszer kilenc éves korában álmot látott, amely megvilágította számára küldetését: „Legyél alázatos, erõs és állhatatos” – mondta neki egy asszony, aki ragyogott, mint a nap, „és akkor, amit majd látsz, hogy ezekkel a farkasokkal történik, akik bárányokká változnak, te is ezt fogod tenni gyermekeimmel. Én leszek a tanítómestered. A maga idejében mindent meg fogsz érteni.” János már gyermekkorától kezdve gyakran kötötte le társait bûvészmutatványokkal, amelyeket kemény gyakorlással sajátított el a munka és az imádkozás között.

Az idõs Calosso atya indította el a papi tanulmányok útján, amelyekért nagy erõfeszítéseket tett, míg végül is el kellett hagynia a családi házat Antal testvérével való szembekerülése miatt. Antal azt akarta, hogy János inkább a földeken dolgozzon.

Chieriben, ahol szeminarista volt, létrehozta a „Vidámság Társaságát”, amelybe összegyûjtötte a városka fiataljait. 1841 júniusában pappá szentelték. Lelki vezetõje, Cafasso atya azt tanácsolja neki, hogy tökéletesítse tanulmányait az egyházi kollégiumban. Közben Don Bosco maga köré gyûjti az elsõ gyermekeket, és megszervezi a vasárnapi Oratóriumot, az elsõ idõkben mindig máshol, késõbb azonban megmaradnak Valdoccóban. Margit, most már idõs asszonyként, elfogadja a meghívást, hogy Torinóba jöjjön és segítsen fiának. A gyermekek számára õ lesz „Margit mama”. Don Bosco elkezd szállást adni az otthontalan árváknak. Megtanítja õket egy szakmára, és arra, hogy szeressék az Urat, együtt énekel, játszik és imádkozik velük. Az elsõ gyermekekbõl lesznek késõbb az elsõ munkatársai is. így fejlõdik ki az a híres nevelési módszer, amit „Megelõzõ Módszernek” hívunk: „Legyetek a gyermekekkel, elõzzétek meg a bûnt ésszel, hittel és szeretettel. Legyetek szentek, és szentek nevelõi. Vegyék észre a gyermekeink, hogy szeretjük õket!” Idõvel az elsõ munkatársakból XI. Piusz pápa segítségének köszönhetõen létrejön egy Kongregáció, melynek célja a fiatalok megmentése, küzdve a szegénység minden fajtája ellen. Mottójuk a következõ: „Add nekem a lelkeket, és minden mást tarts meg magadnak”. A fiatal Savio Domonkos lesz a Megelõzõ Módszer elsõ gyümölcse. A Segítõ Szûz Mária, aki mindig segítette Don Boscót a mûvében, számtalan kegyelmet ajándékozott neki, köztük egészen különlegeseket is, és mindig volt elegendõ pénz is a vállalkozásokhoz. Segítette a róla elnevezett bazilika megépítését is. Szûz Mária segítségével Mazzarello Máriával megalapította a Segítõ Szûz Mária Leányai Társaságát. A jótevõkkel és laikus segítõkkel együtt létrejön a Szalézi Munkatársak közössége. Don Bosco 72 éves korában, a munkától kimerülve halt meg 1888. január 31 -én. Ma már a szalézi család az egész világon jelen van. II. János Pál pápa Don Boscót halálának századik évfordulóján a „fiatalság Atyjának és Tanítójának” nevezte.

BOLDOGGÁ AVATJA 1929. JÚNIUS 2-ÁN XI. PIUSZ PÁPA

SZENTTÉ AVATJA 1934. ÁPRILIS 1-JÉN XI. PIUSZ PÁPA

(Enrico dal Covolo-Giorgio Mocci: Szentek a szalézi családban)

DON BOSCO ÉLETÉNEK LÉNYEGES DÁTUMAI

1815. augusztus 16-án, Olaszország Piemont nevû tartományában, Becchi-tanyacsoport egyik házában született (cascina dei Biglione – ma: Colle Don Bosco).

1815. augusztus 17-én Castelnuovo d’Astiban a Szent András plébániatemplomban Giuseppe Festa plébános megkereszteli. A keresztségben a Giovanni Melchior (János Menyhért) nevet kapja.

1817. május 11. édesapja meghal.

1817. november 11. átköltöznek Becchibe a „casetta”-ba.

1824. Kilenc éves korában, egy titokzatos álomban utasítást kap hivatásáról: gondoznia kell az elkallódott fiatalságot. Ekkor lesz elsõáldozó is.

1824-26 Capriglióban jár iskolába.

1827. február Összetûzésbe kerül Antal testvérével. Elhagyja a szülõi házat és cseléd lesz Moncuccóban a Moglia majorban.

1826. március 26. elsõáldozása Castelnuovóban a plébániatemplomban.

1829. november Visszatér a szülõi házba és elkezdi tanulmányait Don Calosso mellett (elsõ lelki vezetõje) Murialdóban.

1830. november 21. Don Calosso halála. Antalt nem érdekli Giovanni tanulmánya.

1830-31. a castelnuovói gimnáziumba jár. Elõször naponta gyalogol, majd Roberto Giovanni zenésznél talál szállást.

1831. november 4. Átköltözik Chieribe. Itt él, dolgozik és tanul tíz éven át.

1832. Megalapítja osztálytársai számára a Vidámság Társaságát. Céljuk: a kötelesség pontos teljesítése és a vidámság.

1833. augusztus 4. Megbérmálják Buttiglierában.

1834. Találkozik a szentéletû Luigi Comollo (Comollo Alajos), akinek 1844-ben megírja életrajzát.

1835. október Magára ölti a papi ruhát és szeminarista lesz Chieriben.

1839. Meghal Luigi Comollo és megjelenik a kispapok hálótermében. Bosco, szó szerint, egészen belebetegszik.

1841. március 29. Diakónussá szentelik.

1841. június 5. A torinói érseki kápolnában Fransoni bíboros pappá szenteli. Másnap újmiséje az Assisi Szent Ferenc-templomban van. Kézvezetõje Giuseppe Cafasso, aki legmeghatározóbb lelki atyja.

1841. augusztus: Visszautasítja a „zsíros” állásajánlatokat, helyettük beiratkozik egy teológiai továbbképzésre, amit Don Cafasso javasol neki. Megismeri a várost és megtapasztalja a fiatalok siralmas helyzetét, mint az “iparosodási forradalom” következményét.

1841. december 8. Találkozik Bartolomeo Garellivel az Assisi Szent Ferenc-templomban. Az Oratórium kezdete.

1844 õszén Don Bosco nem kap védenceinek megfelelõ helyet, megkezdõdik a „vándorló oratórium”. Don Bosco megpróbáltatásai ekkor: lázadónak és elmebetegnek tartják.

1845. szeptember Don Bosco találkozik egy nyolcéves árvával: Rua Mihállyal, aki segítõtársa lesz és a Szalézi Társaságban elsõ utóda. Fokozatosan több könyv, újság, sorozat írásába is belefog (történelem, egyháztörténelem, olvasmányok és imakönyvek fiataloknak).

1846. április 12. Az Oratórium végleges helyre kerül Torino külvárosában, Valdoccóban, a Pinardi Házban.

1846. július Don Bosco életveszélyesen megbetegszik. Növendékei imádkozták ki a csodálatos gyógyulást Szûz Mária közbenjárására.

1846. november 3. Rövid „betegszabadság” után Don Bosco Becchibõl, édesanyjával, Margit mamával visszatér az Oratóriumba. Két albérleti szobában elkezdi a tanítást.

1847. április 12. Létrehozzák az elsõ hitbuzgalmi egyesületet: a Szent Alajos Társaságot.

1847. május Don Bosco befogadja az elsõ bentlakó növendékét (a valsesiai árvát): szálláshelye a konyha. Ebben az évben rendszeres lesz a fiúknak tartott lelkigyakorlat, amely a hivatások elindítója lesz.

1848. február Don Bosco nyilatkozik: “nem akarok sem most, sem késõbb a politikával foglalkozni”. Rálõnek.

1850. Don Bosco a munkás fiataloknak egy Kölcsönös Segítséget Nyújtó Társaságot alapít.

1851. Don Bosco tulajdona lesz az eddig bérelt Pinardi Ház. Elkezdi építeni a Szalézi Szent Ferenc templomot, amelyet 1852-ben szentelnek fel.Munkaszerzõdést köt cégekkel, hogy az Oratórium növendékei dolgozhassanak.

1853. A nép vallásos nevelésére megalapítja a “Katolikus olvasmányok” címû havi lapot.

1854. január 26. Don Bosco javasolja négy fiatalnak (Rua, Cagliero, Rocchietti, Artiglia) a Szaléziak megalapítását.

1854 nyarán Torinóban kolerajárvány ütött ki. Az ápolásban Don Bosco növendékei derekasan részt vettek. Megígérte nekik, ha a kegyelem állapotában lesznek és hordják a Madonna érmét, senki nem esik áldozatul.

1854. október 29. Belép a valdoccói oratóriumba Savio Domonkos, a “szent fiú”.

1855. március 25. Don Rua, az elsõ szalézi szerzetesi fogadalmat tesz Don Bosco kezébe.

1856.június 8. Savio Domonkos megalapítja a Szeplõtelen Fogantatás Társulatát, amely egy ifjúsági csoport azzal a feladattal, hogy apostolkodjanak a fiatalok között.

1856. november 25. Margit mama halála.

1857. március 9. Meghal Savio Domonkos. Don Bosco azonnal megírja életrajzát. 1954-ben XII. Pius szentté avatja.

1858. Don Bosco elsõ útja Rómába. IX. Pius kéri, írja le a csodás kezdet részleteit.

1859. A második függetlenségi háború. Don Bosco így ír róla: “A Solferino melletti ütközet után állítom, hogy a háború egy borzasztó dolog. Teljesen ellentétben van a szeretettel”

1859. december 18. Hivatalosan megalakul a Szalézi Szent Ferenc Társasága. Don Bosco mellett az elsõ szaléziak létszáma: 18.

1861. Tizennégy szalézi titokban megegyezik, hogy Don Bosco tetteit és szavait feljegyzik.

1863. Don Bosco megalapítja az elsõ szalézi házat Torinón kívül (Mirabello Monferrato). Az elsõ igazgatója Rua Mihály. “Bizalmas Iratokban” ad neki útmutatást. Ez a Nevelési Módszerének alapja.

1864. március Alapkõletétel Valdoccóban: épül a Segítõ Szûz Bazilika.

1866. Don Bosco közvetít a Szentszék és az olasz kormány között a 45 elûzött püspök ügyében.

1868. június  9. A Segítõ Szûz-bazilika felszentelése. Don Bosco újabb kiadványa: “Isten Anyjának csodás tettei”.

1869. március 1. A Kegyes Szalézi Társaság jóváhagyása Rómában.

1872. augusztus 5. Megalapítják a Segítõ Szûz Mária Leányainak Kongregációját Mazzarello Máriával. Tíz nõvérrel a leányifjúság nevelésére tesznek fogadalmat.

1874. április 3. Véglegesen jóváhagyja Róma a Szalézi Társaság alapszabályait és szabályzatát.

1875. november 11. Don Giovanni Cagliero vezetésével Argentínába utazik tíz szalézi hithirdetõ. Útravaló: A hithirdetõk címû mû.

1876. Don Bosco megalapítja a Szalézi Munkatársak Egyesületét segítségül az Egyház, a püspökök és a plébánosok számára.

1877. A Szalézi Társaság elsõ Egyetemes Káptalanja: Lanza Torinese.

Megalapítja a Szalézi Értesítõt, amely összekötõ Don Bosco és a munkatársak között.

1880. XIII. Leó pápa Don Boscóra bízza Rómában a Szent Szív templom építését.

1883. Négy hónapon át Don Bosco Franciaországban gyûjt a Szent Szív templom javára. Az elsõ körlevél: A szalézi házakban gyakorolható fegyelmezés.

1884. május 10. Don Bosco Rómából két levelet ír. Az ún. „Római levél” módszerének fontos kifejtése. December 7-én Don Bosco elsõ növendékei közül Giovanni Cagliero püspök, késõbb bíboros lesz.

1886. Don Bosco Spanyolországba utazik. Gyûjt a Szent Szív-templomra. Diadalmas út.

1887. Don Bosco utolsó római útja a Szent Szív templom felszentelésére. Egészsége a végét járja.

1888. január 31. Don Bosco hajnalban meghal. „Várlak titeket a mennyországban”.

1897. április 11-én aktáit Rómába küldik.

1929. június 2-án XI. Pius pápa boldoggá avatja.

1929. június 9-én földi maradványait átszállítják Valsalicebõl a Segítõ Szûz bazilikába.

1934. április 1-jén szentté avatja a Katolikus Egyház.


2017. december 15. péntek
Kezdőlap

Orlando di Lasso: Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
Arany - A toronyban
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz
A fényes nap immár elnyugodott
Magyar hazánk, te jó anya