Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék, lőtőt lépék  (részletek)

 

Archaikus népi imádságok

 

Archaikus - apokrif - imádság folklórkategória 1970. február 11-ig nem volt. Az e napon tartott akadémiai előadáson fogadta el a szaktudomány műfajmeghatározó kitételemet.

….........

Kis közösségben végzett általános gyakorlat, családon belül, jobbára szülői, nagyszülői örökítéssel folytatják. Kötött, liturgikus keretben ma már nincs helye, történelmi rétegeiben igen. Kivétel egy moldvai töredék, melyet bérmáláskor mondtak volt. Paraliturgiához ritkán kötődnek. Ez új mozzanat. Eleinte erre adatunk nem volt; elsősorban görög katolikus öregek vallomásából derült ki, hogy egykor még templomi ájtatosságokon is - főként májusi, októberi litániákon - mondták, a pap távozta után. Római katolikusoknál is előfordult nagyheti imaösszejövetelek alkalmával, különösképpen kint a Kálvárián - "Koponyán", keresztútjárás után. Ezek szórványadatként kezelendők, mert általában "templomban nem", "közösen nem", "csak otthon", "házilag" stb. jelzéseket kaptam. A szövegek egyházi jóváhagyás nélkül élnek. A papság általában nem tudott róluk s a hozzájuk fűződő gyakorlatról. Ha mégis fülébe jutottak - gyakran gyónás révén -, ellenezte őket. Meggyőzéssel, tiltással, szankciókkal igyekezett háttérbe szorítani, megszüntetni. Nem sok sikerrel. Erősebb volt a hagyományhoz való ragaszkodás, melyet érzelmi és esztétikai tényezők is fokoztak, mint az értelem szava (imaszövegek "zagyvaság"-aira való hivatkozás -) vagy a penitencia súlya.

Alkalomhoz jelen funkcióban szorosan nem kötődött. Zárt, hagyományőrző vidéken szórvány közösségekben (pl. Moldva) szokásköltészet köszöntő, kántáló szövegrészleteiként jeles napokon előfordult. Ideje: jobbára esti, reggeli ima, néha délben is mondják. Gyakran pénteken, nagyböjtben, nagyhéten, nagypénteken. Bajban, veszedelemben. Betegnél, haldoklónál. Sokszor csak amikor "éppen eszükbe jut". Munka közben, úton, mezőn. "Bármikor lehet." Helye: lakószoba (konyhaasztal-ágy-tűzhely körül-előtt, térdelve, ülve; falikereszt, Mária-szobor előtt. De kint, a határban levő keresztnél is. Különben "alkalom"-nál, említettek függvényeként, pl. Kálvárián, imaházakban stb..

Rítusban helye, rendje nincs. Ad hoc jellege miatt nem is alakulhatott ki, hacsak nem egyénileg végzett, énekkel taglalt esti-reggeli imádkozás - ájtatoskodás során. Főleg palóc vidéken. Kivételre utal a mezőkövesdi asszonyok közlése, kik este a "summásságon" közösen végezték a barakkban elalvás előtti megszabott rend jegyében imamondásukat.

 

….........

 

A kicsi gyerekkori elsajátítás idején szülő, nagyszülő nem tett különbséget fiú-leány között. A női adatközlők magasabb arányszámát más tényezők határozzák meg: lelki alkat, érzelmi beállítottság, misztikum iránti fogékonyság, pszichés túlterhelés, érzékenység. Korhoz: csak annyiban kötött, amennyiben az öregek hátat fordítanak az életnek, készülnek a túlvilágra, igyekeznek megcélozni a mennyországot. A köztudat gyakran az öregkorral társítja az imádkozás tényét, mintegy privilégiumának is tekinti, még más világszemléletűek is elnézik nekik. Hozzájuk ez "illik", nekik "ez jár". Sokszor csak ez jár. Ez egyetlen dolguk, s mert munka nélkül nem tudnak élni, ezt végzik egyre beszűkültebben. Ugyanakkor középkorúak, sőt fiatalok is ismerik, gyermek adatközlőim is vannak, a legkisebb két és fél éves. Többször vettem fel családon belül három generáció hangját ugyanazon imádság elmondásával (érdekelt ugyanis a szöveghűség, -változás, -módosulás stb. kérdése) s egy betű eltérést nem tapasztaltam. Volt azonban olyan adatközlőm is, aki ahányszor elmondta, mindig másképp alakította. Általában az ifjabb nemzedék mindig aszerint tudja, amilyen mértékben érvényesül a szülői, nagyszülői átadó, megmentő szándék.

E hagyományanyag vallási megoszlás szerint inkább a katolikumhoz tapad, rómaihoz, göröghöz egyaránt. A görög gyakorlat talán mélyebben és általánosabban él, de szövegileg nem olyan változatos. E tapasztalat feltehetően egykori liturgikus ősszövegek kérdésével függ össze. A római katolikusok szövegei változatosabbak, de oldottabbak és mélység-szélesség vonatkozásában az erősen hagyományőrző vidékeken jeleznek differenciáltabb értékeket. Protestáns adatközlőink is vannak, elsősorban reformátusok. Már csak erősen racionalizált, díszítőelemeitől megfosztott szövegeket ismernek. Főleg az "Én lefekszem"-típuskör néhány kezdő sorát. Három évvel ezelőtt a kezdeti gyűjtések gazdagabb református anyagot ígértek. Aztán derült ki, hogy a valóban protestáns adatközlők sok esetben katolikus hozzátartozóiktól tanulták meg a díszítettebb szövegeket, mert azokat saját imáiknál szebbnek tartották. Változatlanul feltételezem azonban - mind saját, mind Kallós Zoltán református területen folytatott gyűjtései, továbbá a nemzetközi protestáns párhuzamok alapján -, hogy a református "ősszülők" valamikor ismerték e szövegeket, de hitük értelemközpontú, demitizáló jellege folytán ezek elveszthették "cifra", "kokasos" elemeiket, s csak a "praktikum" jegyében éltek tovább.

Foglalkozás - társadalmi réteg szerinti megoszlást nem tapasztaltam, sem a jelen falu kiegyenlítettebb társadalmában, sem az 1945 előtti erős tagoltságban. Paraszt, pásztor, halász stb. éppen úgy mondotta az "egísz níp" "szájrú szájra ment" imádságait, mint iparos, zsellér, nincstelen vagy cigány környezetből kikerült. Társadalom/foglalkozás per funkció: nem jelez különbséget. Szórványadataim vannak viszont a társadalmi ellentét imagyakorlattal kapcsolatos jelentkezésére[60]. Ugyancsak függetleníthető az iskolázottság lététől, fokától. Ez szintén kivetül az anyagban, de más kapcsolásban: jelleg, eredet stb..

 

….............

 

Az egész magyar nyelvterületen él. Így határokon túli vagy a történeti rendű szórványmagyarság közt is (Moldva s a volt bukovinai székelység). Hazai nemzetiségek körében is gyűjtöttem. Ebből ugyan a szomszéd népek jelenlegi gyakorlatára még nem következtethetünk, de az imák megléte elképzelhető, főként a román folklórban, melynek bizonyos ágával s motívumaival szövegeink rokoníthatók (pl. kolindák). Feltehetően ez érvényes bolgár, szláv vonatkozásban is. Távolabbi közösségek, területek esetében egyéni tapasztalatra nem támaszkodhatom, csak a rendelkezésemre álló irodalmi és folklóradatokra, melyek jobbára a múltat érintik. Ez adatok alapján: európai hagyomány, kereszténységhez tapadó általános folklórjelenség. Történeti gyökerei a középkorig ereszkednek, illetve... De erről később, az eredetkérdésnél részletesebben szólunk.

 

Mai megjelenésében elsőrendűen szájhagyományozás útján elterjedt - öröklődött, ez a "betéve vót" imádságműfaj. Lévén a népköltés egyik archaikus ága, érthetően kapcsolódik mind a magyar, mind a nemzetközi folklórirodalom számtalan válfajához. Pl. eredetrendben: a ráolvasó, népének, paraliturgikus népi színjáték, siralom stb. motívumaihoz, s a szokásköltészet több egységéhez: a kántáló, köszöntő énekekhez, lakodalmas s a vallásos néphagyomány főleg ádventi (Mária-altatók), karácsonyi és nagyheti mozzanataihoz fűződő szokások epikus, lírai és prózai folklórműfajaihoz. Jelen magyar gyakorlatáról már szóltam, az előző témakörben meg utaltam nemzetközi - ma még számomra - esetlegességeire.

 

 

Archaikus népi imádságok

 

Én lefekszem én ágyamba,
Minden testi koporsómba,
Az Atyának és Fiúnak és Szentlélekistennek nevében, ámen.
Jó éjszakát kívánok
Édesanyámnak,
Édesapámnak,
Minden poraimnak,
Kedves gyermekeimnek,
Erőt egészséget kívánok a messze távolban nekik.[161]

Sárospatak, 1970. okt. 3-7.
Anonyma, 1883., református.

 

„Én lefekszem én ágyamba, / Mint Jézus a koporsóba, / Három angyal fejem fölött, / Egyik őriz, másik vigyáz, / Harmadik az én lelkemet várja. / Krisztus vére, Ő szentsége, / Én lelkemnek ékessége, / Én elmémben ha meghalok, / Krisztus előtt vígan állok” (Erdélyi Zs. 1976: 34. sz.).

 

Haldokló mellett:

 

Halld fülem, halld angyalok zengését, Mert eljött az óra,
Hivat az Úrjézus lelki mennyegzőre.
Tisztíccs, Uram, utat, vitethessünk mennybe,
Isten eleibe!
Számláltathassunk meg mennyei sereggel,
Oh te gonosz Sátán, ne kisérgess engem,

Mert van nekem fejem,
Fejem az Úrjézus Krisztus.
Menny el eleibe,
Megfelel képibe',
Szentlélek, Szentlélek,
Szájj be szívembe.
Erősícsd meg hitemet,
Szenteld meg lelkemet,
Mert mellettem van egy Isten,
Előttem van Boldogasszony,
Fejem fölött három Mária,
Körülöttem ezer angyal,
A kezembe'szent kereszt,
A szájamba' szent kenet,
A szívembe' szent ostya,
Az árthasson s védhessen
Éjcakának idején
Nekem, más senkise,
Aki elveszen mellőlem egy Istent,
Előllem Boldogasszonyt,
Fejem fölül három Máriát,
Körülöttem ezer angyalt,
A kezemből szent keresztet,
A szájamból szent kenetet,
A szívemből szent ostyát, ámen.

Kakasd (Tolna m.), 1970. febr. 1.
Mátyás Sándorné Sebestyén Gizella, 1940. Andrásfalva (Bukovina).

 

 

Ég szülte Földet

Ég szülte Földet,
Föld szülte fát,
Fa szülte ágát,
Ága szülte bimbaját,
Bimbaja szülte virágját,
Virágja szülte Szent Annát,
Szent Anna szülte Máriát,
Mária szülte Krisztus Urunkat, a világ Megváltóját.

Bucsuszentlászló (Zala m.), 1971. szept. 25-26. - búcsú.


 

 

Nem rózsa

Áll a rózsa a mezőbe,
Nem rózsa, hanem Boldogságos Szűz Mária,
A szent jászolt egyengeti,
A Szent Fiát lefekteti,
Kipólyázza, bepólyázza,
Keresztet vet reája,
Mi is vessünk magunkra keresztet:
Atyának, Fiúnak, Szentlélek.

Csököly (Somogy m.), 1971. nov. 3.
Tüttő Istvánné Filagics Mária, 1896. Szenyér (Somogy m.).

 

 

Tebbenned szüntelen reméllünk

A fényes nap tőllünk eltávozik,
Arannyos felhőkkel tőllünk elbúcsúzik,
De nem tuggyuk-e, lássuk-e többit,
Vaj halálnak esünk-e körmei közi?
Az estéjnek végóráját értük-e?
Hólnapat valja megérjük-e?
A gonosz lélek rajtunk erőt vehet,
Ha te, Szen' Szűz, nem őröjz bennünköt.
Tuggyuk, Szen' Szűz, hogy szokot vétettünk,
De tebenned szüntelen reméllün(k).
Téged, Uram, azér' kérün(k),
Vétkeinket bocsádd meg nékünk! Áment.

Szárász (Tolna m.), 1969. nov. 2., 1970. jan. 21.
Benke Jánosné Benedek Rozália, 1906. Diószén (Moldva),
1944-től Magyarországon él.

 

 

 

Nyisd meg szemeit

Üdvöz légy, tengeri csillag,
Krisztusnak édesanyja,
Mindig szeplőtelen Szűz, mennyországnak
ajtaja,
Üdvöz légy Gábrieltől,
Évától vett ínségtől,
Vedd el nyavalyáink terhét,
Vaknak nyisd meg szemeit, és
Minden Gonoszt távoztass el tőlünk,
Oh legkegyelmesebb Szűzanya, Mária,
Isten Anyja, könyörögj érettünk,
Kik hozzád menekszünk, ámen.

Csokonyavisonta (Somogy m.), 1972. aug. 17.
Szili Vendelné Nagy Rozália, 1894.

 

 

Szent Rókus imája

Oh Szent Rókus az életbe
Szarándok levén testyibe,
Pestis támada hirtelen,
Orvasságot ad az Isten.
Jobb oldalán kifoly szent vére,
Krisztus leírá fegyverit,
Megrontá az kégyó fejit,
E' lén néki orvossága,
Pestis ellen vigassága,
Eloszlék a nyavalyája,
Oh Szent Rókus, kérünk téged,
Hajsd le hezzánk füleidet,
Mutasd meg kegyességedet.
Őrőjz meg minden vesztéstől,
Éljünk szentél a szent hitben,
Egészségvel az életben, áment.

Mekényes (Baranya m.). 1970. jan. 19.
Simon Ferenc Józsefné Fazakas Ilona, 1894. Lészped (Moldva),
1951 óta lakik Lészpeden.

 

 

Könyörögjünk

Könyörögjünk, oh veszedelemben forgóknak Istene,
Keseredett szívek vígasztaló lelke,
Nem ládd, a szolgádnak mire jutott ügye?
Légy azért irgalmas, megtestesült ige!
Kiért a keresztfán ontottad véredet,
Könnyebbítsd bűneink tűrhetetlen súlyát,
Fordícsd el pokolnak reánk célzott torkát!
Fogd be ellenségem reám tátott száját,
Hallgasd meg lelkemnek siralmas panaszát,
Oh irgalmas Jézus, Dávidnak Szent Fia,
Látod, ellenségem lelkem ostromolja,
Rettentő kínokra s kárhozatra várja,
Irgalmazz, Úrjézus, ím elhagyattattam,
Könyörülj énrajtam, ím elnyomorodtam. Amen.

Bátaszék (Tolna m.), 1971. szept. 17.
Péter Lajosné Kató Erzsébet, 1904. Józseffalva (Bukovina).

 

 

Karácsonyi éjfélóra

Karácsonyi éjfélóra,
Megszületett Istenfia,
Megszületett Istenfia,
Az ártatlan Kisjézuska.

Gyerünk, mennyünk jászolához,
Borúljunk le (j)a lábához,
Fekete fából a bűcsű,
Fekete fából a jászol.

Máriapócs (Szabolcs-Szatmár m.), 1972. szept. 10. - búcsú.
Bari Károly, 1952. Bükkaranyos (Borsod m.)

 

 

 

A kis Jézus aranyalma

A kis Jézus aranyalma,
Boldogságos Szűz Mária,
Egy kezébe ringatgatja,
A másikkal takargatja.

Aludj, aludj, kisdedecske,
Betlehemi hercegecske,
Nem királyné a te dajkád,
Szolgálóbul lettem anyád.

Oh te dudás, mit szundikálsz?
Fényes az ég, nem kell lámpás,
Ha kimegyek ajtóm elé,
Föltekintek az ég felé.

Ott látok egy szép kápolnát,
Ott látok egy szép kápolnát,
Benne a szép Szűz Máriát.

Sajószentpéter (Borsod m.), 1970. nov. 1.
Iharosi Lajosné Ternik Julianna, 1928. Sajókaza (Borsod m.).

 

 

 

Esti ima

Hiszek egy Istenbe
Bizok egy Istenbe
Hogy az a jó Isten
Bizzon én lelkembe.
Menj el, gonosz Sátán,
Ne kisírts engemet,
Mer van nékem fejem,
Fejem az Úristen.
Menj el elejébe,
Megfelel képembe,
Háromságban egy Istenség,
Kit imád a kereszténység,
Szent angyalok őrizzenek,
Dicsőségbe bévigyenek,
Áldj meg, Uram, életembe
Holtom után vigy fel mennybe,
Mindörökké, Ámmen.

Kibéd (Maros-Torda m., Erdély), 1991. dec. 31.
Konyicska Gabriella, 22 éves, református.
(Megjelent: Ráduly János: "Menj el..." Helikon III/4. sz., 4. o.)

 

 

 

Szállj be szívembe

Vessz el előlem, Sátán,
Ne kisérgess engem,
Mert van nekem fejem,
Fejem az Úrjézus Krisztus,
Aki énelőttem mindenkor megfelel.
Szállj be szívembe,
Szenteld meg lelkemet,
Legyen bennem örök boldog lakodalom!
Ma péntek, az is a napja,
Krisztus Urunknak mennek kínjára,
Kínját lesik, 5 mély sebeit,
Drágalátos szent vére.
Beteg a test, készen várlak,
Én Uram Teremtőm,
Hozzád akarok menni,
Veled akarok örvendezni
Az örök dicsőségbe.
Ma péntek, az is a napja,
Megfogták az ártatlan Jézust.
Fölvitték a Sinai-hegyre,
Fölfeszítették három tompa szöggel,
Megkoronázták töviskoronával,
Arcul verték, köpdöstették
Csúnya büdös nyállal.
Ecettel, epével itattatták
Az ártatlan Jézust,
A szent oldaladat dárdával megnyitá(k).
Oh Uram, Jézus Krisztusom,
Hálát adok Szent Fölségednek,
Hogy megőrzöttetek, megtartottatok,
Vélem voltatok a mai napig is.
Őrizzetek, oltalmazzatok
Mindenféle veszedelemtűl,
Tűztűl, víztűl,
Az ördög incselkedésétűl,
A gonosz ember szándékátúl.
Aki ezt az imádságot tiszta szívvel elmondja,
Mennyország ajtaja sarkig ki lesz nyitva,
A pokol ajtaja bé lesz pecsételve, ámen.
Ez úgy legyen.

Gyöngyös, 1982. szept. 25-26. - búcsú.
Liget Ferencné Sápi Erzsébet, 1915., talán jászberényi, édesanyja ugyanis odavalósi volt.

 

 

Nagy idő elintése

(Keresztet vet a Jézus feszületjivel:)

Atyánk és Fiúnak és Szentlélekistennek, ámen.

Nagyhatalmú Úristen
Ki mind az égen, mind a földön
Megmutatod a te hatalmasságodot
Midőn a felhőből adott szózatoddal
A földet megrendíted,
Nagy hegyeket megindítod,
Villámlásokkal, fergetegekkel
A bűnösöket megrettented,
Alázatosan könyörgünk szent Felségednek
A mostani veszedelemtől,
Mennykőtől, kűessőtől, égi háborútól
A teljes Szentháromságisten őrőjzön meg münköt!
A Názáretbeli Jézus tartson meg münköt!
A Szentlélekisten ereje oltalmajzon meg münköt!
Hazánkot, határinkot, hajlékunkot, lakásunkot
Családunkot, állatainkot és mindent ami az ő keze alatt,
Teremtése alatt, őröjzön meg minden veszedelemtől,

Akkor:

Dicsőség Atyának és Fiúnak és Szentlélekistennek,
miképpen kezdetben vala most és mindenkor és
mindörökkön örökké, ámen.

Ez a nagy idő elintése.

Gyimes-völgy, Gyimesközéplok, Hidegség, Rakottyás
(Csík m., Erdély), 1969 nyara.
Újváry Lajos gyűjtése.

Oh ékességgel szép Szűz Mária!
Kérlek téged szivemnek nagy alázatosságával,
Taníts meg engem arra,
Mit te kedvelsz és kivánsz hallani.
Noha pedig nem vagyunk méltó a te drága kegyelmedre,
Emlékezzél meg arról, mindenek felett áldott,
kegyes Szűzanya, Mária,
Hogy még soha sem lehetett hallani,
Aki segitségért hozzád folyamodott,
Magára hagyatott volna.
Ezen bizalomtól lelkesítve
Hozzád folyamodunk,
Oh irgalmasságnak Szent Anyja,
Boldogságos szép Szűz Mária,
Mivel te vagy a bűnösök oltalma és menedéke,
Akiről mézzel folyó Szent Bernát mondja:
Egyedül te vagy a legnagyobb hatalom,
Mindenható Isten szülte!
Te nagy irgalmasságunak Szent Anyja vagy.
Te nagy irgalmasságot
Kilenc hónapig hordoztad szűz méhedbe(n),
Sőt az irgalmak tengerének is forrása vagy.
(?) Azékon menny királynéasszonya, hozzád
folyamodunk,
Kihez folyamodnánk mi, bűnösök,
Ha nem a te szent szívedhez?
Bűneink sokasága miatt ne vess el bennünket!
Hanem hallgasd meg a mi könyörgésünket!
És állj mellettünk
Halálunk utolsó órájában,
Midőn Szent Fiaddal, hogy testünkből kikérje lelkünköt!
Könyörgésed által változtasd át a rettenetes Itélő Birónak
Igazságos itéletét irgalmasságra! Ajá(n)lj minket a te Szent Fiadnak!
Mutasd be minket a te Szent Fiadnál!
Hogy a nyomorúlt élet után
Vigyen minket az ő gyönyörűséges és szentséges
szinének látásába,
Hogy teveled együtt áldhassuk és fölmagasztalhassuk
Most és mindörökkön örökké. Ámen.

(Végig igen szépen, megállás nélkül mondja.)

Sárospatak, Szent Erzsébet-templom,
füzesabonyi zarándokok között, 1981. aug. 30.
Bartha Józsefné Antal Fáni, 1913. Füzesabony (Heves m.).

 

 

 

Esedezz érettünk!

Mária, jó anyánk,
Esedezz érettünk!
Sok száz esztendőn át
De sokat szenvedtünk.

Irigység, kajánság,
A szitok és átok,
Isten káromlási
Sújtják e világot.

Jaj de sokszor mondtam
Panaszom a szélnek,
De a szél elvitte,
Nem mondta senkinek.

Szüzanyám, szeretlek,
Csak tenéked élek,
Még a sötét halál
Sem választ el tőled.

Kaposszekcső (Tolna. m) - Budapest, 1984. okt. 28.
Kovács Miklósné Nagy Ilona, 1913. Csikóstőttős (Tolna m.).

 


2017. december 13. szerda
Kezdőlap

Orlando di Lasso: Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
Arany - A toronyban
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz
A fényes nap immár elnyugodott
Magyar hazánk, te jó anya