Durigó Ilona (Budapest, 1881. május 13. – Budapest, 1943. december 25.) hangverseny-énekesnő (mezzoszoprán), főiskolai tanár.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bécsben, majd és Frankfurt am Mainban tanult Stockhausennál.

A mezzoszoprán énekesnő zenei pályája furcsa módon  egyáltalán nem a vokális muzsika jegyében indult.

Durigo Ilona még csak tizenöt éves volt, amikor 1896-ban felvételt nyert a Zeneakadémiára. 1899/1900-as tanévben elvégezte az ének tanszakot majd 1900-1902 között a zongora tanárképzőt Chován Kálmán irányítása alatt.

Énektudását a Budapesten kapott képzés után Bécsben, majd pedig Frankfurt am Mainban tökéletesítette, ahol attól a híres Julius Stockhausentől vett órákat.

Az 1901/02-es tanévben a főváros 1873-ban alapított 400 koronás Liszt-ösztöndíját a Zeneakadémia három jeles zongorista-növendékének ítélték oda: Bartók Bélának, aki ekkor a Liszt-tanítvány Thomán Istvánnál végezte tanulmányait, Chován Kálmán tanítványának, Laub Istvánnak és a Szendy-növendék Durigo Ilonának. (Az ugyanebben az iskolai évben rendezett nyilvános „vizsgálati hangversenyen" éppen e három, ösztöndíjjal kitüntetett diák vívta ki a legnagyobb elismerést. A Pester Lloyd közülük is elsősorban Durigo Ilonát emelte ki Beethoven Op. 101-es A dúr zongoraszonátájának nagyszerű interpretálásáért.)

Figyelemre méltó pianista képességeinek emlékét őrzik növendékkori sikerei. Nem egy olyan koncerten is fellépett, amelyen zeneakadémiai éveinek „riválisa", Bartók Béla is szerepelt zongoristaként vagy zeneszerzőként, így például Bach Actus tragicus-kantátájának szólistájaként pódiumra lépett azon az 1901. május 1-én rendezett hangversenyen is, amelynek utolsó számaként Bartók 1. szvitjét adta elő az Akadémiai Zenekar Hubay Jenő vezetésével.

Az ígéretes tehetségű zongoristanövendék azonban ekkor már – billentyűs tanulmányival párhuzamosan – az opera-tanszak hallgatója is volt Maleczky Vilmosné tanítványaként (1900-1902-ig), miután az 1899/1900-as tanévben elvégezte az ének tanszakot. Énektudását a Budapesten kapott képzés után Bécsben, majd pedig Frankfurt am Mainban tökéletesítette, ahol attól a híres Julius Stockhausentől vett órákat, akinek Johannes Brahms Op. 33-as Magelone-románcait ajánlotta.

 

Durigo Ilona pályája kezdetén a budapesti Operaház tagja volt, majd Frankfurt am Mainban, később pedig a bázeli operaházban énekelt. Nagyszerű dalénekesnő volt, aki pályafutásának későbbi szakaszában szinte kizárólag az oratóriumok és dalok világának szentelte magát. Elsősorban Händel-oratóriumok, valamint Schubert-, Mahler- és Kodály-művek ihletett tolmácsolójaként tartják számon.

 

1921 és 1927 között a zürichi konzervatóriumban tanított, az 1938/39-es tanévtől azonban sorsa újra szorosan egykori iskolájához kötötte: kinevezték a Zeneművészeti Főiskola tanárává. Ez a kapcsolat azonban már csak négy évig tartott: a hatvankét éves művésznő 1943-ban elhunyt.

 

Forrás: Rátkai Zsuzsanna

 

 

Dalest

1908. március 20.

részlet Csáth Géza: A muzsika mesekertje c. kötetéből

 

K. Durigo Ilona minden részében modern programot énekelt végig ma esti dalestjén a Royalban.

Brahmsszal kezdte, azután folytatta Wolffal, Bizet-vel, Csajkovszkyval. Kívülök csupa franciák és új magyarok dalait hallottuk. A művésznőt a modernek interpretálására képessé és alkalmassá teszi  éret  zenei felfogása és természetes, veleszületett, ritka nagy muzsikalitása. Durigo Ilona azon énekesnők közé tartozik, akik gondolkodnak a művészetükről, s ennek a gondolkodásnak ott a nyoma előadásuk csillogó világosságában, frazírozásuk intelligens egészségében. S ez feledteti velünk, hogy sötétes szopránja nem éppen egyöntetű, s nem is eléggé hajlékony. Hangjának modulációban való szegénysége talán összefügg egész énekstílusának egyoldalúságával. Egy-egy hangulatot azonban tökéletesen megfog...

A közönség egész este kitüntető szimpátiával ünnepelte a művésznőt, aki végül két ráadással köszönte meg a tapsokat. A zongorakíséretet Dienzl Oszkár , ez a finom ízlésű, szimpatikus művész látta el.


2017. december 15. péntek
Kezdőlap

Orlando di Lasso: Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
Arany - A toronyban
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz
A fényes nap immár elnyugodott
Magyar hazánk, te jó anya