Új madárfaj tette tiszteletét hazánkban

 
 Hazánkban eddig még nem dokumentált madárfajt, lazúrcinegét figyelt meg három madarász a szegedi Fehér-tó nádasában, írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület hétfői közleménye. Barkóczi Csaba, Domján András és Gyarmati Gábor Sándorfalva térségében, november 18-án vasárnap reggel látta és fényképezte le az apró testű cinegefélét.
 

A lazúrcinegével 418-ra emelkedett a Magyarországon élő és megforduló madárfajok száma. (Európában kb. 780 madárfajt tartanak számon az ornitológusok.)

Az Ázsiában gyakori lazúrcinege megjelenésében és viselkedésében is sokban hasonlít a jól ismert kék cinegére, azonban farka hosszabb, sapkája nem kék, hanem fehér, valamint teste alsó része is szintén fehér, szemben a kék cinege jelleg

 

Lazúrcinege Magyarországhoz legközelebb Fehéroroszország és Ukrajna határvidékén fészkel nagyobb számban, ritka kóborló példányai itt-ott fel szoktak tűnni Európában. Érdekes, hogy a kék cinege és a lazúr cinege hibridjei már háromszor is előfordultak hazánkban, legutóbb 2008-ban, egész közel a mostani, a Fehér-tavi megfigyelési helyhez.




Kányádi Sándor
                  Tarlón túzok lépeget


Tarlón túzok lépeget,
mögötte a népe megy
felesége, fia, lánya,
veje, menye, unokája.
apja, anyja, bátyja, nénje,
nagyszüleje és a dédje.
ipa, napa, sógor, após,
s nem maradhat el az anyós.
Ki totyogva, ki meg futva,
ott megy egész pereputtya.

Tarlón túzok lépeget,
mögötte a népe megy.
Szemelgetnek, tallózgatnak.
estére nagy begyet raknak.
 



Fekete gólya


A fekete gólya fokozottan védett madarunk, csak kis állomány költ nálunk. Eszmei értéke 500 000 Ft.

A fekete gólya (Ciconia nigra) a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, a gólyafélék (Ciconiidae) családjába tartozik.

Elterjedt Spanyolországban, Portugáliában, Kelet-Európától Észak-Kínáig, hegyen, síkon, földön, vízen, levegőben.

Itt láthatunk fekete gólyát Magyarországon: Őrség, Hanság, Vendvidék, Szigetköz, Felső-Tisza-vidék.

Nagysága:

- testhossz 90-100 cm,

- szárnyfesztáv 145-155 cm,

- tömege 3 kg.

A vizes élőhelyek közelében elterülő erdőket kedveli. Kisebb gerincesekre, vízirovarokra, néha egerekre vadászik.

Sokszor más madarakkal, gémekkel, fehér gólyákkal alkot egy csapatot. Közép- és Dél-Afrikában telel, majd áprilisban érkezik vissza.

Még több róla.





2018 év madara – a vándorsólyom

A vándorsólyom több évtizednyi szünet után 1997-ben költött újra Magyarországon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a 20 éves évfordulóra emlékezve szenteli a világ leggyorsabb madarának 2018-at.

Vándorsólyom (Fotó: Michael Hanvey)

Vándorsólyom


A vándorsólyom a világon mindenhol az erő, az ügyesség, a rátermettség szimbóluma volt, és az ma is. Címerekben, jelvényekben szerepel. Szimbolikus jelentőségén túl, nagyon is gyakorlati haszna volt a késő középkorig, amikor a héja mellett, a legelterjedtebben használt solymászmadár volt. Magyarországon abban az időben a vándorsólyom volt „a sólyom” a többi fajt, például a kerecsent más néven említik a krónikák.

A lőfegyverek elterjedésével a solymászat, és vele a vándorsólyom jelentősége csökkent. A 20. században azonban, a solymászat újjáéledésével ismét előtérbe került. Ennek is köszönhető, hogy a növényvédő szerekhez kapcsolódó állománycsökkenésére idejében felfigyeltek a szakemberek, és az okokat feltárva sikerült megmenteni a teljes kipusztulástól. Magyarországon a faj eltűnése után több évtizedig nem lehetett solymászati, vagy más célra vándorsólymot tartani. A hosszú tiltás után, hazánkban az 1980-as évek óta lehet ismét vándorsólyommal solymászni.

bővebben: http://www.mme.hu/2018-ev-madara-vandorsolyom




Tengelic - Az év madara 2017

Egyik legszínesebb és leggyakoribb pintyfélénk. Szinte kizárólag csapatosan látni. A hideg idő beálltával gyakran találkozhatunk vele a madáretetőkön. Apró gyommagvakkal táplálkozik, de fiókái étrendjét bogarakkal és hernyókkal egészíti ki. Nagyrészt állandó, de télen észak-déli irányú kóborlása is megfigyelhető. Régebben dekoratív külseje miatt kalitkamadárnak tartották, de már régóta védett faj.

Élőhelye, költése:

Sík- és dombvidéki fészkelő. Kedveli a településeket. Kertekben, temetőkben, parkokban, fasorokban, erdőszéleken fészkel, a zárt erdőket viszont elkerüli. Fészkét a fák lombkoronájának szélére építi. Évente két-három fészekaljat nevel. A többi pintyféléhez hasonlóan fészkét vékony növényi szálakból építi, melyet szőrökkel és a nyárfa puha termésével bélel. 4-5 tojást rak, melyeket a tojó egymaga költi ki, míg a hím a táplálékszerzésben segíti.


http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-carcar




Kotló tojót váltja a párja a fészken


Rétisaspár fészkét figyelhetjük meg a  Duna-Dráva Nemzeti Parkban
http://filmdzsungel.tv/2017/03/01/kotlo-tojot-valtja-a-parja-a-feszken/


A rétisas vagy fehérfarkú rétisas (Haliaeetus albicilla) a madarak (Aves) osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.

Európában Észak-Norvégiától egészen a Balkán-félszigetig fordul elő. Európa középső, északi és keleti részén vannak az állandó populációk, míg Európa nyugati és déli részén az állományok telelnek. Északkelet-Európában és Észak-Ázsiában költési és fiókanevelési időszakban található meg, míg Ázsia többi részén egész évben előfordulhat.

Igen sokféle élőhelyen előfordul, de táplálkozása miatt elsősorban a vizes területek (tengerpartok, folyók, tavak vidéke, mocsarak) képezik élőhelyeit. Kedveli a magas fákkal benőtt vidékeket, a tengerparton pedig a magasabb sziklapárkányokat. Magyarországon százas nagyságrendben fészkel.

A fiatalok sötétbarna színűek és farkuk, a csőrük sötét színű, az idősebbeknél a csőrsárga színű, míg a farkuk fehér színű és sokkal világosabb a tolluk. Testmagassága 76-92 centiméter, szárnyainak fesztávolsága 193-244 centiméter. A hím 3100-5400 gramm, a tojó 3700-6900 gramm súlyú

Elsősorban halakat, ezenkívül madarakat, hüllőket és kisebb emlősöket esznek. Viselkedésükre fiókakorukban a káinizmus jellemző.

Szaporodása

Az elterjedési terület déli részén januártól-júniusig, az északi részén áprilistól-szeptemberig. Sziklákra vagy fákra gallyakból építi fészkét. Fészekalja 1-3 tojásból áll, a kikelési idő 38-40 nap, a kirepülési idő 70-90 nap, 30-40 napig szüleik közelében maradnak.

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon egész évben előfordul, 100-150 pár állandóan itt fészkel. Baranya megyében például az utóbbi években örvendetesen nőtt az állománya. Húsz évvel ezelőtt négy pár fészkelt a megyében, míg 2008-ban huszonhárom. Baranya legfeljebb még öt-tíz új párt képes befogadni és eltartani, mivel a rétisaspárok a kotlási időszakban legalább száz négyzetkilométernyi "saját" területet igényelnek, a déli megye viszont csak 4457 négyzetkilométer.[1] A 2012. januárban végrehajtott madárszámlálás eredménye alapján 530 rétisas telelt Magyarországon.[2]

Védettsége

A ma élő körülbelül 20 ezer rétisas óriási elterjedési területen él, Nyugat-Európától a Távol-Keletig. Egyes régiókban, különösen Európában már a kipusztulás szélére sodródtak. A hatalmas égi csúcsragadozókban sokan – oktalanul – mind az emberek, mind a háziállatok életére veszélyes fenyegetést láttak. A vadászat és az illegális befogás mellett az életterének szűkülése, valamint a mérgezés veszélyezteti. Az 1970-es évektől szigorú védelmüknek köszönhetően a számuk emelkedni kezdett, és ma már biztonságban tudhatjuk őket a kipusztulástól.

Mint a legtöbb nagy testű madárnak, a rétisasnak is az elektromos vezetékek jelentik a leggyakoribb veszélyt. A tartóoszlopok kiváló megfigyelő helyek, így ezekre szívesen ülnek ki a madarak. Nagy méretű szárnyaikon keresztül azonban könnyen érintenek össze vezetékeket, s ezáltal gyakran szenvednek halálos sérüléseket. Ezt kivédendő, ma már szigetelik az elektromos vezetékeket, illetve olyan szerkezeteket alakítanak ki, amelyek nem jelentenek veszélyt a nagy testű madarakra sem. Szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján, de még mint nem fenyegetett madárfaj. Európában előfordulása ritkának számít. Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 1 000 000 Ft. A 2016-os saslétszám felmérés során a Magyar Madártani Egyesület szakemberei és önkéntesei 789-884 darab rétisast találtak Magyarországon.[3]

Jelenleg elegendő számú, nagyjából 200 rétisas él az európai állatkertekben, azonban Magyarországon csak kevés helyen látható. Az állatkerti rétisasok jelentős része, beleértve az összes hazait is, a természetben kelt. Vannak, amelyek megsérülve, más részük elárvult fiókaként került az állatkertekbe, amelyek természetvédelmi mentőközpontként fogadják az ilyen egyedeket. Bár a fő cél az, hogy szabadon engedjék őket, ha ez nem megvalósítható, akkor bekerülnek az állatkerti röpdékbe.

.




Megjelent Magyarországon egy új madárfaj, a szibériai szürkebegy. A madár szép és a megjelenése nálunk nagy szenzáció.

Szibériai szürkebegy

 

 

A szürkebegyek veréb méretű, elsősorban a talajon és a sűrű aljnövényzetben mozgó madarak. Rejtő mintás tollazatuk és bujkáló életmódjuk miatt meglehetősen nehezen megfigyelhetőek, ezért a madarászokon kívül nem is igen ismertek.

Testhossza 13-14,5 centiméter. Fejének teteje és szemsávja fekete, a torka, a hasa alja és a szeme fölötti rész sárgásbarna.

A madarak többsége megtalálása helyén csak egy-két napig tartózkodik. Megtalálásuk nem egyszerű, ugyanis a szibériai szürkebegy (hasonlóan a mi erdei szürkebegyünkhöz) ősszel rejtőzködő életmódot folytat.

A szibériai szürkebegy elterjedési területének nyugati széle Európa és Ázsia határára, az Ural-hegység térségére esik. A faj telelőterülete Közép-Kínától Japánig terjed, de kóborló példányai gyakran előkerülnek Alaszkában és az USA-ban is. Hogy pontosan mi okozta ezt a különös Magyarországra történő beáramlást, nem tudjuk, de feltehetően az időjárási viszonyokkal (frontok, légáramlatok) hozható összefüggésbe. Erre utal az is, hogy 2016 őszén más szibériai madárfajoknak, így a különféle füzikéknek, rigóknak és sármányoknak is több megfigyelése volt, mint más években.

Magyarországon először 2017. január 18-án figyelte meg Molnár Lídia a Szentendrei-szigeten, másnap ugyanott többen is észlelték a faj egy példányát.




Az alábbi útvonalon sok környezetünben élő madár hangját meghallgathatjuk, a képek pedig segítenek a felismerésben:
itt
https://www.youtube.com/watch?v=uDP-DIPqBf8


vagy itt

https://www.youtube.com/watch?v=KGxuC4_vdDw



A „láthatatlan” madár 

A haris a rétek titokzatos madara, csak igen ritkán – általában csak kaszáláskor – kerül szem elé, mert csak végsõ esetben kap szárnyra. Egyébként elõszeretettel bujkál a fûcsomók között. Jelenlétét rendszerint csak a hím jellegzetes, recsegõ hangja árulja el, bár ezt is leginkább éjszaka hallatja.  A haris tömzsi kis madár, barnás színezete miatt leggyakrabban fürjnek nézik. Színezete sárgásbarna, a hátoldalán fekete mintázattal. Repülés közben feltûnõ rõtbarna szárnya, ami alapján jól megkülönböztethetõ a fürjtõl. Mérete alig nagyobb a rigónál. 

Világszerte csökkenõ állomány 

A haris egyike a Magyarországon elõforduló világszerte veszélyeztetett madárfajoknak. Az utóbbi 25 évben állománya drasztikusan lecsökkent, ma már csupán 500-1000 pár található. Éppen ezért a haris hazánkban fokozott védelmet élvez. Eszmei értéke 250000 Ft. A természetvédelmi jogszabályok alapján tilos a haris zavarása, károsítása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, élõhelyének károsítása.

A természetközeli rétek madara

A haris élõhelyigénye meglehetõsen jól meghatározott: 

    • A fajgazdag, természetközeli réteket, kaszálókat kedveli, amelyek gazdag rovartáplálékot kínálnak számára. Ezért a rétek felülvetése, mûtrágyázása, gyomirtó vagy rovarölõ szerekkel történõ kezelése tönkreteheti a haris élõhelyét.
    • Azokon a helyeken telepszik meg, amelyek megfelelõ takarást biztosítanak számára, de ahol a fû nem túl magas vagy sûrû. Ezért elsõsorban a 30–50 cm magas növényzettel borított területet kedveli.
    • A több éve nem kaszált réteket nem kedveli, mert abban nehezebben tud közlekedni. Ezért élõhelyének fenntartásához a rétek rendszeres kaszálása a költésidõ után elengedhetetlen.
    • A haris számára a legnagyobb veszélyt a rétek költésidõben történõ kaszálása jelenti. Mivel a haris a földön fészkel, a kaszálás során elpusztulhat a fészek, de a költés kései szakaszában a tojó is áldozatul eshet. A fiókák ugyan fészekhagyók, de kikelésük után mintegy 34-38 napig még nem tudnak repülni, hanem csak a fû között rejtõzködve próbálnak menekülni a veszélyek elõl. Emiatt különösen veszélyesek azok a kaszálási módszerek, amelyek egyre kisebb területre szorítják be õket.

Madarat hangjáról… 

A harisok általában április végén–május elején érkeznek Magyarországra az idõjárás alakulásának függvényében. Megérkezésük után a hímek 5–10 hektár nagyságú territóriumot foglalnak, amelyet jellegzetes recsegõ hangjukkal jelölnek ki, amit több száz méteres távolságból is hallani lehet. Ez annyira jellegzetes, hogy még a faj tudományos neve is ezt utánozza (Crex crex). Az egyes madarak hangja annyira jellemzõ az egyedre, akár az emberre az ujjlenyomata.

A harisok hangját idõnként nappal is lehet hallani, jelenlétük megállapítására a legalkalmasabb az éjjel 11 órától hajnali 4 óráig terjedõ idõszak.





A túzok - az év madara 2014-ben

                                  "Gondolataim, mint a túzok,
                             Melynek összefagyott szárnya,
                                Gyalog mennek a földszínén."
                                                               (Arany)


A túzok (Otis tarda) hazánk és Európa legnagyobb termetű röpképes madara, a pusztai táj szimbóluma. Nyugat-Európa legtöbb országából kipusztult. A 20. század elején a Kárpát-medencében még összefüggő túzokpopuláció élt, az azóta eltelt időben azonban sok helyről eltűnt, vagy végnapjait éli. Legfőbb veszélyeztetőjévé az élőhelyeiket felszámoló intenzív agrárgazdálkodás bizonyult
.
 
Az "Év madara" program célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak különösen fontos szerepe van. Az idei év madarát rendhagyóan nem a közönség választotta szavazataik alapján, hanem az MME szakemberei, tekintettel arra, hogy egyesületünk 2014-ben ünnepli megalakulásának 40. évfordulóját. Ezen kerek szám alkalmából szeretnénk az érdeklődőkkel jobban megismertetni címermadarunkat.

A korábbi években külön túzokvédelmi programot is életre hívtak, Life túzokvédelmi program néven, melyről és a túzokról is részletesen a program honlapján (www.tuzok.hu) olvashatunk.
Hála Istennek nem csak mi magyarok, de más Európai Uniós országok is magukénak tekintik a túzokvédelmet, így Ausztriában, Szlovákiában és Nagy-Britanniában is folyik ezirányú természetvédelmi munka.

Az osztrák túzokvédelmi program weblapja: http://www.grosstrappe.at

A britt túzokvédelmi program weblapja: http://www.greatbustard.com

A túzok védelme Szlovákiában: http://www.dropy.sk/index.php?lang=hu

 


2018. december 12. szerda
Kezdőlap



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Fatimai jelenések
Szent István király példája
A magyar lélek hangja
Húsvéti szimbólumok
Petőfi Gödöllőn
Az utolsó levél
Görgei - gazdátlan levelek
X. Pius pápa: Motu pro Prium
Kozma Lajos emlékév
Október 6. - az aradi vértanúk emléknapja
A magyar lélek hangja
III. Béla
Kálmán király (könyves)
Hova temetkeztek királyaink?
A szenzációs bugaci lelet
III. Richárd
Nagyböjt
Krisztogram
Szent István király I. törvénye
Arany János a zeneszező
Batthyány misekönyv
Chopin levél
Szeptember 30. - a népmese napja
Leopold Mozart
Salieri
Constanza
Mozart felesége
Mozart Magyarország
Mennyit keresett?
mozart zenéje
Élet a középkorban
A lovagi kultúra
Szent Roland
Roland ének
Advent
Rorate
Kotyolás
Karácsony
Szállást keres a Szent család
Gárdonyi és a zene
Orgona
Az orgona és Magyarország
Bogányi-zongora
Rohonci kódex
Magyar Állami Operaház
Gyertyaszentelő Boldogasszony
Hét szabad művészet
Liszt ferenc utazik
Palestrína stílus
A Vezúv kitörése
Orlando di Lasso - Psalmi
fortepiano-billentyűs hangszer
Görgei Artúr nevének írása
Görgei áruló!...Soha
Hermann Róbert történész Görgei Artúrról
Móricz Zsigmond - Görgei
Visegrád, az öregedő Görgei menedékhelye
Görgei Artúr temetése
Petőfi és a gasztronómia
Kossuth-kifli
Tapsolás a hangversenyen
Úrnapja
Szent István halála
Hova üljünk egy koncertteremben?
Milyen hangszerek ezek?
Negyven éve érkezett haza a Szent Korona
Hadik ház
Globális felmelegedés
Mednyánszky Berta
Márciusi ifjak - Vasvári Pál
Kossuth és Görgei megítélése - bűnbakkeresés
Az Isteni Irgalmasság Vasárnapja
Pünkösd
Miért 88 billentyű van a zongorán?
Miért f-alakú a hegedű hangrése
Szegények világnapja
I. Világháború vége - november 11.
Magyar nyelv napja
Szent Balázs
Boldog Özséb
Don Bosco
Szent Bálint
Szent Mátyás apostol
Szent Kázmér
Szent Patrik
Szent József
Szent Turibiusz
Szent I. Márton pápa
Szent Efrém - június 9.
Munkás Szent József
Boldog Scheffler János püspök és vértanú
Boldog Gizella
Szent Rita
Szent Romuáld apát
Szent László - június 27.
Szent Piroska
Goretti Szent Mária szűz és vértanú
Szent Anna
Assisi Szent Klára - augusztus 11.
Szent István - augusztus 20.
Szent Lajos
Kalkuttai Szent Teréz
Szent Kozma és Damján - szeptember 26.
Szent Mihály
Avilai Nagy Szent Teréz
Szent Hedvig - október 16.
Szent Simon és Tádé - október 28.
Árpádházi Szent Erzsébet
Szent Katalin - november 25.
Szent Miklós
Szent Viktória
Szent István vértanú
Szent család
Oszlopos Szent Simeon
Árpádházi Szent Margit
Szent Pál megtérése
Szalézi Szent Ferenc
Szent Cirill és Metód
Damjáni Szent Péter
Szent Kunigunda
Szent Perpetua és Szent Felicitas
Svéd Szent Katalin
Paolai Szent Ferenc
Mór Szent Benedek - április 4.
Soubirous Szent Bernadett - április 16.
Szent Márk - április 25.
Nepomuki Szent János - május 16.
Boldog Apor Vilmos - május 23.
Árpádházi Boldog Jolán - június 15.
Keresztelő Szent János - június 24.
Szent X. Pius pápa - augusztus 21.
Szent Ágoston - augusztus 28.
Szent Máté evangélista - szeptember 21.
Szent Jeromos - szeptember 30.
Assisi Szent Ferenc
Szent Imre - november 5.
Toursi Szent Márton - november 11.
Xavéri Szent Ferenc - december 3.
Arany - A toronyban
Kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz
A fényes nap immár elnyugodott
Magyar hazánk, te jó anya
Kodály Zoltán -Karácsonyi pásztortánc
Karácsonyi angyalok
Bárdos Lajos
Alleluia
J. S. Bach: H-moll mise BWV 232
Liszt Ferenc - Erdőzsongás
Kossuth toborzó nóta
Kossuth Lajos verbunkja
Fel-fel vitézek
Vajda János - Alleluja
Amadinda
Bartók Béla - 1. hegedűverseny
Mozart/Verdi - Requiem