Bartók Béla Szegeden

 

Bartók Béla érdeklődését a népzene iránt 1904-ben egy székely szolgálóleány, Dósa Lidi dalolása keltette fel. Ekkor megérezte a népzene fontosságát és gyűjtési szükségességét. Ebben Kodállyal való összebarátkozása iránymutatás lett a számára. Bartók is Szegeden és környékén kezdte a népzene gyűjtését, és a vidéki városok közül is Szegeden tartotta a legtöbb hangversenyét.

1910. november 10-én Waldbauer Imrével és Kerpely Jenővel a szegedi Tisza-szállóban, majd 1911. május 13-án, a Liszt-centenárium ünnepén a színházban hangversenyezett. Ugyanekkor König Péter (1870-1940), későbbi nevén Király Péter, a szegedi zeneiskola igazgatója, Juhász Gyula (1883-1937) író későbbi sógora, aki rendkívül tisztelte Bartókot, az ő vezényletével a Szegedi Dalárda bemutatta a “Négy régi Magyar népdal” című kórusművét. És még sorolhatnánk a hangversenyeit.

….............................

 

Bartók Béla édesanyja, Bartók Béláné Voit Paula (1857-1939) tanárnő, 1880. április 5-én kötött házasságot Id. Bartók Béla (?-1888) nagyszentmiklósi Földműves Iskola igazgatójával. A két gyerekük Nagyszőlősön születtet. Bartókné minthogy fiatalon megözvegyült 1889 őszétől a nagyszőlősi elemi iskola tantestületének lett a tagja. Az iskola tantestületéből jó barátságba került Baranyai Gyuláné Quinz Emília (1862-1928) tanárnővel, aki 1887-ben feleségül ment Baranyai Gyulához (1859-1932). Gyula 1886-ban igazgató lett az iskolában. Az ifjú Bartók Béla 1890 őszén a polgári iskolai első osztályában Baranyai Gyula tanítványa lett. 1892. május 1-én, mint a nagyszöllősi polgári iskola második osztályos tanulója először szerepelt nyilvánosan a Nagyváradi Gimnázium jótékony célú hangversenyén.

Baranyainé és Bartókné barátnők voltak, míg a fiaik Bartók Béla és a nála hét évvel fiatalabb Baranyai Zoltán pajtások lettek.

Gyulát 1896-ban kinevezték a szegedi III. kerületi  polgári iskola igazgatójává, a család Szegedre költözött.

Baranyaiéknak két gyermekük született. Az első gyermekük Zoltán még Nagyszőlősön született 1888. december 12-én. Ő író, irodalomtörténész és jogász lett. 1930-ban már követségi tanácsos Svájcban. Bartók Béla és Baranyai Zoltán itt találkoztak újra 1931-ben, a Népszövetségnek egyik kulturális tanácskozásán Bartók részt vett, a szállodát Baranyai Zoltán ajánlott neki.

Amikor 1940-ben Bartók Amerikába ment, akkor ismét kapcsolatba került Baranyaival, ő volt az aki meghosszabbította az útlevelét.

 

….................................

 

Baranyai Gyula-Balázs Béla-Bartók Béla

1896 után, a Baranyai család Szegedre kerülésüket követően nyaralójuk lett Kamaráserdőn.

Bartókot népdalkutatás ügyében Balázs Béla hívta Szegedre, mint ahogyan korábban Kodályt is. A személyes meghívás Szeged környéki kutatásra nagyon vonzotta Bartókot, ezért édesanyja a barátnőjéhez Baranyai Gyulánéhoz írott 1906. április 1-i levelében előkészítette Béla

Szeged-kamarási látogatását:

“Egy nagy kéréssel fordul hozzád (értsd Bélát), melyet én most előadok; Ugyanis ő meg Kodály az egész országban dalokat akarnak gyűjteni, amelyek még nem ismeretesek, és hogy erre pénzt kapjanak, 2 füzet népdalt adnak ki, és az ezért befolyó pénzösszeget az újabb gyűjtéseikre használják. Mellékelek tehát egy gyűjtőívet, talán sikerül néhány előfizetőt szerezned: nemzeti ügy az egész, tehát érdemes a pártolásra. Ezzel kapcsolatban meg az jutott eszembe, nem jöhetne-e Béla Szeged vidékére is népdal keresésre. Ő ugyanis ösztöndíjat kapott erre a célra, és ezen a nyáron mindenfelé akar utazni, hol ismerősei vannak, és a parasztok között még eddig ismeretlen népdalokat kutatni.”

 

 

 

Szegedi Híradó napilap 1906. augusztus 28.-ai számában röviden így ad hírt

„Bartók Béla Szegeden” címmel:

„Érdekes vendége van tegnap óta Szegednek, Bartók Béla, a jeles ifjú magyar zeneszerző és zongoraművész személyében. Bartók, aki tudvalevőleg a jelen idők egyik legkiválóbb zenei talentumának, Dohnányi Ernőnek méltó riválisa, ez év tavaszán a kis magyar csodahegedűssel, Vecsey Ferivel, Spanyolországba indult hangverenykörútra, amelyről csak nemrég tért haza, most pedig népdalgyűjtési körúton van, és egész Magyarországot bejárva, kutat oly magyar nóták után, amelyek nyomtatásban eddig nem jelentek meg és tősgyököres magyar jellegűek. Bartók Béla Palicsról (Újságírói malőr, helyesbítve Kamarásról - ez a levelezések, és az újságcikk más részleteiből összerakva kikövetkeztethető.) jött Szegedre, és kutatásait Bauer (ez Balázs korábbi vezetékneve) tanárjelölt társaságában Alsóvároson kezdette meg. Egy érdekes Rózsa Sándor-balladát itt már talált is. Bartók, akinek kutatói munkásságában Szegeden a helybeli zeneiskola kiváló igazgatója, König Péter (később vezetéknevét Királyra cserélte) is segédkezik, holnap Horgoson folytatja tanulmányútját.”

Bartók Béla és Balázs Béla aug. 27-én Szeged-alsóvároson kezdték meg a kutatást. Aztán az újságcikkből kikövetkeztethető az is, hogy Bartók 29-én ismét a Horgoshoz tartozó Kamarásra utazott a Baranyaiékhoz, és innen ment be Horgosra gyűjteni. Ide minden bizonnyal Baranyai Zoltán gyermekkori pajtása kísérte el, aki helyi ismeretekkel rendelkezett, majd utána az aznapi éjszakát is egész biztosan ismét a Baranyaiéknál töltötte.

 

1911. Balázs Béla így ír Bartókról:

„Hihetetlen, varázsos méltóság és előkelőség van benne, a bőrét le lehetne húzni, de akaratlan méltóságát nem. A zseni legokosabb, legromantikusabb fogalmazásban... Egy hátizsákkal és 10 szivarskatulával utazik... Órákig elül egy piszkos gödör partján,... vízibogarakra halászik... Egy óráig vizsgálja, aztán visszaviszi vigyázva a fűbe... Megtanított a csillagképek és csillagok nevére... közben a Kékszakállú hangszerelésén dolgozott 6-8 órát.”

 


2017. október 22. vasárnap
Kezdőlap

Orlando di Lasso: Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz