Joachim József

(Köpcsény, 1831. június 28. – Berlin, 1907. augusztus 15.) magyar származású hegedűművész, karmester és zeneszerző.

Első mestere Serwaczynski Szaniszló, a pesti Német Színház hangversenymestere lesz, aki Kreutzer Rudolf, Baillott, és Rode közösen írott hegedűiskolája alapján tanítja, miközben Kreutzer etűdjeit játszatja vele. Ezt a hegedűiskolát és etűdgyűjteményt a párizsi Conservatoire megbízásából írták a szerzők, s abban a korban, és még utána is évtizedekig, ez a két mű jelenti a művészi hegedűoktatás legfőbb törvénykönyvét. A tehetséges ifjú kitűnő tanítványnak bizonyul, és mestere oly nagyra becsüli, hogy 1839. március 17-én, tehát még 8. életévének betöltése előtt, fellépteti színpadon, ráadásul nem is akárhol: a Nemzeti Kaszinó esti előadásában, egy felnőttek számára összeállított koncerten, sőt, ő maga a mester is szerepel vele együtt. Az exkluzív klub előkelő közönsége forró lelkesedéssel ünnepli a művész gyermeket, szinte megérzik, hogy egy kivételes művészpálya kezdetének lehettek szemtanúi. A hangverseny szünetében a főúri közönség már valósággal megrohanja a kis művészt – Brunszvik Teréz grófnő bátyjával, Ferenc gróffal (Beethoven meghitt jó barátjával), és Rosty báróval, Eötvös József báró apósával az élen, és mindjárt pártfogásukba is veszik Józsefet, amelynek egyik eredményeképp ettől az időtől fogva rendszeresen meghívja a két főúri család egy-egy estélyen történő kamarazenélés…

Édesapja a Brunszvik család biztatására és anyagi támogatásával 1839 őszén Bécsbe viszi Józsefet, hogy fia ott rendszeres zenei oktatásban részesüljön. Georg Hellmesbergernek mutatják be, akit akkoriban Bécs egyik legtekintélyesebb zenei pedagógusaként és dirigenseként tartanak számon. Hellmesberger meghallgatja a gyermek játékát: 
”A fiú vonóvezetése olyan reménytelenül merev, hogy sohasem lehet belőle valamirevaló muzsikus” – taníttatása tehát értelmetlen… Az apa és a fiú is lesújtva hallgatják a kíméletlen kritikát. Az öreg néhány óra leforgása alatt átrendezi József életét gondolataiban, és elhatározza, hogy visszautaznak Pestre, és kereskedelmi pályára adja Pepit, a fiát.”
„De József nem nyugszik bele ebbe a határozatba. Más művész véleményét is meg akarja hallgatni, mielőtt végleg letesz a zenei pályáról. Egy plakát ERNST nevű hegedűművész közelgő bécsi koncertjét hirdeti. József fejébe veszi, hogy ne utazzanak el addig, amíg ezt a koncertet meg nem nézik. Apja belemegy, mintegy kárpótlásul a hiábavalóan eltöltött évekért. A hangverseny után József kérlelni kezdi apját, hogy keressék fel az öltözőben Ernst urat. Ez meg is történik. Ernst ráadásul még meg is hallgatja a gyereket, és elragadtatással nyilatkozik a gyermek képességei felől. 
”Eddig rossz kézben volt a taníttatása – mondja Ernst -, taníttassák inkább Böhm Józsefnél, aki majd mindent rendbe hoz, s akkor, biztosíthatom önt, uram, egészen nyugodt lehet fiának a jövője felől.” Nagyrabecsülése jeléül pedig a kis-nagy mesternek egy neves francia hegedűkészítő egyik hegedűjét ajándékozza oda Ernst.” (Takács István)


2017. október 18. szerda
Kezdőlap

Orlando di Lasso: Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz