Az eredeti CNN cikk a fényszennyezésről az alábbi linken olvasható:

http://edition.cnn.com/2017/11/23/health/light-pollution-increase-study/index.html



Ne csak az elefántokért aggódjunk: Európa vadvilága is veszélyben van

Az illegális fakitermelés, a kaviárkereskedelem, a vadon élő madarak tömeges pusztítása, valamint a nagyragadozókra irányuló orvvadászat súlyosan veszélyezteti a 15 európai országon átívelő Duna-Kárpát régió élővilágát és biológiai sokféleségét - figyelmeztet az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), a Természetvédelmi Világalap (WWF) és az Eurac Research kutatóintézet szerdán publikált jelentése.

A jelentés szerint a Közép- és Kelet-Európában fekvő Duna-Kárpát régió természeti értékeiről ismert, azonban a környezeti bűnözés egyre nagyobb nyomást helyez rá. Az illegális fakitermelés és a vadon élő állatok kereskedelme - az európai és nemzetközi környezetvédelmi jogszabályok ellenére - már a régió biodiverzitását és lakosainak megélhetését fenyegeti. Az Európai Unió egységes belső piaca további kihívásokkal állítja szembe a vadkereskedelem megfékezésére irányuló törekvést, hiszen az áruk szabadon mozoghatnak a 28 tagország között.

Az illegális fakivágás hatására tovább pusztulnak Európa utolsó érintetlen erdei, dacára annak, hogy ezek jelentős része az UNESCO világörökség listáján található. Műholdfelvételek és tanulmányok alátámasztják, hogy a fenntarthatóságra a törvényellenes fakitermelés jelenti az egyik legnagyobb veszélyt - közölte a WWF Magyarország szerdán az MTI-vel.

 
Kárpátok erdei Európa legnagyobb, máig fennmaradó barnamedve-, farkas- és hiúzpopulációinak nyújtanak menedéket. Ezeket a fajokat azonban - az uniós, valamint a nemzetközi törvények és egyezmények ellenére - folyamatosan fenyegeti az orvvadászat.

Nem csupán a nagyragadozók vannak kitéve veszélyeknek: a tokfélék utolsó fennmaradt európai populációja a Duna-medencében található, ezt a halfajt ikrájuk illegális gyűjtése sodorta veszélybe. A tokhalak kaviárja ugyanis a feketepiacon ma már eléri a 6000 eurós kilogrammonkénti árat.

Egy dunai tokféle már kihalt, míg négy másik a kritikusan veszélyeztetett kategóriába tartozik, és egyes jelentések szerint egyedszámuk továbbra is csökken.
 

A madarakat sem kíméli az illegális vadászat és begyűjtés: csak a Földközi-tengeri régióban évente mintegy 11-36 millió egyedet ölnek meg vagy fognak el törvényellenesen - Szerbiában például évi 104-163 ezret -, és ez a szám folyamatosan növekszik. A madarakat többek között olyan országok éttermei számára értékesítik, mint Olaszország és Málta.
Közönséges tok (Acipenser sturio)
Közönséges tok (Acipenser sturio)
"Európa utolsó ősi erdei és azok biológiai sokfélesége riasztó ütemben tűnnek el. A Duna a tokhalnak, a világ egyik legősibb és legveszélyeztetettebb halfajának állományát őrzi, az illegális kaviárkereskedelem viszont végleg eltörölheti ezt a fajt, amennyiben nem teszünk azonnali lépéseket - idézi a közlemény Marco Lambertini, a WWF nemzetközi főigazgatója szavait.

A környezeti bűnözés sajnos Magyarországon sem ismeretlen fogalom, bár egyes válfajai - köztük az illegális fakitermelés - szerencsére nem éri el a néhány szomszédos országban tapasztalható mértéket. A nagyragadozók illegális kilövése viszont - amelyre szintén volt néhány példa hazánkban az elmúlt években - veszélyeztetheti ezeknek a természetvédelmi szempontból fontos, védett fajoknak a visszatérését - mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője.

A tanulmány szerzői szerint az illegális vadkereskedelem és fakitermelés elleni küzdelem hatékonysága érdekében az egyes országokon belül erősíteni kell az érdekelt felek közti összefogást, valamint az adatmegosztásra és bűnüldözésre irányuló, államok közötti együttműködést. A cél elérése érdekében szükség van a bűnüldöző szervek erőforrásainak növelésére, büntetőeljárási és joghatósági továbbképzésére, hogy emelkedjen a bíróság elé kerülő és jogerős ítélettel záruló esetek száma. Emellett a 2016-ban kiadott, a vadállatok kereskedelme ellen fellépő európai uniós akcióterv végrehajtását mind uniós, mind nemzeti szinten sürgetni kell.

Az ENSZ, a WWF és az Eurac Research környezetvédelmi jelentése ajánlást tesz egy célzott közös akcióprogram létrehozására annak érdekében, hogy elősegítsék és kivitelezzék a szükséges intézkedéseket a természetkárosító bűncselekmények felülvizsgálatához, megakadályozásához és visszaszorításához. Így biztosítanák a régió fenntarthatóságát és biztonságos jövőjét.



Az év hala 2017-ben

     Több mint ötezren szavaztak a Magyar Haltani Társaság honlapján októberben elindított közönségszavazáson, amelynek tétje az Év hala cím elnyerése volt. A korábbi évekhez hasonlóan most is három őshonos jelölt közül lehetett választani. A szavazatok közel felével (48%) a harcsa lett a versenyben az első, megelőzve a paducot (37%) és a harmadik helyezett halványfoltú küllőt (16%).

    Mióta a vizák eltűntek vizeinkből, legnagyobb halunk a harcsa. Népszerű is, hiszen hatalmas száját és hosszú bajszát a gyerekek már a képeskönyvekből megismerik. Hosszú életű hal, amely egész életében növekszik. Másfél évszázada még kétmázsás példányokat is fogtak vizeinkből, de ma már a 100 kg fölöttiek is ritkaságszámba mennek.
    Különböző korosztályai alaposan kihasználják kedvelt élőhelyein, a lassú folyókban és az állóvizekben számára elérhető táplálékot, az apró halivadéktól a víz felszínén úszó kiskacsákig. Ikráit általában júniusban rakja le, többnyire a fűzfák bojtos gyökérzetére vagy az árvíz alá került bokrokra. A hím gondosan őrzi és védi a lerakott ikrát.
    A faj mesterséges szaporítási módszere igazi hungarikum, amit napjainkra más országok is átvettek. Az üzembiztos technológia lehetővé teszi a tógazdasági és a medencés áruharcsa-termeléshez szükséges ivadék előállítását. Szálkamentes, ízletes húsa a harcsát egyik legkedveltebb étkezési halunkká teszi, amiből a jelenleginél lényegesen nagyobb mennyiség is helyet találhatna a háztartásokban és a vendéglátóiparban.




Az Ökotárs Alapítvány idén immár nyolcadik éve rendezte meg az Év Fája versenyt, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a közvetlen környezetünkben élő fákra és általában a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére. A zsűri a nevezett 48 fa közül a nyár folyamán választotta be a döntőbe azt a 13-at, amelyeknek jelölői a legnagyobb szeretettel és lelkesedéssel veszik körül őket.

A 2017-es fődíjat elnyerő fa, Zengővárkony hős szelídgesztenyéje, egy 300 éves túlélő, amely a helyiek számára a folytonosság jelképe. A település messze földön híres ősi szelídgesztenyéséről, mely körbeöleli a 400 lelkes kis falut. A helyiek számára a gesztenye biztosította a gyarapodást, ezért aztán féltve őrizték, ápolták fáikat. A századok során a fa kigyógyult a kéregrákból, túlélte az államosítást, és azt is, amikor egyszer a közeli katonai lőtér őrzésére rendelt katonák felgyújtották, hogy felmelegedhessenek. A jelölő Pécsváradért Alapítvány így ír róla: “A századokon át minden körülménnyel dacoló fa számunkra példát jelent. A gesztenyefa életereje leküzdötte a bajokat, átvészelte a történelem viharait, ma is élni akar, sarjad, virágzik és terem, mindannyiunk örömére. Megmutatja az összefogás erejét, élni akarása minket is inspirál, példája erőt adhat a betegségben szenvedőknek, és mindannyiunknak a hétköznapok küzdelmeihez.”

A fonyódi fehér nyárfák a parti ligetek fái közül megmaradt két példány. A hajdani községi strandot díszítő méteres átmérőjű fák az árnyat adó, forróságot enyhítő és a jellegzetes Balatoni látképet adó vízparti ligeterdő részei voltak. “Aki szeretett arra járni, tekintetével végigsimogatta a fehér nyárfák feketésre repedezett szürke törzsét, derékvastagságú ágait, elnézegette, hogy táncoltatja a szél az ezüstös hátú leveleket.” - olvashatjuk a jelölésben. 2017. tavaszán a déli parti vasút biztonságára való hivatkozással hatalmas fairtást végeztek, így esett áldozatul száznál is több értékes fa a másfél kilométeres fonyódi partszakaszon. Mindössze kettő maradt belőlük. A “Hős Fa” cím birtokosaként ők őrzik tovább a helyiek hajdanvolt boldog nyári napjainak emlékét.

A verseny szervezői 2017-ben éppen az ilyen indokolatlan pusztítások ellen harcoló Greenpeace Magyarországgal léptek partnerségre, amely kiáltványában szakmai és civil szervezetekkel, szakértőkkel és közszereplőkkel közösen fordult a hazai döntéshozókhoz, hogy tegyenek törvényi lépéseket a zöldterületek megóvása és gyarapítása érdekében.

Zengővárkony hős szelídgesztenyéje részt vesz majd a 2018 elején zajló európai versenyben is, amelynek győztese az Európai Év Fája címet nyeri el. Várhatóan február 1. és 28. között szavazhatunk majd a magyar jelöltre, amely szép reményekkel indul a vetélkedőben, hiszen azt 2011. óta már háromszor is magyar fa nyerte meg, két alkalommal pedig második helyezést értünk el.

Az idei hazai verseny döntősei, helyezési sorrendben:

 

  • Zengővárkony hős szelídgesztenyéje - 4088 szavazat
  • A nyírbátori tölgyfa - 3754 szavazat
  • Ősi gubacsi testvérfák - 2221 szavazat
  • A gyulaji odvas hársfa - 2123 szavazat
  • A szentkirályi hazaváró nyár - 1183 szavazat
  • Imrehegyi terebélyes eper - 959 szavazat
  • A délegyházi vadkörtefa - 902 szavazat
  • Horvátnádaljai platánfák - 834 szavazat
  • Vörösvári vén eperfa - 806 szavazat
  • Fonyódi fehér nyárfák - 563 szavazat
  • Hőssé ítélt miskolci mocsárciprus - 552 szavazat
  • Hevesy György ciprusfája - 402 szavazat
  • Családi almafa - 76 szavazat

 

Az Ökotárs Alapítvány

Az Ökotárs Alapítvány az állampolgári önszerveződések támogatásával kíván hozzájárulni egy demokratikus, fenntartható és igazságos társadalom, valamint a nyilvánosság részvételén alapuló intézményrendszer fejlődéséhez.

Kampány a fák védelmében

A fák védelmének érdekében az Ökotárs Alapítvány csatlakozott a Greenpeace Magyarország kiáltványához, amelyben szakmai és civil szervezetekkel, szakértőkkel és közszereplőkkel közösen fordult a hazai döntéshozókhoz, hogy tegyenek törvényi lépéseket a zöldterületek megóvása és gyarapítása érdekében.

Zöldövezet program

Az Év Fája verseny mellett az Ökotárs Alapítvány a Zöldövezet programmal is igyekszik hozzájárulni ahhoz, hogy településeink még több és szebb zöldfelülettel gazdagodhassanak. A 2006-ban a MOL Magyarországgal együttműködésben indult pályázati program a környezet megóvása mellett a közösségek összefogását, és a környezettudatosság erősítését is célul tűzte ki. A támogatott civil szervezetek zöldfelületeket újíthatnak meg, vagy alakíthatnak ki, de 2012-től budapesti társasházak közösségei is pályázhatnak, 2014-től pedig közösségi kertek fejlesztését is támogatja a program.

Tudta-e?

Az Országos Erdészeti Egyesület már 1996-ban elindította az ugyanilyen néven futó Év Fája mozgalmat. Az Év Fája mozgalom nem egy konkrét fát, hanem egy-egy kevésbé ismert hazai fafajt ismertet meg a nagyközönséggel és az erdészeti szakmával. Az adott évben az erdészeti ismeretterjesztés, az erdei iskolai programok, tanulmányi versenyek és a szakmai kutatások kiemelten foglalkoznak a választott fafajjal. Az elmúlt időszakban mintegy 200 tanulmány és kiadvány jelent meg az év fáival kapcsolatban. 2017-ben az év fafaja a vadalma, melyről bővebb információt a www.azevfaja.hu honlapon olvashatnak. Az Év Fája verseny lebonyolításához az Országos Erdészeti Egyesület 2012-ben csatlakozott.

Az Év Fája vetélkedő célja

Az Év Fája vetélkedő célja, hogy a fák természetben betöltött szerepén keresztül hívja fel az emberek figyelmét a környezettudatosságra. A vetélkedő a nemzetközi Európai Év Fája versenyhez kapcsolódik. A nemzetközi versenyt az Environmental Partnership Association (EPA) szervezi, mely az Ökotársból és 5 további közép-európai országban működő testvéralapítványaiból áll. A verseny magyarországi partnerei az Országos Erdészeti Egyesület, a Greenpeace Magyarország, a Varga-Erdőmester Kft., a Szabad Föld, a Kenderkóc webáruház, az Ecolounge és a Civil Rádió.




2019-től vagy menhelyes állatot adnak, vagy büntetést kapnak a kaliforniai kisállatkereskedők

 

A rendelet a “kutyagyárakra” mér nagy csapást, 2019 január elsejétől a kisállatkereskedések csak menhelyekről és nonprofit szervezetektől vihetnek el kutyát.

A hírt Patrick O’Donnel, a rendeletet benyújtó képviselő osztotta meg a Twitteren, miután Jerry Brown, Kalifornia kormányzója is aláírta.

 


Az AB 485 értelmében 2019 januárjától minden kutyát, macskát, és nyulat, amit kisállatkereskedésben értékesítenek, a kereskedőnek menhelyről, vagy egy nonprofit mentőszervezettől kell beszereznie. “A kaliforniai adófizetők évente 250 millió dollárt fizetnek, hogy valamelyik menhelyre leadják vagy elaltassák az állatukat. Hálás vagyok, hogy az állatbarátok ilyen erős támogatást biztosítottak.” – mondta O’Donnel. 2019-től a kereskedők minden nem menhelyről származó állat értékesítése után 500 dollár büntetést kaphatnak.

A rendelet életbe lépésével Kalifornia lesz az USA első állama, ahol ilyen jellegű intézkedést vezetnek be, de az állattenyésztők nem örülnek neki – írja a Los Angeles Times. “Ez a rendelet megfosztja Kalifornia állatbarátait attól, hogy professzionális, megbízható és etikus tenyésztőtől vásároljanak, ez sem az állampolgároknak, sem az állatoknak nem lesz jó – tette hozzá Sheila Goffe, az egyik tenyésztőket képviselő hivatalos szervezet alelnöke.


Forrás: Forbes.hu




Már több mint 300 éves az a törökmogyorófa, amely alatt állítólag II. Rákóczi Ferenc sátra állt Romhány határában. A fejedelem és Bercsényi Miklós által vezetett kuruc sereg 1710. január 22-én véres vereséget szenvedett Heister Sigbert császári tábornok csapataitól, azonban a törökmogyoró, amely tanúja volt a csatának, még mindig áll. A koronája már 25 méter átmérőjű, a fa 20 méter magas. Romhány határában ma turistalátványosság, Rákóczi-törökmogyorófa néven keresse, ha arra jár.

 

Forrás: Index




Assisi Szent Ferenc (latinul: Franciscus Assisiensis) vagy ahogy a Ferenc-rendiek nevezték: Szerafikus Szent Ferenc (latinul: Franciscus Seraphicus; "Pater seraphicus") (Assisi, 1182. július 5. – Porciunkula, 1226. október 3.) a ferences rend megalapítója; Itália, az állatok, a kereskedők és a természet védőszentje. A 2013-ban pápává választott Jorge Mario Bergoglio bíboros az ő tiszteletére vette fel a Ferenc nevet.



Szent Ferenc prédikál a madaraknak
(Jókai-kódex 1430)
(részlet)

Ki madaraknak Szent Ferenc mondá: Igen tartoztok Istennek, én húgim, madarak. És tartozzatok mindenkoron utet dicsérni a szabadságért, kit vallotok mindenütt röpülést, kettős ruháért avagy hármazotért, Noénak bárkájában Istentul timagatoknak megtartásért, égnek életi nektek adásáért. Ti nem vettek, sem arattok, és Isten titeket eléltet, és ad folyóvizet és kútforrásokat innotok, fészekre hegyet és halmot. És mert sem fonni nem tudtok, sem szőni, de maga ad tinektek és ti fiaitoknak kellemetes öltözést. Azért igen szeret titeket Teremtő, ki tinektek ezenne jót adott. Azért óggyátok magatokot, én húgim, madaracskák, hogy ne legyetek hálátlanok, de mendenkoron kellemetest dicsérjétek Istent. Ez bódogságos atyának beszédire mend az madarak kezdék megnyitni orrokat, kiterjeszteni szárnyokot, kinyújtani nyakokot, és tisztesen fejeket lehajták földiglen. És ő éneklésekvel és mívelkedésekvel mutaták, hogy az beszéden, kiket szentatya mondott vala nekik, sok képpen örvendeznek vala. De szentatya azonképpen mikor ezeket őrizné, csodálatost örüle és csudálkodik vala madaraknak ezenne sokaságáról és őnekik különb-különb szépségéről és nyájas sokaságokról, és őket Teremtőnek dicséretire édesen hívja vala. És azért ő köztük Szent Ferenc csudálatost dicséri vala Teremtőt.




Nem megengedett ezentúl Romániában a vadállatok cirkuszi szerepeltetése. A román kormány úgy döntött, hogy 56 év után betiltja az olyan mutatványokat, amelyekben tigrisek, oroszlánok, medvék, elefántok, illetve más vadállatok szerepelnek. Az ország így egyike lett annak a 25 európai államnak, ahol hasonló tilalom van érvényben.

A törvénytervezet, amelyet 2015-ben Remus Cernea korábbi független parlamenti képviselő – ma aktivista – és a Vier Pfoten nemzetközi állatvédő szervezet romániai szárnya már egyszer benyújtott, azt követően emelkedett idén is napirendre, hogy januárban a bukaresti Globus cirkuszt elpusztító tűzvészben 11 állat, köztük 2 szibériai tigris is elpusztult. A tragédia után a romániai WWF a következőt üzente a politikai elitnek: „Engedjék szabadon az állatokat! Nekik a vadonban a helyük, nem a cirkuszban!” A WWF petícióját már az első napon több mint 10 000 természet- és állatbarát írta alá. A listán szereplő aláírások száma azóta már meghaladta a 63 000-et is.

A törvénytervezetet – amelyet a román Szenátus eleinte elutasított – minden szakbizottság jóváhagyta, 2017. június 13-i plenáris ülésén a Képviselőház pedig el is fogadta. A törvény alapján tilos gerinces állatokat cirkuszban vagy más előadáson szerepeltetni attól függetlenül, hogy fogságban vagy természetes élőhelyükön születtek, illetve hogy mennyire idomították be őket. A törvény kihirdetését követően az intézményeknek 18 hónapjuk van arra, hogy rezervátumokban vagy állatkertekben helyezzék el az állatokat.

„A mai nap nem csak a tigrisek számára meghatározó, hanem az összes vadállatnak is. Világszerte napjainkban kevesebb, mint 4000 tigris él szabadon. Láthatjuk tehát, hogy mennyire fontosak azok a lépések, amelyeket ebben az ügyben eddig tettünk. A vadállatok cirkuszi szerepeltetésének betiltásával a rájuk irányuló piaci kereslet egy része megszűnik, ezzel együtt pedig a rájuk helyezett nyomás csökken. Egyetlenegy tigris, oroszlán, medve vagy elefánt sem fog Romániában tovább szenvedni csupán azért, hogy néhány ember jól szórakozzon. A román cirkuszok nem fogadhatnak ilyen állatokat, a vadállatokat szerepeltető vándortársulatok pedig nem léphetik át határainkat. Rengetegen írták alá a petíciónkat; ebből is látszik, hogy társadalmunk szerencsére fejlődik. A társadalmi nyomás ezen formája pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy ezzel a fejlődéssel törvényeink is lépést tartsanak” – nyilatkozta Csibi Magor, a WWF Románia igazgatója.

13 ország – 3890 vadon élő tigris

A 2010-ben Oroszországban, Szentpéterváron összehívott Tigrisvédelmi Csúcstalálkozón a vadon élő tigriseknek otthont adó 13 ország kormánya (Bhután, Kambodzsa, Kína, India, Malajzia, Banglades, Indonézia, Mianmar, Vietnám, Laosz, Nepál, Oroszország és Thaiföld) az ún. „Tx2 célok” elfogadásával megállapodott, hogy 2022-ig, a következő kínai Tigris évéig megduplázzák a vadon élő tigrisek számát. A csúcstalálkozó idején mindössze 3200 tigris élt szabadon – ez roppant kevés a száz évvel azelőtti 100 000 példányhoz képest. Jelenleg 3890 tigris él természetes élőhelyén, számuk pedig egyre csak gyarapodik Indiában, Oroszországban, Nepálban és Bhutánban. A helyzet azonban továbbra is bizonytalan: csak orvvadászok 76 tigrist mészároltak le Indiában 2016-ban, ráadásul az elkövetkező 10 év folyamán akár ki is halhat az a kevesebb, mint 500 példány, amelyek jelenleg Kína, Mianmar, Thaiföld és Malajzia területén élnek.




Veszélyben a Kárpátok ősbükkösei

 

Az UNESCO Világörökség Bizottsága felszólította a szlovák kormányt, hogy tegyen azonnali lépéseket a Kárpátok ősbükköseinek megóvása érdekében. A WWF szintén sürgeti Szlovákiát a megfelelő intézkedések megtételére.

„A Kárpátok és Németország ősbükkösei” elnevezésű UNESCO Világörökségi helyszín szlovák részének kezelése ugyanis számos hiányosságot mutat, a fakitermelés és vadászat pedig a teljes világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékének fennmaradását – beleértve a Németországban és Ukrajnában található területeket is – veszélyezteti.

Az UNESCO Világörökség Bizottsága Krakkóban tartott éves ülése során úgy határozott, hogy a szlovák kormánynak 2018. februárig be kell nyújtania egy, a terület kezelésének helyreállításáról szóló jelentést.

A kétszáz évesnél idősebb bükkfák, a szürke farkas, az európai bölény, a barna medve és a hiúz élőhelyeként a Kárpátok ősi bükkösei kiemelkedő természeti értéket képviselnek nemcsak Szlovákiában, hanem világviszonylatban is. A terület tíz éve képezi az UNESCO Világörökség részét, azonban a jelenlegi védelmi szint nem biztosítja megfelelően ezeknek az értékeknek a fennmaradását, a terület szlovák részén ugyanis jelentős veszélyt jelent a fakitermelés és a vadászat. Sürgős intézkedések hiányában számos ritka, védett faj tűnhet el a napjainkig fennmaradt őserdőkből, akár örökre.

A legfőbb probléma a természetvédelemről és erdőgazdálkodásról szóló nemzeti jogszabályok közötti inkoherencia, valamint az, hogy kormányzati oldalról nincs meg a kellő akarat a védett területek kezelésével kapcsolatos problémák megoldására. A WWF szerint a Környezetvédelmi Minisztérium szerepét meg kell erősíteni, hiszen a természetvédelmi célkitűzéseknek elsőbbséget kell élvezniük az UNESCO Világörökségi helyszíneken. Ahhoz, hogy a területet megőrizzük a jövő generációi számára, a kezelésnél és a fejlesztéseknél figyelembe kell venni az UNESCO vonatkozó iránymutatásait, ami magában foglalja a strukturáltabb kezelési tervet, a természeti területeken történő pénzügyi befektetéseket, továbbá a fenntartható turizmust.

"A kormánynak komolyan kell vennie az UNESCO Világörökség Bizottságának figyelmeztetését, és sürgős, konkrét intézkedéseket kell tennie az ősbükkösök védelme érdekében. A WWF nagyra értékeli a Környezetvédelmi Minisztérium közelmúltban bejelentett kezdeményezését, miszerint együttműködne a Földművelésügyi Minisztériummal a Nemzeti Erdészeti Megállapodás kidolgozása érdekében. A WWF úgy véli, hogy ennek középpontjában az emberi beavatkozástól mentes zónák kialakítása és a fenntarthatósági elveken alapuló, felelős erdőgazdálkodás kell, hogy álljon " – mondta Miroslava Plassmann, a WWF Duna-Kárpátok Program szlovákiai irodájának igazgatója.

A WWF egyúttal aggodalmát fejezi ki azon közép- és kelet-európai őserdők sorsa miatt, amelyek az UNESCO Világörökség részét képezik. A lengyel kormány például továbbra is támogatja a nagy kiterjedésű fakitermelést az ősi Białowieża-erdőben, a bolgár Pirin Nemzeti Parkot pedig káros ipari tevékenység és nagymértékű fakitermelés fenyegeti.

 



http://www.zoobudapest.com/tervezz-velunk/programtervezo/allatkertek-ejszakaja

Állatkertek Éjszakája 2017. augusztus 25-én - Országszerte tizenkét bemutatóhelyen várják a látogatókat. Hatodik alkalommal kerül megrendezésre az Állatkertek Éjszakája, ezúttal tizenkét magyarországi helyszínen. Az eseményre augusztus 25-én, pénteken kerül sor a budakeszi, budapesti, debreceni, győri, jászberényi, kecskeméti, miskolci, pécsi, poroszlói, szegedi és a veresegyházi állat-bemutatóhelyek részvételével.

Állatkertek Éjszakája

Augusztus 25-én, a nyár utolsó péntekének estéjén ismét megtartjuk a hagyományos Állatkertek Éjszakáját. Az eseményre váltott jeggyel érkezők előtt az Állatkert főkapuját 19 órakor nyitjuk meg, a programok is ekkortól kezdődnek, és tartanak folyamatosan késő estig. Jegyet váltani és belépni 23 óráig lehet, a Varázshegy 23.15-kor, az állatházak 23.30-kor zárnak, és éjfélig kell elhagyni az Állatkert területét.

Az Állatkertek Éjszakája alkalmából minden korábbinál gazdagabb és változatosabb programkínálattal várjuk a nagyközönséget. A kert különböző pontjain 23 helyszínen folyamatos, illetve előre meghirdetett időpontban megtartandó bemutatókra kerül sor, az óriáskígyó simogatástól a különböző látványetetéseken és állattréningeken át egészen az oroszlánfókák esti akrobatikus műsoráig. A programok közül több is akad, amelynek során a közönség egészen közel kerülhet az Állatkert érdekes lakóihoz. A Varázshegyben további 12 féle program várja az érdeklődőket: meg lehet ismerni többek között a rájákkal, és néhány barátságos, egzotikus ízeltlábúval is. A különféle állatos és növényes programok mellett lesz fényfestés, LED fényshow, jégszobrász és tűzzsonglőr bemutató, zenés programok, valamint homok- és festékanimáció is.




Madarak és fák napja

1902. május 19-én, Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a madarak és fák napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk szabályozott. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletben írta elő: évente egy napot a népiskolákban a tanító arra szenteljen, hogy a tanulókkal a hasznos madaraknak és azok védelmének jelentőségét megismertesse. Megünneplésének időpontja Magyarországon május 10.




1970-ben kezdődött

Az első Föld napján, Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére, 1970. április 22-én 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat hozott: az USA-ban szigorú törvények születtek
a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre.

1990-ben világmozgalommá vált

Húsz évvel később Denis Hayes és barátai, az ökológiai válság jeleit – a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esőt, az óceánok szennyezettségét stb. – látva kezdeményezték, hogy az 1990-es évek a környezet évtizedeként a közös felelősségre hívják fel a figyelmet.

Ennek érdekében Denis Hayes és barátai 1989-ben Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy a városi tömeg-felvonulásoktól kezdve szabadegyetemi előadásokig, faültetéstől a hulladékok újrahasznosításának megszervezéséig, a nemzetközi hírközlési rendszerek bevonásától falusi majálisokig sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját a világ minden országában, a környezetbarát, fenntartható társadalom közös vágyával. Több mint 140 ország 200 millió környezetért aggódó polgára, civil szervezetek válaszoltak felhívásukra, és városok, falvak, iskolák, környezetvédő szervezetek mind-mind saját szervezésű programmal, a legkülönfélébb módon tették emlékezetessé és világméretűvé ezt a napot.

Magyarország az elsők között csatlakozott

A felhívásra Magyarországon környezetvédők 1990-ben megalapították a Föld Napja Alapítványt, és hírközpontot is létrehoztak az első magyar Föld napja eseményeinek koordinálására. Felhívásukra kis falvakban és nagyvárosokban egyaránt sokan jelentkeztek.

A Föld Napja Alapítvány a helyi kezdeményezéseket – külön hangsúlyozva az iskolák és természetesen a pedagógusok szerepét – környezeti könyvek kiadásával, vetélkedők összeállításával támogatja.

Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? Így hangzik a Föld napja mozgalom egyik jelmondata. 1990 óta Magyarországon évről évre egyre többen érzik úgy, legalább megpróbálják – és legalább a Föld napján, április 22-én tesznek valamit ennek érdekében: fát ültetnek, rajzpályázatot hirdetnek, környezeti vetélkedőt, patak- és falutakarítást szerveznek, valamelyik zöldszervezethez csatlakoznak, vagy saját szervezetet alapítanak. És ez a Föld napja mozgalom legnagyobb sikere: hogy helyi igény szerint, helyi kezdeményezésre szerveződnek a Föld napi programok, és ma már nem csak a Föld napján.

Az alapítvány a szemléletformálás érdekében évről évre jelentős külföldi művek, sőt magyar szerzők környezeti témájú könyveit jelenteti meg. Könyveink közül ma már több is ajánlott vagy kötelező irodalom egyetemeken, főiskolákon. Az alapítvány eddig több mint 50 könyvet, ismertető füzetet és négy társasjátékot jelentetett meg, többek között 1990 óta minden év április 22-ére, a Föld napjára adja ki a washingtoni Worldwatch Institute éves jelentését a világ környezeti állapotáról A világ helyzete címmel.

Bővebben: Könyvtárunkban

Az első 10 év

A világméretű Föld napja mozgalom 2000-ben volt 30 éves, a magyarországi Föld Napja Alapítvány pedig 10 éves. Denis Hayes, a mozgalom elindítója erre az alkalomra újabb felhívást tett közzé, hogy 2000-ben még több ország csatlakozzon a mozgalomhoz, és hívja fel a figyelmet a Föld napján, április 22-én a környezeti veszélyekre. A 2000. évi, félmilliárd embert mozgósító világmegmozduláshoz a Föld Napja Alapítvány is csatlakozott. Többek között egy környezeti társasjátékkal, az Ökovilággal fordult a jövő nemzedékéhez, és a Magyarország környezeti állapotát bemutató, A természet romlása, a romlás természete című könyvével a döntéshozókhoz. Természetesen összefogva több civil szervezettel.

Bővebben: Egyetlen nap kevés…

20 év után is együtt

A magyarországi Föld napja mozgalom 2010-ben volt 20 éves. És bár sokat tettünk az elmúlt húsz évben környezetünk fontosságának tudatosítása érdekében, de nem eleget. Már van szelektív hulladékgyűjtés, vásárolhatunk környezetbarát termékeket, körbeért két tavunk körül is a kerékpárút, szélkerekek, napkollektorok segítik az energiaellátást, de még mindig sok a felesleges fogyasztás, a vegyszerhasználat, a szemét, az autózás, az energiapazarlás, általában a természet szolgáltatásainak túlhasználata. Mindezek következményeként pedig nő az üvegházhatású gázok kibocsátása – és ez növeli az éghajlatváltozás veszélyét.

És ez a változás nem a távoli jövő eseménye. Az éghajlatváltozás már itt van. Már 0,7 Celsius-fokkal nőtt az átlagos globális hőmérséklet, és a felmelegedés üteme az utóbbi 10 évben fokozódott. Tennünk kell, tegyünk ellene együtt, hogy elkerüljük a fordulópontot, a kritikus 2 Celsius-fokos globális felmelegedést.

Cselekednünk kell, és ebben a Föld Napja Alapítvány is aktívan részt vállal ugyanúgy, ahogyan 20 éven át tette ezt. Vigyázzunk Földünkre, jövőnkre, és tartsuk 2 Celsius-fok alatt a felmelegedést. Figyelje programjainkat és csatlakozzon. Cselekedjünk együtt!

40 éves a világméretű megmozdulás

A kezdettől, 1970-től 2010-ig eltelt 40 évben a Föld napja világméretű megmozdulássá vált: több mint egymilliárd ember vesz részt valamilyen környezeti eseményen ezen a napon. A nemzetközi Föld Napja Hálózat 174 országban több mint 15 000 szervezettel dolgozik azon, hogy kialakítsák "az egyetlen eseményt, amelyet az egész világon egyszerre ünnepelnek, mindenféle származású, vallású és nemzetiségű emberek".

25. - 45. évfordulók éve

2015-ben ünnepelte 25. évfordulóját a magyarországi Föld napja mozgalom, és ez a 45. évfodulója a Föld napja világmozgalomnak. Sokat tettünk, de nem eleget - ezért is volt 2014 az eddigi legmelegebb év a Földön a mérések 1900 körüli kezdete óta. 

Nincs idő tovább halogatni a cselekvést. 2100-ig szinte teljesen ki kell vonni a forgalomból a fosszilis tüzelőanyagokat (szén, kőolaj, földgáz) az IPCC legújabb jelentése szerint, ha el akarjuk kerülni az 5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést. 2015 december - esély a közös cselekvésre, ekkor lesz Párizsban a 196 országot érintő ENSZ-klímakonferencia. Az utolsó esély arra, hogy a világ vezetői a civil társadalom és a vállalatok bevonásával megoldásokat találjanak az éghajlatváltozás problémájára.

Egyetlen nap kevés... Hiába cselekszik ma már több mint egymilliárd ember 192 országban egy napon, a Föld napján a környezetért, élhető jövőnkért. Egyetlen nap kevés. 2016. április 22-től legyen minden héten Föld napja. Rajtad a sor, a változás Te magad légy.




A VÍZ VILÁGNAPJÁnak megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték. Ennek hatására az ENSZ március 22-ét nyilvánította e nappá, felhíva a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontos szerepére életünkben. Cél, hogy óvjuk, védjük környezetünket, s ezen belül a Föld vízkészletét.

Szabó Lőrinc: Egy pohár víz

Hogy a napfény ráesett,
szinte szívdobogva nézem
ezüstszikrás börtönében
az ezüsthideg vizet.

Víz, még sohse láttalak;
és lelkem sok szennye-bűne
boldogan megszégyenülve
érzi, milyen tiszta vagy.

Jég vagy! tűz vagy! gyönyörű!
Tündértestű meztelenség,
voltam én is, és leszek még,
mint te, olyan egyszerű?

Jöjjetek, igaz imák:
jó vizek, öntözzetek meg,
és kit oly rosszul szeretlek
válts meg, égi tisztaság!

 
 





A két jeladós fekete gólya közül Tóbiás volt a gyorsabb: vasárnap reggel megérkezett a gemenci erdőbe, sikeresen landolt a bekamerázott fészkében. Zoltán jeladója utoljára február 21-én küldött jeleket a Nílus völgyéből.

 

Tóbiást 1999-ben gyűrűzték meg Bogyiszló mellett. 2003 óta jár vissza ugyanabba a bekamerázott fészekbe, ahol ma is landolt. A fekete gólyák többsége március 15. után érkezik Afrikából a gemenci erdőbe, ahol a világ legnagyobb népsűrűségű feketególya-állománya tölti az idejét tavasztól őszig.

Tóbiás életét webkamerán is követheti.




Világszerte csendbe burkolózik a természet

(greenfo)

Bernie Krause 40 éve rögzíti a természet hangjait. Felvételei manapság a tömeges fajkihalások és az élőhelyek pusztulása okozta csendről tanúskodnak, pedig a néhány évtizeddel korábbi hanganyagok még egy nyüzsgő élővilág jelenlétét bizonyították.

A természetrajongó zenész, Bernie Krause, 40 éves munkássága alatt közel 15 000 fajról 4500 órányi hangfelvételt rögzített, melyet nem ritkán a világ legeldugottabb, legkülönlegesebb ősi élőhelyein készített. Épp egy ilyen különleges helyen, a fidzsi korallzátonynál meséli el Krause, hogy amint a vízbe helyezi speciális mikrofonjait, azon nyomban az állatvilág sokszínű hangjai tárulnak elé: morgások, sóhajok, nyögések, csattogtatások és sírás hangjai. A víz csak úgy vibrál az élőlények hangversenyétől. Rákok, pompás papagájhalak, virágállatok, ajakoshalfélék, cápák, garnélák és doktorhalfélék dzsemmelik egyedülálló szimfóniájukat.

korall dzsungel a Fidzsi szigeteknél. Kép:shutterstock

Ám ezt a szimfóniát játszó zenészek szépen lassan elcsendesednek. Örökre.

Fél mérfölddel távolabb, ahol a Fidzsi korallzátony súlyosan megsérült, csupán a hullámok morajlását és néhány rák ollójának csattogását véli hallani a vájtfülű Krause. Az ember által okozott 6. tömeges fajkihalások pusztaságának hangjait.
Krause úgy véli, hogy a pusztítás óriási üteme miatt a szalagjain hallható állatvilág hangjának fele immár archiválódott, mivel a felvételek az élőhelyek eltűnésével, a fajok kihalásával és az emberi eredetű zaj fokozódásával többé már megismételhetetlenek. „Világszerte egyre inkább elhatalmasodik a csend a természet világában, ezzel párhuzamosan az emberi tevékenységek egyre fülsüketítőbbek lesznek” – írja új könyvében. „Napról napra egyre csendesebbé válik az élet hatalmas zenekara, a természet kórusa.” 
 

A zenész szerint Hawaii számít a tömeges fajkihalások fővárosának, ahol az európai ember megjelenése előtti 140 madárfaj fele mostanra kihalt. Madagaszkár szigetén is hasonlóan tragikus a helyzet, ugyanis az ottani teljes állatvilág sokféleségének fele veszett el örökre. „A természet törékeny hangocskáit elpusztítjuk azzal a látszólag határtalan igényünkkel, hogy leigázhassuk a természetet, ahelyett hogy megtalálnánk a módját hogyan kerüljünk összhangba azzal” – mondta Krause a Guardiannak még évekkel ezelőtt. Sajnos ez a "csendesedési" tendencia azóta is erősödött/erősödik, melyet a szomorú statisztikák bizonyítanak.




Fedezd fel az erdőt az erdészekkel! - Az Erdők Hete jelmondata jól összefoglalja az 1997 óta rendszeresen megszervezett program fő céljait.
– A rendezvénysorozat a Magyarország területének egyötödét borító erdőállomány páratlan gazdagságát, közjóléti és a nemzeti vagyonban betöltött szerepét hivatott megismertetni a legszélesebb nyilvánossággal – mondta Ihárosi Péter, a SEFAG Zrt. szóvivője. – Felfedeznivaló pedig bőven akad, hiszen 2010 óta csak a 22 magyar állami erdőgazdaság több mint 15 milliárd forintot fordított közjóléti és turisztikai fejlesztésekre: 52 kilátót, 66 szálláshelyet, 29 erdei iskolát, több mint 160 erdei kiránduló- és pihenőhelyet alakítottak ki, vagy újítottak fel. Emellett több magánerdészet is erdei iskolákat, kirándulóközpontokat, tanösvényeket létesített, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének nagyrendezvénye pedig kiemelten foglalkozott a környezeti nevelés témájával.
A XX. Erdők Hete rendezvénysorozaton a vezetett túrák, terepi foglalkozások, játékos vetélkedők mellett erdei koncertek, sportversenyek, erdei nyílt napok színesítik a programkínálatot. Mindezt a hazai erdőket legjobban ismerő szakemberek, a magyar erdészek osztják meg az érdeklődőkkel. A foglalkozások a legtöbb helyszínen az erdészeti erdei iskolák oktatási programjára épülnek, ahol kicsik és nagyok, az egész család játékosan ismerkedhet közös kincsünk, a magyar erdők világával. A korábbi évek hagyománya és sikeres szervezése alapján az Országos Erdészeti Egyesület, mely az idén ünnepli alapításának 150. évfordulóját, a földművelésügyi miniszter felkérésére szervezőként működik közre az eseménysorozat koordinálásában.
– Somogyban a SEFAG Zrt. munkatársai kilenc különböző helyszínen várják az érdeklődőket – tette hozzá. – A rendezvényen várhatóan mintegy félezer gyermek vesz részt óvodástól az iskolás korig. Évről-évre leglátogatottabb a Zselici Csillagpark és a Zselici Erdészet programja, ahol a Zselic élővilágán túl az emberi tevékenység hatását is bemutatják. Kaposvártól távolabb eső programhelyszínek közül az idén a Barcsi Erdészet állította össze a legszínesebb kínálatot. A barcsi programok után érdeklődők öt különböző helyszínen az élővilág titkait feltáró sétától a Dráva Múzeum Minden, ami víz című kiállításának megtekintésén keresztül játékos sport és kézműves foglalkozásokig választhatnak érdeklődési körüknek megfelelően. A barcsi programok lebonyolításában a Dráva Völgye Középiskola, a Duna Dráva Nemzeti Park Igazgatósága és a Dráva Múzeum munkatársai összefogásával jön létre.
26




A csíkos szöcskeegér nyílt területeken, Európa keleti és Ázsia nyugati felének erdős sztyeppjein él. Magyarországon helyenként előforduló, igen ritka, fokozottan védett faj. A Kárpát-medencétől a Bajkál-tóig elterjedt. Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetének az állatvilágában is benne van.

A földikutya (Nannospalax leucodon) alig 20 cm hosszúságú kis rőtbundás állat, hatalmas kiálló metszőfogakkal. Hasonlóan a többi föld alatt élő állathoz vak, a szeme helyén, a szemgödör fölött folyamatos szőrrel fedett bőr borítja. Tájékozódni a föld alatti üregekben szaglása és hőmérsékletet érzékelő sörtéi segítségével tud. Fülkagylója nincs. Az állatka súlya alig néhány gramm. Tápláléka növényi eredetű. Gyökerekkel, gumókkal táplálkozik.
A Kárpát-medencében öt egymástól genetikailag nagymértékben különböző, a Kárpátok ívén kívül sehol másutt elő nem forduló, önálló földikutyafaj honos. Minthogy ezek a fajok a Kárpát-medencében alakultak ki és az egész világon kizárólag itt fordulnak elő, régiónkban a gerincesek között az egyik legjelentősebb természeti értéket képviselik. Közülük Magyarország területén napjainkban három faj, az erdélyi földikutya(Nannospalax (leucodon) transsylvanicus), a magyar földikutya (Nannospalax (leucodon) hungaricus) és a délvidéki földikutya (Nannospalax (leucodon) montanosyrmiensis) előfordulásáról van tudomásunk.

Hiúz (Lynx lynx)

Magyarországon a Börzsönyben, a Zemplénben és az Aggteleki-karszton tudnak hiúzokról, de a Mátrában és a Bükkben is felbukkantak. A szakértők szerint gyakorlatilag bárhol előfordulhatnak az Északi-középhegység északi részein, ahol zárt erdők vannak. Valószínűleg már az 1970-es évektől volt hiúz a Börzsönyben, de csak 1987 januárjában észlelték először hitelt érdemlően. Ő 1988-tól gyűjt adatokat a börzsönyi hiúzok életéről. 1995-ig minden évben találkoztak nyomokkal, majd tíz évig hiába keresték, semmit sem találtak. 2005-től azonban ismét él hiúz a Börzsönyben, és nemcsak télen, a hóban, de nyáron, a sárban is találkoznak a nyomaival. A lábnyomok mellett hiúz által elejtett zsákmányállatokat, főleg őzeket találnak.



Az év hala 2016-ban a COMPÓ

A compó hosszúsága átlagosan 20-30 centiméter, legfeljebb 60 centiméter (7,5 kilogramm tömeggel). A compó teste zömök, erőteljes felépítésű, magas faroknyéllel. Szája kicsi, csúcsba nyíló, mindkét szájzugon egy-egy rövid bajuszszál lóg. Szemei kicsinyek. Garatfogai egysorosak: 4,(5)-5. Pikkelyei aranysárgák és nagyon aprók (az oldalvonal mentén 95-100 található), a vastag, nyálkás bőrbe mélyen beágyazódtak. A hátúszót 12-13, a farok alatti úszót 9-11 sugár támasztja, valamennyi úszó lekerekített. A hím hasúszói megnyúltak, rajtuk a 2. sugár megvastagodott. A farokúszó gyengén öblösen bemélyedő szélű. Háta többnyire sötétzöld vagy sötétbarna, oldala világosabb, sárgarézfényű, hasoldala pedig sárgásfehér.

A compó lassú folyású folyó és állóvizeink lakója. Elsősorban iszapos, növénnyel sűrűn benőtt vízterületeken keressük. Oxigénigénye csekély, ezért vígan megél a gyorsan felmelegedő kisebb tavakban is. Néha teljesen beássa magát a víznövényzet sűrűjébe, ott találja meg táplálékának nagy részét, vizirovarokat, friss növényi hajtásokat, mégis legnagyobb kedvence a vörös szúnyoglárva, amit az iszapból csipeget. Mocsarakban, lápokban is megtalálható, régebben a magyar halászok kenyérhala volt. Színe rendkívül jól alkalmazkodik környezetéhez.




Ezt történt

A gyermekprogram keretében olasz gyermekdalokat tanulhattak a gyerekek Strauszné Könözsi Veronika vezetésével. Ezt követően két előadást hallgathattak meg az érdeklődők az aktív madárvédelem különböző lehetőségeiről. 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettől Papp Ferenc beszélt Patakról és a madárjelölésről. Miért jelölik a madarakat, hogyan követik nyomon az utazásukat, mi lehet az oka, ha nem hallunk róluk. Mit tehetünk a madarakért?

A Hortobágyi Állatkórházból pedig Dr. Déri János állatorvos beszélt a madárgyógyításról, az őszi teendőkről, hogy mivel is segíthetjük mi tollas barátaink áttelelését és mit tehetünk, hova fordulhatunk, ha sérült állatot találunk.

Mindkét előadó válaszolt a felvetődött kérdésekre és számos ismertetőt is hagytak, melyekből további ismereteket is szerezhetünk a témában.




A százhalombattai Szent István Kórus 2012-ben ezüst fenyőt ültetett. Ezzel az eseménnyel szerette volna kifejezni a zene melletti elkötelezettségén túl a természeti környezet megóvása iránti felelősségét.
2013-ban a kórus újabb kezdeményezést indít útjára. A honlapján szeretné bemutatni a magyarok kedvenc madarát, a fehér gólyát és a PATAK nevű fehér gólya életét, vándorlási útvonalát, telelőhelyét, hazaérkezését. PATAK útjáról mindenki pontos képet kaphat, ha az interneten követi az útját (pontos cím a szövegben). A kórus szeretné örökbe fogadni Patakot, ezért a karnagy felvette a kapcsolatot a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME), Papp Ferenc projektvezetővel.
  • A honlapon játékos feladatokat is találhatnak az érdeklődők. A győzteseket minden alkalommal szerény ajándékkal jutalmazzuk. A jutalomátadás helyszínéről, időpontjáról a honlapon tájékozódhatnak.
  • A tavasz beköszöntével baráti találkozót szervezünk, ahol megismerkedhetünk egymással, híreket cserélhetünk PATAKRÓL és megbeszéljük az érkezésének körülményeit.
  • Ha Patak tavasszal visszaérkezik Magyarországra, csoportos kirándulást szervezünk a letelepedési helyére, hogy természetes környezetében is megcsodálhassuk.
  Ennek részleteiről a honlapon tájékozódhatnak.
Kedves Barátaink! Óvjuk és vigyázzuk környezetünket, hiszen annyi szépet tartogat számunkra! Buzdítunk mindenkit, hogy figyelje a körülötte lévő élővilágot és bármilyen furcsaságot tapasztal, jelezze nekünk! Kalandra fel!

PATAK nevű fehér gólya

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kezdeményezését az Európai Unió LIFE Nature természetvédelmi alapja valamint az Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program (HUSK) támogatta és már több hazai és nemzetközi madárvédelmi szervezet is csatlakozott hozzá. Az állatok követésének módszertanában a jelenlegi csúcstechnológiát képviselő rendszer alkalmazása egyedülálló a régióban.
A jeladók olyan különleges, napelemmel működtetett kisméretű globális helymeghatározó rendszerrel (GPS) vannak felszerelve, melyek nem gátolják az állatokat a szabad mozgásban, miközben folyamatosan rögzítik és továbbítják az adatokat. Felbecsülhetetlen jelentőségű információkat szolgáltatnak a madarak viselkedéséről, vonulási útvonalaikról és gyakran a rájuk leselkedő veszélyekről.

„Magyarország – Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007-2013” támogatásával zajló „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” című projekt keretében 11 fehér gólyára műholdas jeladó került. A jeladós gólyák nagy része (egy kivételével) már távoli tájakon jár.

A nagyrészt 2012-ben kikelt fiatal madár mindegyike nevet is kapott.

 

Útjukat folyamatosan a nyomon lehet követni a www.satellitetracking.eu honlap interaktív térképén,

valamint a projekt gyakran frissülő blogjában (www.kuvik.eu/blog).

 

A Patak nevű fehér gólya a nógrádi Patak község térségében látta meg a napvilágot. Most 2.

naptári éves. A pataki gólyafészek alatt kisebb talpsérüléssel 2012. 07. 22-én befogott már repülős fióka volt. (Kisebb lábsérülése miatt szorult az MME, a Bükki Nemzeti Park és a Fővárosi Állat- és Növénykert szakembereinek segítségére.) 2012. 08. 06-ig a BNPI salgótarjáni telephelyén lábadozott, majd

2012. 08. 07-én Ludányhalásziban az Ipoly folyó mellett szabadon lett engedve a H748 mátranováki fiatallal.

A gyűrű kódja: H701

Egyéd adatok:www.satellitetracking.eu/inds/view/54

Patakra egy rádiótelemetriás jeladó készüléket szereltek fel szabadon engedése előtt. A jeladó maga alkalmas arra, hogy nyomon lehessen követni a megjelölt madár vándorlási útvonalát, ugyanakkor elég kicsi ahhoz, hogy az állatot ne akadályozza a szabad mozgásban. A készülék az energiát egy napelem segítségével nyeri, így súlyos telepekre sincs hozzá szükség.

 

Patak útja:

 

Útjának figyelemmel kísérése: www.satellitetracking.eu/inds/view/54

 

A jeladó adatai alapján tudjuk, hogy az augusztus 6-án elengedett Patak az első pár napot az elengedés helyének környékén, illetve a szomszédos Endrefalván töltötte, majd az égi országúton nyílegyenesen dél-délkelet felé vette az irányt a Bátonyterenye-Domoszló-Kál-Tiszaszentimre-Kunmadaras-Komádi-Biharugra vonal mentén, hogy aztán Nagyszalontától északra átlépje az országhatárt.

A határon túl egy egyenes mentén repült tovább az Arad és Bihar megye közti megyehatár mentén, majd Hunyadba átérve Szászváros mellett, Vajdej faluban állt meg, és itt töltötte az út első éjszakáját. Az Endrefalvától Vajdejig tartó mintegy ötszáz kilométeres utat Patak egyetlen nap alatt tette meg.

Másnap, augusztus 10-én kelet felé indult tovább, és a Déli-Kárpátok északi lejtői mentén, Fogarasföld és a Barcaság érintésével, Brassó után délnek fordulva elhagyta a Kárpát-medencét. A hegyek fölött átkelve a túloldalon Bughea de Jos határában pihent meg, és ott is éjszakázott. Harmadnap, 11-én dél felé indult tovább, de az előző két nap több száz kilométeres repülései után ezen a napon viszonylag rövid, 60-70 kilométeres szakaszt teljesített. Ploieștitől délre még hozzákezdett, hogy kelet felől kerülje meg Bukarestet, de végül a román fővárostól 30 kilométernyire északkeletre pihent meg aznap ékszaka. 12-én tovább repült délnek, és még ezen a napon elérte Bulgáriát. A következő napon ismét sokat haladt. Burgasz mellett elérte a Fekete-tengert, majd a Törökország európai felére érve egy Isztambultól már csak húsz kilométerre eső településig jutott. 14-én átrepült a Boszporusz felett, és Anatólia belsejéig szállt. 15-én tovább haladt délkelet felé, átrepült a Konyai-síkság felett, majd Mertin és Tarsus között, tíz kilométerre a tengertől töltötte az éjszakát. 16-án átrepült az Iskenderumi-öböl felett, és estére egészen a szíriai Homszig jutott. 17-én Dará kormányzóságig, 18-án Izraelt átrepülve Egyiptomig, a Sínai-félsziget közepéig, 19-én pedig – a Szuezi-öböl partján egy kicsit megpihenve egészen az egyiptomi Arab-sivatagig sikerült továbbhaladnia. Szent István napját Luxornál elérte a Nílust, majd azt követve Asszuántól délre, a Nasszer-tó mellett, Abu Szimbeltől hetven kilométerre pihent meg.

A következő napokban a Szudán és Dél-Dárfúr fölött repült át, majd augusztus 25-én elérte Csádot, amelyet Patak útjának egyik célállomásaként is tekinthetünk. Legalábbis erre utal az a tény, hogy ettől kezdve két hónapon keresztül végig Csád keleti felében, nagyrészt a Vadai-fennsík vidékén tartózkodott. Ezután viszont alighanem ráunhatott a hazánknál tizenkétszer nagyobb afrikai országra, mert október 23-án Csádot maga mögött hagyva, Szudán déli része felett egy hét alatt átrepülve Dél-Szudán északi határvidékén kezdett el kóborolni. Majd november derekában Etiópiába repült az Etióp-magasföld 2200-2300 m fennsíkján fekvő, nagyából 50 km átmérőjű Debre Markos környéki területen tartózkodott. 170 km megtételével az Etióp főváros térségébe repült át, a fővárostól 35 km nyugatra állt meg.

A hatalmas út megtétele után az első nagy megpróbáltatáson már túl van, amely során akár elpusztulhatott volna. Könnyen előfordulhat az is, hogy idén vissza sem tér a Kárpát-medencébe, hanem más tájakon kóborol.

 

Néhány megjegyzés a fehér gólyákkal kapcsolatban:

A gólyák 3. naptári évükben lesznek ivarérettek és a 3., de inkább a 4. naptári évben kezdenek költésbe. Általában a kikelési helyük tágabb környezetébe (50-60km) fészkelési helyet, de előfordulhat, hogy másik országban, akár másik régióban telepednek le (pl.: az aszódi gólyafészek tojója a Horvátországból a Száva mellől származik). Ezért azt, hogy hol fognak családot

alapítani leghamarabb bő egy év múlva, de inkább 2 év elteltével tudhatjuk meg. Sajnos addig is számtalan veszély leselkedett rájuk, természetes és mesterséges egyaránt.




Valami különös szomorúság borzong át a lelkemen. Nemcsak a lelkemen: minden fán, minden fűszálon, az egész tájon, még a felhőkön is. Ez a szomorúság az ősznek megérkezése. Kertemben már az őszirózsák fehér és lila virágai melengetik az arcukat a nap sugaraiban. A gesztenyefám napról napra halványabb. A gyümölcsfáim is olyanok, mint az öregemberek: egyik, mint a sárga öregember; a másik, mint a piros öregember.

 

A két gólyánk is elment. Szent István király napján láttam őket utoljára a mezőn. Nem halásztak, csak álltak-álldogáltak elgondolkozva a fűben; ott álltak mind a ketten. A fecskék vidáman csapongtak fölöttük a levegőben. Azok még nem gondoltak akkor az elutazásra.

Furcsa két madárfaj a gólya meg a fecske, hogy tavasszal mindig idejön a másik világrészből; ősszel meg mindig visszatér a másik világrészbe. De ott nem házasodnak, nem raknak fészket, és nem költenek, csak itt minálunk. Melyik hát az igazi hazájuk?…

Még furcsább, hogy az a két gólya meg az a pár száz fecske az egész országból csak a mi falunkat szereti. A messze Afrikából ide térnek mindig vissza, ide ám, a mi szegény nádas házaink közé, a mi szegény mezőnkre. Mi van a falunkon olyan szeretni való, hogy érdemes érte átrepülni egész nagy tengert meg egy egész nagy országot?

Ahogy ott láttam a mozdulatlanul merengő két gólyát a vörösre aszott mezőn, a húszéves Balla gyerek jutott az eszembe. Azt is így láttam ma állani a kertbe. Az ásónyélre támaszkodva állt, és szomorúan nézett maga elé. Mert ő is elköltözik innen.

Szentmihálykor elviszik. Maga se tudja, hova. Kell a Balla gyerek a császárnak.

No, a mi két gólyánk nem kell a császárnak. De lám, hogy így egybevetem őket, arra gondolok, hogy a válás érzése nem azonos fájdalom-e bennük?

Ahogy a két gólya ott áll egymás mellett, bizonyára így beszélgetnek:

– Öregem – mondja az asszony –, a vízililiomnak fogytán a virága.

Az ura bólint erre a fejével csöndesen.

Ismét az asszony szól:

– Mikor indulunk?

– Mikor az utolsó liliom is eltűnik.

– A gyerekek eléggé erősek?

– Megbírják.

Mind a kettő újra bús elmerengésbe mélyed. Milyen szomorú tud lenni a madár! Egész testével szomorú.

A minap aztán sok gólyát láttam a magasban. Odafenn kanyarogtak a falu fölött, aztán egyszer csak: egyenes az út Délnek!

A fecskék csak tegnap mentek el. Úgy beszélték meg, hogy a templom tetejéről indulnak, mert ott gyűltek össze.

Töméntelen, nagy fekete madárraj volt az ott együtt. A falu csendjében nem hallatszott egyéb, csak az ő csivikelésük-csiripolásuk. Tanácskoztak, disputáltak. Vajon min forgott a beszéd? Vezért választottak-e, vagy az út irányát hányták-vetették meg? Rossz hírt kaptak-e Afrikából? Vagy valamelyik más falubeli fecskenépről szavaztak, hogy megvárják-e őket, vagy nélkülük menjenek? – Ki tudná megmondani, ha nem madár?

Fölkerekedtek, egypárszor körülkanyarodtak fenn, mint a búcsúsok. Bizonnyal a falura néztek alá a magasból, meg a vidékre, aztán elszálltak a messzeségbe.

De hát miért megy el a gólya, miért megy el a fecske, ha a mi falunkat érzi otthonának?

Ó, bizony könnyű azt kitalálni…Elközelgett az ősz. Az október hideg leheletétől dermedten hullanak el a bogarak milliói. A december szele kemény kérget fagyaszt a vizekre, s a téli ég felhői hóval borítják be a mezőket.

Miből éljen akkor a szegény gólya meg a szegény fecske? Éhen halna meg itt az istenadta valamennyi.

Ma már nincs se fecske, se gólya. Talán éppen most repülnek fenn a szédítő magasságban a tenger fölött és a tenger felhői fölött. Talán éppen most kiáltja az egyik gólyafiú:

– Anyácskám, elfáradtam!

– Terjeszd ki a szárnyadat – feleli bizonnyal az anyja.

S megszűnik a szárnyak levegőverése. Az egész gólyacsoport kiterjesztett szárnnyal leng a levegőben.




Az elmúlt ötven-hatvan évben harmadára csökkent a hazai fehérgólya-állomány, nyugaton és északon pedig sok országban a teljes populáció eltűnt. Magyar és szlovák szakemberek a vonulási útvonalak feltérképezésével kutatják az okokat.

 

A „Magyarország – Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007-2013” támogatásával zajló „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” című projekt keretében 11 fehér gólyára műholdas jeladó került.

 

Útjukat folyamatosan a nyomon lehet követni a www.satellitetracking.eu honlap interaktív térképén, valamint a projekt gyakran frissülő blogjában www.kuvik.eu/blog.

A jeladós gólyák nagy része (egy kivételével), már távoli tájakon tartózkodik.

 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szlovákiai madarászokkal egy tucat gólyát szerelt fel jeladókkal. Egyikük már átlépte az Egyenlítőt. Papp Ferenc, az MME munkatársa és a kutatási program vezetője elmondta, a jeladók lehetővé teszik, hogy az egész útvonalat pontosan követhessék. Az említett gólyát Olivérnek hívják, Eperjesről származik, és Kassa mellett, a Perényi-halastavaknál engedték el, ekkor kapott jeladót. Január elején lépte át az Egyenlítőt Kenyában, de már Tanzániában tartózkodik.

Addisz-Abeba mellett egy másik gólya, Patak tartózkodik, amely nevét Patak községről kapta. Magyarországon jelölték meg, és az Ipoly völgyében engedték el. A Nílus völgyétől nyugatra tért el, és egészen Csádig vonult, ott kezdte meg telelését. Olivér pedig az észak-déli irányt követte, Szudánban Eritrea és Etiópia érintésével jutott el Kenyába, majd Tanzániába.

 

A szakember elmondta, a fiatal állatok első évi túlélése viszonylag alacsony, 50-70 százalékos elhullást figyeltek meg. Ez alapvetően természetes jelenség, mivel ezek a fiatalok tapasztalatlanok és rengeteg a veszélyeztető tényező. A program során 12 jeladót helyeztek el madarakon, és már csak háromtól kapnak jeleket. Két madarat eltűntnek nyilvánítottak, a többi madár különböző okok miatt elpusztult.

Papp Ferenc a kutatásokkal kapcsolatban kiemelte, a kuvik.eu honlap direkt linkeket tartalmaz, melyek révén követhetők a jeladós madarak, nemcsak a gólyák. A cél, hogy az érdeklődők figyelemmel követhessék a gólyák vonulását, és ily módon a tavaszi visszavárást is naprakészen tudják figyelni.

A másik cél, hogy kiderítsék, milyen veszélyeztető tényezők leselkednek a gólyákra a vonulás során, illetve információkat szerezzenek arról, hogy a valamilyen okból emberi kézre került madarak sikeresen visszaengedhetőek-e a természetbe, van-e értelme a nevelésnek, és melyik a legjobb módszer, amelynek révén a madarak a legnagyobb eséllyel kerülhetnek vissza természetes közegükbe.

A gólyák sorsáról és jelenleg helyzetéről bővebben:

Afrika

A Magyarországon és Szlovákiában megjelölt madarak közül 3 érte el Afrikát.

 

Az első Patak, már augusztus végén csádi telelőhelyére érkezett, itt a Száhel-övezetben a sivatag peremén töltötte a szeptembert. Előbb nyugatnak, majd keletnek tartva egy nagy kört tett meg. Október közepén a térséget elhagyva délnek fordult és kisebb megállókkal Abéché városának körzetébe repült. Innen délkeletnek fordult és visszatért Szudánba, majd egy 1000 kilométeres út végén, november elejére a vitatott hovatartozású Abey tartományba, a 10. szélességi kör alá ért. Majd egy újabb ezer kilométeres nyugati irányú vonulás végén, Szudán és Dél-Szudán határvidékét követve jutott el az Etióp-magasföldre. November 20-tól a felföld 2200-2300 m magasan fekvő mezőgazdasági területein táplálkozott, december elején pedig megérkezett Debre Markos városának környékére.

 

Olivér, a Kassa mellett jelölt madár szintén már augusztusban elérte Afrikát, csak ő Patakkal ellentétben a Nílus-völgyéből nem nyugatnak, hanem délnek fordult , így Szudánban kezdte meg a telelést New Halfa környékén. A város környékének mezőgazdasági területein tartózkodott egészen szeptember közepéig. A térséget és Szudánt 23-án hagyta el, amikor Eritreán keresztül Etiópiába repült. Itt egy kisebb megálló után szeptember végére érte el a Yangundi Rassa Nemzeti Park területét. Innen október 6-án, útjának legkeletibb kitérőjeként, pár órára Szomáliába is ellátogatott. Október 7-én aztán Etiópiában elhallgatott a jeladója és csak december 10-én adott újra, ekkor már a kenyai határ közeléből.

 

Tisza a harmadik madár, amely elérte az afrikai kontinenst. Az előző két madárnál később indult és augusztus végén érte el Isztambult, de a Boszporuszon egy ideig még nem kelt át. Itt az öreg földrész egyik legnagyobb, Isztambult kiszolgáló szeméttelepén táplálkozott, és csak szeptember 15-én indult tovább. Csapatával a már Ázsiában található Izmit hulladéklerakójára repült. Szeptember 22-én aztán újra útra kelt és már normális ütemben vonult Afrikáig, ahová a szeptember 28-ai Vörös-tenger feletti átkelés után érkezett meg. Október elsején érte el az Asszuáni-gátat, ahol a Nasszer-tó egyik öblében töltött 3 napot, majd 6-án érte el a Nasszer-tó déli végét a már szudáni Wadi Halfa városát. Utolsó adata másnap innen, a város melletti kopár sziklákról jött.


2017. december 15. péntek
Kezdőlap

Orlando di Lasso: Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
Arany - A toronyban
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz
A fényes nap immár elnyugodott
Magyar hazánk, te jó anya