Tengelic - Az év madara 2017

Egyik legszínesebb és leggyakoribb pintyfélénk. Szinte kizárólag csapatosan látni. A hideg idő beálltával gyakran találkozhatunk vele a madáretetőkön. Apró gyommagvakkal táplálkozik, de fiókái étrendjét bogarakkal és hernyókkal egészíti ki. Nagyrészt állandó, de télen észak-déli irányú kóborlása is megfigyelhető. Régebben dekoratív külseje miatt kalitkamadárnak tartották, de már régóta védett faj.

Élőhelye, költése:

Sík- és dombvidéki fészkelő. Kedveli a településeket. Kertekben, temetőkben, parkokban, fasorokban, erdőszéleken fészkel, a zárt erdőket viszont elkerüli. Fészkét a fák lombkoronájának szélére építi. Évente két-három fészekaljat nevel. A többi pintyféléhez hasonlóan fészkét vékony növényi szálakból építi, melyet szőrökkel és a nyárfa puha termésével bélel. 4-5 tojást rak, melyeket a tojó egymaga költi ki, míg a hím a táplálékszerzésben segíti.


http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-carcar




Kotló tojót váltja a párja a fészken


Rétisaspár fészkét figyelhetjük meg a  Duna-Dráva Nemzeti Parkban
http://filmdzsungel.tv/2017/03/01/kotlo-tojot-valtja-a-parja-a-feszken/


A rétisas vagy fehérfarkú rétisas (Haliaeetus albicilla) a madarak (Aves) osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.

Európában Észak-Norvégiától egészen a Balkán-félszigetig fordul elő. Európa középső, északi és keleti részén vannak az állandó populációk, míg Európa nyugati és déli részén az állományok telelnek. Északkelet-Európában és Észak-Ázsiában költési és fiókanevelési időszakban található meg, míg Ázsia többi részén egész évben előfordulhat.

Igen sokféle élőhelyen előfordul, de táplálkozása miatt elsősorban a vizes területek (tengerpartok, folyók, tavak vidéke, mocsarak) képezik élőhelyeit. Kedveli a magas fákkal benőtt vidékeket, a tengerparton pedig a magasabb sziklapárkányokat. Magyarországon százas nagyságrendben fészkel.

A fiatalok sötétbarna színűek és farkuk, a csőrük sötét színű, az idősebbeknél a csőrsárga színű, míg a farkuk fehér színű és sokkal világosabb a tolluk. Testmagassága 76-92 centiméter, szárnyainak fesztávolsága 193-244 centiméter. A hím 3100-5400 gramm, a tojó 3700-6900 gramm súlyú

Elsősorban halakat, ezenkívül madarakat, hüllőket és kisebb emlősöket esznek. Viselkedésükre fiókakorukban a káinizmus jellemző.

Szaporodása

Az elterjedési terület déli részén januártól-júniusig, az északi részén áprilistól-szeptemberig. Sziklákra vagy fákra gallyakból építi fészkét. Fészekalja 1-3 tojásból áll, a kikelési idő 38-40 nap, a kirepülési idő 70-90 nap, 30-40 napig szüleik közelében maradnak.

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon egész évben előfordul, 100-150 pár állandóan itt fészkel. Baranya megyében például az utóbbi években örvendetesen nőtt az állománya. Húsz évvel ezelőtt négy pár fészkelt a megyében, míg 2008-ban huszonhárom. Baranya legfeljebb még öt-tíz új párt képes befogadni és eltartani, mivel a rétisaspárok a kotlási időszakban legalább száz négyzetkilométernyi "saját" területet igényelnek, a déli megye viszont csak 4457 négyzetkilométer.[1] A 2012. januárban végrehajtott madárszámlálás eredménye alapján 530 rétisas telelt Magyarországon.[2]

Védettsége

A ma élő körülbelül 20 ezer rétisas óriási elterjedési területen él, Nyugat-Európától a Távol-Keletig. Egyes régiókban, különösen Európában már a kipusztulás szélére sodródtak. A hatalmas égi csúcsragadozókban sokan – oktalanul – mind az emberek, mind a háziállatok életére veszélyes fenyegetést láttak. A vadászat és az illegális befogás mellett az életterének szűkülése, valamint a mérgezés veszélyezteti. Az 1970-es évektől szigorú védelmüknek köszönhetően a számuk emelkedni kezdett, és ma már biztonságban tudhatjuk őket a kipusztulástól.

Mint a legtöbb nagy testű madárnak, a rétisasnak is az elektromos vezetékek jelentik a leggyakoribb veszélyt. A tartóoszlopok kiváló megfigyelő helyek, így ezekre szívesen ülnek ki a madarak. Nagy méretű szárnyaikon keresztül azonban könnyen érintenek össze vezetékeket, s ezáltal gyakran szenvednek halálos sérüléseket. Ezt kivédendő, ma már szigetelik az elektromos vezetékeket, illetve olyan szerkezeteket alakítanak ki, amelyek nem jelentenek veszélyt a nagy testű madarakra sem. Szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján, de még mint nem fenyegetett madárfaj. Európában előfordulása ritkának számít. Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 1 000 000 Ft. A 2016-os saslétszám felmérés során a Magyar Madártani Egyesület szakemberei és önkéntesei 789-884 darab rétisast találtak Magyarországon.[3]

Jelenleg elegendő számú, nagyjából 200 rétisas él az európai állatkertekben, azonban Magyarországon csak kevés helyen látható. Az állatkerti rétisasok jelentős része, beleértve az összes hazait is, a természetben kelt. Vannak, amelyek megsérülve, más részük elárvult fiókaként került az állatkertekbe, amelyek természetvédelmi mentőközpontként fogadják az ilyen egyedeket. Bár a fő cél az, hogy szabadon engedjék őket, ha ez nem megvalósítható, akkor bekerülnek az állatkerti röpdékbe.

.




Megjelent Magyarországon egy új madárfaj, a szibériai szürkebegy. A madár szép és a megjelenése nálunk nagy szenzáció.

Szibériai szürkebegy

 

 

A szürkebegyek veréb méretű, elsősorban a talajon és a sűrű aljnövényzetben mozgó madarak. Rejtő mintás tollazatuk és bujkáló életmódjuk miatt meglehetősen nehezen megfigyelhetőek, ezért a madarászokon kívül nem is igen ismertek.

Testhossza 13-14,5 centiméter. Fejének teteje és szemsávja fekete, a torka, a hasa alja és a szeme fölötti rész sárgásbarna.

A madarak többsége megtalálása helyén csak egy-két napig tartózkodik. Megtalálásuk nem egyszerű, ugyanis a szibériai szürkebegy (hasonlóan a mi erdei szürkebegyünkhöz) ősszel rejtőzködő életmódot folytat.

A szibériai szürkebegy elterjedési területének nyugati széle Európa és Ázsia határára, az Ural-hegység térségére esik. A faj telelőterülete Közép-Kínától Japánig terjed, de kóborló példányai gyakran előkerülnek Alaszkában és az USA-ban is. Hogy pontosan mi okozta ezt a különös Magyarországra történő beáramlást, nem tudjuk, de feltehetően az időjárási viszonyokkal (frontok, légáramlatok) hozható összefüggésbe. Erre utal az is, hogy 2016 őszén más szibériai madárfajoknak, így a különféle füzikéknek, rigóknak és sármányoknak is több megfigyelése volt, mint más években.

Magyarországon először 2017. január 18-án figyelte meg Molnár Lídia a Szentendrei-szigeten, másnap ugyanott többen is észlelték a faj egy példányát.




Az alábbi útvonalon sok környezetünben élő madár hangját meghallgathatjuk, a képek pedig segítenek a felismerésben:
itt
https://www.youtube.com/watch?v=uDP-DIPqBf8


vagy itt

https://www.youtube.com/watch?v=KGxuC4_vdDw



Fekete gólya


A fekete gólya fokozottan védett madarunk, csak kis állomány költ nálunk. Eszmei értéke 500 000 Ft.

A fekete gólya (Ciconia nigra) a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, a gólyafélék (Ciconiidae) családjába tartozik.

Elterjedt Spanyolországban, Portugáliában, Kelet-Európától Észak-Kínáig, hegyen, síkon, földön, vízen, levegőben.

Itt láthatunk fekete gólyát Magyarországon: Őrség, Hanság, Vendvidék, Szigetköz, Felső-Tisza-vidék.

Nagysága:

- testhossz 90-100 cm,

- szárnyfesztáv 145-155 cm,

- tömege 3 kg.

A vizes élőhelyek közelében elterülő erdőket kedveli. Kisebb gerincesekre, vízirovarokra, néha egerekre vadászik.

Sokszor más madarakkal, gémekkel, fehér gólyákkal alkot egy csapatot. Közép- és Dél-Afrikában telel, majd áprilisban érkezik vissza.

Még több róla.





A „láthatatlan” madár 

A haris a rétek titokzatos madara, csak igen ritkán – általában csak kaszáláskor – kerül szem elé, mert csak végsõ esetben kap szárnyra. Egyébként elõszeretettel bujkál a fûcsomók között. Jelenlétét rendszerint csak a hím jellegzetes, recsegõ hangja árulja el, bár ezt is leginkább éjszaka hallatja.  A haris tömzsi kis madár, barnás színezete miatt leggyakrabban fürjnek nézik. Színezete sárgásbarna, a hátoldalán fekete mintázattal. Repülés közben feltûnõ rõtbarna szárnya, ami alapján jól megkülönböztethetõ a fürjtõl. Mérete alig nagyobb a rigónál. 

Világszerte csökkenõ állomány 

A haris egyike a Magyarországon elõforduló világszerte veszélyeztetett madárfajoknak. Az utóbbi 25 évben állománya drasztikusan lecsökkent, ma már csupán 500-1000 pár található. Éppen ezért a haris hazánkban fokozott védelmet élvez. Eszmei értéke 250000 Ft. A természetvédelmi jogszabályok alapján tilos a haris zavarása, károsítása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, élõhelyének károsítása.

A természetközeli rétek madara

A haris élõhelyigénye meglehetõsen jól meghatározott: 

    • A fajgazdag, természetközeli réteket, kaszálókat kedveli, amelyek gazdag rovartáplálékot kínálnak számára. Ezért a rétek felülvetése, mûtrágyázása, gyomirtó vagy rovarölõ szerekkel történõ kezelése tönkreteheti a haris élõhelyét.
    • Azokon a helyeken telepszik meg, amelyek megfelelõ takarást biztosítanak számára, de ahol a fû nem túl magas vagy sûrû. Ezért elsõsorban a 30–50 cm magas növényzettel borított területet kedveli.
    • A több éve nem kaszált réteket nem kedveli, mert abban nehezebben tud közlekedni. Ezért élõhelyének fenntartásához a rétek rendszeres kaszálása a költésidõ után elengedhetetlen.
    • A haris számára a legnagyobb veszélyt a rétek költésidõben történõ kaszálása jelenti. Mivel a haris a földön fészkel, a kaszálás során elpusztulhat a fészek, de a költés kései szakaszában a tojó is áldozatul eshet. A fiókák ugyan fészekhagyók, de kikelésük után mintegy 34-38 napig még nem tudnak repülni, hanem csak a fû között rejtõzködve próbálnak menekülni a veszélyek elõl. Emiatt különösen veszélyesek azok a kaszálási módszerek, amelyek egyre kisebb területre szorítják be õket.

Madarat hangjáról… 

A harisok általában április végén–május elején érkeznek Magyarországra az idõjárás alakulásának függvényében. Megérkezésük után a hímek 5–10 hektár nagyságú territóriumot foglalnak, amelyet jellegzetes recsegõ hangjukkal jelölnek ki, amit több száz méteres távolságból is hallani lehet. Ez annyira jellegzetes, hogy még a faj tudományos neve is ezt utánozza (Crex crex). Az egyes madarak hangja annyira jellemzõ az egyedre, akár az emberre az ujjlenyomata.

A harisok hangját idõnként nappal is lehet hallani, jelenlétük megállapítására a legalkalmasabb az éjjel 11 órától hajnali 4 óráig terjedõ idõszak.





Kányádi Sándor
                  Tarlón túzok lépeget


Tarlón túzok lépeget,
mögötte a népe megy
felesége, fia, lánya,
veje, menye, unokája.
apja, anyja, bátyja, nénje,
nagyszüleje és a dédje.
ipa, napa, sógor, após,
s nem maradhat el az anyós.
Ki totyogva, ki meg futva,
ott megy egész pereputtya.

Tarlón túzok lépeget,
mögötte a népe megy.
Szemelgetnek, tallózgatnak.
estére nagy begyet raknak.
 



A túzok - az év madara 2014-ben

                                  "Gondolataim, mint a túzok,
                             Melynek összefagyott szárnya,
                                Gyalog mennek a földszínén."
                                                               (Arany)


A túzok (Otis tarda) hazánk és Európa legnagyobb termetű röpképes madara, a pusztai táj szimbóluma. Nyugat-Európa legtöbb országából kipusztult. A 20. század elején a Kárpát-medencében még összefüggő túzokpopuláció élt, az azóta eltelt időben azonban sok helyről eltűnt, vagy végnapjait éli. Legfőbb veszélyeztetőjévé az élőhelyeiket felszámoló intenzív agrárgazdálkodás bizonyult
.
 
Az "Év madara" program célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak különösen fontos szerepe van. Az idei év madarát rendhagyóan nem a közönség választotta szavazataik alapján, hanem az MME szakemberei, tekintettel arra, hogy egyesületünk 2014-ben ünnepli megalakulásának 40. évfordulóját. Ezen kerek szám alkalmából szeretnénk az érdeklődőkkel jobban megismertetni címermadarunkat.

A korábbi években külön túzokvédelmi programot is életre hívtak, Life túzokvédelmi program néven, melyről és a túzokról is részletesen a program honlapján (www.tuzok.hu) olvashatunk.
Hála Istennek nem csak mi magyarok, de más Európai Uniós országok is magukénak tekintik a túzokvédelmet, így Ausztriában, Szlovákiában és Nagy-Britanniában is folyik ezirányú természetvédelmi munka.

Az osztrák túzokvédelmi program weblapja: http://www.grosstrappe.at

A britt túzokvédelmi program weblapja: http://www.greatbustard.com

A túzok védelme Szlovákiában: http://www.dropy.sk/index.php?lang=hu

 


2017. december 15. péntek
Kezdőlap

Orlando di Lasso: Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
Arany - A toronyban
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz
A fényes nap immár elnyugodott
Magyar hazánk, te jó anya