Szent Roland Lovag

 

Roland: germán név.

Hruodnand - Hruodland - Roland.

Jelentése: vakmerőségével dicsőséget szerzett harcos. Vakmerő hős.

 

Egész Európában elterjedt név. Elsősorban Franciaországban, Angliában és Németországban gyakori, de Rolando formában Olaszországban, illetve Orlando változatban spanyol nyelvterületen igen közkedvelt. Magyar változata: Lóránd, Lóránt.

 

Szent Roland (740-778) a germán frank törzsből származó gróf, Nagy Károly császár rokona és lovagja, a 12 pair egyike, Bretagne kormányzója. Ünnepe július 15-én van. (A keresztesek 1099-ben ezen a napon foglalták el Jeruzsálemet.) Nagy Károly császár Hispániai hadjáratában 778 augusztus 5-én, mint az utovéd főparancsnoka hősi halált halt a Pireneusokban.

Legendája, Reims érseke Turpin (részt vett a fenti hadjáratban) feljegyzései alapján, Nagy Károly császár cím alatt olvasható a Legenda Aurea-ban. Ezt az írást felhasználva született 1080 körül a Roland-ének, melyet a frank hősről, egy normann pap Turoldus, Hódító Vilmos nevelője, majd tanácsosa írt Angliában, ófrancia nyelven. A Roland-ének az egész keresztény világban hamar elterjedt, számtalan nyelvre lefordítva közös kultúrkincsévé vált Európa népeinek. E történeti költeményt a germán hősi énekek ihlették. Benne jelenik meg az új életeszmény és emberi ideál, a hűbérurát szeretettel szolgáló harcos lovag képe. Roland személyében a hitvalló vértanú mártíromsága egyesült az aktív küzdelemmel. A Roland-ének a román stílusú katedrálisok szimbolikus szerkesztőművészetének és ellenpontozó mívességének mintájára, annak szellemében íródott. Nem csupán a francia középkornak, hanem a Dante előtti egész európai irodalomnak is legjelentősebb alkotása.

Roland, Blaye tengerparti városban lett eltemetve a Szent Roman templomban. A Compostellába vezető Szent Jakab út Roland halálának helye mellett vezetett el. Itt 1071 körül alapították a Roland Menhelyet, a közeli településen Roncesvallesben (Csipkebokrok-völgye) pedig, 1130 körül egy zarándokszállást. (A 19. századig a legtöbb német városházán ott állt Roland szobra, mint az alattvalói hűség jelképe.) Roland alakja a Respublica Christiana idején az egységes Európa jelképe volt.

 

Forrás: kulturtortenet.blogspot.hu


2017. december 15. péntek
Kezdőlap

Orlando di Lasso: Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
Arany - A toronyban
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz
A fényes nap immár elnyugodott
Magyar hazánk, te jó anya