A világ harmadik legrejtélyesebb könyve Magyarországon van

 

Rohonci kódex

 

Régi, elhanyagolt rejtélyről libben fel a fátyol a rohonci kódex megfejtésével. A titokzatos jeleket számos tudós, kutató és persze kontár is próbálta értelmezni, de mindenkinek beletört a bicskája. Király Levente református teológus, programozó matematikus már a célegyenesben van.

 

A titokzatos kódex

 

A rohonci kódexről még ma is aggasztóan keveset lehet tudni – meséli Király Levente. 
A 12x10 centiméteres könyvecske 1838-ban került a nyilvánosság elé, amikor a Batthyány család rohonci birtokán lévő könyvtárát a Magyar Tudományos Akadémiának adományozta. Az addig ismeretlen könyv titka sokak fantáziáját megmozgatta, többek között Munkácsy Mihály is szerette volna megfejteni, de ez nem sikerült sem neki, sem másnak. 
Az is rejtély, hogy ki és miért vetette papírra titkosírással a szöveget. A tudományos közvélemény még ma is rovásírás-hamisítványnak tartja a kódexet, arra alapozva, hogy az ezernyolcszázas években kereskedők gyakran hamisítottak hasonlókat, hogy jó pénzért eladják azokat. 
Az biztos, hogy a rohonci kódex papírlapjai a 16. század elején készültek, és a vizsgálatok szerint a szöveget is akkoriban írták rá.

 

A kódex ámokfutói

Király Levente hat éve dolgozik a megfejtésen, és mint mondja, az elmúlt évtizedben számos bosszantó „megoldás" látott napvilágot. Az egyik ilyen egy magyar kutatóé volt, aki szerint egyszerűen fejjel lefelé kell fordítani a kódexet, így minden jel egy betűhöz hasonlít, és innen már csak pár apró változatásra van szükség, hogy értelmes szöveget kapjunk. A másik elképesztő megfejtés egy román régésznő nevéhez fűződik, aki állítása szerint lefordította a korabeli román nyelven íródott szöveget. A régésznő azt állítja, hogy a kódex a 12. századi románok történetét írja le.

 

A református teológus teljesen más véleményen van. Indoklása szerint már a publikáció első néhány sorából kiderül, hogy a régész a kódex alapvető jellegzetességeivel sem volt tisztában, például azzal, hogy a szöveg milyen irányban halad. Hozzáteszi azt is, hogy minden rejtélynek megvannak a maga ámokfutói, csak éppen a megoldásaiknak semmi köze nincs a valósághoz. A nyelvnek és az írásnak koherens szerkezete van, amitől értelmet kap – magyarázza. 
A korábbi megfejtési kísérletek nélkülözték ezt a koherens rendszert, és a megfejtés hasraütésszerű volt.

Akik jutottak valamire

A kódex megfejtésében Gyürk Ottó tette meg a döntő lépést a hetvenes években, tanulmányát az Élet és Tudományban publikálta, de egyéb jegyzeteit, amelyek segítenék a kutatást, nem közölte. Az idei ünnepi könyvhéten Láng Benedek könyve jelent meg arról, hogyan nem fejtette meg a kódexet. Király Levente szerint a fiatal középkorkutató nagyon sokat tud a kis könyvecskéről, és szinte mindent leírt róla, amit ma tudni lehet. – Láng Benedek tragédiája, hogy nem találta meg az első fogódzót a jelek rendszerében, ami a megfejtéshez vitt volna. A másik kutató Tokai Gábor művészettörténész, aki az elmúlt hónapokban tömegével határozta meg a jelelek jelentését, és ebben nagy szerepe volt, hogy szabadjára engedte a fantáziáját és igen vad asszociációkat mert kipróbálni – meséli Király Levente.
A megfejtés sok tudományág összmunkáját igényli, és valószínűleg azért nem találta ki egyvalaki, mert több tudományág képviselőinek találkozása szükséges a megoldáshoz. Gyürk Ottó például katonai kódfejtő volt, akinek nem voltak vallási ismeretei, amelyek segítették volna a képek azonosításában. 

 

Király Levente a kódexfejtők összmunkájáról beszél, amelyben mindannyian inspirációt adnak egymásnak. Tokai Gáborral közösen éppen azon fáradoznak, hogy szótárat készítsenek a kódexhez.

A kódex nyelve

 

Nem lehet tudni, hogy milyen nyelven íródott a rohonci kódex, mert a jelek nem hangokat jelölnek, hanem magát a szavak jelentését. Király Levente a képíráshoz hasonlítja ezt, de nem arról van szó. Egy-egy szót egy jelcsoport képvisel, aminek semmi köze nincs ahhoz, hogy magyarul vagy angolul hogyan hangzik. 
Ebből a szempontból akár a kínaihoz is lehet hasonlítani, ott ugyanis a különböző dialektusokban beszélők nem értik egymást, de ugyanazt olvassák. A teológus szerint elképzelhető, hogy a kódex egy univerzális nyelvi kísérlet volt a 16. században, ahol egy olyan szöveget próbáltak előállítani, amely minden nyelven olvasható. A nyelv azonosításának kérdése azonban messze túlmutat a kódon.

 

Krikszkraksz

 

Király Levente sosem fogta a kezében a rohonci kódexet. 
A fakszimiléjét feltették az internetre, valamint mikrofilmen is tanulmányozható. A teológus–programozó matematikus eredetileg statisztikai algoritmusokat próbált futtatni a kódon, ehhez be kell gépelni a kódex szövegét. Jelenleg a folyamat kétharmadánál tart. 
A feladat nemcsak azért nehéz, mert több mint 400 oldalról van szó; létre kellett hozni a számítógépen a kódex jeleit, hiszen semmilyen ismert betűnek nem felelnek meg. Egy ábécé általában 40-60 jelből áll, a rohonci kódexben pedig mintegy 800 különböző jel található. Közülük néhány csupán egyszer-kétszer fordul elő szövegben. A laikusoknak krikszkraksznak tűnő kódexet jobbról balra kell olvasni. Király Levente kérésemre felolvas egy részletet a szövegből. Bizonyos szövegeket már folyamatosan olvas, egyes szövegrészek azonban még „ellenállnak".

 

Bibliai szövegek

A rohonci kódex szövege és rajzai bibliai tartalmúak. Tokai Gábor megfejtései révén kiderült, hogy sok katolikus hagyományból átvett anyagot tartalmaz; nem csak Jézus, hanem Szűz Mária születésének története is olvasható benne.

 

A miatyánkot is azonosítottuk már – mondja a kódfejtő, majd felsorolja a rohonci kódex tartalmát az őstörténettől, a vízözönön és a passión át a feltámadás történetig. A kutatót természetesen a még ismeretlen részek vonzzák leginkább, főleg a szöveg vége, ahol a kódex ismeretlen írója arról számolhat be, hogy mikor és miért írta a könyvet. Hogy kiderül-e valaha? Nem tudni, hiszen néhány igen ritka kódjel megfejtése talán sohasem lesz lehetséges.

 

Forrás: Fekete Zsuzsa

 

 

 


2017. december 15. péntek
Kezdőlap

Orlando di Lasso: Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
Arany - A toronyban
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz
A fényes nap immár elnyugodott
Magyar hazánk, te jó anya