Batthyány misekönyv

 

A körmendi plébánia közösségi házában bemutatták A Batthyány misekönyv című kiadványt.

 

A Batthyány misekönyv című kiadvány a Testis temporis – Az idők tanúja sorozat gondozásában jelent meg. A kódex értékes nyelvemlékünk. A szakemberek szerint inkább Batthyány misekönyvnek lehet nevezni. Kolofonja szerint a kódexet Fáncsy Antal nemes ember, íródeák írta 1489-ben, mégpedig Kőszegen, Batthyány Boldizsár számára. Fáncsy Antal a betűfestésben is járatos volt, mert a könyvet több színes iniciálé s egy Krisztust a keresztfán ábrázoló kép is díszíti.

Batthyány Boldizsárt Mátyás király a Frigyes császártól 1482-ben visszafoglalt Kőszeg várának kapitányává tette, majd 1489-ben Vas vármegye főispánja lett. II. Ulászló király 1490-ben Jajca végvár védelmére küldte, mint jajcai és boszniai bánt. 1520-ban szlavóniai birtokán halt meg. Batthyány Boldizsár művelt és vallásos ember volt. 1488 őszén elzarándokolt Rómába, az apostolfejedelmek – Szent Péter és Szent Pál – sírjához. A latin nyelvű kódex érdekessége és értéke, hogy minden egyes misénél a lap alján magyarul olvasható a mise neve. Ezenkívül magyar nyelvű kalendárium is található a misekönyvben. Ez azt bizonyítja, hogy a kódex nem a miséző pap, hanem világi ember – Batthyány Boldizsár – használatára készült.

A kódexből látjuk a késő középkor, a gótika vallásosságát, amely igen nagyra értékelte a szentmisét. A misekönyvben votív (fogadalmi) miséket találunk, valamint Szűz Mária és néhány közbenjáró segítő szent miséjét. Néhány közülük: Közös mise Szent Kálmán, István, Imre és László tiszteletére; A három királyok miséje utazóknak; Szent Rafael arkangyal miséje mindennemű szükségben; Szent Zsigmond tiszteletére lázas betegekért. Ezeket a miséket gyűjtötték össze, hogy valahányszor a kőszegi várkapitány ilyen misét mondatott, s azon részt vett, a könyv segítségével maga is követhesse azt. A lap alján neki szólt a magyar nyelven, piros színnel írt eligazítás.

A mély hitből táplálkozó, misztikára fogékony középkori hívek közé tartozhatott Batthyány Boldizsár is, aki bizonyára rendszeresen élt ezekkel a lehetőségekkel és elmondatta ezeket a miséket. A Batthyány misekönyv utolsó bejegyzése elárulja, hogy a Batthyány-család használatából a könyv valamilyen Ágoston-rendi kolostor birtokába jutott. Ilyen kolostor volt Kőszegtől nem messze Lékán vagy Pöllauban is. Nagyon sok könyv került ki ezekből a határ menti kolostorokból azután, hogy II. József császár feloszlatta a kolostorokat. Ekkor került sok kézirat és könyv a határ menti plébániákra. Literáti Sámuel könyvgyűjtő adta el az Országos Széchenyi Könyvtárnak 72 aranyért.

 

 

RADÓ POLIKÁRP: BATTHYÁNY BOLDIZSÁR MISEKÖNYVÉNEK HITELESSÉGE /részlet

A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára egy 1489-ben írt, jelentéktelen külsejű kis misekönyvet őriz, „Nyelvemlékek 17." jelzet alatt. A könyvnek az eleje magyar nyelven írott kalendárium, az egyes miséknek magyar neve pedig az illető levél alján piros tintával írottan olvasható. Kolofonja szerint Batthyány Bodizsár várkapitánysága alatt 1489-ben írta a könyvet Fáncsi Antal nemes ember, íródeák, még pedig Kőszegen, ahol ebben az időben Batthyányi Boldizsár várkapitány volt. Éppen száz éve, hogy a jelentéktelen külsejű kódex hazánkban elég nagy feltűnést keltett. A kódex elején ugyanis magyarnyelvű kalendárium olvasható ; a kódexben előforduló egyes miséknél a fólió alján mindenütt olvasható rubrummal (vörös) írva az illető mise magyar neve. Ez a tény kódexünket a jelentősebb szórvány-nyelvemlékek sorába emelte.

 

Magyar ember részére készült a Batthyány-misekönyv. A misekönyv azonban huszonegyszer árulja el, hogyan hívták ezt az urat! Szent Zsófia miséjében a hét imádság szövegében, valamint a hét csendes imádság szövegében, végül a hét áldozás utáni imádság  szövegében, azaz összesen huszonegyszer kiírva találjuk a kódexíró kezétől a „BALTISAR" nevet. Nagyon jellemző, hogy a magyaros „BOLDIZSÁR" névhez közelálló formában használja itt a nevet.

Literáti Nemes Sámuel említett bejegyzésében kódexíró a három királyról szóló misében a latinban szokásos „BALTHASAR" nevet használja. A „BALTISAR" név huszonegyszeres használata, melyet  is észrevett, biztosítja, hogy a misekönyvet valóban egy BOLDIZSÁR nevű magyar úr részére írta a kódex írója. Ha ez is Literáti hamisítványa volna, akkor az egész kódex elejétől végig hamisítvány lenne, ami olyan liturgiatörténeti jártasságot tételezne fel, hogy e gondolatot emiatt már előre el kell vetnünk; egészen eltekintve az írástól, a nagytömegű középkori papiros megszerzésének lehetetlenségétől, végül a nagy munkától, mely 72 arannyal igazán nem lenne megfizetve. Tekintve, hogy a kolofon szerint Batthyány Boldizsár várkapitánysága alatt készült a kódex, magától értetődő, hogy a magyar úr, akinek

részére a kódexet kompilátora összeállította, Batthyány Boldizsár aki 1489-ben még csakugyan kőszegi várkapitány volt, ebben az évben lett Vas vármegye főispánja.

 

(A kolofón görög eredetű szó jelentése: csúcs, vég.

A régi könyvek, kódexek, középkori kéziratok, sőt modern könyvek végén elhelyezett hosszabb impresszum, amely az alábbi adatokat tartalmazhatja:

a másoló /nyomdász/kiadó neve

a másolás/nyomtatás/kiadás helye

a másolás/nyomtatás/kiadás ideje

a megrendelő neve

a másoló/nyomdász/kiadó egyéb megjegyzései.

Többnyire tölcsér alakban szedték; belőle alakult ki a könyvcím)

 

Radó Polikárp, Radó János (Sopron, 1899. márc. 1. – Pannonhalma, 1974. nov. 21.): bencés szerzetes, könyvtörténész, egyetemi tanár.

 

Forrás:Magyar Kurír

 

 


2017. december 15. péntek
Kezdőlap

Orlando di Lasso: Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
Arany - A toronyban
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz
A fényes nap immár elnyugodott
Magyar hazánk, te jó anya