Domonkosok

 

 Férfi Szerzetesrendek  (Ordo Fratrum Praedicatorum)

Szent Domonkos Rendjének az öt világrészben 634 kolostora van, ezekben kereken 6830 prédikáló testvér működik. (1989-es adat)

Apostoli céljuk: az igaz hit hirdetése hívők és hitetlenek között


Apostoli eszközeik: hithirdetés, tanítás és sajtó.

A közösség hivatása: igehirdetés, lelkipásztorkodás

Egyházjogi státusza: pápai jogú férfi szerzetes intézmény (papi).

A Rend jelszava: Laudare - Benedicere - Preadicare (Istent dicsérni, áldást mondani és az igét hirdetni).

A Rend jelmondata: „veritas” – igazság

 

A Domonkos Rendet a XIII. század elején Szent Domonkos (1173/75-1221) alapította.

Alig van olyan középkori szent, akiről olyan hiteles forrásanyag állna rendelkezésünkre, mint Domonkos életéről és művéről. Mintegy 177 okmány, irat teszi könnyűvé, hogy gyakran napra pontosan határozhassuk meg tartózkodási helyét. A Rendalapító számára készült pápai iratok alapján azokat az eszméit is követni tudjuk, amelyeket kérvényeiben a Pápai Kúriával közölt, és amelyeket azután az iroda a pápai okiratokba belevett.

Az alapítás éve 1215. Toulouse.

1216. december 22-én a pápai megerősítést III. Honorius e szavakkal közölte: "Abban a reményben, hogy a szerzetesrend testvérei a hit előharcosai és a világ igazi világosságai lesznek, megerősítjük azt."

1217. január 21-én kelt bullában a Rend nevét Domonkos „Praedicatores”, azaz „Prédikátorok”-ra íratja át. Azt a szabályzatot, amelyet eddig már éltek, kánonjogászok által kellett megfogalmazni. Ekkor készült el a „szerkezet jogi katedrálisa”, amelyet még ma is az „emberi gondolkodás mesterműve”-ként dicsérnek.

 

A Prédikáló Rend legrégebbi ránk maradt konstitúciói csak 1230 körüliek, ezért Domonkos utáni időkből származó adalékokat is tartalmaznak; gondolataik és megfogalmazásuk azonban lényegében azonosak kellett hogy maradjanak, mint a Rendalapító idejében. A bolognai szentté avatási per (1233. augusztus) során életének és lelki, hitbeli arcélének sok részletére derült fény.

(E kitűnő források ellenére Domonkos történelmi arcképét halála után hamarosan eltorzították, a mindenkori divatirányzatokhoz alakították.)

 

A rend tanítása, cselekedetei:

A Rend lemond mindennemű biztos jövedelemről. Nemcsak a vándorprédikátorok, vagyis az egyes testvérek, hanem maguk a konventek is kéregetésből kell, hogy megéljenek. A tanulmányról, az imáról, a prédikációról, az aszkézisről és a közösségi életről szóló egyes fejezetek egyetlen célt szolgálnak: jó rendtag és prédikátor kinevelését és képzését, aki az Evangéliumhoz híven él, és a csorbítatlan Evangéliumot hirdeti a maga teljességében. Szent Domonkos műve: a Prédikátorok Rendje olyan, mint a Rendalapító személyisége; határozott jellemét és karizmatikus adottságát tanúsítja. Egyikben sincs semmi túlzó, vagy egzaltált; mindennek megvan a pontos helye, minden olyan, mint a helyes válasz egy bizonyos kérdésföltevésre.

 

Szent Domonkos és testvérei sajátos, egyedi módon próbálják megmutatni és megvalósítani, hogy hogyan lehet Jézus Krisztus által Istennek élni a világunkban. Domonkos példája azt mutatja, hogy Krisztusért élni azt jelenti, hogy azokért élünk, akikért Jézus meghalt, akikért az életét adta, csak még nem ismerik, még nem hallottak Róla, vagy nem hallottak Róla elégségesen. A Rendnek, ennek a nagy családnak, nem az a küldetése, hogy jó embereknek a jó Istenről jókat mondjanak, hanem az, hogy elmondják azoknak, akik még nem tudják, hogy mit is jelent az, hogy ők az Isten gyermekei, hogy csodálatos kincs birtokosai.

A Rend jelmondata: „veritas” – igazság

Az „igazság” – azonban nem egy elvont tanítás, hanem az Igazság egy személy, Jézus Krisztus, akiről természetesen megfelelően kell gondolkodni. Krisztus megismeréséhez szükséges a személyes ismeret, amelyhez hozzásegít a kontempláció, azaz szemlélődés. A Szent Domonkos Rend életforma szintjén űzi az evangélium-hirdetését, nem pusztán egy teóriát hirdet, hanem apostoli életmódot folytat. A domonkos gyakorlat azt jelenti, hogy egy meghatározott közösségi életformában, az imádság, a munka, a tanulás, az igehirdetés harmóniájában élve próbálják megmutatni, megismertetni Jézust, az Isten kinyilatkoztatását. Ahhoz pedig, hogy hirdetni tudják az Evangéliumot fölkészültség szükséges, hiszen Krisztust mindig az adott kor nyelvén, az adott kultúrának megfelelően kell hirdetni.

 

Domonkosok Magyarországon

Magyar földre a prédikátor testvéreket még maga Szent Domonkos küldte. 1221-ben Magyar Pál és társai megkezdték a kunok evangelizálását. Az első kolostorokat Győrött (1225), Esztergomban (1225), Székesfehérvárott (1230 körül), Pécsett (1238) és Budán alapították. Ezt követte Veszprém, Vasvár, Kassa, Eger, Gyulafehérvár, Beszterce, Szeged, Temesvár, Kolozsvár, a Nyulak-szigete, Marosvásárhely, majd Vác.

A rendtartomány központja a budavári Szent Miklós kolostor volt. Itt tartották 1254-ben a rend általános káptalanját, majd 1273-ban Pesten, a Szent Antal remetekolostorban.

A XV. század elején a magyar domonkos kolostorok száma elérte a félszázat. Lelkipásztori és missziós tevékenységük mellett jelentős szerepet töltöttek be a kultúra világában.

Mátyás király budai egyetemének első rektora is domonkos volt, Petrus Niger. Számos kódex került ki a domonkos íróműhelyekből. Legbecsesebb nyelvemlékeink közé tartozik a Margit-legenda.

Egészen a török hódoltságig ill. a reformáció kezdetéig a domonkosok Magyarországon szinte mindenhol megtalálhatóak voltak.

Ennek a virágzásnak a török hódoltság vetett véget. 1569-ben megszűnt a magyar domonkos tartomány. Néhány évtized múlva Szombathelyen jelentek meg ismét a fehér kámzsás dömések, a Szent Márton templom mellett (1670). Négy év múlva Sopronban nyitottak házat, 1700-ban pedig Pesten.

II. József rendeletei alapján a kolostorok nagy többségét bezáratta, csak három kolostort hagyott meg. Ebből a magból nőtt ki ismét 1938-ban a magyar rendtartomány.
Thököly úti rendházukban működött a rend hittudományi főiskolája. Hatodik rendházuk építését 1948-ban Gyulán kezdték el.

Közvetlenül a II. Világháború előtt a Magyar Domonkosok önálló Provinciát alkottak, mivel addig az Osztrák-Magyar Provincia keretein belül működhettek. A harmincas évektől egészen a feloszlatásig a Provincia egyik leghíresebb tagja Prof. Horváth Sándor OP egyetemi tanár, filozófus volt, aki egyben a Központi Papnevelő Intézet Fundamentális Tanszékét is vezette.

1950-ben 95 magyar domonkos szerzetesnek kellett elhagynia rendi otthonát és apostoli munkaterületét.

A domonkos rend számos vértanút adott a magyar- és a világegyháznak:

Pál, a magyar tartomány megalapítója a kunok térítése közben 1240-ben 90 társával lett vértanú

Boldog Szádok és 48 társa a lengyelországi Sandomierzben halt meg Krisztusért

Bántty Buzád domonkos tartományfőnököt 190 társával a tatárok mészárolták le 1241-ben.

 

A prédikátor rend jeles személyei:

merész felfedezőket (Ottó, Julianus és társai)

hitvallókat (Boldog Dominici János, Boldog Csáky Mór)

tudósokat (Horváth Sándor, Szabó Szádok)

számos lelkes hittérítőt, lelkipásztort, akik III. Honorius pápa szándéka szerint a világosság és az igazság tanúi voltak hazánkban.

 

Forrás: Pallas Nagylexikon

 

 

 


2017. december 15. péntek
Kezdőlap

Orlando di Lasso: Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
Arany - A toronyban
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz
A fényes nap immár elnyugodott
Magyar hazánk, te jó anya