Gyertyaszentelő Boldogasszony

(lat. Purificatio B. M. V., Praesentatio Domini): Urunk →bemutatása a templomban február 2-án (vö. Lk 2,22-32). - Az Úr Jézus bemutatásának Jeruzsálemben már a 4. sz: ünnepe volt. →Aetheria elbeszélése szerint 385. II. 14: ünnepi körmenetet tartottak. Mivel karácsonyt I. 6: ülték, a 40. nap II. 14-e volt. Amikor Karácsony XII. 25-re került, ~ dátuma II. 2. lett. Róma a 7. sz: fogadta el az ünnepet a Simeon és a Kisded Jézus találkozására utaló Hüpapante (találkozás) néven. A 10. sz-tól a Ny-i lit. kv-ek egyre inkább Mária tisztulását emelik ki és erről nevezik el az ünnepet (Purificatio). A K-i egyh. hagyományával teljes összhangban 1960 óta ismét az Úr ünnepeként, bemutatásaként tartjuk számon a napot. - A Müncheni kódexben (1466) Szűz Mária tisztulatta, az Érdy-kódexben (1527) Asszonyunk Mária tisztulatja, Mária tisztulásának (purificatio Beatae Mariae Virginis) napja. - ~t a szabolcsi zsinat (1092) a kötelező ünnepek közé sorozta, a 20. sz. elejétől tanácsolt ünnep. Az 1494. évi kir. számadáskv. szerint az ünnepen királyaink a misén megjelent főpapok és országnagyok között →gyertyát osztottak szét. A Pray-kódex tanúsága szerint a magyar kk-ban ~ napján először a tüzet áldották meg, majd ennél a szentelt tűznél gyújtották meg a gyertyákat. Nyilván e közéleti hagyomány sarjadéka Kiskunfélegyháza tanácsi határozata 1808: ~ ünnepén úgy mint régente a hivők nagyobb buzgalmára, Isten dicsőítése és az ünnepély magasztosabbá tételére a gyertyák megáldása után azok elfogadására az ünnepélyt végző pap kezéből térdhajtással, a gyertyákat megcsókolva, a tisztviselő urak, kapitány, ügyész és a táblabírák, végre a tanácsbeliek rendben az oltárhoz járultak; s gyertyák osztatván ki közöttük a körmenetben a keresztvivő után mennek égő gyertyákkal. A félegyházi nép ezt a gyertyát máriagyertya néven emlegeti. Ez a hagyomány a 20. sz. elején Gyöngyösön is élt. A kalocsai főegyhm. bácskai faluiban az elöljáróság szintén részt vett a misén. A pap megszentelt gyertyát ajándékozott mindegyiküknek: megcsókolták és evang. idejére meg is gyújtották. - A 18. sz: Temesvár tanácsa sok gyertyát vásárolt a szenteléshez. Kiosztásánál a hívek hálából megcsókolták a szentelő pap kezét. - A szegedi táj idősebb népe úgy tartja, ha szenteléskor nem alszik el a ~, akkor jó méztermés lesz. Ez utalás a ~ viaszára. Kiszombori méhészek ezen a napon végigsöprik a kaptárokat, hogy méheik bőségesen mézeljenek. Kiszombori asszonyok a szentelésről hazaérve, a gyertyából egy csipetnyit a kilincsre szoktak tenni, hogy mindig békesség legyen a háznál. Megveregetik vele a gyümölcsfákat is, hogy szépen teremjenek. Kelebián valamikor olyan gyertyát is szenteltettek, amelynek oldalába az apostolokat jelképező 12 viaszkorona volt szúrva. Otthon a szoba falára került. A hagyomány vsz. bunyevác eredetű. - Privigyei szl. hiedelem szerint a kisgyerek hamar megtanul beszélni, ha ~ ünnepén szentelt gyertyából egy picinyke darabot a nyelve alá tesznek. - Hercegszántó sokác asszonyai a gyertyával együtt összesodrott piros, fehér, fekete fonalat is szoktak szenteltetni valamikor. Odahaza egészségoltalmazó szándékkal gyermekeik nyakára kötötték. Megmondták nekik, hogy nagyon vigyázzanak rá. Csak első tavaszi égzengéskor szakították le. A mohácsi sokácok egy köteg gyertyát szenteltetnek, minden esztendőben hozzátesznek egyet. Odahaza egy szálat kihúznak, piros és fekete cérnával átkötik, majd meggyújtják. A lángját odatartják a gyermekek fejéhez, hogy ne fájjon. Utána a cérnát egy napra a gyerekek nyakára kötik. - Várgesztes és Vértessomló ném. népe tekercselt viasz~t (Wachsstöckel, Wochssteickl) visz a szentelésre. Ha elhalt családtagért mondatnak gyászmisét, elviszik a tp-ba, és mise alatt a padon maguk előtt égetik. - A bánáti bolgárok a tp-ba vitt gyertyák kötőszalagját (hanceta jardancita) gyermekeik ingébe fűzik, hogy a betegségtől így is oltalmazzák őket. Sok keskeny szalagot is tesznek a szentelésre váró gyertyák mellé, hogy az áldás szava ezeket is érje. Velük szokták összefűzni a fehérneműket, amikor még a gomb nem járta. Vingán fiúgyerekek nyakára, lányokénak hajába, kezükre, ujjaikra, továbbá csikók és bárányok nyakára kötik. Egészen nagyszombatig viselik, utána elégetik. - E hiedelmek nyilvánvaló háttere, hogy amint a szentelésnél a szalag, zsinór körülfogta a világ világosságát, Krisztust, most övezze föl, oltalmazza a gonosztól azokat is, akik az ő erejében bizakodnak. Németprónaiak szerint ~ napján a nap már egy pásztorugrással hosszabb.

A m. népi kalendáriumban ~ idő- és termésjóslásai szerint a hátralévő tél negyvenes rámutatónapja. A naphoz fűződő, medvét emlegető népies időjóslások forrása alighanem egy kk. lat. sentencia: Sole micante Maria purificante: Maius erit frigus, quam ante, 'Ha Gyertyaszentelőkor süt a nap, hidegebb lesz mint előtte'. - Ikgr. Első Ny-i ábrázolása 432/40: a róm. S. Maria Maggiore-baz. diadalív mozaikján, K-i ábrázolása a 10 sz-ból maradt fenn. A 11. sz: a szobrászatnak, a 13. sz: a táblaképfestészetnek is témája lett. - Mo-on számos szárnyasoltárunk képsorozatában feltűnik: Almakerék (1400), Aranyosmarót (1450), Berethalom (1515), Csíkszentimre (1500), Kassa (1474), Okolicsnó (1500), Szepeshely (1510), Szepesszombat (1480). Szarvasgede barokk oltárképén Mária magában, gyertyát tartva tűnik föl. A kevés tp-titulusnak elsősorban a téli időszak az oka. A jezsuiták a pécsi fődzsámit, a mai belvárosi plébtp-ot ~ tiszt. szentelték (1688). A szolnoki ferencesek a várbeli mecsetet először Kapisztrán Szt János, majd amikor ezt a kurucok lerombolták, a helyén fából és nádból rögtönözve, ~ tiszt. szentelték. Lehetséges, hogy archaikus helyi kultikus háttér magyarázza Szepes és Sáros dedikációit: Szmrecsány, Tótfalu, Felsőszépfalu, Malcó (1718), Tapolymogyorós (1750), Hatkóc (1832). Ezeken kívül Perkáta (1772, ma Kisasszony). **

Kirschbaum I:473. - MNL II:358. - Bálint I:191.


2017. december 15. péntek
Kezdőlap

Orlando di Lasso: Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
Arany - A toronyban
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz
A fényes nap immár elnyugodott
Magyar hazánk, te jó anya