Pernye András: A bibliai műveltség és a zene

részlet a Nyilvánosság c. kötetből

 

Köztudomású, hogy az európai kultúrtörténet – ám azon belül mindenek előtt a zene – a kereszténység jegyében áll. Sok évszázadon keresztüla zenetörténet fő vonala az egyházi rendeltetésű kórusműveken keresztül bontakozott ki. Ezen belül a folyamat természetesen mérhetetlenül differenciált – talán elég, ha itt a katolikus és protestánsegyház akkoriban kibékíthetetlen ellentétére utalunk -,ám az a tény nem válhatott vitássá, hogy mindenfajta kereszténység alapja a biblia. Az egyházzenei termés túlnyomó része számára a bibliai szövegforrás, még az istentisztelet szövege is túlnyomórészt innen való. Ha az egyházzenei termést megpróbáljuk kiiktatni a manapság hangzó zene világából – zenei művelődésünk halálos sebet kapna. Még az ötvenes évek első felének „legdogmatikusabb” időszakában is szerepelt néhány egyházzenemű a hangverseny-repertoárban.

            Miért van akkor hát valamiféle – biblikus hasonlattal élve – farizeuskodás e túlnyomórészt latin, illetve német szövegű remekművek körül?

Egyfelől ma  - szerencsére – mindenfajta . Valóban értékes egyházzenei alkotást viszonylag gyakran előadnak.

Másfelől a zenei ismeretterjesztés alig, vagy egyáltalán nem törekszik arra, hogy a közönség bibliai műveltségét emelje, hogy pontosan eligazítsa adott latin vagy német szöveg tartalmát illetően?

Különösen a fiatalabb korosztályok elhagyatottak ebben a kérdésben, hiszen az idősebbek a régen kötelező hitoktatás keretében legalább valamilyen fogalmat nyertek a bibliai történetekről és általában a keresztény mítoszról. Vajon csoda-e, ha a fiatal zenekedvelők hamarosan arra a következtetésre jutnak, hogy az „énekes zenében a szöveg teljesen közömbös, csakis a zenei elemek a döntőek”.

…..

Addig, amíg a bibliai műveltség elsajátítása általánosan és intézményesen nem oldható meg – legalábbis a zenekultúra területén félre kellene tennünk az aggályoskodást, és teljes értékű ismeretterjesztésre kellene törekednünk. A művészettörténetünk felemás megismerése szükségszerűen vezet a jelenkori művészet felemás felfogásához. Ha történelmünket nem ismerjük, jelenkorunka sem érthetjük meg.

            Mindezen túlmenően, a bibliai műveltséggel egyfajta gondolkodásformát is magunkévá tehetünk, hiszen az ó-, mindpedig az újszövetség maga is az emberiség sokévezredes és legfontosabb gondolatainak végső sűrítéséből származik.

A könyv (Biblia) elválazstja a lényegest a lényegtelentől, ahogyan adott cselekményt képes egyszerre közelről és távolról látni és láttatni – az a legmagasabb rendű művészi ábrázolásmód maga. Csupán naiv ember képzelheti azt, hogy a biblián alapuló művészetet pusztán az egyház parancsuralmi rendszere hozta létre. Ha ez a lehetőség nem élbe elevenen ebben az írásműben -

nincs az a parancs, amelyéletre hívhatta volna! Amíg belőle meg lehet, sőt meg is kell tanulnunk: a benne szereplő egyes ember cselekedete vagy mondanivalója minden esetben általános emberi szinte emelkedik. Korunk emberének és művészetének – gyakran végletesen jelentkező szubjektivitása a Bibliában ragyogó ellensúlyt nyer...


2017. október 22. vasárnap
Kezdőlap

Orlando di Lasso: Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz