Ne csak ünnepeljünk, cselekedjünk is!

forrás: wwf

http://wwf.hu/egyeb-termeszetvedelem_/1/ne-csak-unnepeljunk-cselekedjunk-is

FotÓ: Jurgen Freund WWFJúnius 5-én tartjuk a Környezetvédelmi Világnapot. A Föld védelmében tett lépéseinket immár 46. alkalommal ünnepeljük, miközben bolygónkat csaknem elborítja a hulladék: naponta 3,5 millió tonna szemetet termelünk, melynek jelentős része bizony műanyag. Évi 12 millió tonna műanyag hulladék kerül a tengereinkbe, amely súlyosan veszélyezteti az élővilágot, és a táplálékláncba bekerülve végül az ember tányérjára is visszakerül. A WWF Magyarország arra figyelmeztet: ne várjuk meg, míg jogilag szabályozzák a műanyagok használatát, mindannyian tegyünk már most egy tisztább bolygóért!

Tavalyi adatok szerint az emberek átlagosan úgy élnek, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre. Hatalmas ökológiai lábnyomunknak számtalan következménye van, ezért a negatív emberi hatás csökkentése elengedhetetlen bolygónk védelmében. Első lépésként kezdjük a legegyszerűbb és legkézzelfoghatóbb dolgokkal, hiszen már azokkal is óriási eredményeket érhetünk el. A Környezetvédelmi Világnap alkalmából a WWF Magyarország elsősorban a műanyag használatának mérséklésére szólít fel mindenkit.

A hetekben nyilvánosságra hozott európai uniós javaslat kivonná a forgalomból a tíz leggyakoribb egyszer használatos műanyag tárgyat, egyes műanyagok mennyiségét pedig korlátozná. A javaslat a gyártók nagyobb felelősségére is felhívja a figyelmet, és sok esetben az ő kezükbe helyezné a hulladékkezelés, de még a figyelemfelhívó kampányok szervezésének kérdését is.  Ez a lépés komoly mérföldkő lehet, bár a gyengítésére irányuló lobbi már gőzerővel folyik, a javaslat elemei máris sok módosításon estek át.

A WWF a javaslat erősítését és további kiegészítését szorgalmazza, sőt, a nemzetközi természetvédelmi szervezet örömmel látna egy, a Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezményhez hasonló Fotó: Greg Armfieldkeretrendszert, amely a műanyag problémakörét is globális szinten kezeli.

Az európai uniós javaslat fényében az országok nemzeti szabályozása is reflektorfénybe kerül. Hiszen ahhoz, hogy megfelelő hatást érjünk el, a központi keretszabályozást az egyes tagállamok jogrendjébe kell ültetni. Néhány ország hazai szabályozását tekintve már elindult a megfelelő úton, és komolyabb intézkedéseket vezetett be a műanyaghasználat csökkentése érdekében. Ilyen például az egyszer használatos műanyag zacskó betiltása: ezt már Franciaország, Olaszország és Kenya is vállalta, sőt, jelenleg ez utóbbi ország rendelkezik a legszigorúbb jogszabállyal: használatát még börtönbüntetéssel is sújthatják.

Sok múlik az egyénen is

Persze nem szükséges a szabályozást megvárnunk, sőt! Mi magunk is sokat tehetünk akár már mától, ha tudatosabban szeretnénk élni és fogyasztani. Erre nagy szükség van, hiszen egy dolog biztosan nincs már: idő.

Évente 12 millió tonna műanyag hulladék kerül az óceánokba, amelyek nagyon lassan, akár több száz év alatt bomlanak le. Ezek pedig sok esetben az ott élő állatok halálát okozzák: a tengeri teknősök például medúzának nézik a vízben lebegő műanyag zacskót, megeszik, majd megfulladnak tőle. De a nagyobb tengeri állatok gyomrát is kitölti a műanyag, melynek Fotó: Brent Stirton Getty Images WWF UKkövetkeztében éhen is halhatnak. Emellett a műanyag bomlása közben kioldódó anyagok is komolyan veszélyeztetik a tengerek ökoszisztémáját. Ne feledjük: tengereink az általunk belélegzett oxigén felét biztosítják, és a kibocsátott szén-dioxid egynegyedét elnyelik, így nem csak az ott élő fajok, de az emberek számára is rendkívül fontos szerepet töltenek be. Ez persze csak egészséges tengeri ökoszisztémák mellett lehetséges. A kioldódott anyagok, illetve az elaprózódott műanyagdarabkák pedig a tengeri élőlények táplálékláncaiba bekerülve végül az emberi szervezetbe is visszajuthatnak.

Amennyiben a helyzet nem változik, akkor becslések szerint súlyukat tekintve 2050-re több lesz a műanyag az óceánokban, mint a hal.

Mit tehetünk?

Mi, emberek rengeteg tehetünk azért, hogy ez a helyzet megváltozzon. Fogyasztási szokásainkat át kell alakítanunk: leginkább műanyagból – csomagolásból, palackból, szatyorból – kell jóval kevesebbet használnunk. A legtöbb hulladékot az európai és észak-amerikai országok termelik: évente 8 milliárd műanyag zacskó köt ki a szemétben csak az Európai Unió tagállamaiban. Az emberiség műanyagéhsége pedig becslések szerint további 20 százalékkal fog növekedni 2021-ig.

Vegyünk példát másokról! A dánok és a finnek évente átlagosan 4 zacskót használnak, míg Lengyelországban, Portugáliában és Szlovákiában több mint 450-et. A fenntartható életet elkezdhetjük mi magunk, apró lépésekkel. Ez a minimum, amit megtehetünk, és amit meg is kell tennünk. Hiszen csak ez az egy bolygónk van.




A Magyar Természet Napja 2018

forrás:wwf

http://wwf.hu/egyeb-termeszetvedelem_/1/a-magyar-termeszet-napja-2018

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint a WWF Magyarország a Magyar Természet Napja alkalmából Közösen a természet védeleméért címmel kiállítást és beszélgetést szervezett. Az érdeklődők május 25-én a gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál keretében találkozhatnak a civil szervezetekkel.

2015 óta minden évben május 22-én ünnepeljük a Magyar Természet Napját, melynek célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a hazai természeti értékeink, valamint erőforrásaink megóvásának fontosságára.

Bándi Gyula, a Jövő Nemzedékek Szószólója a kiállítás megnyitójában kiemelte, hogy a biológiai sokféleség és a minket körülvevő ökoszisztémák állapota és csökkenése közvetlenül kihat az emberi életre. Ehhez kapcsolódóan nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a földi élet megóvása utódaink részére mindannyiunk erkölcsi kötelessége.

„A biológiai sokféleség csökkenését csak úgy lehet megállítani, ha csökkentjük a természeti erőforrások használatát és több teret hagyunk a természetes folyamatoknak. Ehhez át kell alakítanunk a termelési-fogyasztási rendszerünket és a különböző ágazatokba integrálni kell a természetvédelem szempontjait – mondta el a kiállítás megnyitóján Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.

A mai rendezvényen az előadók azt hangsúlyozták: rendkívül fontos és közös ügyünk a helyi természetvédelem. Az Őrzők – közösen a természet védelméért kiállítás és a beszélgetés is jól mutatta, hogy bár Európa-szerte számtalan különböző problémával állunk szemben a természetvédelem területén, mégis saját, egyéni szintünkön mindannyian tehetünk a természet megóvásáért.

„Nem véletlen, hogy a Magyar Természet Napja egybeesik a Biológiai Sokféleség Világnapjával. Ez a nap lehetőséget ad a hazai természeti értékek sokszínűségének megismerésére. Fontos, hogy tisztában legyünk ezekkel az értékekkel és óvjuk is azokat, hiszen csak egyetlen bolygónk van” – mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

„Ahhoz, hogy érdemi eredményeket érjünk el a biológiai sokféleség megőrzésében nagyon kevés, ha csak a természetvédelemmel hivatásosan foglalkozók küzdenek. Mindenkinek tennie kell a saját környezetében, változtatnia a saját életmódján és ezzel hozzájárulni a változáshoz a világban. A folyamat segítésében kiemelkedő jelentősége van az önkéntes alapon szerveződő kisebb-nagyobb helyi csoportoknak, mert tennivaló mindenhol akad akár a nagyvárosok szívében is” – mondta Lendvai Csaba, az MME Budapesti Helyi Csoportjának titkára.

A Magyar Természetvédők Szövetsége – Őrzők – Közösen a természet védelméért, valamint a hozzá kapcsolódó Élet a vízparton kiállítás 2018. június 22-ig látható az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában.

A Magyar Természet Napját kezdeményező három civil szervezet szemléletformáló sátrakkal részt vesz 2018. május 25-én, pénteken a gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztiválon is, ahol érdekes kiállításokkal, természetvédelmi játszóházzal várják az érdeklődőket.




Vándorló halak

forrás:WWF

Április 21-e a Halvándorlás Világnapja – ezen a napon ünnepeljük azokat a halfajokat, amelyek hatalmas utat tesznek meg a folyókban azért, hogy szaporodjanak, ezzel is életben tartva fajukat. Sokan azonban nem érik el végső céljukat: több tízezer duzzasztógát rombolja ugyanis Európa folyóinak természetes állapotát, és blokkolja a halak vonulási útvonalát. Sőt, a helyzet ennél is súlyosabb: jelenleg is több ezer duzzasztót terveznek építeni kontinensünk folyóin.

„A halak és egyéb édesvízi fajok egyedszámának jelentős csökkenése nagymértékben annak tudható be, hogy folyóinkat duzzasztógátakkal daraboljuk fel – mondta Sergiy Moroz, az Európai Környezetvédelmi Iroda szakértője. – A régi vagy elavult gátak eltávolítása hozzájárulna ahhoz, hogy visszaállítsuk vizeink szabad folyását, ami olyan vándorló halak számára nyújtaná a fennmaradás esélyét, mint a lazac, az angolna vagy a tokfélék. Ez egyúttal hatékony módja annak, hogy a tagállamok megfeleljenek az európai uniós Víz Keretirányelvben foglalt kötelezettségvállalásuknak” – tette hozzá.

Annak ellenére, hogy rendkívül romboló hatással vannak a folyókra, még most is több ezer gát és vízerőmű megépítése van napirenden. Kelet-Európa és a Balkán térség, ahol a kontinens néhány legtisztább és utolsó szabadfolyású vizei találhatók, különösen sérülékeny terület ebből a szempontból. A folyókat az elmúlt évszázadokban Európa-szerte szabályozták, ami állapotuk és környezetük romlásához vezetett – ez ma jelentősen érezteti hatását. A szabályozást sok helyen duzzasztógátak és vízerőművek építése kísérte. Csak Ausztriában jelenleg is mintegy 200 vízerőmű építését tervezik.

 „A duzzasztógátak ideje lejárt Európában: mostantól arra kell fókuszálnunk, hogy visszahozzuk az életet folyóinkba – nyilatkozta Andreas Baumüller, a WWF Európai Irodájának szakértője. – Rendkívül fontos, hogy az uniós tagállamok kormányai teljes mértékben kötelezettséget vállaljanak arra, hogy teljesítik a Víz Keretirányelvben foglalt jogi kötelezettségeiket. Itt az ideje, hogy komolyan vegyék a gátak eltávolításának kérdését, és nemet mondjanak a folyamatban lévő romboló projektek kivitelezésére.”

Európa lassan elkezd lépést tartani ezzel a problémával: körülbelül 4500 különböző méretű „akadályt” már eltávolítottak Európában, tavaly pedig Franciaország kormánya bejelentette a kontinens legnagyobb gáteltávolítását. Emellett a spanyolországi Yecla de Yeltes nevű duzzasztógát elbontását is megkezdték, és hasonló munkák kezdődnek hamarosan Finnországban és Hollandiában is.

 



Szavazás döntött az idei Föld napja kiemelt témájáról. Ez lesz világméretekben a 48. Föld napja, Magyarországon a 28. Hiába teszünk együtt 28 éve a környezetért, még mindig olyan sok – vagy egyre több? - a teendő, hogy a Nemzetközi Föld Napja Hálózat idén először azt kérte, segítsük eldönteni, melyik legyen a Föld napja kiemelt témája három égető feladat közül. Nyert a műanyagmentes világ!

Tájékozódj, tégy a túlfogyasztás, az éghajlatváltozás ellen! Minden héten!

És mit tehetsz még? Sokat. Zöldítsd környezetedet, ültess fát, termelj haszonnövényeket, komposztálj, éheztesd a kukát, szigetelj, közlekedj közösen, ne vásárolj csomagoltat, válts környezetbarát szerekre, félkész, kész helyett egyél friss hazait, egyél kevesebb állatit... ajándék a környezetnek, egészségednek.

A Föld napja mára a legnagyobb önszerveződő környezeti megmozdulássá vált Magyarországon.
Cselekvő ünnep, amely mindnyájunk jövőjéről szól.

Cselekedj Te is! Várjuk az új, követésre méltó Föld napi programokat.

Ötletbörze válogatás a 2018. évi Föld napi rendezvényekből, folyamatosan frissítve




Bővebb információ a világnapról, a vízről ezen a honlapon olvasható:

http://www.vizvilagnap.hu/




A Vadvilág Világnapja

 

2013-ban az ENSZ Közgyűlése döntött arról, hogy március 3-át a Vadvilág Világnapjává nyilvánítja.  2012-ben közel 22 000 elefántot mészároltak le az orvvadászok, 2013-ban pedig több mint 40 tonna illegális elefántcsontot foglaltak le a hatóságok. 2012-ben csak Dél-Afrikában 668, 2013-ban azonban már 1004 orrszarvú esett az orvvadászat áldozatául.

A CITES a világ egyik legnagyobb természetvédelmi megállapodása, amely kifejezetten azzal a céllal született meg 1973-ban, hogy ellenőrzése alá vonja a veszélyeztetett állat- és növényfajokkal folytatott kereskedelmet, illetve megtiltsa azokét, amelyek már a kipusztulás szélére kerültek. Szigorú engedélyezési és ellenőrzési rendszerrel szabályozza a hatálya alá tartozó mintegy 35000 állat- és növényfaj nemzetközi forgalmát. Néhány napja csatlakozott az Egyezményhez Irak is, mellyel így 180-ra nőtt azon államok száma, akik elkötelezettek e fajok nemzetközi kereskedelmének hatékony ellenőrzésében.

Az ENSZ Közgyűlése 2013-ban a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) elfogadásának 40. születésnapján döntött arról, hogy március 3-át a Vadvilág Világnapjává (World Wildlife Day) nyilvánítja. A Vadvilág Világnapján világszerte ünnepeljük Földünk vadon élő növény- és állatvilágának sokszínűségét, gazdasági, tudományos, etikai és esztétikai értékét. A Világnap célja, hogy felhívja a figyelmet azokra az értékekre és javakra, amivel az élővilág hozzájárul az emberiség megélhetéséhez és személyes jólétünkhöz is.

A Vadvilág Világnapja arra is emlékeztet bennünket, hogy mára az élővilág fennmaradása súlyos veszélybe került, többek között a határokon is átnyúló illegális kereskedelem miatt. Az ember több ezer állat- és növényfaj sorsát pecsételi meg azok túlzott hasznosításával és pusztításával, köztük olyan jól ismert állatokét, mint az emberszabású majmok, az elefántok, az orrszarvúak, a bálnák, a nagymacskák és a medvék, vagy éppen olyan fajokét, amelyekről szinte még alig hallott a világ, mint például az iráni császárszalamandra vagy a madagaszkári királypálma. 

Az elmúlt években a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelmének mértéke aggasztó mértékben megnőtt.  Sajnálatos módon az emberkereskedelem, a kábítószer-és fegyver-kereskedelem mellett ez lett az egyik legjövedelmezőbb bűncselekmény világszerte, amelyért sokszor ugyanazok a szervezett bűnözői csoportok felelősek. Az elefántcsont-kereskedelem becsült értéke például évi 7 és 10 milliárd dollár között mozog. E szomorú világméretű folyamatok hatására mára már nemcsak a természetvédelmi szakemberek, hanem a nemzetközi politika legjelentősebb szereplői is a megoldást sürgetve emelték fel hangjukat az élővilág megmentésért. Az ENSZ és az EU is felhívta a figyelmet erre a súlyos, globális problémára, míg az Amerikai Egyesült Államok elnöke szándéknyilatkozatot adott ki az élővilágot érintő illegális kereskedelem ellen való fokozottabb fellépésre.

Magyarország is piaca a vadon élő fajokból származó illegális termékeknek. Sokszor a gyanútlan vásárló is hozzájárulhat az állatok és növények illegális pusztításához, azáltal például hogy hüllőbőr-termékeket, elefántcsontból készült ékszereket vagy más állati, növényi dísztárgyakat vásárol. Emellett jelentős igény van egy sor ritka faj élő példányára is, melyekért sokszor a fekete piacon adnak óriási összegeket.

Magyarország közel 30 éve tagja a CITES-nek és mindig is komoly erőfeszítéseket tett a vadon élő állatok és növények kereskedelme ellen folytatott küzdelemben. A Vidékfejlesztési Minisztérium a Nemzeti Adó és Vámhivatallal és a rendőrséggel együtt küzd az egyezmény céljainak eléréséért és az illegális kereskedelem megakadályozásáért. Emellett az érintettekkel együttműködésben pedig felhívja a társadalom figyelmét e károkozásra és arra, hogy se szándékosan, se tudatlanságból ne támogassuk a fajok illegális kereskedelmét.



2018. július 22. vasárnap
Kezdőlap



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
Fatimai jelenések
A magyar lélek hangja
Húsvéti szimbólumok
Petőfi Gödöllőn
Az utolsó levél
Görgei - gazdátlan levelek
X. Pius pápa: Motu pro Prium
Arany - A toronyban
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz
A fényes nap immár elnyugodott
Magyar hazánk, te jó anya
Kodály Zoltán -Karácsonyi pásztortánc
Karácsonyi angyalok
Bárdos Lajos
Alleluia
J. S. Bach: H-moll mise BWV 232
Liszt Ferenc - Erdőzsongás
Kossuth toborzó nóta
Kossuth Lajos verbunkja
Fel-fel vitézek
Vajda János - Alleluja
Amadinda
Bartók Béla - 1. hegedűverseny