Magyar hazánk, te jó anya,
fiad dicsérd ma, őt dalold,
zengjen a himnusz dallama
hozzá, ki mindig pártfogolt.

Ő néked igaz fényt hozott,
hit fényét adta át neked,
istenes törvényt alkotott,
mely üdvösségre elvezet.

Már életének hajnalán
az üdv igéjit hirdeti,
s a magyar nemzet, a pogány
a keresztséget elnyeri.

Ragyogva kél az égi fény,
s ki tévely rabja volt, a nép,
elhagyva sűrű éjjelét,
megvallja Krisztus szent hitét.



1. A fényes nap immár elnyugodott,
A föld színe sötétben maradott,
Nappali fény éjjelre változott,
Fáradtaknak nyugodalmat hozott.

2. Minden élő megy nyugodalomra,
Az Istentől elrendelt álomra,
De én, Uram, úgy megyek ágyamba,
Mintha mennék gyászos koporsómba.

3. Midőn ágynak adom a testemet,
Deszka közé zárhatom éltemet,
Hosszas álom érheti szememet,
A kakasszó hozhatja végemet.

4. Mert noha most erős és friss vagyok,
De több napot magamnak nem hagyok,
Azt gondolom, minden nap utolsó,
Az éjszaka kellhet a koporsó.

5. Vessünk számot hát, édes Istenem,
Hogy lelkemet ne kelljen féltenem,
Hogy lehessen bátrabban szólanom,
Midőn meg kell előtted állanom.

6. Színed előtt mindennap elesem,
De van nekem tenálad kezesem.
Ha megtartasz holnapi napodra,
Nem fordítom ezt megbántásodra.




 Öt latin himnusz

 1. O sanctissima

https://www.youtube.com/watch?v=cjkvC9qr0cc

A sokak szerint hagyományos szicíliai tengerészdal dallamára íródott himnusz leggyakrabban Mária-ünnepeken hangzik el; Németországban, Spanyolországban, Angliában különféle szövegváltozatokkal inkább a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódik.

O sanctissima, o piissima,
dulcis Virgo Maria
Mater amata, intemerata
ora, ora pro nobis!

O Sanctissima, o piíssima,
dulcis Virgo María!
Mater amats, intemerata,
Ora, ora pro nobis.


Tu solatium et refugium,
Virgo Mater María!
Quidquid optamus, per te speramus,
Ora, ora pro nobis.


Ecce debiles, per quam flebiles,
Salva nos, o María!
Tolle languores, sana dolores,
Ora, ora pro nobis.


Virgo, réspice; Máter, adspice,
Audi nos, o María!
Tu medicina, porta divina,
Ora, ora pro nobis.


Magyarul:

Ó legszentebb, ó legkegyesebb,
édes Szűz Mária!
Szeretett Anya, érintetlen,
imádkozz, imádkozz érettünk! 

 

2. Tantum ergo Sacramentum

https://www.youtube.com/watch?v=Z9-eFSnxN5U

Aquinói Szent Tamás úrnapi vecsernye himnuszának (Pange lingua) 5. és 6. versszaka, melyek ünnepélyesebb szentségkitétel alkalmával (szentségi körmenet, szentségi áldás, szentséges litánia) hangzanak fel latinul vagy magyarul. Két gregorián dallama ismert, a dór és a fríg; a szöveg számos komponistát ihletett énekkari feldolgozásra is.

Szövege latinul:

Tantum ergo Sacramentum
veneremur cernui,
et antiquum documentum
novo cedat ritui:
praestet fides supplementum
sensuum defectui.

Genitori Genitoque
laus et jubilatio
salus, honor, virtus quoque
sit et benedictio:
procedenti ab utroque
compar sit laudatio. Amen.

 

Magyarul:

Méltó ezt a nagy Szentséget
térdre hullva áldani,
és a régi Szövetséget
új rítussal váltani,
pótolják a rest érzéket
a merész hit szárnyai!

Az Atyának és Fiának
légyen áldás, dicsőség,
üdv, hozsanna és imádat,
ujjongások hirdessék,
s aki Kettejükből árad:
a Lélek is áldassék! Ámen.

(Babits Mihály fordítása)

 

3. Salve Regina

https://www.youtube.com/watch?v=FHFZ0J-QX7E

Az Üdvözlégy, Királyné az Alma Redemptoris Mater után a legrégibb Mária-antifóna, szerzője ismeretlen. A 11. században már elmélkedést írt róla Luccai Anzelm. A domonkosok és ciszterciek a kompletórium végén énekelték, más szerzetekben körmeneti ének volt. A 14. századtól a breviáriumba is bekerült, az Egyház Szentháromság vasárnapjától adventig imádkozza.

 

Szövege latinul:

Salve, Regina, Mater misericordiae,
vita, dulcedo, et spes nostra, salve.
Ad te clamamus exsules filii Hevae,
ad te suspiramus, gementes et flentes
in hac lacrimarum valle.

Eia, ergo, advocata nostra, illos tuos
misericordes oculos ad nos converte;
et Jesum, benedictum fructum ventris tui,
nobis post hoc exsilium ostende.
O clemens, o pia, o dulcis Virgo Maria.

 

 

 

Magyarul:

Üdvöz légy, Úrnőnk, irgalmasságnak asszonya!
Élet, édesség, reménycsillag, áldunk.
Most kérve kérlel Évának száműzött népe.
Hozzád sóhajtozunk, sírva és zokogva
siralmaink völgye mélyén.

Hallgass meg hát, égi közbenjárónk!
Kegyes Anyánk, két szemed áldott sugarát fordítsd ránk végre!
És Jézust mutasd nekünk, méhed szent gyümölcsét,
hogy őt e számkivetés múltán lássuk!
Ó áldott, ó drága, ó édes, szép Szűz Mária!

 

4. O salutaris Hostia

https://www.youtube.com/watch?v=lhsrLiZv2i0

Aquinói Szent Tamás Verbum supernum prodiens kezdetű úrnapi himnuszának utolsó két versszaka. A Pange linguához hasonlóan ezt is IV. Orbán pápa kérésére írta, aki 1264-ben bevezette az Eucharisztia ünnepét. Ma leggyakrabban az Oltáriszentség kihelyezésekor hangzik el.

 

Latinul:

O salutaris Hostia,
quae caeli pandis ostium:
bella premunt hostilia,
da robur, fer auxilium.

Uni trinoque Domino
sit sempiterna gloria,
qui vitam sine termino
nobis donet in patria.

 

Magyarul:

Ó üdvösséges Áldozat,
ki eget nyitsz néped előtt:
ellenség hoz reánk hadat,
küldj segítséget, adj erőt!

Egy-háromságos Istenünk,
örök dicsőség teneked,
ki a hazában minekünk
adsz határtalan életet.

(Sík Sándor fordítása)

 

5. Ave verum Corpus

https://www.youtube.com/watch?v=sZrJJTZQKlA

A 14. századi Üdvöz légy, szent Test kezdetű verses antifónát a hagyomány VI.Ince pápának tulajdonítja. Először francia, német és angol területeken terjedt el. Eredetileg az úrfelmutatás magánimádsága volt, de szentségi áldás során is gyakran felhangzik.

 

Szövege latinul:

Ave verum corpus, natum
de Maria Virgine,
vere passum, immolatum
in cruce pro homine,

cuius latus perforatum
fluxit aqua et sanguine:
esto nobis praegustatum
in mortis examine.

O Jesu dulcis, O Jesu pie, O Jesu, fili Mariae, miserere mei. Amen.

 

Magyarul:

Üdvözlégy, igazi Test, ki Szűz Máriától születtél,
valóságosan szenvedtél s feláldoztattál a keresztfán az emberért!

Kinek átvert oldalából víz és vér folyt,
Add, hogy téged ízlelhessünk halálunk megpróbáltatásában is!

Ó édes Jézus, ó kegyes Jézus, ó Mária Fia, Jézus, irgalmazz nekem! Amen.

Magyar Kurír

 




Hallgassunk zenét!

W. A. Mozart - KV 85 /73s  a-moll Miserere 

 

51. (50). Dávid zsoltár /BŰNBÁNAT

 

Miserere mei, Deus

 

Miserere mei, Deus

Secundum magnam misericordiam tuam

Et secundum multitudinem miserationum tuarum

Dele iniquitatem meam

Amplius lava me ab iniquitate mea

Et a peccato meo munda me

Quoniam iniquitatem meam ego cognosco

Et peccatum meum contra me est semper

Tibi soli peccavi

Et malum coram te feci

Ut iustificeris in sermonibus tuis

Et vincas cum iudicaris

Ecce enim in iniquitatibus conceptus sum

Et in peccatis concepit me mater mea

Ecce enim veritatem dilexisti incerta

Et occulta sapientiae tuae manifestasti mihi

Asparges me hysopo et mundabor

Lavabis me et super nivem dealbabor

Auditui meo dabis gaudium

Et laetitiam exultabunt ossa humiliata

Averte faciem tuam a peccatis meis

Et omnes iniquitates meas dele

Cor mundum crea in me Deus

Et spiritum rectum innova in visceribus meis

Ne proicias me a facie tua

Et spiritum sanctum tuum ne auferas a me

Redde mihi laetitiam salutaris tui

Et spiritu principali confirma me

Docebo iniquos vias tuas

Et impii ad te convertentur

Libera me de sanguinibus

Deus, Deus salutis meae

Exultabit lingua mea iustitiam tuam

Domine labia mea aperies

Et os meum adnuntiabit laudem tuam

Quoniam si voluisses sacrificium dedissem utique

Holocaustis non delectaberis

Sacrificium Deo spiritus contribulatus

Cor contritum et humiliatum

Deus non spernet

Benigne fac Domine in bona voluntate tua Sion

Et aedificentur muri Hierusalem

Tunc acceptabis sacrificium iustitiae

oblationes et holocausta

Tunc inponent super altare tuum vitulos.

 

 

 

Magyar fordítás

 

51

1(A karvezetőnek – Dávid zsoltára,
2 amikor Nátán próféta fölkereste, mivel együtt volt Batsebával.)
3 Könyörülj rajtam, Istenem, hiszen irgalmas és jóságos vagy, mérhetetlen irgalmadban töröld el gonoszságomat!
4 Mosd le bűnömet teljesen, tisztíts meg vétkemtől!
5 Gonoszságomat beismerem, bűnöm előttem lebeg szüntelen.
6 Egyedül teellened vétettem, ami színed előtt gonosz, azt tettem. Te igazságosan ítélkezel, s méltányos vagy végzésedben.
7 Lásd, én vétekben születtem, már akkor bűnös voltam, mikor anyám fogant.
8 De nézd, te az igaz szívben leled örömöd – taníts meg hát a bölcsesség titkára!
9 Hints meg izsóppal és megtisztulok, moss meg és a hónál fehérebb leszek!
10 Hadd halljam örömnek és boldogságnak hírét, s ujjongani fognak megtört csontjaim.
11 Fordítsd el arcod bűneimtől, s töröld el minden gonoszságomat!
12 Teremts új szívet belém, s éleszd fel bennem újra az erős lelkületet!
13 Ne taszíts el színed elől, és szent lelkedet ne vond meg tőlem!
14 Add meg újra üdvösséged örömét, erősíts meg a készséges lelkületben!
15 Akkor utat mutatok majd a tévelygőknek, és megtérnek hozzád a bűnösök.
16 Ments meg a vértől, üdvösségem Istene, s nyelvem áldani fogja igazságosságodat.
17 Nyisd meg, Uram, ajkamat, és szám hirdetni fogja dicsőségedet.
18 Az áldozatok nem szereznek neked örömet, ha égőáldozatot hozok, nem fogadod el.
19 Áldozatom a bűnbánó lélek, az alázatos és töredelmes szívet nem veted meg.
20 Jóságodban, Uram, légy kegyes Sionhoz, építsd fel újra Jeruzsálem falait!

 



Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus

https://www.youtube.com/watch?v=nKj1iK2WKS8

A „miserere” szó jelentése: könyörülj. „Miserere mei, Deus” (Könyörülj rajtam, Istenem): a nagy bűnbánati zsoltár, az 51. (50. 9 kezdőszavai.

A zenemű kettős kórusra, 5 szólamra írt 5 strófában ismétlődő kórus recitativo. A két felváltva éneklő négy, illetve ötszólamú kórus egyszerű fauxbordonját a következő évszázadban folyamatosan díszítették, átírták. Érdekességét az adja, hogy a változatosság kedvéért az ötszólamú kórus-versszakok közé négy szólóhangra írt, változatos díszítésű részeket iktatott be. A szóló rész legmagasabb szólama a magas C hangot is eléri, ami ebben a korban igen ritka volt.

 

Gregorio Allegri legnevezetesebb kompozíciója részben annak köszönheti hírnevét, hogy a Vatikán, felismervén, mily csodálatos remekmű került a birtokába, hosszú ideig megtiltotta, hogy a Miserere kottái kikerüljenek a Sixtus-kápolna falain kívülre. Mint sok más késő reneszánsz és kora barokk vokális műre igaz, a Miserere hatása is a részben osztott kórusok térbeli távolságából fakadó akusztikai élményből fakad.

A Miserere lélegzetelállítóan szép – egyike azoknak a mai napig áhítatot keltő műveknek, melyek különös kegyelmi állapotban születhettek. A lassú mozgású, tömbös hatást keltő összhangzatok a kitartott hangoknak köszönhetően teli vannak finom disszonanciákkal, a szóló pedig már-már hátborzongatóan gyönyörű. Bár jóllehet a darab vélhetően az 1630-as években keletkezett, a prima prattica anakronisztikus alkalmazása miatt azonban nem a barokk, hanem a reneszánsz polifónia remekei közé sorolható.

Az olasz zeneszerző egyik legkedveltebb és legnépszerűbb zenei darabját minden évben a nagyhét alatt énekelték.

Ha valaki máshol adta elő vagy lemásolta, azt kiközösítéssel büntették. 1770 előtt az egyház mindössze három hivatalos másolatot juttatott el három különböző emberhez. Ezek a portugál király, egy Giovanni Battista Martini nevű szerzetes, valamint I. Lipót német-római császár voltak.

 

1770-ben a 14 éves Wolfgang Amadeus Mozart édesapjával hangversenykörúton járva Itáliában és Vatikánban a Sixtus-kápolnában, a nagyhét szerdáján részt vett a szertartáson és ott hallotta a darabot. Később visszament még egyszer meghallgatni a művet, pusztán csak azért, hogy az esetlegesen hibákat kijavítsa, hazatérve a hangversenykörútról emlékezetből lekottázta a művet. Miután Mozart Miserere-változatát 1771-ben Dr. Charles Burny nyilvánosságra hozta, nem volt mit tenni, a tiltást feloldották, XIV. Kelemen pápa kitüntette Mozartot az Aranysarkantyú-renddel.

Mozart a-moll Miserere K85/73s műve 1770. júl. végén vagy aug. elején Bolognában keletkezett, töredékesen maradt fenn.

A kompozíciót később többen is átírták, többek között Felix Mendelssohn és Liszt Ferenc. Manapság sokan dolgozzák fel a zeneművet. 2015-ben például a Sixtus-kápolna kórusa is felénekelt egy változatot az 1661-ből való Sixtus-kódex alapján. De elkészítette a saját változatát Vincent Dumestre, Louis-Nicholas Clerambault és Michael Richard Delalande, valamint a modern szerzők közül Arvo Part, James MacMillan és Michael Nyman is.

 

Forrás: mult-kor.hu, wikipédia.hu, magyarkurir.hu









Kónya Sándor (Sarkad, 1923. szeptember 23. - 2002. május 20.) operaénekes (tenor)

 

Így emlékszik rá Krénusz József:

 

„Sokan kérdezték már tőlem Kónya Sándor művészetének titkát, azonban a felvetést nem egyszerű megválaszolni. Az ambiciózus fiatalember soha nem szégyellte egyszerű származását, s büszke volt arra, hogy tudásának alapjait Budapesten szerezte meg. Professzora, Székelyhidy Ferenc szintén korának híres tenorja volt, tehát tisztán látta Kónya adottságait és egyúttal lehetőségeit is. A fiatalember Maria Callashoz hasonlóan nagyon könnyen tanult, de igen könnyen felejtett is. Jó iskola volt számára a Bielefeld Opera, amelynek kereteit később kinőtte. Így Milánóba küldték tanulni, ahol kiválóan elsajátította az olasz énektechnikát és bővítette olasz repertoárját is. Nyelvi nehézségei nem voltak. Radames szerepét például három nyelven: németül, magyarul és olaszul is megtanulta. Lohengrint olaszul is énekelte, s ha az ember meghallgatja a tipikus „übermensch” címszerepet Dante nyelvén, Wagner mesterművének újabb szépségei tárulnak fel. Gyönyörűek voltak az énekes legatói, hangkötései és diminuendója, ahogy erőtől duzzadó hangját visszafogta. Amikor később a Grál-lovag szerepét eredeti nyelven énekelte, a hangformálásban továbbra is megőrizte olaszos szépségét, s ezzel egyedivé tette alakítását.”

 

 

Tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte, majd a Milánóban és Németországban folytatta.

1951-ben debütált a Bielefeld-i Operában Mascagni Parasztbecsület Turiddu szerepében.

Az 1950-es években turnézott Németországban, és 1955-ben tagja lett a Städtische Oper-nek (jelenleg a Deutsche Oper).

Nagy-Britanniában 1956-ban az Edinburgh-i Fesztiválon lépett fel.

Bayreuth-ban 1958-ban debütált Lohengrin szerepében, majd Párizs, London és a New York-ban a Metropolitan Opera House következett. 1960-ban Milánóban a Scala-ban, mint Parsifal mutatkozott be, ezután a San Francisco-i Opera következett. Magyarországon először 1964-ben énekelt az Állami Operaházban és a szabadtéri fesztiválokon. Gyakran visszatért Magyarországra (1964-ben, 1965-ben, 1971-ben, 1972-ben, 1973-ban, majd 1975-ben). Kónya 1963-ban a Covent Garden-ben lépett színpadra Wagner Lohengrin címszerepében Otto Klemperer vezényletével. 

Kónya 1980-ban Ibiza-ra  költözött és megalapította a Pro Arte szervezetet, amely opera produkciókat valósított meg a szigeten. Visszavonulása után a stuttgarti Zeneművészeti Főiskolán tanított. Utolsó éveit Ibizán töltötte.

Repertoárjára a német és olasz operaszerepek mellett sok operett is felkerült. Lemezeket főként pályája elején készített.



























J. Haydn: A Megváltó hét szava a keresztfán

 

1. Atyám, bocsásd meg nékik, mert nem tudják, mit cselekszenek.

2. Bizony mondom néked: ma velem leszel a Paradicsomban.

3. Asszony, ímhol a te fiad. Ímhol a te anyád.

4. Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?

5. Szomjúhozom.

6. Elvégeztetett.

7. Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet.

 

 

Manapság még mindig a 19. század optikáján keresztül pillantunk a bécsi klasszika zenéjére – azon az optikán, amely a zenei hierarchia csúcsára a tisztán hangszeres muzsikát helyezi. Haydn vagy Mozart egyházi zenéje ennélfogva zeneéletünk peremére szorul. Jószerivel az egyetlen kivétel a Musica instrumentale sopra le 7 ultime parole di nostro redentore in croce, ossiano 7 Sonate (…), mely a szakrális és hangszeres mű unikális műfaját képviseli, de amely szerzője jóvoltából később mégis túlnőtt műfaji határain. Valójában egyszeri, besorolhatatlan mű; szerzője sem tehetett mást, mint hogy egyszerűen „hangszeres zene” névvel jelölte (az alcímben közölt „szonáta” megjelölés itt tulajdonképp szintén nem mond többet, mint hogy a ciklus hangszeres darabokból áll). Voltaképp szakrális, de nem liturgikus zenéről van szó, mely nem a kanonikus rítusokhoz kötődik. A ciklus az andalúziai Cádiz városából érkező egyházi megrendelésnek köszönheti létrejöttét.

 

A megrendelés és a bemutató (1787) különleges körülményeire maga a szerző emlékszik vissza 1801-ben: „Mintegy tizenöt évvel ezelőtt felkért egy cádizi kanonok, hogy komponáljak zenekari művet Jézus utolsó hét szavára. Akkoriban szokás volt, hogy minden év húsvétján oratóriumot adtak elő a cádizi katedrálisban, s nem csekély mértékben járult hozzá az előadás hatásosságához az alábbi rendezés: a katedrális falait, ablakait és oszlopait fekete lepellel vonták be és csupán egy, középen lógó nagy lámpa világított a szakrális sötétségben. Délben minden kaput bezártak; akkor szólalt meg a zene. Megfelelő előjáték után a püspök felment a szószékre, elmondta a hét szó egyikét, majd elmélkedést fűzött hozzá. Amikor befejezte, lejött a szószékről és az oltár előtt térdre borult. Ezt a szünetet zenével töltötték ki. A püspök másodszor, harmadszor etc. is fölment és lejött, és beszédének befejezése után mindannyiszor zene szólalt meg.” (Az egykori szertartáson részt nem vevő, idős Haydn emlékezetét csak abban kell kiigazítanunk, hogy az előadás helyszíne nem a katedrális, hanem a Santa Cueva barlangtemplom volt – egy olyan tér tehát, melynek rejtettsége és homálya már eleve eszményi helyszínt kínált a misztikus meditáció számára.)

 

Haydn feladata tehát egy már élő rítus kereteinek kitöltése volt; a helyi hagyománytól csupán abban tért el a megrendelő, hogy oratórium helyett ezúttal tisztán hangszeres zenét kért, pontosabban olyan zenét, melynek szövege a tisztán hangszeres előadásban látenssé válik. A leírásból kitűnik, hogy a hét szonáta, melyet a d-moll sötét passióhangján szóló bevezetés előz meg és a kereszthalált követő földrengés ábrázolása zár le, a szószékről felhangzó meditáció folytatásának és elmélyítésének szerepét játszotta, és mintegy az ima csöndjének adott hangot. A szöveg nélküli ima intenciója korántsem csak eszmei értelemben valósult meg a kompozícióban: a Vulgata „szavai” (valójában mondatokról van szó) ténylegesen ott bújkálnak a zenében, hiszen az első néhány evangéliumi szó latin alakja rendre ráénekelhető a tételnyitó motívumok első hangjaira. A motívumokon végzett különböző kompozíciós eljárások ezért voltaképp a „szavak” retorikai kifejtéseként értendők. A megrendelő a tételek lassú tempóját és egyenként tíz percnyi hosszúságát is megszabta. Aligha akadt kortársa Haydnnak, akinek az egymást követő nyolc lassú tétel egyhangúságát ilyen tökéletesen sikerült volna elkerülnie.

 

A földrengés madrigalisztikus ábrázolását leszámítva a ciklusban nagyon kevés törekvés mutatkozik a szenvedéstörténet mozzanatainak képi megjelenítésére – egyedül a Sitio („Szomjúhozom”) száraz pizzicatói számítanak kivételnek. Drámai hatások vagy érzelmi reflexiók helyett Haydn őszinte, egyszerű és népies vallásosságán átszűrt meditációs zenéket hallunk tehát a négy evangéliumból összeállított utolsó krisztusi szavak felett.

 

Haydn maga is érezte művének rendkívüliségét, és mindent megtett, hogy szélesebb körben terjessze: így jött létre az eredeti zenekari változatból többek között az általa készített vonósnégyes-változat, amely vonószenekarra vetítve a jelen felvételen is elhangzik. A mű utótörténetének azonban ezzel nincs vége. Händel-élményekkel fűszerezett második angliai útja után, 1795-96 során Haydn Van Swieten báró német szövegére kórusszólamokat komponált a zenekari műhöz. A szent szavakhoz fűzött kommentár tehát, mely eredetileg a mű előtti prédikáció alakjában hangzott el, itt, a vokális változatban költői formában mintegy a műbe integrálódott. Maga a „hét szó” e változatban az egyes tételek előtt, a cappella hangzik el német nyelven. A mű különleges sorsát példázza, hogy az eredeti koncepció végül a Händel-kultusz nyomán kibontakozó nemzeti nyelvű oratórium műfajába nőtt bele, és ezzel mintegy utat nyitott Haydn két kései világi oratóriuma előtt.

 

 

Forrás: Dolinszky Miklós

 

 



















Gárdonyi Géza: Fel nagy örömre!

 

Gárdonyi Géza 1882. szeptember 5-től 1883. december 26-ig volt a Devecseri Római Katolikus Iskola tanítója.
Supka Márton az iskolaszék elnöke az egyik felszabadult segédtanítói állásra nevezte ki az akkor még Ziegler Gézaként ismert írót. Tíma Lajos főtanító hideg kimértséggel fogadta, mivel lányának férjet keresett az ifjú tanítónak, de Gárdonyi nem felelt meg erre a szerepre.
A főtanító egyházi énekek szerzésére bíztatta, aki elsőnek egy temetési éneket szerzett gyermekkarra.
1882. karácsonyán felcsendült a Jézus születését ünneplő dal.

A „Fel nagy örömre! ma született…” kezdetű karácsonykor templomokban énekelt egyházi dalként ismert ének valójában egy (hasonló című) Gárdonyi Géza vers megzenésítése.

 

Fel nagy örömre, ma született,


Aki után a Föld epedett.


Mária karján égi a lény,


Isteni kisded szűznek ölén.


Egyszerű pásztor, jöjj közelebb,


Nézd a te édes Istenedet!

Nem ragyogó fény közt nyugoszik,

 

Bársonyos ágya nincs neki itt.


Csak ez a szalma, koldusi hely,


Rá meleget a marha lehel.


Egyszerű pásztor, térdeden állj!


Mert ez az égi s földi király.

Glória zeng Betlehem mezején,


Éjet elűzi mennyei fény;


Angyali rendek hirdetik őt,


Az egyedül szent Üdvözítőt.


Egyszerű pásztor, arcra borulj,


Lélekben éledj és megújulj!

 

 





















2017. december 15. péntek
Kezdőlap

Orlando di Lasso: Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
Arany - A toronyban
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz
A fényes nap immár elnyugodott
Magyar hazánk, te jó anya