Tinódi Lantos Sebestyén

(Tinód, 1510 körül – Sárvár, 1556. január 30.) énekmondó, a magyar epikus költészet és műzene jelentős alakja

Születési helye pontosan nem ismert (Fejér vármegyei, vagy a Baranya vármegyei Tinód)

“Siess keresztyén, lelki jót hallani
Régi törvényből harcolni tanulni,
Az igaz hit mellett mint kell bajt vívni,
Krisztusban bízni.”
Tinódi Lantos Sebestyén, 1549

Parasztpolgár szülei nagy gondot fordítottak gyermekük neveltetésére, így Sebestyén valószínűleg Pécsett járt latin iskolába, ahol zenei képzést is kapott. Versei tanúsága szerint olvasott ember volt, ismerte Vergilius műveit s korának kedvelt olvasmányait is.1542-ig Szigetváron, Török Bálint udvarában élt és nevelkedett. Amikor Török Bálint fogságba került, Tinódi vándorénekesként bejárta az egész országot. Sok helyen megfordult, először Istvánffy és Verbőczi udvarainál működött. Első fennmaradt műve a Jáson históriája,1535 és 1539 között keletkezett Dombóváron. E műből következtethető, hogy egy ütközetben megsebesült és további hadi szolgálatra

alkalmatlanná vált. 1543-ban Jágónak községben írta meg „Werbőczi Imrének Kászon hadával kozári mezőn viadalja” című históriás énekét, melyben az 1542. március 25-én a kozári mezőn lezajlott csata történetét ismerhetjük meg. A mű 1554-ben Kolozsváron jelent meg nyomtatásban „ Cronica Tinódi Sebestyén szörzése” címen.

Az 1545. februárjában Nagyszombatba meghirdetett országgyűlésre ő is felkerekedett néhány verssel, hogy újabb mecénást keressen magának. Itt írta meg Az szalkai mezőn való viadalról című versét, s megismerkedett Nádasdy Tamás országbíróval, aki ettől kezdve pártfogásába vette Tinódit. A török terjeszkedése elől Kassán telepedett le, felesége és öt gyermeke itt élt; örök vándor természete, s nem mellékesen az anyagi szükség is újabb utakra késztette. Innen kereste fel a nagyobb harcok, az országgyűlések színhelyeit, majd tapasztalatait versekbe szedve írta meg. Énekeihez dallamokat is szerzett és lanttal kísérve, mikor tehette elő is adta őket. A vitézek gyakran csak az ő énekeiből értesülhettek hitelesen a távolabbi országrészek egy-egy nevezetes eseményéről, hiszen az egyes várostromok színhelyeit felkereste és a legapróbb részletekig összeszedte az ostromra vonatkozó adatokat.

Nyírbátorban, majd Egerben is tevékenykedett, itt írta 1553-ban legjelentősebb művét, az Egervár viadalát. Ezt követően Debrecenben, Erdélyben, többek között Kolozsvárott járt.
Tinódi egyetlen fennmaradt kiadványát, a híressé vált Cronicát 1554-ben nyomtatták ki Kolozsvárott. Ez az első épen fönnmaradt magyarországi kottás nyomtatvány. Gyűjteményét

I. Ferdinánd királynak ajánlotta, aki 1553. augusztus 23-án Nádasdy ajánlására „az éneklés művészetében és a históriáknak magyar nyelven ritmusokba való ékes foglalásával” szerzett érdemei elismeréseként nemesi rangra emelte és számára címereslevelet adományozott. A Cronica 29 históriáját tartalmazza, 23 dallammal.  a 16. századi Magyarország legtermékenyebb szerzője, mintegy 13000 sort hagyott ránk. 23 éneket tartalmaz, amelyek a későbbi századokban döntően befolyásolták a népzene alakulását. Tinódi ezen egyetlen fennmaradt kiadványát 1554-ben nyomtatták ki Kolozsvárott Hofgreff György nyomdájában. Ez az első épen fönnmaradt magyarországi kottás nyomtatvány, amelynek darabjai énekeskönyvekben és a XIX. századi himnuszkönyvekben is megjelentek.

A Cronica-ban az 1541 és 1552 közötti fontos eseményeket, a nagy török offenzíva jelentős állomásait dolgozta fel, minden ének elé maga komponálta dallamokat helyezett. Tinódi maga így vall céljáról a Cronica előszavában: ”Ez jelönvaló könyvecskét szörzeni nem egyébért gondolám, hanem hogy az hadakozó, bajvívó, várak-, várasokrontó és várban szorult magyar vitézöknek lenne tanúság, üdvességes, tisztösségös megmaradásokra, az pogán ellenségnek mimódon ellene állhassanak és hadakozjanak”A terjedelmes munka a későbbi századokban döntően befolyásolták a népzene alakulását, egyúttal életművének végpontja is volt, több írásáról az ezt követő időszakban nem tudunk.

1555 tavaszán még egyszer ellátogatott Egerbe, majd ősszel Nádasdy Tamás sárvári birtokára utazott, utolsó hónapjait itt töltötte, s itt is halt meg 1556. január 30-án.

Műveiben feldolgozta Magyarország 1541 és 1552 közötti történelmét. Az általa leírtak minden ellenőrizhető esetben pontosnak bizonyultak. Tinódi a XVI. századi Magyarország legtermékenyebb szerzője, mintegy 13.000 sort hagyott ránk. Dallamai felépítése, verssorainak egyensúlya, motivikája jellegzetesen magyar, s vitathatatlan kapcsolatban állt a korábbi évszázadok énekmondóinak dallamaival, a középkor daltermésével. Dallamai egyik jelentős forrása a magyar népdal, az egyházi népének és a református zsoltárének. Művei gyakran adtak indíttatást a későbbi magyar irodalom számára is; Kemény Zsigmond, Arany János, Gárdonyi Géza, Ady Endre merítettek a lantos verses históriáiból. Tinódi a magyar nyelvű történetírás első jelentős képviselője.

“Tinódi dallamaival a régi magyarság első reprezentáns műzenéje jelent meg Európa zenéjében. Ezek a dallamok olyan műzenei produkciót képviselnek, mely alapjaiban kétségkívül a népzene kultúrájára épül, de koncepciójában individuális, s azontúl nemzeti jelentőségű önálló művészetté emelkedett s amely nyilvánvalóan gazdagodott egykorú külföldi zenei áramlatok impulzusaival is. Tinódi zenéje a magyar kultúra első, egyetemes ( jelentőségében a nemzet minden rétegére kiterjedő) zenei megnyilatkozása volt.” (Szabolcsi Bence)

Forrás: Cseh Gizella, Múlt Kor történelmi portál, Tinódi Alapítvány


2017. december 15. péntek
Kezdőlap

Orlando di Lasso: Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
Arany - A toronyban
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz
A fényes nap immár elnyugodott
Magyar hazánk, te jó anya