Terjedelménél és irodalmi kvalitásainál fogva is legjelentősebb nyelvemlékkódexünk egy prédikáció- és legendagyűjtemény. Szerzője, feltehetően a lövöldi (Városlőd) karthauzi kolostor szerzetese, Karthauzi Névtelenként vonult be irodalomtörténetünkbe. Gazdag forrásanyagát, melyek között Guillermus Parisiensis postillái, Temesvári Pelbárt sermoi és különféle szerzetesrendek legendáskönyvei egyaránt szerepelnek, kitűnő stílusérzékkel formálta műegésszé. A kódex nevét első ismertetőjéről, Érdy Jánosról kapta; ma az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.
 Az Érdy-kódex a legnagyobb magyar legendagyűjtemény s egyben a legterjedelmesebb magyar nyelvemlék. Közepes fólió méretű papírkódex, legnagyobbrészt folyóírással, kisebbrészt a fejezetek és darabok címeiben, illetve az episztolákban nagybetűkkel írva. Teljes egészében egyetlen kéz munkája, leírója egy ismeretlen karthausi szerzetes lehetett, aki az utolsó sor tanúsága szerint 1527-ben, Szent Kelemen napján, azaz november 23-án fejezte be művét. A nyelvemlék értékét az a körülmény is emeli, hogy ez az egyetlen irodalmi emlék, ami a magyar karthausiaktól – a „néma barátoktól” – fennmaradt. Tartalma tulajdonképp prédikációk az egész évre, azonban egy részében az egyházi év kilencven főbb szentjének legendáit is magában foglalja, s különösen érdekes azért is, mert a magyar egyházban különösen tisztelt szentek legendáit elbeszéli.


Pallas Nagylexikon

A legterjedelmesebb régi magyar nyelvemlék s a legbecsesebbek egyike. 1527-ből való. Irója nem volt puszta másoló, hanem itt-ott a másolt részek közé máshonnan iktatott egyes darabokat. E kódex evangéliumok és episztolák mellett legendákat is foglal magában s köztük az összes magyar szentek legendáit, s ezek jobbára a hires Pelbárt, temesvári barát latin szent beszédei után vannak dolgozva. A magyar szentek a következők: sz. László, sz. István, Remete Szűz, sz. Pál, sz. Erzsébet, sz. Imre, sz. Gellért. Ezeknek legendáit már Toldy Ferenc kiadta 1859. Magyar szentek élete cimű gyüjteményében; az egész kódexet csak 1876-ban tette közzé Volf György két kötetben, az Akadémia Nyelvemléktár c. gyüjteményében. A kéziratot a Nemzeti Muzeum könyvtára őrzi. A nyelvészre nézve különösen növeli a kódex becsét a következetes, szabályos helyesirás, mely akkori nyelvemlékeinkben ritkítja párját (egészen hasonló helyesirása van a Jordánszky-kódexnek is, mellyel különben is sok közössége van az Érdy-kódexnek). A kódexet Érdyről nevezték el, ki először ismertette 1834. s közölte belőle sz. László király legendáját.


2017. október 20. péntek
Kezdőlap

Orlando di Lasso: Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz