Ne etessük a vízimadarakat! A tapasztalatok alapján az alapvetően jó szándékú emberek nincsenek tudatában annak, hogy a vízimadarak teljesen felesleges etetésének – bármennyire nem szeretnénk is ezt hallani – semmi köze a madarak segítéséhez. Éppen ellenkezőleg, tömegesen sodorja veszélybe, betegíti meg és ítéli pusztulásra az állatokat! A vízimadarak életmódja és téli túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus etetőket látogató énekesmadarakétól. Az etetés kapcsán leginkább érintett hattyú-, réce- és lúdfajok változatos, alapvetően zöld növényi részekből: füvek, levelek, hajtások, gyomok, vízi- és kultúrnövények magjából álló táplálékukat a gyepeken, szántókon legelészve, nyáron a víz felszínéről és a víz alatt is keresgélve szerzik meg. Az etetőhelyeken szintén nagy számban megjelenő szárcsák és vízityúkok jobban kötődnek a víz közelségéhez, ahol főleg rovarokat, csigákat, kisebb részt növényi részeket szedegetnek. Ezeknek a vízimadaraknak közös jellemzője, hogy számukra a víz nem csak táplálkozó-, de a szőrmés szárazföldi ragadozóktól védett pihenő-, fürdő-, ivó, mindenekelőtt pedig szinte egyedüli, biztonságos éjszakázóhelyet jelent. Ragadozó és dögevő táplálkozásuk miatt a sirályok kissé kevésbé kiszolgáltatottak, mivel képesek parlagi galamb módjára épületeken, hidakon éjszakázni, télen pedig előszeretettel látogatják a városszéli hulladéklerakókat, ahol a kidobott szerves hulladékot eszik, de fürdő- és ivóvízre nekik is szükségük van. Ebből következik a vízimadárfajoknak az az alapvető túlélési szabálya, mely szerint a közelgő fagyok és a talajt takaró hó elől mindenképpen fagy- és hómentes területekre kell húzódniuk. Miközben a fagy és a hó a vízimadarak életterét teljesen lakhatatlanná teszi számukra, addig az énekesmadár-etetők madarai számára a fák, bokrok és magas gazosok kínálta élőhely a legkeményebb fagyok és vastag hótakaró esetében is élhető marad. Többek között ez az alapvető különbség az egyik oka annak, hogy míg a hagyományos etetők nem veszélyeztetik az ezt látogató fajokat, addig a vízimadarak etetése közvetlen életveszélybe sorolja az érintett madarakat. A legeléssel megszerezhető változatos növényi táplálékkal szemben a vízimadarak etetése túlnyomórészt kenyérrel történik. Ennek következtében az etetőhelyeken a madarak heteken, hónapokon, de akár éveken át is ezen az egyoldalú diétán élnek, mivel akár teljesen felhagynak a természetes táplálkozással. A vízimadár-etetés legszomorúbb következménye, hogy élettanilag és viselkedéstorzító hatását tekintve különösen hátrányosan hat a fiókákra. A szüleiket a nyári etetőhelyekre is követő és utánzó, még repülni sem tudó, tehát jócskán fejlődésben lévő fiatalok a nem megfelelő táplálék miatt visszafordíthatatlan csont- és tollnövekedési rendellenességet szenvednek el (ennek külön neve is van – "angyalszárny-betegség"), ami röpképtelenséget, közvetve vagy közvetlenül pedig a madár elhullását okozza. A többségében közepes és nagytestű, erős testalkatú vízimadárfajok felnőtt példányainak nincs állományszintű ragadozója. Ezeknél a madaraknál tojás- és fiókakorban magas a zsákmánnyá válás esélye, a kifejlett, röpképes egyedek elsődlegesen a szélsőséges téli időjárásnak, a fagy és a hó előli elvonulás szabálya be nem tartásának esnek áldozatul. Az etetés éppen ezt az ösztönös túlélési viselkedést kapcsolja ki. Az elkényelmesedő madarak a közeledő rosszidő-frontot érzékelve sem húzódnak délebbre, még akkor sem, amikor a befagyó vizeken egyre kisebb szabadon maradó vízfoltokra szorulnak vissza. A vízimadár-etetés egyik elkerülhetetlen hatása, hogy rendkívüli mértékben képes növelni az egyedsűrűséget, különösen a fagyokkal mindinkább szűkülő lihogókban. A bedobált élelemért tülekedő, a falatokért harcoló madarak között jelentősen nő a fajon belüli, és a fajok között egyébként még ritkább agresszió. Ez kisebb nagyobb sérüléseket okoz, ami szélsőséges időjárási körülmények között tovább rontja a túlélési esélyt. A vízimadarak etetésének egyik alapvető problémája, hogy egészen kis területű, a madarakat természetes úton táplálékkal ellátni képtelen, fészeképítésre, költésre és fiókanevelésre teljesen alkalmatlan vízfoltokra, parki tavacskákra, medencékbe, szökőkutakba is képes odacsalogatni. Ezek közelében nagy a kockázata annak, hogy a madarak veszélyes helyekre, például épületek lapos tetejére, erkélyére építik fészkeiket, ahol fiókáik éhen pusztulnak vagy leugorva agyonütik magukat, az elütésveszélyről nem is beszélve. Az érintett mesterséges és természetes tavak, folyók eltartóképességét hónapokon át meghaladó, mesterségesen fenntartott túlzsúfoltság következtében a vizek szervesanyag-terhelése nő, a víz minősége pedig romlik. Ez a hatás annál erőteljesebb, minél kisebb az érintett vízfelület, azaz a probléma különösen a települési parkok, belső kerületek tavacskáinál, holtágainál, csatornáinál jelentkezik. A lúdalakúak közül elsősorban a récéknél fordul elő, hogy a kisebb egyedszámban előforduló fajok egyedei, fajtársbeli pár hiányában más fajokkal szaporodnak. Ez a jelenség elsősorban a belterületi parkok mesterségesen feldúsított tavain és folyószakaszain fordul elő, a lakott területek közelében pedig a házi kacsák jelenléte is növeli a vadmadárfajok genetikai állományának felhígulását. Figyelembe véve, hogy a vízimadár-etetés egyik súlypontja nyárra esik, amikor az emberek tömegesen keresik fel a strandokat, a madarak helyi állománynövekedése okozta feszültség esélye is nagy. Ugyanis azok is kénytelenek elviselni a mások nemtörődömsége miatt bekövetkező áldatlan állapotokat, akik nem etetik a madarakat. Különösen a nagytestű hattyúk tömeges jelenléte zavarja a horgászokat, mert megeszik a vízbe szórt halcsalit, miközben rendszeresen horogra is akadnak és elszakítják a felszerelést. A parton sétálóknak hatalmas, nedves ürülékcsomókat kell kerülgetniük és ügyelniük kell kisebb testű kutyáikra is, amikkel agresszívek lehetnek a parton kunyeráló madarak. A fiókáikat féltő szülők pedig meg is támadják a fürdőző, csónakázó embereket. A vízimadarak etetőhelyein jelentkező túlzsúfoltság, az állatok közötti megnövekedett agresszió, az ürüléküktől és az elhullottak tetemeitől is mind szennyezettebbé váló víz ideális helyzetet teremt a fertőző betegségek terjedéséhez. Ezek egyik legveszélyesebbike a haszonállat baromfikat százezres nagyságrendben elpusztító (vagy a betegség kockázata miatt elpusztítandó) és akár a mi egészségünket is veszélyeztető, világméretű járványokat okozó madárinfluenza. A vízimadár-etetés kapcsán meg kell említeni ennek humán-egészségügyi és balesetvédelmi veszélyeit is. A vadon élő állatok és az emberek ilyen nagyságrendű és ennyire testközeli érintkezése nem általános, ezért is különösen veszélyes. Az egyik legfontosabb veszélyforrást a normál esetben csak madarakat megbetegítő madárinfluenza jelenti. A betegség terjedésének legfontosabb feltétele a zsúfoltság és gyakori érintkezés, ami a különösen veszélyeztetett baromfitelepek mellett a vízimadár-etetőhelyeket is jellemzi.



Itt a hideg, elő a szotyival!

December 21-gyel hivatalosan is beköszöntt a tél, amikor szárnyas kis barátainknak a segítségünkre van szükségük. A téli szünetben, a szabadság idején szánjunk időt egy egyszerű madáretető elkészítésére és a madarak etetésére. A piacon, állateledel boltokban, néha virágüzletekben, szinte mindenhol kaphatók cinkegolyók, napraforgó és más magvak, de akár saját asztalunkról is juttathatunk pár falatot a madaraknak.

Fontos, hogy ha elkezdjük etetni a madarakat, akkor mindig legyen utánpótlás is az etetőben és minden arra járó szárnyast fogadjunk jó szívvel az etetőnél! Az etető mellé célszerű madárodút is tenni, az időjárás viszontagságai ellen.

A madarak etetése amellett, hogy segítség, jó alkalom az egyes fajok megfigyelésére. Gyakori vendég a széncinege, a kék cinege, a verebek, de tengelicet, őszapót és vörösbegyet is láthatunk.

 

 

A téli madáretetéssel kapcsolatosan többet tudhatunk meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapjáról.

Egy kis figyelmességgel sok örömet szerezhetünk tollas barátainknak és magunknak is!




Dermesztően fagyos napok jönnek – itatással is segíthetjük az etetők madarait!

Tartós, több napig vagy hétig tartó kemény fagyok idején nem csak a táplálék, de a folyadék pótlása is kritikus tényezővé válik a madarak túlélése szempontjából. Folyékony halmazállapotú vizet találni télen valójában sokkal nehezebb, vagy egyenesen lehetetlen, míg élelem szinte mindenhol van. Az ivás különösen a mind gyakoribb csapadékmentes, hó- és zúzmarahiányos teleken okoz gondot a madaraknak, amikor a fagyott csapadék csipegetése sem lehetséges.

Az etetőkön további problémát jelent, hogy a száraz magvak és az állati zsiradék víztartalma is alacsony, így a táplálékból sem jutnak elegendő nedvességhez az állatok (ezen némiképp segít, ha almával is etetünk). És akkor még nem beszéltünk a tollazat télen is fontos tisztántartásának problémájáról, amihez legalább vastag hótakaróra, vagy nagyobb felületű és mélységű folyékony halmazállapotú vízre van szükség.


További részletek:
http://www.mme.hu/dermesztoen-fagyos-napok-jonnek-itatassal-segithetjuk-az-etetok-madarait



Virágzó növények egy arborétumban a város közepén, alattuk hat méter szennyvízzel. A globális játékosnak számító Organicát magyar mérnökök indították el – tudják, hogy a tiszta víz mekkora kincs lesz. Speciális, de látványos eljárással tisztítják meg, ami másnak nem kell – növényekkel és mikroorganizmusokkal. A városi élet felülről és alulról, kínai filozófia és fenntarthatósági modell. Vízió és üzlet Organica módra.

Szokványos irodaépület a nyolcker egyik legszebben rehabilitált negyedében, szerény tábla a logórengetegben: Organica. Első emelet, mondja a portás, és tényleg, de ez az egész emelet: 1000 négyzetméteren, nem is akárhogy. Ha nem tudnánk, hova jöttünk és miért, azt hinnénk eltévedtünk és egy botanikaprofesszor kísérleti telepén járunk, növények mindenütt, a hatalmas irodatérben zöldfal választja el a föléjük magasodó gondozott dzsungelként a csak éppen hogy körülhatárolt egységeket. A pálmaházi hangulatban – a növényzet vidáman bekúszik az irodabútorok rései közé, nem egyszerű arrébb helyezni a cserepeket a fotózáshoz -,

hamarabb jut eszünkbe a közeli Fűvészkert, mint hogy egy globális cég főhadiszállásán vagyunk, de az öt időzónára járó órák kismutatói és egy világtérképre applikált száztíz munkatárs fotója kijózanít, itt nem nemecsek ernő bújt el a vörösingesek elöl, hanem komoly kapitalizmus folyik.

Weblap és Facebook nincs is magyarul, a telefon és a recepció angolul jelentkezik be  – a bejövő hívások jellemzően így történnek -, a fedélzeti nyelv is ugyanez, az itthoni munkatársak (65 fő) fele, ha magyar anyanyelvű, de azért, ha sales-ek nem is, de a mérnökök a kávészigeten egy finnugor eredetű nyelven diskurálnak.

Bővebben: https://forbes.hu/uzlet/organica-viz-uzlet/


Forrás: Forbes





"Nem védhetünk meg mindent, amit szeretnénk, de annál sokkal többet tehetünk, mintsem hogy üljünk ölbe tett kézzel."

  Sir Peter Scott, a WWF egyik alapítója



Segítség a hőségben

Itató és madárfürdő

"Ha semmim nem lenne, csak a madárfürdő, akkor is nagyon
érdekes napjaim lennének a madarakat figyelve"

Madaraink többségének naponta akár többször innia és akár fürdenie is kell, ami az egyre szárazabb nyarakon és hómentes teleken mind nagyobb kihívást jelent számukra. Különösen igaz ez az egyre víztakarékosabban működő településeken, ahonnan az egykor széles körben elterjedt háztáji állatok itatói is hiányoznak. Ezért a madárbarátok számára a madáritató egész éves működtetése  egyik legfontosabb, alapfeladat.

Milyen az ideális madárfürdő?


Fontos, hogy a fürdő madarak is belássák a terepet, de egy biztonságos bokor se legyen messze, mert ázott tollal nem repülnek olyan jól. E bokor hiányában a macskák szomorú pusztítást végeznének. Az itató megformálásába sok fantáziát lehet belevinni, s minél természethűbb, annál szebb, a madaraknak is kedvezőbb lesz. Erre a célra a patakkövek, a sóderágy, az esetleg betelepített vízi növények nagyon megfelelőek. Lényeges, hogy az itató lassan mélyüljön. A közepére, ahol már a madárnak túl mély lenne, tegyünk egy lapos követ, ahol megállhatnak, leszállhatnak. A madarak fürdési igényét olyankor is tapasztalhatjuk, amikor szórófejjel locsolunk. Ilyenkor a rigók, vörösbegyek át-átszaladnak a vízpermet alatt. Utána borzasra rázzák magukat, majd a felfrissült tollazatot eligazgatják.




A túlfogyasztás világnapja

Idén az eddigi legkorábbi dátumra, augusztus 2-ára esik a túlfogyasztás világnapja, vagyis az emberiség alig több mint hét hónap alatt elhasználta a Föld egy évre elegendő erőforrásait. Mától a jövőnket használjuk el: úgy élünk, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre.

Tavaly ez a nap augusztus 8-án jött el, 1997-ben pedig még csak szeptember végére esett. Sőt, 1970-ben egészen december 23-áig sikerült húzni, vagyis akkor közel optimális volt természeti erőforrásaink felhasználásának mértéke.

„A Global Footprint Network adatai szerint az emberiség természeti erőforrások iránti igénye és károsanyag-kibocsátása idén augusztus 2-án lépi át azt a szintet, amit a Föld egy éven belül még újra tud termelni, illetve el tud nyelni. Ez a dátum egy jelképes nap: ezt követően a fogyasztásunk már az ökoszisztéma rovására megy, és jól mutatja, hogy az emberi tevékenység mekkora nyomást helyez a természetre” – mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

Jelenleg ugyanis több szén-dioxidot bocsátunk ki a légkörbe, mint amennyit az óceánok és az erdők képesek elnyelni, valamint nagyobb mértékben halászunk és irtjuk ki erdeinket, mint ahogyan azok újratermelődni tudnának. Az emberi tevékenység aktuális szintjének fenntartása, valamint ilyen mértékű népesség- és fogyasztásnövekedés mellett annyi erőforrásra lenne szükségünk egy év alatt, amennyit 1,7 Föld tudna biztosítani – azonban csak ez az egy bolygó áll rendelkezésünkre.

Ez a globális átlag, a fogyasztás mértéke azonban országonként eltérő képet mutat: ha például a világ lakossága úgy élne, mint ahogy azt Ausztráliában teszik, akkor 5,4 Földre lenne szükségünk, az Egyesült Államok lakosainak életmódjával pedig 4,8 Földnyi erőforrást használnánk fel egy év leforgása során. A rekorder Luxemburgban ez a szám: 9,1! A legkisebb ökológiai lábnyom olyan országokban mutatható ki, mint Eritrea, Kelet-Timor, Haiti, Banglades vagy Afganisztán. A magyarországi adatokból az látszik, hogy mi is jóval túllépjük az ideális mértéket, hiszen ha mindenki úgy élne, mint a magyarok, akkor közel kettő(1,92) Földre lenne szükségünk.

A globális ökológiai lábnyom legnagyobb részét, 60%-át, az üvegházhatású gázok elnyelése teszi ki. Emellett jelentős komponens a mezőgazdaság is, de a lábnyomunk részét alkotja az összes további területigény is, mint a halászat, vagy a városok, utak, repülőterek.

„Az ökológiai túlfogyasztás természetesen csak korlátozott ideig lehetséges: egy idő után degradálódik a természeti környezetünk, sőt, jó eséllyel össze is omolhat. A túlfogyasztás világnapja egy rendkívül fontos emlékeztető! Arra hívja fel a figyelmünket, hogy egyéni, nemzeti és globális szinten is azonnali lépéseket kell tennünk: küzdenünk kell az éghajlatváltozás ellen, csökkentenünk kell fogyasztásunkat azért, hogy a biológiai sokféleség megdöbbentő mértékű csökkenését le tudjuk lassítani, az erdőket, az óceánokat, a vadvilágot és az édesvizeket meg kell óvnunk annak érdekében, hogy a fenntarthatóság útjára lépjünk” – hívta fel a figyelmet Antal Alexa.


 


http://wwf.hu/klima_/1/ismet-hamarabb-jott-el-a-tulfogyasztas-napja




MAGYARORSZÁG Évente átlagosan 68 kilónyi élelmiszert dob ki minden magyar ember a szemétbe – derült ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) részletes felméréséből.

Ennek fele, 33 kilogramm azért kerül a kukába, mert eleve feleslegesen vásárolták meg, vagy tárolási hiba miatt kellett idő előtt megválni tőle. A legtöbben ételmaradékot dobnak ki, ezt követik a pékáruk, a kenyér, a kifli és a kalács. Majd a gyorsabban romló zöldségek és gyümölcsök, illetve a tejtermékek.

A élelmiszer-pazarlás csökkentése érdekében Maradék nélkül néven önálló programot indít a hatóság.

 

Elképesztő pazarlás

Évente közel 70 kiló élelmiszer landol a kukában

Évente átlagosan 68 kilónyi élelmiszert dob ki minden magyar ember a szemétbe – derült ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) részletes felméréséből. Annak érdekében, hogy az európai uniós szinten is jelentősnek mondható élelmiszer-pazarlás mértéke csökkenjen, Maradék nélkül néven önálló programot indít a hatóság.

ÉTEL Egyre több élelmiszer kerül a szeméttelepekre. Bár ennek egy részéért valóban a kiskereskedelmi láncok felelnek, a kukában landoló élelmiszerek jelentős része ma már a háztartásokból kerül ki.

A jelenség a mindennapjaink része, a lakosság csaknem egészét érinti. A hivatal korábbi elemzése szerint a magyar lakosság problémának tekinti az élelmiszer-pazarlást, ugyanakkor saját háztartásuk szintjén csak kevesen gondolták végig, hogy ténylegesen mennyi élelmiszert dobnak ki.

Annak érdekében, hogy csökkenjen a valóban megdöbbentő szintet elérő élelmiszer-pazarlás hazánkban, Maradék nélkül névvel önálló programot indít a Nébih.

Mivel a konkrét javaslatok kidolgozásához elengedhetetlen az aktuális helyzet pontos ismerete, ezért a program első mérföldköveként a hivatal kutatói – 100 család közreműködésével – megvizsgálták a háztartások jelenlegi szokásait. A Nébih kutatása elkeserítő eredménnyel zárult. Eszerint évente átlagosan 68 kilónyi élelmiszert dob ki minden magyar ember a szemétbe.

Ennek fele, 33 kilogramm azért kerül a kukába, mert eleve feleslegesen vásárolták meg, vagy tárolási hiba miatt kellett idő előtt megválni tőle. A legtöbben ételmaradékot dobnak ki, ezt követik a pékáruk, a kenyér, a kifli és a kalács. Majd a gyorsabban romló zöldségek és gyümölcsök, illetve a tejtermékek következnek a sorban.

 

A kulcsszó: tudatos vásárlás 

Az ország egészében kidobott élelmiszerekkel hozzávetőlegesen 400-450 ezer rászoruló étkezését lehetne biztosítani. Tudatos vásárlással pedig akár évi 10-12 ezer forintot is megtakaríthatnának személyenként a háztartások. A Nébih azt tanácsolja a vásárlóknak, hogy a mennyiség helyett a minőség elvét alkalmazva inkább kicsit kevesebbet tegyenek a kosarukba, de az lehetőleg jobb minőségű, magyar termék legyen. Ezzel egyúttal a rövidebb szállítási távolságok miatt a környezetet is védjük.




Magyarországon évi 1,8 millió tonna élelmiszer kerülhet a szemétbe

  • Az egész világsajtót bejárta a hír, hogy Franciaországban törvénnyel tiltották meg a 200 négyzetméternél nagyobb üzleteknek, hogy a jövőben kidobják vagy megsemmisítsék a még fogyasztható élelmiszereket. Ezentúl minden megmaradt ételt kötelezően segélyszervezeteknek kell felajánlaniuk. 
  • A törvényi szabályozás célja, hogy gátat vessenek az élelmiszer pazarlásának, kutatások szerint ugyanis elképesztő mennyiségű, még amúgy fogyasztható élelmiszer végzi rendszeresen a kukákban. 
  • Mindez létező probléma Magyarországon, de itt vajon lenne-e értelme egy ilyen törvénynek?

A törvény kitalálója, Arash Derambrash párizsi tanácsnok már arról beszél, hogy reméli a szabályozás nyomán forradalom indul majd, és világszerte születnek majd törvények, hogy a megtermelt élelmiszer mintegy harmada ne a szemétben, hanem a rászorulóknál kössön ki. Meglehetősen szigorú törvény született, a pazarló boltvezetőkre komoly pénzbüntetés és akár még börtön is várhat.

Kidobott élelmiszerek Franciaországban (JEAN-CHRISTOPHE VERHAEGEN / AFP)

Derambrash lassan vitte keresztül ügyét. Éhező diákból lett a párizsi szupermarketek maradékait elosztogató szervezet vezetője, majd pedig innen jött a 200 ezer aláírásos petíciója, végül pedig az új törvény. Most pedig a G20-as csúcstalálkozót célozza, reményei szerint idén novemberben Törökországban érvelhet majd amellett, milyen haszna van egy ilyen szabálynak.

 

A probléma pedig tényleg komoly, a Quartz szedte össze a legalapvetőbb tudnivalókat:

  • A világszerte megtermelt élelmiszer harmada, mintegy 1,3 milliárd tonna élelmiszer megy kárba
  • A világon Észak-Amerikában és Óceániában a legnagyobb a pazarlás, közel személyenként 300 kilogrammnyi étel megy kárba. Utánuk Európa jön, ahol Anglia, Németország, Hollandia és Franciaország teljesít különösen rosszul.
  • Világszerte 842 millió ember éhezik, ami a globális népesség 12 százaléka. 

A probléma Magyarországon is létezik

A hivatalos becslések szerint nálunk évente 1,8 millió tonna élelmiszer vész kárba.

Ebben minden benne van, a mezőgazdasági és ipari termeléstől kezdve a kereskedelmen át a vendéglátásig és a lakossági fogyasztásig. Ezt a lejárás-közeli élelmiszerek hazai adományozásával foglalkozó Élelmiszerbank elnöke, Cseh Balázs mondta el nekünk.

Cseh szerint a francia törvényalkotók szándéka természetesen alapvetően helyes, és az is jó, hogy a francia kormány támogatja ezt az ügyet, ugyanakkor saját tapasztalataik alapján úgy látják, hogy egy hasonló, kötelező szabályozás itthon több szempontból sem lenne egy az egyben átültethető.

Egyrészt míg Franciaországban az a fogyasztói szokás terjedt el az elmúlt évtizedekben, hogy a termékeket már pár nappal a lejárati dátum előtt leveszik a polcokról, és így már nem lehet aznap lejáró élelmiszert találni az üzletekben, addig Magyarországon egy másik gyakorlat vált megszokottá: a lejáró termékeket rengeteg boltban az utolsó nap akcióssá teszik, és sok helyen azok így olcsóbban megvásárolhatóak.

A másik ok, hogy Cseh szerint az ilyen típusú együttműködést nem lehet kötelezővé tenni: ha egy áruház vagy bolthálózat vezetője segíteni szeretne, úgyis fog, ha pedig nem, akkor erre úgysem lehet érdemben rákényszeríteni.

Az Élelmiszerbank Magyarországon öt lánccal van kapcsolatban, a Penny Market és a Coop közvetlenül a logisztikai központjából látja el feleslegessé vált élelmiszerrel a civil szervezetet, a Tesco, a Metro és az Auchan pedig üzletein keresztül, aznap lejáró élelmiszereket ad át. Itt is sokat számít az egyes boltvezetők hozzáállása: van üzlet, ahol az éjszakai zárás helyett már délután leveszik az aznap lejáró termékeket, hogy még időben el lehessen őket szállítani.

Tavaly az Élelmiszerbank 1500 tonna élelmiszert tudott begyűjteni és szétosztani. Ennek nagyjából a harmada jött az áruházaktól, a többi főleg a gyártóknál keletkezett felesleg volt.

A felajánlott mennyiség az elmúlt években dinamikusan nőtt, és Cseh szerint bőven van még növekedési lehetőség a rendszerben. A céljuk most egy rugalmas elosztói hálózat kiépítése, és hogy a kisebb településeken hatékonyabban kössék össze a helyi boltokat a helyi civil szervezetekkel. Az Élelmiszerbank növekedését korlátozó egyik tényező pedig természetesen a pénz: bár az élelmiszert ingyen kapják, de azt szállítaniuk, tárolniuk és hűteniük is kell, ennek pedig komoly költségei vannak.

Az évi 1,8 millió tonnányi kidobott élelmiszer egy nagy része természetesen nem menthető meg, de Cseh szerint ha sikerülne elérni, hogy ennek akár csak a tíz százaléka ne vesszen kárba, már az is hatalmas eredmény lenne.

Segített a vasárnapi zárva tartás is

Megkérdeztünk pár nagyobb hazai üzletláncot, hogy milyen intézkedéseket tesznek az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása érdekében, négy vállalat válaszát kaptuk meg eddig.

  • Auchan

2014 októbere óta a solymári áruházukban teszt jelleggel elindítottak egy együttműködést az Élelmiszerbankkal, melynek célja hogy olyan élelmiszereket mentsenek meg a kidobástól, amelyek tökéletes minőségűek, emberi fogyasztása teljes mértékben alkalmasak, teljes az élvezeti értékük is (kizárólag szavatosság előtti termékek).

Válaszuk szerint ennek köszönhetően most olyan termékeket tudnak felajánlani, amiket korábban selejtezniük kellett. Jelenleg a pékség és a finompékség termékeit adományozzák az Élelmiszerbankon keresztül Solymáron. Ezeket a termékeket minden nap frissen gyártják, és a nap végén levesszük a polcokról a megmaradt árut. Este, zárás után becsomagolják ezeket, és reggel a kijelölt szervezetek elszállítják az áruházból.

Nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk az elmúlt pár hónapban. A program elindulása óta több mint 146 000 terméket adományoztunk, mintegy 16 millió Ft értékben.

- írta minderről a cég. Emellett az Auchan soroksári áruházában 2014 decembere óta, 2015 áprilisától pedig a budaörsi, csepeli és kecskeméti áruházainkban is állati takarmányozás céljára a zöldség és pékáru termékeket elszállíttatjuk egy kiválasztott partnerrel.

Az állati takarmányozás céljára egy hónap alatt körülbelül 18 000 - 19 000 kg zöld hulladékot és 12 000 – 15 000 kg kenyér hulladékot szállítanak el és hasznosítanak a fent említett áruházainkból (havonta, áruházanként).

  • CBA

A CBA üzletei franchise-rendszerben működnek, az üzletek pedig saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy a közeli minőségmegőrzési idővel rendelkező árucikkeket jelentős árkedvezménnyel értékesítik, vagy felajánlják azokat humanitárius célokra. A cégtől kapott válaszban külön kiemelték, hogy az ilyen típusú adományok helyi szinten tudnak jól működni, hiszen ehhez ismerni kell a helyi intézményeket, szervezeteket. A CBA ugyanakkor központi nyilvántartást nem vezet arról, hogy mennyi ilyen típusú termék átadására kerül sor a CBA-üzletlánc vállalkozásainak részéről.

  • SPAR

Jelen pillanatban a termék addig lehet kint a polcon, míg a minőség megőrzési ideje le nem jár. Ezután már csak állati eredetű takarmányozásra adható át meghatározott keretek között, azon állatvédő szervezetek részére, melyek a megfelelő tanúsítvánnyal rendelkeznek. A SPAR válasza szerint náluk évek óta gyakorlat e termékek állatvédő szervezetek részére történő átadása.

"A metódus a következő ilyen esetben: szerződést kötünk a szervezettel, majd kísérőokmánnyal adjuk át a termékeket, illetve ezen felül folyamatos adminisztrációt várunk el partnereinktől. A SPAR átlagosan közel 2.000 tonna terméket ad át állatvédő szervezetek számára évente."

  • Tesco

Ők is az Élelmiszerbankkal működnek együtt, arra építve, hogy a Tesco belső minőségbiztosítási szabályozása szigorúbb a magyar fogyasztóvédelmi előírásoknál. Míg belső szabályaik szerint a termékeket a sütés napjának végéig értékesíthetik, addig a termékek fogyaszthatósága, felhasználhatósága a nemzeti szabályozás értelmében a következő napon jár le. Ennek értelmében a polcokról lekerült, és másnap reggel átadott termékek fogyaszthatósági időn belül kerülnek a rászorulókhoz

A projekt keretében a Tesco által készített ötféle kenyeret juttatják el a rászorulóknak. Azért csak ezeket, mert csak olyan terméket akartak adni az Élelmiszerbanknak, aminek tudják garantálni a megfelelő minőségét.

Jelenleg 40 áruházból visz terméket az Élelmiszerbank, terveik szerint pedig ez a szám év végére 78-ra fog nőni.

Váratlan segítséget jelentett a vasárnapi boltbezárás is, mert a Tesco válasza szerint emiatt lehetőségük van arra, hogy olyan termékeket, mint zöldségek, húsok, tejtermékek is felajánljanak, amennyiben másnap jár le a fogyaszthatósági idejük.  Ezeket a termékeket szombaton este viszik el, így vasárnap már a rászorulókhoz tud kerülni.

2014. március 1-től 2015. április 30-ig összességében 171.123 kg élelmiszert mentettünk meg a kidobástól és adtunk át az együttműködő partnereinknek, melynek nagy részét a pékség termékei teszik ki.

 



Bár elesettnek, magányosnak tűnhet, ez a repülni tökéletesen még nem tudó házi rozsdafarkú fióka rövid élete egyik legfontosabb önvédelmi döntését hozta meg azzal, hogy elhagyta a fészket. Ha mi teljesen feleslegesen mégis hazavisszük, hogy „megmentsük”, csak kárt okozunk neki, mert elszakítjuk az őt etető és nevelő szüleitől, és szinte bizonyosan csökkentjük az elengedését követő túlélési esélyeit.

Bővebb információ:

http://mteweb.hu/madarfioka/

http://www.mme.hu/maganyos_fiokat_talaltam

Ne felejtsük el, hogy nem akkor vagyunk felelős madárvédők, ha a természeti törvények ellen dolgozva bármi áron meg akarunk menteni minden egyes madarat, fészekaljat és fiókát! Erre csak a végveszélyben levő fajok esetében van szükség, de a legfőbb cél ott is a megfelelő élőhelyi viszonyok helyreállítása, mert enélkül az ilyen állatok végül csak állatkertekben maradhatnak fenn.

Meg kell értenünk, hogy a  ragadozók, a betegségek és tapasztalatlanság okozta elhullás a természeti folyamatok szerves része. Éppen ezen hatások ellensúlyozása érdekében költ a legtöbb kis- és közepes testméretű énekesmadár évente kétszer (esetleg háromszor), évi akár  húsznál is több fiókát felnevelve. Mivel ezek a fajok több évig vagy évtizedig is élhetnek, stabil állomány fennmaradásához nincs szükség minden fióka túlélésére. Sőt, ez kimondottan kedvezőtlen lenne, mivel olyan állományrobbanást eredményezne, melynek következtében rövid időn belül elfogyna a táplálék, betegségek terjednének el, és az állomány magától összeomlana.

Ha a településen gyakori madarak egyetlen fiókáját sem mentenénk meg, az állományok azt sem éreznék meg, még a városokban sem. Érdemes megnézni ezeknek a fajoknak az összesítve jóval százmillió példány feletti éves állomány- és szaporulatadatait, és enek fényében eldönteni, hogy fajvédelmi szempontból van-e jelentősége az évi néhány száz, néhány ezer, ráadásul gyakran feleslegesen "megmentett" fiókának.





Végleg eltűnhet a világ legkisebb cetfaja

megosztás:

A “tenger pandájának” is nevezett kaliforniai disznódelfinekből napjainkra körülbelül 30 példány maradt fenn a WWF ma publikált elemzése szerint. A szervezet a világ segítségét kéri a kritikusan veszélyeztetett tengeri emlős megmentésében, amelyért Leonardo DiCaprio is felszólalt. Néhány kattintással most bárki részt vehet a faj megóvásáért vívott küzdelemben.

A kihalás szélére került a világ legkisebb cetfaja, a kaliforniai disznódelfin (Phocoena sinus), amely kizárólag Mexikó partjainál, a Kaliforniai-öbölben él. A vaquitának is nevezett, mindössze egy-másfél méteresre megnövő delfinfajból ma már csupán 30 vagy annál is kevesebb egyed létezik – derül ki a WWF elemzéséből –, ezért a szervezet azonnali, kollektív fellépést sürget a megmentésük érdekében. Ahhoz azonban, hogy megóvják a világ legveszélyeztetettebb tengeri emlősét és megakadályozzák a visszafordíthatatlan károk keletkezését az UNESCO által világörökségként jegyzett Kaliforniai-öbölben, a mexikói, az amerikai és a kínai kormány együttes, összehangolt cselekvésére van szükség.

A kaliforniai disznódelfinek számára a legnagyobb fenyegetést a kopoltyúhálók használata jelenti, ami egy egyenes vonalban kifeszített hálótípus. Bár a háló használatát két évre betiltották Mexikóban, a helyi halászok többsége immár illegálisan, de továbbra is folytatja ezt a gyakorlatot, ráadásul az ideiglenes tiltást május végén feloldják. A halászat ezen formája 2011 és 2016 között a vaquita-populáció 90 százalékos csökkenéséhez vezetett.

„Kevesebb, mint 60 éve fedeztük fel a kaliforniai disznódelfint, de az emberek már most a kihalás szélére sodorták. Rendkívül alacsony egyedszámuk azt mutatja, hogy a faj és élőhelyének megmentéséért tett erőfeszítéseink kevésnek bizonyultak. Amennyiben nem teszünk azonnali, határozott lépéseket, örökre elveszíthetjük a fajt” – mondta Jorge Rickards, a WWF Mexikó igazgatója.

A WWF felszólította a mexikói kormányt, hogy haladéktalanul és állandó jelleggel tiltsa be a kopoltyúhálók használatát, és távolítson el minden elszabadult hálódarabot annak érdekében, hogy a delfinek ne akadhassanak bele, ezzel egyidejűleg pedig készítsen átfogó stratégiát arra vonatkozóan, hogy a halászokat milyen alternatív felszerelésekkel tudják ellátni.

A faj megmentéséért az Oscar-díjas színész, Leonardo DiCaprio is kiállt – aki az Egyesült Államokban a WWF kuratóriumi tagja –, ő közösségi oldalain buzdítja arra az embereket, hogy a WWF oldalán keresztül kérjék a mexikói elnököt a Kaliforniai-öböl megmentésére és a helyi halászok támogatására.

Megkülönböztető jegyei miatt a „tenger pandájának” is hívott disznódelfin ún. „járulékos fogásnak” (vagyis a halászok nem szándékos fogásának) számít: populációjának csökkenését az okozza, hogy egy, a területen élő másik – szintén kritikusan veszélyeztetett – fajra, a totoaba halra halásznak, a disznódelfin pedig beleakad a kivetett hálókba. A totoaba úszóhólyagjának sokan gyógyhatást tulajdonítanak, ezért – főként Kínában – rendkívül nagy rá a kereslet. Kereskedelmi útvonala Mexikótól az Egyesült Államokon át egészen Kínáig húzódik. A WWF ezért arra sürgeti az Egyesült Államokat és Kínát, hogy működjenek együtt Mexikóval a totoaba halból készült termékek illegális szállításának és eladásának megállítása érdekében.

Cselekedj Te is!

Néhány kattintással Te is tehetsz a kaliforniai disznódelfinek megmentéséért! Nincs más dolgod, mint ide kattintva felszólítani Mexikó elnökét, Enrique Peña Nietót, hogy tegyen lépéseket a világörökség részeként nyilvántartott Kaliforniai-öböl megóvásáért.




Madarak és Fák Napja a Jókai-kertben - 2017. május 6.

Idén is megrendezésre kerül Budapesten a Jókai-kertben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) szervezésében a Madarak és Fák Napja rendezvény, amely az idén kiegészül az Év Fajai Fesztivállal.





Itt az idő, hogy felajánljunk 2 x 1%-ot az adónkból!


Sokat segíthetünk, ha a befizetett adónk 2 x 1 %-t felajánljuk alapítványoknak, civil szervezeteknek. Például az állat- és természetvédelmet, madárvédelmet is támogathatjuk!

 

Állatmentés támogatása: Battai Állat- és Természetvédő Egyesület

battaiallatvedokegyszazalek@gmail.com  

Itt találhatóak azok a szervezetek, akiknek felajánlható az 1%: www.niok.hu    




HÚSVÉTI állatvásárlás

Több évtizedes hagyomány, hogy húsvét közeledtével sokan élő állatokat vásárolnak: kiscsibét, kiskacsát, néha bárányt, leggyakrabban pedig különféle nyulakat. Sajnos sokan csak „idényszerű házikedvencként” tekintenek ezekre az állatokra, így sorsuk és jóllétük az ünnepek után hamarosan kérdésessé válik. A Fővárosi Állat- és Növénykert – több mint huszonöt éve – elsők között hívta fel a figyelmet a húsvéti nyulakkal kapcsolatos állatvédelmi problémákra, s a húsvéti ünnepek közeledtével azóta is minden évben foglalkozunk a kérdéssel.

Bővebben az alábbi útvonalon olvashatsz a témában:
http://zoobudapest.com/ezt-latnod-kell/hirek/alaposan-meg-kell-fontolni-a-nyulvasarlast-1



A Föld Órája alakulása

2007 óta minden márciusban egy órára kialszik a díszvilágítás a világ legtöbb nagyvárosában. Néhány év leforgása alatt a Föld Órája az ausztrál helyi akcióból világméretű, több mint egymilliárd embert mozgósító önkéntes mozgalommá nőtte ki magát. Ez nem csak azt mutatja, hogy az embereket foglalkoztatja bolygónk egészsége, hanem hogy hajlandóak tenni is érte.

Föld órája 2017. március 25.
http://foldoraja.hu/index.php




Szemétszedés HÁROM NAPIG


A TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért akció ma hazánk legnagyobb önkéntes mozgalma. Idén immár hatodik alkalommal valósul meg. A szemétgyűjtési akció keretében szerte az országban „tavaszi nagytakarítanak” a TeSzedd! önkéntesei. Azért szervezzük meg ezt a mozgalmat minden évben, hogy közösen megtisztítsuk szűkebb-tágabb környezetünket. A TeSzedd! idén is szerepel nemzetközi porondon: Magyarország 2014-ben csatlakozott az akcióval a „Let’s Clean Up Europe!” elnevezésű összeurópai kezdeményezéshez, amit az Európai Bizottság EWWR LIFE+ programja keretében szerveznek meg évről évre.

Ha tetszik a kezdeményezés, gyere és regisztrálj!

Ezt az e-mail címeddel vagy a Facebook profiloddal tudod megtenni. Ha előbbit választod, akkor keresd visszaigazoló levelünket postafiókodban.

Ha a regisztráción túl vagy, akkor már léphetsz is be a TeSzedd! Infopontba az e-mail címeddel és a jelszavaddal vagy Facebook profilod segítségével.

http://szelektalok.hu/teszedd/



Madáretetés

A téli hidegek átvészelésében te is segíthetsz a madaraknak, ha eteted őket. Ehhez, kis segítséggel te is könnyen készíthetsz  madárodút. Nagyon fontos, hogy ha elkezded folyamatosan etesd a madarakat, mert hozzászoknak a gondoskodáshoz. Az etetés mellett az itatással is segítheted kis barátaidat, ami szintén nagyon egyszerűen, akár egy cserépalátéttel is megoldható. Élelmet akár a piacon, akár állateledel boltban beszerezhetsz.

Az etető környékét pedig érdemes figyelni, mert sokféle madár látogatja, így te is megismerheted a különböző kis énekeseket.

Sok mindent megtudhatsz ebben a témában a Magyar Madártani és Természetvédelmi egyesület honlapjáról:

http://www.mme.hu/component/content/article/1991.html

 

1%

Beszéld rá szüleidet, hogy adójuk felajánlható 1%-át mindenképpen ajánlják fel!  Támogassák a civil szervezetek környezet- vagy természetvédelmi programjait!

 

Fogadj örökbe!

Csatlakozz családoddal és barátaiddal a Szent István Kórus gólya örökbefogadási kezdeményezéséhez!

Ha kutyusra, cicára vagy más állatra fáj a fogadd, nézz körül a menhelyeken. Mindenféle fajtájú, korú, személyiségű állatot megtalálhatsz ott, akik örülnének, ha holnap már szerető otthonban lakhatnának!




Az akció célja kettős. A legfontosabb feladat a globálisan veszélyeztetett, és hazánkban fokozottan védett parlagi sas költőállományának (mely egyben az európai uniós állomány kétharmada) megóvása a fészkelési időszakban jelentkező emberi zavarástól, esetleges bűncselekményektől (mérgezés, lelövés, fészekrablás). Amennyiben az önkéntes sasőrök bármilyen zavarást tapasztalnak, mobiltelefonon azonnal értesítik a védelmi program munkatársait, akik megteszik a szükséges intézkedéseket. Emellett a folyamatos távcsöves, teleszkópos megfigyelés fontos adatok összegyűjtését is lehetővé teszi a sasok szaporodási viselkedésével kapcsolatban.

 

A fészekőrzésről
Az önkéntesek a fészekőrzést mintegy 1 km-es távolságból végzik, hogy jelenlétükkel ne zavarják a sasok életét, de értékelhető információkat tudjanak gyűjteni a viselkedésükről. A megfigyeléshez teleszkópot, távcsövet biztosítunk, de saját eszközt is lehet hozni.

 

Részletek az MME honlapján: http://www.mme.hu/onkenteseket-keresunk-parlagi-sas-feszekorzeshez-20160415-0722-kozott


2017. december 15. péntek
Kezdőlap

Orlando di Lasso: Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
Arany - A toronyban
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz
A fényes nap immár elnyugodott
Magyar hazánk, te jó anya