Németh Mária (Körmend, 1898. márc. 13. - Bécs, 1967. dec. 18.)

operaénekesnő, drámai szoprán

 

Régi köznemesi családból származott. Iskoláit Körmenden kezdte, majd Zalaszentgróton folytatta, ahol édesapja tanító volt. Középiskolai tanulmányait Keszthelyen végezte, de Pozsonyban érettségizett. Tanítónői képesítést szerzett. Képzésében, énekhangjának csiszolásában Hilgermann Laura és László Géza neves énekpedagógusok voltak segítségére. Énektanulmányait a Zeneakadémián folytatta Anthes György növendékeként, később Nápolyban Fernando de Lucia tanítványa volt. Próbaéneklésre jelentkezett az Operaházban, mivel válasz nélkül hagyták, a Városi Színházhoz szerződött, ahol az Álarcosbál Ameliájaként debütált. 1923-ban az Operaházhoz szerződött, ahol Verdi: Álarcosbál c. operájában mutatkozott be. Nyaranta gyakran lépett fel Pesten az állatkerti szabadtéri operaelőadásokon.1925-42-ig a bécsi Staatsoper Európa-hírű magánénekesnője volt (Verdi Trubadúr Leonóra szerepében mutatkozott be). Vendégszerepelt a milánói Scalaban, Londonban (1931. Puccini: Turandot), Párizsban, a Salzburgi Ünnepi Játékokon, Hágában, Koppenhágában, Stockholmban, Berlinben, Grazban, Prágában, Barcelonában, Zágrábban, Belgrádban, Amszterdamban.

Európai hírű drámai operaénekesnőként tartották számon, hangja a legnagyobb terjedelmű, legkifejezőbb, leggazdagabb szoprán hangok közé tartozott. A nagyszínházak és operaházak mellett vidékre is szívesen ellátogatott. 1933-ban például a szombathelyi városi szegények javára rendezett hangversenyen is nagy sikerrel szerepelt. A tapsorkán mellett, melyet méltán kiérdemelt, megkapta a város babérkoszorúját is.

Művészetéről a korabeli lapok és a külföldi színház- és operatörténeti folyóiratok is elismeréssel írtak, a világ legkiválóbb operaénekeseinek sorában említették. Művészeti hitvallását egy 1933-ban Zágrábból rokonainak írt levelében így fogalmazta meg: „Jólesik, hogy az egész világon mindenütt énekemmel örömöt, vigaszt, békét nyújthatok a szíveknek. Ezért születtünk mi, művészek, mi nem magunkért élünk, hanem az emberiségért."

Nyugalomba vonulása után énektanítással foglalkozott

Utoljára - ekkor már betegen – 1948. júliusában lépett színpadra Pozsonyban a Parasztbecsületben és a Tosca-ban. Hosszan tartó súlyos betegsége után 1967. december 28-án hunyt el Bécsben. Sírja az ottani temetőben van.

Külföldön aratott számtalan nagy sikere ellenére sem tagadta meg származását. Amikor nyugdíjba vonulása miatt kénytelen volt felvenni az osztrák állampolgárságot, a következőket írta egyik levelében: „Nem vagyok én sem osztrák, se sváb, magyar vagyok és az is maradok szívem utolsó dobbanásáig!"

 

Repertoárja Mozart műveitől, Bellini, Puccini operáinak drámai főszerepein át Wagnerig, és R. Straussig terjedt. Főbb szerepei: Amelia (Verdi: Az Álarcosbál), Turandot (Puccini), Leonóra (Beethoven: Fidelio), Tosca (Puccini), Donna Anna (Mozart: Don Giovanni), Constanza (Mozart: Szüktetés a szerájból), Norma (Bellini), Senta (Wagner: A bolygó hollandi), Elza (Wagner: Lohengrin)

Kivételes tehetségét több hanglemez őrzi,1923-24-ben az Opera magánénekesnője, később tiszteletbeli tagja lett. 1924-ben elnyerte a "Rákosi Jenő-díjat", 1929-ben pedig a svéd király a "Pro litteris et artibus" érdemrend aranykeresztjével tüntette ki.

 

Forrás: Szabolcsi Bence, Tóth Aladár, Tóth László

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


2017. december 13. szerda
Kezdőlap

Orlando di Lasso: Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
Arany - A toronyban
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz
A fényes nap immár elnyugodott
Magyar hazánk, te jó anya