Mozart és Magyarország. Egy eddig ismeretlen Mozart levél

            Mozart gyermekkorában édesapjával már járt Pozsonyban, de nem ez a látogatás volt a meghatározóbb magyar kapcsolatai szempontjából. A bécsi szalonokban megforduló magyar arisztokratákkal találkozva ugyanis többük támogatását elnyerte az ifjú tehetség. Komoly nyomai vannak ezeknek a kapcsolatoknak, a magyar nemesek társasága Mozart életének utolsó évében ezer forintos járadékot szavazott meg számára. Hiába kapta meg ugyanis a Szent István-dóm karnagy asszisztensi állását, fizetést nem kapott munkájáért. A magyar kapcsolatokra utal az is, hogy özvegye, Constanze a zeneszerző. Az Esterházy grófi família, az Erdődy-, a Hadik-, a Nádasdy-, az Apponyi- és a Zichy-család tagjaival biztosan kapcsolatban állt, némelyikükkel együtt utazott vagy vendég volt a házukban. Minden bizonnyal támogatták őt a Nádasdyak, a Pálffyak és a két Zichy: István és Károly is. Mozart egy rövid ideig még Pálffy Jozefát, a salzburgi érsek unokahúgát is tanította.

Magyar vonatkozású művek

Első nyilvános fellépésén, 1761. szeptember 1-én, az ötéves Mozart egy Luxemburgi Zsigmondról szóló latin iskoladrámában táncos-énekesként szerepelt. Marian Wimmer és Johann Ernst Ebelin Sigismundus, Hungariae Rex (Zsigmond, Magyarország királya) című darabját a salzburgi Hofstallgassén található Régi Egyetem aulájában adták elő (ma itt található a teológiai fakultás).

Mozart 12 éves korában, 1768-ban a császár megrendelésére írta La finta semplice (A színlelt együgyű, K. 51) című operáját a Goldoni azonos című darabja nyomán Marco Coltellini által írott szövegkönyvre. A bécsi bemutató különböző intrikák miatt elmaradt, a mű végül 1769 májusában (talán 1-én) került színre a salzburgi érseki palota színházában. A darab érdekessége, hogy a három főszereplő – Fracasso kapitány, Rozina és Simone – magyar származású.

1787. május 26-án dalt komponált Gabriele von Baumberg (1768-1839) versére: Als Luise die Briefe ihres ungetreuen Liebhabers verbrannte (Amikor Lujza hűtlen szerelmének leveleit elégette, K. 520). Gabriele von Baumberg korának egyik legismertebb költőnője és Batsányi János felesége volt, több verseskötetet publikált élete során, néhány versét Schubert is megzenésítette.

1785 júliusában gyászkantátát komponált Esterházy Ferenc (1715-1785) magyar főkancellár, szabadkőműves páholytársa halálára: Maurerische Trauermusik (Szabadkőműves gyászzene, K. 477).

Az eddig egyetlen Magyarországon eddig ismert eredeti Mozart-levél az egri egyházmegyei könyvtárban található. A tizennyolc soros levelet Mozart 1787. augusztus 2-án, Bécsből írta nővéréhez édesapjuk három hónappal korábbi halála kapcsán. A levél Pyrker János László (1772-1847) egykori egri érsek és velencei pátriárka hagyatékának részeként került a könyvtár tulajdonába, a levelet Pyrker érsek Velencében vásárolta. A levél hasonmás kiadása Major Ervin: Mozart és Magyarország c. tanulmányában jelent meg, a levél magyar változatát Gedeon Tibor fordításában itt olvashatjátok:

Kedves Nővérem!

Könnyen elképzelheted, hogy mily fájdalmasan ért a hír legkedvesebb atyánk hirtelen elhunytáról, hiszen veszteségünk egyenlő. Minthogy most Bécset elhagynom lehetetlen (amit inkább azért tennék meg, hogy téged megölelhesselek), és boldogult atyánk hagyatéka nem érné meg a fáradtságot – tehát meg szeretném neked vallani, hogy nem vagyok teljesen egy véleményen veled egy nyilvános árverést illetően; de ha, amint d’Yppold úr írja, van egy apai rendelkezés erről, akkor ezt a rendelkezést előbb ismernem kellene, mielőtt további intézkedéseket tehetnék. Várom tehát ennek pontos másolatát, és rövid áttekintése után azonnal tudatom veled véleményemet. Arra kérlek, hogy a melléklet levelet adasd át d’Yppold úrnak, igazi jó barátunknak; – minthogy annyi esetben családunk barátjának mutatkozott, remélem, barátságát tanúsítani fogja abban is, hogy személyemet szükség esetén helyettesíti. Élj boldogul, kedves nővér! Örökre hű testvéred vagyok.   W.A. Mozart

Bécs, 1787. június 2.

Ui.: Feleségem tiszteletét küldi neked és férjednek, valamint én is.

Egy újabb, eddig ismeretlen levél

Nemzetközi szenzációnak számít, hogy az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményében Mozart egyik legnépszerűbb szonátájának kéziratát fedezte fel dr. Mikusi Balázs. Ezzel világszerte megváltozhat, amit az A-dúr szonátáról gondolunk.

A Haydn-kutatóként ismert dr. Mikusi Balázs első látásra felismerte a kéziratot, amelyre egy azonosítatlan kéziratokat tartalmazó mappában talált rá. – A lapot, amelyre négy oldalnyi kottát írt Mozart, korábban úgy hajtották félbe, mintha csomagoltak volna bele valamit, talán egy könyvet vagy iratokat. Biztos, hogy ez nem a könyvtárban történt, ott soha nem bántak így a kéziratokkal. Az előző tulajdonos valószínűleg olyan valaki lehetett, aki nem tudta, mit tart a kezében. Az OSZK-ban talált kézirat értéke egy nyolcvanas évekbeli felfedezéséhez mérhető, amikor egy kutató olyan Mozart-kéziratot talált, amelynek a létezéséről sem tudtak korábban.

Az A-dúr szonáta Mozart legismertebb művei közé tartozik. Előadása ugyanakkor számos problémát vet fel, a zeneszerző eredeti kéziratának ugyanis mindeddig csak a legutolsó lapja volt ismert – ezt Salzburgban őrzik –, a nyomtatott kiadások pedig sok tekintetben pontatlanok.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy került a kézirat az Országos Széchényi Könyvtárba – Bécsben rengeteg nemesi családdal volt Mozartnak kapcsolata, és a XIX. század kezdetétől előfordult, hogy magyar nemesek kéziratokat ajándékoztak a könyvtárnak. Ez csak egy lehetséges forgatókönyv. Szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy kiderülhet-e valaha a kézirat eredete. Sajnos azt sem tudni, mikor került a könyvtárba. Nehezíti a kutatást, hogy a kézirat önmagában áll, nem része semmilyen nagyobb anyagnak, például egy hagyatéknak.  Az új forrás ismeretében a szonáta eddigi kiadásai több ponton is módosításra szorulnak: nem csupán számos előadási jelet, de téves ritmusokat, sőt hibás hangokat is ki kell igazítanunk.

A záró „török induló”-ról ismert szonáta (K. 331) autográfját a külföldi szakmai bemutató előtt elsőként a hazai nagyközönség ismerheti meg a kutatómunkát népszerűsítő eseményen.
A művet a kézirat felfedezője, dr. Mikusi Balázs, valamint a salzburgi Mozarteum kutatási igazgatója, dr. Ulrich Leisinger és Kocsis Zoltán zongoraművész fogja bemutatni egy korabeli fortepiano kópiáján a teljes szonátát.

 

 

 


2017. október 18. szerda
Kezdőlap

Orlando di Lasso: Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz