Krammer Teréz

 

Krammer Teréz (Pest, 1868. aug. 2.–Csömör, 1934. jún. 15.) operaénekesnő (szoprán).

Bellovics Imre és Újházi Ede tanítványa volt. Pályája német színpadokon: 1888-ban a Lipcsei operában, majd Drezdában indult. Vendégként már 1891-ben bemutatkozott az Operaházban.

Puccini: Tosca c. operájának magyarországi bemutatója Budapestre 1903. márciusában volt. A mű, Máder Rezső vezényletével és Krammer Teréz címszereplésével került színpadra. (Az opera olaszországi bemutatója 1900. január 14-én volt Rómában.)

1901–1912 között a Magyar Királyi Operaház ünnepelt énekesnője volt. Nagy terjedelmű, erőteljes, de hajlékony hangja volt. Legnagyobb sikereit drámai szerepekben, főként Wagner- és R. Strauss-operákban aratta. Krammer Teréz egyébként nagy kuriózum lehetett, mert nemcsak Melindát, hanem Toscát, sőt Elektrát is párhuzamosan műsorán tartotta.

1920-ig a Nemzeti Zenede, 1924-től 1931-ig a Fodor Zeneiskola énektanára.

1894-ben ment feleségül Schmidt Ferenc magdeburgi tenoristához. 1902-ben Vágó Lipót karnagyhoz felesége lett. Ettől kezdve Csömörön lakott, 1934. június 15-én halt meg, a csömöri temetőben alussza örök álmát.

Főbb szerepei:

Aida (Verdi)

Melinda (Erkel Ferenc: Bánk bán)

Sulamith (Goldmark K.: Sába királynője) Tosca (Puccini, bem.)

Elektra (Richard Strauss, bem.)

Kundry (Wagner: Parsifal, bem.)

Tosca (Puccini: Tosca)

Rosalinda (Johann Strauss: Denevér)

 

 

Két újságcikk/ részlet

 

1. Magyar művésznő vendégszereplése Budapesten  (a cikk keletkezésének ideje 1910.)

 

Összhangzó elismeréssel s általános tetszéssel fogadta a közvélemény, szinházi sajtónk, valamint közönségünk azon szerződtetést, mely W. Krammer Terézt a magyar kir. Operaházhoz csatolt, mit e legkiválóbb zeneműintézetünk első drámai hősnőjét.


E ritka kitüntetésnek csak kisebb tényezője volt az, hogy Krammer Teréz magyar művésznő, budapesti születésű, jó magyarcsaládból; a kozmopolitizmus szelleme művészetünkben, főleg a zene terén, fájdalom oly megszokott, hogy egy részt a hazai talentumokat, ha itthon kiváló kiképzést nyertek is, könnyedén bocsátjuk külföldre s még ez sem elég ok mindig arra, hogy visszakivánjuk és mint a magunk kitünőségével ragyogjunk.


Krammer Teréz Németország szinpadain gyorsan feltünő pályát futott meg, mig drezdai udvari operaénekesnővé lett. Szerepköre páratlanúl gazdag; énekelt száznál több nagy szerepet, olasz, franczia, német klasszikus mesterek remekeit, többek közt „Leonorá”-t, „Aidá”-t, „Traviatá”-t, „Neddá”-t, „Margaretá”-t, „Micaelá”-t, a Próféta „Bertá”-ját, „Paminá”-t, „Agathá”-t, „Sába királynőjé”-t, „Undiné”-t.

Az egész Wagner-szerepkört: „Elsá”-t, „Erzsébete”-t, „Vénus”-t, „Évá”-t, „Sentá”-t, „Siegelindé”-t; s ez óriási repertoirba be tudta illeszteni a legellentétesebb művészi feladatokat is; a zenedrámák mellett a vig operával, sőt Offenbach, Strausz operettjeivel is, mint a „Szép Galathea”, „Denevér” elragadta a közönséget.

Operaházunk a sikerdús működést, a műsor gazdagodását bizton várhatja az új primadonnától, ki nem fog késni az elsőrangu eredeti szerepek bemutatásával, minő például „Bánk-Bán” "Melindája", melylyel visszatértekor készül meglepni közönségét.

 

 

2. Az első világháború előtti budapesti Puccini-bemutatók sorát 1912-ben – újra Puccini személyes jelenléte mellett – a La fanciulla del West magyarországi premierje zárta. Ezeken a bemutatókon új női énekesgeneráció mutatkozott be: Krammer Teréz volt az első Tosca, a La Bohème második szereposztásának Mimije és a Manon 1907-es felújításának címszereplője.

Forrás: Szabó Ferenc János DLA

 


2017. október 20. péntek
Kezdőlap

Orlando di Lasso: Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz