„Haydn-papa”

 

Haydnnak nem volt gyermeke. Kortársai közül azonban sokan egyfajta apafiguraként tekintettek rá, s idős korában ő maga is szívesen nevezte magát leveleiben „Haydn-papának”. Gyakorlatilag nincs olyan kortársa, akire ne hatott volna a zenéje, s számos fiatalabb kollégáját tanította — például a nála közel 40 évvel fiatalabb Beethovent — a zeneszerzés fortélyain túl azokra a trükkökre is, amelyekkel például a kottakiadókból csalható ki még több honorárium. Papának tekinthető azonban egy másik szempontból is, hiszen joggal nevezhetjük őt a klasszikus zene két meghatározó műfaja, a szimfónia és a vonósnégyes atyjának: 68 vonósnégyese és 107 szimfóniája a mai napig fontos részét képezi a koncertéletnek. Haydn jelentőségét jól mutatja, hogy egy olyan korban, amikor a zeneszerzők szinte kizárólag arisztokratáknak ajánlották műveiket, tizenhat zeneszerző dedikálta nyomtatásban megjelent vonósnégyeseit Haydnnak — egy „egyszerű” komponistának —, s közéjük tartozott Wolfgang Amadeus Mozart is. Az a víg kedélyű, istenfélő, jó humorú, mások boldogulásával törődő, tanítványaira büszke, szokásaiban megcsontosodott, „nagypapa”-jellegű alak, amelyet első életrajzírói festettek róla, az idős Haydnra vonatkozik. A jó kedély és a humor fiatalabb korában is jellemző volt rá — erről árulkodik számos vicces zenéje. A 18. század második felének legeredetibb, legszellemesebb zeneszerzője volt, aki friss gondolkodásával a nála évtizedekkel fiatalabb kortársait is rendre kenterbe verte.

 

 

 

Haydn és a „Császárhimnusz”

 

Sokan talán nem is tudják, hogy amikor a német fociválogatott meccsén a szurkolók a német himnuszt éneklik, valójában egy Haydn-dallamot skandálnak. Amikor 1796–1797 telén Haydn, a korszak legismertebb és legelismertebb komponistájaként hivatalos felkérést kapott a bécsi udvartól, hogy az angol himnusz, a híres „God save the King” mintájára komponáljon zenét az „Isten óvja Ferenc császárt” (Gott erhalte Franz, den Kaiser) kezdetű versre, amely a francia fenyegetés idején az osztrák nemzetet volt hivatott összekovácsolni, Haydn mélyen azonosult a feladat kultúrpolitikai céljaival. 1797. január végén a himnuszt sietősen kinyomtatták és szétküldték a Habsburg-birodalomban, hogy a császár születésnapján, február 12-én mindenütt előadhassák a színházakban. A dallam rendkívül népszerűvé vált, s maga Haydn is nagyon szerette: egyik kései vonósnégyesében (op.76 no.3) variációsorozatot írt hozzá, élete utolsó éveiben, a fokozatos leépülés idején pedig naponta elzongorázta otthonában. Az I. világháború végéig az éppen aktuális uralkodó neve szerint megváltoztatott szöveggel ez volt a hivatalos himnusz a Habsburg birodalomban. 1922-től pedig más szöveget illesztettek hozzá, s így lett a német nemzeti himnusz dallama. Bár a II. világháború vészterhes időszaka miatt a német himnusz 1945 után újabb szöveget kapott, dallama változatlan maradt: máig Haydn alkotása a német egység zenei jelképe.

 


2017. december 15. péntek
Kezdőlap

Orlando di Lasso: Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
Arany - A toronyban
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz
A fényes nap immár elnyugodott
Magyar hazánk, te jó anya