Giorgio Vasari Angyali üdvözlet c. alkotása Szegeden

 

Szeged - ritka reneszánsz festmény látható a Móra Ferenc Múzeumban. A közel másfél méter átmérőjű kerek fatáblára készült képnek a harminc centiméteres kerete is remekmű.

 

A festmény a 2008. őszi bibliai tárgyú kiállítás előkészületeinél bukkant fel a raktárból.

Agnolo Bronzino nevén szerepelt a műtárgy a leltárban, a mester a firenzei nagyherceg neves udvari művészeként dolgozott. Az 1920-as években restaurálták az 1500-as évek közepén készült képet, de az akkoriban használt gyantás festék és a lakkréteg miatt elsötétült.

Az Angyali üdvözletet a Szépművészeti Múzeum restaurátorai állították helyre.

Louis A. Waldman amerikai művészettörténész, a Harvard Egyetem Itáliai Reneszánsz Intézetének kutatója professzornak szakvéleménye alapján bebizonyosodott, hogy valóban Vasari alkotásáról van szó. Waldman mellett több szakértő, köztük Monica Bietti, a firenzei Martelli Múzeum igazgatónője is biztosra vette Vasari szerzőségét. 



 

Az Angyali üdvözlet egykoron a szegedi Zsótér család birtokában volt, budai villájuk falán.

A kutatások arra is fényt derítettek, hogy a festményt a XVI. században regnáló V. Pius pápa rendelhette meg Vasaritól 1569-ben a Vatikánban akkor készülő új épületszárnyba. A képet a pápai lakosztály Szent Mihály-kápolnájába szánta a mester. Előrehaladott kora miatt az ott készült freskókat vélhetőleg segéde készítette el, de az oltárképet és a kupolát tartó négy oszlopra a négy tondót – kör alakú képet – Vasari festette.
A képek a Vatikánban a XIX. század közepéig voltak a helyükön, majd amikor az 1800-as évek közepén beköszöntöttek az “új idők”, a középkori, illetve reneszánsz alkotásokat eltávolították, a freskókat lemeszelték. A főoltár Livornóba került, a négy tondó azonban eltűnt.
Az Angyali üdvözlet egy pesti műkereskedő üzletéből a jeles műgyűjtő, képviselőházi követ és lapkiadó, Enyedi Lukács magánképtárának reneszánsz szalonjába került, 1896-ban. Azt nem tudni, hogyan került a kép egy magyar kereskedőhöz, és mi lett a másik három tondóval. A Mikszáth által is megörökített tiszai hajósgazdának, a „Szeged Wesselényijeként" emlegetett Zsótér Andornak veje, a Szegedi Napló alapítója gyermekeik korai halála után úgy döntött feleségével, Zsótér Ilonával, hogy antik, középkori és újkori műtárgyakkal jeleskedő magángalériájukat szülővárosuknak, Szegednek hagyományozzák. Mivel az adományozást számos bonyodalom nehezítette, így Móra idejében, 1925-ben csupán három Enyedi- Zsótér műtárgy került a városi múzeum falaira. Köztük a titokzatos körkép.

(Sem a hagyatéktevő Enyedi, sem özvegye, sem Móra nem tudta ugyanis, micsoda egyetemes művészettörténeti érték forog kezük közt.)

 

Giorgio Vasari (Arezzo, 1511. július 30.(?) – Firenze, 1574. június 27.) olasz festő, építész, művészettörténeti író. Fiatalon került Firenzébe, ahol Michelangelo és Andrea del Sarto tanítványa lett. Michelangelo tanítványaként, a mester nagy római falfestményeinek másolásával tett szert festészeti tapasztalatra. Firenzében nagyrészt a Medici-család szolgálatában állt. Az Uffizi-palotát, mely a Mediciek kormányzásának székhelye volt, Vasari tervezte. Emellett tevékenykedett Arezzóban, Bolognában, Nápolyban, Velencében, Rómában, Riminiben, Ravennában, Urbinóban is.A művészettörténészek szerint a reneszánsz szót minden bizonnyal ő használta először. Michelangelóval tanítványi-baráti kapcsolatot ápolt, Michelangelo útmutatásai szerint képeket is festett, és az ő tanácsára folytatott építészeti tanulmányokat.

 

tondo (olasz szó, kerek): kör formájú dombormű vagy festmény, amelyet főleg az olasz kora reneszánsz (quattrocento) idején kezdték alkalmazni, a 15. és 16. században élte virágkorát. A barokk és a historizáló építészet is alkalmazott tondókat főleg előcsarnokokban, eresz vagy tető alatt. A tondo a modern formaművészetben (design) is nagy szerepet játszik,

 

Forrás: ujember.hu, delmagyar.hu, Wikipédia

 


2017. október 22. vasárnap
Kezdőlap

Orlando di Lasso: Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz