Legendák nyomában az Észak-Alföldön

 

„A geszterédi aranyszablya”

Geszteréden került elő mindeddig a legrangosabb honfoglalás kori leletegyüttes, amelynek legszebb darabja egy aranyszerelékes szablya – egy világhírű történeti emlékkel áll kapcsolatban.

1927. május 4-én délután a disznókat őrző Balázs János bojtárgyerek bukkant rá a sírra a községtől északra, a Nyíritag nevű uradalmi majorság közelében. Jelentést tett Geszterédi-Goldstein Lászlónak, a birtok bérlőjének. Felszedték a csontokat, igyekeztek mindent összegyűjteni, de nem volt könnyű. A disznók nagy területen szertetúrták az értékes tárgyakat, betaposták, összerágták, ami eléjük került. A gyűjtőmunka nem is volt tökéletes. A bérlő másnap csendőrséget hívott ki a lelőhelyre, megérkezésük előtt azonban a tanya lakói már kisereglettek, és összeszedtek minden lelhetőt. Csaknem mindenki őrzött valamit a gazdag leletből, amit aztán Geszterédi László házról házra járva megkísérelt összegyűjteni. Majd értesítette a nyíregyházi múzeum igazgatóját, Kiss Lajost, a nagy hírű néprajzkutatót. Ő ásta fel Geszteréden a sír környékét, de kétnapi ásatás után csak néhány apró veretet és egy nagyobb ezüstlemezt talált. A nyíregyházi múzeumba került lelet igen gazdag ugyan, de bizonyos, hogy korántsem tekinthető teljesnek. A majorság lakói nem szolgáltattak be mindent, közülük többen tovább is tartogattak egyet-mást a sír anyagából. A sír egyébként egy férfié volt, akit fegyvereivel együtt helyeztek sírjába. Vele adták másvilági útjára azt a drágamívű szablyát is, amely a geszterédi sírt világhírűvé tette.

 

 

 

Kállai kettős

Nagykálló kulturális nevezetesség a kállai kettőst ábrázoló szobor. A legenda szerint a kállai kettős tánca a török időkből származik, amikor Kállónak még vára volt. A végvárakban lakó őrség pajkos szórakozásai közé tartozott, hogy az elfogott török foglyokat párosával egymáshoz kötözték, és hol lassú, hol gyors dallamra, táncra kényszerítették. Innen származhat a „majd eljáratom én vele a kállai kettőst” szólás. Mások szerint a nagykállói vármegyeháza börtönében találták ki a kínzók: a pincék alatt volt egy aprócska cella, amelynek padlózata hegyes vaskockákkal volt kirakva, és amelyben se leülni, se felállni nem lehetett. A bezárt foglyoknak (állítólag a földesúr fellázadt jobbágyainak) váltogatniuk kellett a lábaikat, mintha tüzes táncot ropnának.

A kállai kettőst Arany János verselte meg az „Öldöklő Angyal” című balladájában. Kodály Zoltán 1926-ban jegyezte le a dallamokat, 1933-ban pedig Lajtha László készített hangfelvételt Nagykállóban. Kodály megjegyezte, hogy csodálkozására a dallamokat csak tánccal együtt tudták előadni a falusiak, és ezért azt táncos szakembernek is meg kellene néznie. Kodály e két felvétel alapján írta meg a kállai kettőst vegyes karra és népi zenekarra 1951-ben, amely Rábai Miklós koreográfiájával bejárta a világot. A híressé vált dallamok fennmaradt szövegvariációi a féltékeny

fiú és a csalfa kedves közötti érzelemhullámzásokat karakterizálják, a búsongás és a csúfolódás változó hangulatait. A településen látható szobor a boldogan együtt mulató párt ábrázolja.

 

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.


2017. október 20. péntek
Kezdőlap

Orlando di Lasso: Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz