Orlando di Lasso: Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)

 

Orlando di Lasso (Orlande de Lassus, 1532-1594) késő reneszánsz németalföldi zeneszerző.

A francia-holland zenei iskola érett polifón zenei stílusának vezető alkotója, a 16. századi Európa egyik leghíresebb és legnagyobb hatást kifejtő zeneszerzője Giovanni Pierluigi da Palestrina és Tomás Luis de Victoria mellett.

Lassus igen termékeny zeneköltő, a reneszánsz egyik legsokoldalúbb zeneszerzője volt. Pályafutása alatt 52 misét, 100 magnificatot, 1200 motettát, 230 madrigált, 146 chansont, összesen több mint 2000 művet szerzett. Nem volt nagy zenei újító, de minden zenei műfajban otthon érezte magát, rendkívül sokoldalú komponista volt. Számos stílust tett magáévá, flamand, francia, német hatásokkal ötvözve azokat. Érzéke volt a humor iránt, chansonjaiban tudott könnyed és szabadszájú lenni, madrigáljai olaszosak (közülük legismertebb a Zsoldosszerenád), kórusdalai németek, motettáiban misztikus volt. Zsenialitása leginkább motettáiban mutatkozott meg, amelyek az ellenreformáció elveinek megfelelő áhítatos, vezeklő szövegekre írt, mintegy láttatva a szent szövegek történéseit.

Lassus sírfeliratán ez áll: „Hic est ille Lassus, lassum qui recreat orbem.” („Itt van Lassus, a „fáradt”, a fáradt Földet üdítő.”).

 

 

Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)

 

1. Psalmus Quartus Poenitentialis. Miserere mei, Deus, secundum magnam misericordiam tuam
2. Psalmus Quintus Poenitentialis. Domine, exaudi orationem meam
3. Psalmus Sextus Poenitentialis. De profundis clamavi ad te Domine

4. Psalmus Septimus Poenitentialis. Domine, exaudi orationem meam

 

Orlando di Lasso 1584-ben komponált bűnbánati zsoltárai, a Psalmi Davidis poenitentiales a zeneirodalom talán legszebb műve, amely a hét bűnbánati, Dávid királynak tulajdonított zsoltár reneszánsz zenei feldolgozása.

„Nagy és kitűnő komponista, aki közel negyven esztendőt töltött a bajor herceg udvarában. Több kötetnyi latin és francia nyelvű művét adta ki, tehetsége elmélyült és kifinomult. Latin nyelvű művei közül a Hét bűnbánati zsoltár a legremekebb darab”– így jellemzi Henry Peacham angol író A tökéletes úriember című művében a 16. századi zeneszerzőt, Orlande de Lassust (Orlando di Lassót), aki 1532-ben a németalföldi Monsban (ma Belgium) látta meg a napvilágot.

A több mint kétezer zeneművet maga után hagyó művész a kor legelterjedtebb és legismertebb műfajaiban alkotott, számos madrigál, motteta, mise, Mária-antifóna, Passió, Magnificat, valamint sanzon és német dal fűződik nevéhez.

Liturgikus művei közül kiemelkedik a Dávid bűnbánati zsoltárai (Psalmi Davidis poenitentiales), amely a reneszánsz egyik leghíresebb megzenésített zsoltárgyűjteménye. A zeneszerző mindenekelőtt az érzelmi hatást szerette volna zenei formába önteni, amelynek egyik eszköze a polifón zenében ismert szabad ellenpontozás, illetve a kifejező, expresszív zenei szerkezetek alkalmazása. A mű utolsó előtti darabja, a De profundis kezdetű, 130. zsoltár számos zenetudós szerint a reneszánsz polifónia kiemelkedő zeneműve, ha nem annak tetőpontja, amelyet egy másik zeneszerző, Josquin des Prez azonos zsoltárszövegre írt műveivel lehet egy lapon említeni.

A bűnbánati zsoltárok elnevezés Cassiodorustól származik, aki 6. századi kommentárjában nevezi így a 6., 32., 38., 51., 102., 130., és 143. zsoltárok alkotta csoportot.

A bűnbánati zsoltárok kezdősoraik szerint a következők:

6. zsoltár: Domine, ne in furore tuo arguas me (Ne fenyíts haragodban, Uram, ne büntess neheztelésedben!)

32. zsoltár: Beati quorum remissae sunt iniquitates (Boldog, akinek a bűne megbocsátva, akinek be van födve gonoszsága.)

38. zsoltár: Domine ne in furore tuo arguas me (Ne fenyíts meg, Uram, haragodban, ne büntess engem felindulásodban!)

51. zsoltár: Miserere mei, Deus, secundum magnam misericordiam tuam (Könyörülj rajtam, Istenem, hiszen irgalmas és jóságos vagy!)

102. zsoltár: Domine, exaudi orationem meam, et clamor meus ad te veniat (Hallgasd meg imámat, Uram, kiáltásom jusson színed elé!)

130. zsoltár: De profundis clamavi ad te, Domine (A mélységből kiáltok, Uram, hozzád, Uram, halld meg a szavam!)

143. zsoltár: Domine, exaudi orationem meam: auribus percipe obsecrationem meam in veritate tua (Halld meg, Uram, imámat, te, aki hűséges vagy, halld meg kérésemet! Hallgass meg igazságod szerint!)

Orlando di Lasso zenei feldolgozása mellett ismertek többek között Andrea Gabrieli és Giovanni Croce művei. Utóbbit azért érdemes megjegyezni, mivel a Francesco Bembo által olasz szonett-formában fordított zsoltárszövegeket veszi alapul a zeneműhöz. Ezeken kívül meg kell még említeni William Byrd brit zeneszerző zsoltárfeldolgozásait is, amelyek a Songs of Sundrie Natures (1589) című kötetben jelentek meg. Az 51. zsoltár olyan zeneszerzőket ihletett meg, mint Gregorio Allegri, Josquin des Prez, vagy Bach. A De profundist is sokan  megzenésítették, közülük kiemelkedik a már említett des Prez.

Forrás: Epa.oszk.hu; Wikipédia


2017. október 18. szerda
Kezdőlap

Orlando di Lasso: Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz