Miért nem való a könnyűzene a templomba?

 

 

"Nem a gitárral mint hangszerrel van baj, azzal is lehet bármilyen zenét játszani. Azzal van a baj, hogy kétféle zene létezik: az egyik a lélekhez szól, a másik a testhez. A gitáros énekek manapság úgy néznek ki (bár biztos van kivétel), hogy rockos vagy popos dallamokhoz (ami zenéknek olyan a dallama, hogy a testhez szólnak) kapcsolnak keresztény szöveget. Hiába keresztény a szöveg (bár az is gyakran igencsak nyálas és bárgyú, mintha egy olcsó szerelmes popszámnál a bébit kicserélnéd Jézusra), a zene alatta olyan hatással van az emberre, hogy szexuális ingereket kelt fel és táncra ingerel. A testet pezsdíti fel, nem pedig a lelket emeli magasba. A popzenének és a rockzenének is megvan a helye, de nem a misén. Ezekre egy jót kell táncolni és bulizni, arra jók. De a misén nem ez a cél. Nem az a cél, hogy feldobódjak, felpörögjek. Az a pogány szertartások célja volt."

 

1. IGÉNYTELEN. Hogy ez mi jelent? Mennyit kell tanulni, hogy az ember közepes kántor szintjén játsszon orgonán? Minimum 3-4 év, de általában ezt zeneiskolai komolyzenei alapok rövidítik ennyire, inkább 5-6 év, persze adottságoktól is függ.

 

Gitározni egy közepes hallású ember fél év alatt megtanul beatmise szinten. Gitározni ugyanúgy 5-6 év minimum olyan szinten megtanulni, hogy mondjuk preludiumot vagy egy népének klasszikus gitárra átiratát lejátssza, nem akkordozva, hanem azokkal az összhangzattani megoldásokkal. Mennyi idő megtanulnia és begyakorolnia egy kántornak egy kíséretet kottából? Hát biztosan nem 10 perc, ami egy beat-dal 4 akkordja, (Ami egyébként vagy sablonos, vagy az ötleteik ad-hoc akkordok egymásutánjáig jutnak... Összhangzattan minek?)

Az igényesség mögött munka van, sok munka. Egy szép freskóhoz sem csupán tehetség kell, meg kell tervezni, előrajzolni, felfesteni sok-sok munkával Persze lehet vacakul kántorizálni és festeni is, de legalább a szándék megvan - a beatmise pont olyan, mint a graffiti, már várom mikor oszt valaki graffitivel díszített templomot...

 

2. PARTTALAN ÉS MEGOSZTÓ. Én pl. a beatet nagyon nem szeretem, és nem akarok Koncz Zsuzsa-számokat hallgatni sehol. Inkább a keményebb könnyűzenét hallgatok ha "buli van", más a rapet, megint más a jazzt vagy a nótát stb. És akkor mindenki ízlése szerint válogat, az Egyház alig győzi a sok stílust, mert hát van kemény rock meg dallamos meg nemzeti meg folkrock, akkor ezeknek is mind csináljunk alkalmat...

 

 

A Szentmise egyik lényege az Egység megjelenítése, nem is csak a népek között, még az ég és föld között is! Hiszen az angyali karok folyamatos liturgiájában veszünk részt a Szentliturgiában: bárhol a világon és bármikor! Ennek kéne a formában is megjelennie, nem a széttagoltságnak.

Nem az eretnekekkel kéne egységre törekedni, hanem belül az Anyaszentegyházban generációk és közösségek és népek között. Ennek fő ellensége a zene „elprostitualizálódása”. Persze a gyerekmise, ovismise, stb. műfaja a gond másik oldala, de a kettő összefügg.

 

3. GYEREKES. Én kizárólag infantilis dalt hallottam, a Sárga Könyv dedó. A Halász Judit-albumok felnőttesebbek (bár nagy a hasonlóság minden szempontból), tapsikolás is van néha, ilyenkor várom a misimanós versszakot.

Kicsit ez is a célja, hogy a fiatalokhoz szóljon: csakhogy úgy nem lehet felemelni valakit, ha lefekszem a hátamra és ő a hasamra áll. Le kell hajolni a gyermekekért és a nem-hívőkért és úgy lehet őket felemelni.

 

4. "SZOLGÁLTATÓ EGYHÁZ"-KÉPET SUGALL. A mise élvezeti cikké válik, amire szórakozni jár a nép. Ha nem tetszik nem megyünk. Nem élünk meg semmit minek odamenni.

Nem az élményért kéne oda-vágyni. Sőt: ritka adomány az igazi lelki élmény, az ember évekig évtizedekig képes belőle táplálkozni akkor is, ha nem tud "jó" misére járni, mert a pap nem jól prédikál a kántor téveszt és az orgona is hamis. Ilyenkor nem a formára koncentrál az ember, próbatétel az ilyen mise, de a résztvevők ennyi tálentumot kaptak, nem direkt rossz...

 

5. EGO-fejlesztő. A zenészek szeretik "szolgálatnak" nevezni, de valójában fellépésként élik meg. Igen sok együttes izeg-mozog, tesz-vesz amikor nem ő van épp porondon, hanem a pap hadovázik valami érthetetlen régies halandzsát. Az ilyen zenét szeretők számára az alázat egy virtuális fogalom. Gőgjük egyenlővé teszi az igényes egyházzenével, sőt amikor a misekánont zenésítik meg, nem átallják átírni azt. No ez leplezi le az igazi gőgjüket.

 

6. PROFÁN és PROTESTÁNS. Mivel a neoprotestánsoknál nincs szentség, ők nagy sikerrel vették be a sámánisztikus hatású zenéket, a cél hasonló révületek kiprovokálása a résztvevőkből. De minek adja át magát az, aki úgy adja át magát egy ritmusnak, mint egy néger varázsló vagy manysi sámán? Jézus ezt kérte? Essetek révületbe bódító ritmusok hatására? Ezzel lenne összefüggésben a karizmák adománya?

 

7. Tökéletesen működnek azok az egyházközségek, ahol nincs ilyen, sőt virágoznak, és tud sok lenni a fiatal e nélkül is. Tehát a mellette szóló érveket a gyakorlat cáfolja.

 

 

Forrás: http://romaikatolikus.blogspot.hu/


2017. december 15. péntek
Kezdőlap

Orlando di Lasso: Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
Arany - A toronyban
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz
A fényes nap immár elnyugodott
Magyar hazánk, te jó anya