Hét szabad művészet

 

A hét szabad mesterség (lat. septem artes liberales): az ókori római művelődés rendszerében a szabad emberhez illő foglalkozások, a középkorban a latin iskola tantárgyai voltak.

 

 

I. Trivium – a szóval, szöveggel foglalkozó tudományok („Hármas út”)

Grammatica – Nyelvtan

Retorica – Retorika, a gondolatok szabatos szóbeli kifejezése

Dialectica – Dialektika, a gondolatok logikus kifejtésének tárgya

 

II. Quadrivium – a többi négy tudományág közös összefoglaló neve („Négyes út”)

Astronomia – Csillagászat

Aritmetica – Számtan

Geometria – Mértan

Musica – Zene

 

A keresztény középkor a rómaiaktól vette át a szabad művészetek eszmekörét: ezek a tudományok a szabad, független polgár magasabb tehát nem a pénzszerzést szolgáló képzéséhez, műveltségéhez, hobbijához tartoztak.

A hét tudományágat a képzőművészetben nőalakokkal megszemélyesítve ábrázolták, és állandó attribútumaik is vannak.

 

A középkorban egyházi, udvari (lovagi) és világi kultúra élt. Bár nem keresztény eredetű a hét szabad művészet, a középkorban úgy tartották, hogy ezek igen fontosak a Biblia megértéséhez, sőt olyan segédeszközök, amelyek előmozdítják az ember haladását az örök üdvösség felé vezető úton.

Sokáig az egyházi kultúráé volt a vezető szerep, az első írástudók, tudósok, papok voltak.

Az egyház egy idő után már nem tudta ezeket kielégíteni, így szükségessé vált a világi értelmiség képzése. A kulturális folyamatok irányítása az egyházi értelmiség kezéből fokozatosan a világi értelmiség kezébe került.

Az udvari kultúra fénykorát a lovagkor (XI–XIII. század) idején élte, de a lovagság intézményének hanyatlásával lassan elvesztette jelentőségét. A világi kultúra fellendülése összekapcsolódott a városi fejlődéssel, az urbanizációval. A mai értelemben vett város a középkorban alakult ki. Kereskedelmi, ipari, kulturális, vallási központok voltak, itt jött létre az a társadalmi réteg – a polgárság –, amely kulturális, művelődési igényeket támasztott.

 

Az európai kultúra fejlődésében döntő szerepe volt a középkori egyetemeknek (universitas), ahol az egyházi és világi értelmiséget képezték. Az universitasokon többszintű, univerzális képzés folyt, az innen kikerülők tudományos és művészeti területek szakemberei (tudósok, művészek, politikusok, egyházi vezető személyek) lettek. Az egyetemeken is a „hét szabad művészet”-et (grammatika, retorika, dialektika, aritmetika, geometria, asztronómia, muzsika), illetőleg orvostudományt, jogtudományt és teológiát oktattak.

 

Az egyházi, udvari (lovagi) és világi kultúra megteremtette a saját irodalmát: kialakult az egyházi, lovagi (udvari) és a világi irodalom.

A hét szabad művészet a középkori iskolákban oktatott hét alaptantárgy volt: dialektika, aritmetika, asztronómia, grammatika, retorika, geometria és a muzsika.

 

Forrás: sulinet.hu, wikipédia,


2017. október 22. vasárnap
Kezdőlap

Orlando di Lasso: Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz