Nagyböjt

 

Hamvazó szerda a Nagyböjt kezdete.

A húsvét előtti hathetes előkészületre esik a nagyböjt időszaka. A 40 napos böjt a 7. századtól vált szokássá, 1091-ben II. Orbán pápa iktatta törvénybe. Keresztény értelmezésben az igazi böjt a hit böjtje, az egyházi évben a Hamvazószerdától a Virágvasárnappal kezdődő Nagyhét végéig tart.

A nagyböjt időtartama 40 nap, ami a Szentírásban és a keresztény hagyományban az események jelentőségét aláhúzó szám (Jézus nyilvános működésének megkezdése előtt 40 napot böjtölt a pusztában; 40 napig tartott a vízözön; 40 évig vándorolt a zsidó nép a pusztában; 40 napot töltött és böjtölt Mózes a Sínai-hegyen mielőtt megkapta a Tízparancsolatot; Jónás próféta 40 napos kegyelemidőt hirdetett a bűnös városnak, Ninivének, akik aztán bűnbánatuk jeléül nyilvános böjtöt kezdtek.)

 

Korunk emberének távoli fogalmat jelent a böjt. A böjtnek elődeink nagy jelentőséget tulajdonítottak, életük részét képezték a böjtölési időszakok. A böjttel lelki és fizikai erőnlétüket is mélyítették.

Az Egyház a nagyböjti időszakban a bűnbánatra, Jézus szenvedésére irányítja a hívek figyelmét. A nagyböjt kezdete - a hamvazószerda -, az emberi halandóságra, a nagyhét napjai Isten Fiának halálára emlékeztetnek.

Az Egyház szándéka, hogy a böjti időszakban a hívek gyakrabban imádkozzanak, elmélkedjenek Krisztus szenvedéséről, vegyenek részt keresztutakon, hamvazószerda és nagypéntek

alkalmával pedig szigorú böjtöt tartsanak. Akik nem látják a böjt lényegét, nem is értik: mit segít a hívők lelki életének, ha ezen a két napon szigorú böjtöt tartanak?!

 

Ahogy közeledünk a nagyböjt végéhez, egyre mélyebb gyászba borul az Egyház Krisztus kereszthalálán. sötétbe burkolóznak a templomok, elcsendesednek a harangok és orgonák. De nagyszombat éjszakáján a feltámadás világossága sugárzik ki a templomajtókon, a gyászt felváltja az öröm.

A nagyböjt üzenete: a legsötétebb, legmélyebb, legkilátástalanabb helyzetekben sem veszthetjük el reményünket. Isten akkor is velünk van, és lehet, hogy életünk egy újabb húsvétja felé vezet bennünket.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 




A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek. Gyakran diákok, vagy éppen a ma is élő szerzők tolmácsolják a költeményeket.

Veszem a szót, földobom a levegőbe, ott szétesik, és újra megfogom, és akkor valami más.
József Attila

A rendszerváltás után a Magyar Írószövetség is csatlakozott a rendezvényekhez.

1998-ban a költészet napját tizennégy magyar költő (Bella István, Beney Zsuzsa, Borbély Szilárd, Ferencz Győző, Géher István, Kalász Márton, Kántor Péter, Kodolányi Gyula, Lászlóffy Aladár, Parti Nagy Lajos, Takács Zsuzsa, Tőzsér Árpád, Varró Dániel, Balla Zsófia) úgy ünnepelte, hogy közösen írtak egy szonettkoszorút Weöres Sándor Hála-áldozat című szonettjének két-két megadott sorából (a szonettkoszorú ugyanis 14 szonettből áll).

Noha a költészet napját József Attila születéséhez kötjük, április 11-én született Márai Sándor is, 1900-ban.




Négysoros

 

Alvó szegek a jéghideg homokban.
Plakátmagányban ázó éjjelek.
Égve hagytad a folyosón a villanyt.
Ma ontják véremet.

Pilinszky János




Pál Ferenc: a böjt nem méregtelenítő kúra

2012. április 6.

 

 

A böjt egyik szerepe a célzatos egyensúlyvesztés, aminek az a lényege, hogy kiderüljön, van-e mélyebb erőforrásunk – mondja a Kurírnak Pál Ferenc angyalföldi káplán, mentálhigiénés szakember, a SOTE tanára, akit a böjt és a gyónás lélektani hátteréről kérdeztünk. Pál Ferenc, akinek nemrég jelent meg a meghitt istenkapcsolatról szóló könyve, megjegyezte: a jó gyónás az egészséges lelkiismeret kialakulását szolgálja.

 

Mintha mostanában újra felfedezné a világ a böjtöt, de csak mint méregtelenítő kúra vagy más életmód szempontjából jótékony hatású tevékenység. Mi a böjt lélektani háttere?

 

A böjt egyensúlyvesztést hoz magával, mégpedig az alapvető szükségletek terén. Így a lelki és a biológiai egyensúly elvesztéséhez is hozzájárul. Ezt azonban célzottan teszi.

 

Érthető módon mindenki megtalálni szeretné a lelki egyensúlyát, nem elveszíteni.

 

Valóban, ebből a szempontból a böjt egy másik aspektust hangsúlyoz. Ez pedig az, hogy képesek vagyunk-e egyensúlyvesztett állapotban is számunkra fontos személyekhez és értékekhez ragaszkodni. Vajon amikor elvesztem az egyensúlyom, az rögtön kihatással lesz az összes kapcsolatomra és az értékrendemre is, az erkölcsiségemre, és amikor visszanyerem az egyensúlyom, azt mondom, hogy jaj, hát ideges voltam, fáradt voltam, éhes voltam, zavarodott voltam, vagy pedig ezek a tudatosan létrehozott egyensúlyvesztett helyzetek kidolgozottabb szilárdsághoz segítenek minket.

 

Tehát kizökkentenek a megszokottból, a rutinból?

 

Igen, ez is benne van. Észre sem vesszük, hogy a kényelem, sok jó dolog teljesen hozzánk tapadt, és ez akár az életcélunktól is elterelhet minket. Többet és többet dolgozunk, hogy még többet és még többet keressünk, de közben ami miatt kizsigereljük magunkat, a megkeresett pénzt gyakran olyan dolgok vásárlására költjük, amelyekre igazából nincs szükségünk. Megdöbbenve nézem, amikor az áruházban vagyok, hogy mennyi minden feleslegeset vásárolnak emberek, mennyi minden van a kosarunkban. Sok olyat veszünk, ami nélkül is tartalmas életet lehet élni. A böjt egyik szerepe a célzatos egyensúlyvesztés, aminek az a lényege, hogy kiderüljön, van-e mélyebb erőforrásunk. Van-e spirituális kapaszkodónk, ami akkor is megtart minket, ha éhesek vagyunk. Ami felé akkor is fordulhatunk, ha fáradtak, kimerültek, szomjasak vagyunk. Létezik-e számomra ilyen erőforrás, kapaszkodó? Ez a kérdés. Ezért fontos, hogy a böjt nem egyszerűen csak fogyókúra vagy méregtelenítés. Más a folyamat, más a célja és a hozzáállás is más.

 

Gyakran mondják, hogy a böjt csak vallásosan becsomagolt fogyókúra vagy méregtelenítés, amiről lehántható a külső, vallásos kéreg a racionális lényeg megtalálása érdekében.

 

Ez egy dimenzióvesztett megközelítés. Hiányzik belőle a spirituális dimenzió. De a böjtből akkor is hiányzik a spirituális dimenzió, ha lelki vagy erkölcsi élsportnak tekintem. A böjt célja az volna, hogy egy megrendültebb állapotban átéljem a saját gyöngeségemet, amit nem valami táplálékkal vagy élvezettel akarok betölteni, hanem tudjak Istenhez fordulni kiüresedett, hiányokkal teli helyzetemben. Ha azonban élsportot csinálok a böjtből, akkor a büszkeségem fog növekedni, és a hiányt énközpontúságom tölti majd ki.

 

 

 

Mintha a böjt időlegesen épp a feje tetejére állítaná Maslow piramisát.

 

Kétségkívül léteznek nagyon alapvető és kevéssé alapvető emberi szükségletek. De az emberi létezéshez az is hozzátartozik, hogy képes vagyok felülmúlni az alapvető természetem által, ösztönösen diktált működésmódokat. Az emberi természethez egyébként az is hozzátartozik, hogy édesapaként az utolsó falat ételeket a gyerekemnek adom, vagy hogy ha valaki segítségért kiált, akkor beugrok a Dunába, hogy kimentsem, és akár az életben maradási ösztönömet is felülmúlva veszélyeztetem magamat. Léteznek az ösztöneink, de képesek vagyunk felülmúlni is őket.

 

Új könyvében, amely az istenkapcsolatról szól, említi is, hogy ezért vannak hőseink.

 

Általánosan elfogadott gondolat, hogy a hős egy rendkívüli ember, aki valami rendkívülit tesz. Ezzel szemben a hős a tapasztalatok szerint átlagember, aki felismeri a helyzet rendkívüliségét, és ezért képes valami olyat tenni, amit érzékenysége, nyitottsága révén tesz meg, nem pedig azért, mert ő rendkívüli ember. Azt látjuk, hogy hősiesen önmagát odaadó emberré átlagemberek lesznek, akikben semmi rendkívüli nincs, de a rendkívüli helyzetben is cselekvőképesek maradnak, amikor mások lebénulnak. A spiritualitás és a böjt segítségünkre lehet abban, hogy mi, egyszerű átlagemberek fel tudjuk fedezni a rendkívüli pillanatokat, és ott ne az alapvető szükségleteink és ösztöneink alapján döntsünk.

 

Mi a bűnbánat lelki háttere?

 

Lélektanilag a bűnbánattartás abból a természetes emberi adottságból fakad, amit a lélektan mond így és nem is a teológiai irodalom: hogy a bűntudat természetes feloldása a bűnbevallás. De ezt tapasztaljuk magunkon is: ha valaki fontos nekem, és tettem a kapcsolatunk ellen valamit, akkor feltör a természetes bűntudat, sőt a bűnbánat is, ami afelé visz, hogy belássam, mit tettem. Ennek természetes feloldása, hogy kimondom magamból, bocsánatot kérek, hogy helyreállítsam a kapcsolatunk egyensúlyát. Mindennek a lényege a szeretetkapcsolat. A gyónásban is jó esetben nem a bűn van a középpontban, hanem az Istennel való meghitt szeretetkapcsolatom, az eddigi történetünk, a bizalom és biztonságérzet. Hogy én is fontos vagyok neked, és hogy te is vágyhatsz arra, hogy nekem megbocsáss, mert te is akarod ezt a kapcsolatot. A gyónás tehát nagyon is természetes alapokon nyugszik. A gyónás egyik legnagyobb ellensége a szégyen. A szégyen természetes feloldása ugyanis a menekülés, az elrejtőzés, legdurvább esetben a megsemmisülés. Ezért gyóntató papként érdemes mindent elkövetni azért, hogy a gyónó szégyene enyhüljön, a reális bűntudata pedig megjelenjen. Ha valaki nagyon szégyenkezve jön, az akadályozza a gyónásban, nem pedig segíti. A gyerekek nevelésében is az egészséges erkölcsiségre és a bűnt természetes módon követni tudó bűntudatra érdemes a figyelmet fordítani, természetesen nem a megszégyenítésre.

 

A lelkitükröknek mi lehet a szerepük?

 

Annyit segítenek, hogy legalább néven nevezik a dolgokat, kérdéseket intéznek hozzánk, elsősorban persze a cselekvés szintjén: a cselekvések és mulasztások mögötti hátteret már kevéssé világítják meg. De nagyon jó, hogy tágítják legalább a megfontolások körét. A benső munkát, a szándékok, körülmények, tettek vagy mulasztások együttes vizsgálatát csak mi tudjuk elvégezni. Nem csak a bűneimre érdemes koncentrálnom egyébként, amikor lelkiismeretvizsgálatot tartok, hanem a másik oldalra is: a lelkiismeretem azt is megmondja, hogy mit csináltam jól! Nem egészséges lelkiismeret, ami csak a rosszra hívja fel a figyelmet. Létezik neurotikus bűntudat, aggályos lelkiismeret is, ami a kétségbeesésre hajlamosít, megkérdőjelezi a reményt. Az ilyen emberek hajlamosak azt gondolni, hogy akkora bűnt követtek el, hogy Isten sem bocsát már meg nekik. A neurotikus bűntudatú embernek akkor is bűntudata lehet, ha nem is követett el bűnt. A gyóntatónak az is felelőssége, hogy ne csak arra hívja fel a figyelmet, ha a gyónó nem látja a bűnét, miközben van, hanem hogy rámutasson, ha nincs bűn ott, ahol a gyónó bűnt lát. A gyónás így az egészséges lelkiismeret kialakulását is szolgálhatja.

 

Forrás: Szilvay Gergely/Magyar Kurír




Nagy bánatomnak égő csipkebokrán,
Ó én Uram, hogy megjelentél nékem,
Tán már nem is bús fájdalmam lobog,
Te tündökölsz e fonnyadt büszkeségen.

Átlátsz, tudom, a bűnök cifra gyolcsán,
Erény rongyán, bátorság mentebőrén,
Mégis mindent levetkezem, Uram,
S elődbe küldöm lelkem szűzi pőrén.

Dús életemnek ifju vára omlott
Mohos magánnyá szépült és ma benne
Csak csipkebokrok nőnek, ó pedig
Egy lánynak csókja mind liliom lenne.

Uram, ki küldtél büszke vár urának,
Engedd, már lelkem riadót ne fújjon.
Szelíd remeteként az öregek
Szűk szíve odvas odujába bújjon.

1923. júl. 28.





A reneszánsz zene

(kb. 1450-1600)

Az európai kultúra történetének egyik legnagyszerűbb és legnagyobb korszaka a reneszánsz („renaissance” francia szó= újjászületés). Az elnevezés részben az ókori művészetek felélesztésére vonatkozik, a képzőművészetben és az irodalomban ez a kor az antik görög szépségideál újjászületése. A középkor uralkodóan vallásos szemlélete után a reneszánsz az ember nagyságát és életörömét hirdeti. Fellendülésnek indulnak a világi művészetek és a természettudományok, megszületik az új szellemet tükröző humanizmus. Az olasz reneszánsz képzőművészet olyan nagy művészeket adott a világnak, mint Botticelli, Leonardo de Vinci, Michelangelo stb.
A reneszánsz ember életéhez hozzátartozott a muzsika. Hirdette az emberközpontúságot, az anyanyelv szépségét, a természet és az ember harmonikus kapcsolatát. A kórusművészet első nagy fejezete a reneszánsz idején íródott. Az énekhez gyakran hangszer is csatlakozott, sőt néha önálló szerepet is kapott. Rengeteg egyházi és világi kórusmű született, melyek páratlan szépségűek. Mindkettőre jellemző volt a harmóniák egyszerűsége, valamint a polifon és homofon szerkesztés.

A reneszánsz központja ugyan Itáliában volt, de idővel fokozatosan átterjedt Európa többi országára is.
Legkorábban Magyarországon jelent meg a 15. század közepén. Mátyás király kitűnően beszélt és olvasott olaszul és rajongott a reneszánsz vívmányaiért. Az itáliai mintára bevezetett közegészségügyi és oktatási intézmények, valamint az új jogrendszer Magyarország fejlődésére
jelentős hatást gyakoroltak. Bőkezű pártfogása sok itáliai humanistát vonzott a budai és visegrádi királyi udvarba (pl. Galeotto Marziót és Antonio Bonfini történetírót). Több itáliai tudós és művész 1476-ban Mátyás második feleségének, a nápolyi Beatrixnak a kíséretében érkezett Budára. Mátyás könyvtára, a Bibliotheca Corviniana, Európa legnagyobb történelmi, filozófiai és tudományos kódexgyűjteménye volt, amelyet csak a római pápák vatikáni könyvtára múlt felül.
A magyar reneszánsz egyik legjelentősebb alakja Tinódi Lantos Sebestyén, aki a históriás énekek jeles képviselője volt. Művészetével megteremtette az első önálló magyar műzenei stílust. Az erdélyi Bakfark Bálint viszont az első Európát járó magyar zeneszerző, előadóművész volt, aki virtuóz lantjátékával ámulatba ejtette a hallgatóit.

Kórusok
A reneszánsz a kórusművészet aranykora, énekes (vokális) korszak. Rengeteg egyházi és világi kórusmű született, melyek páratlan szépségűek. Mindkettőre jellemző volt a harmóniák egyszerűsége, valamint a polifon és homofon szerkesztés. Az “a capella” (kíséret nélküli) énekkari szerkesztés máig élő hagyománya ekkor virágzik Európában. A kórusok igen kis létszámú együttesek, mindössze 8-12 énekest számlálnak. A kóruséneklés helyet kap a templomban, a színpadon, az utcán, egyszóval mindenütt.
A kórusművek szerkesztésében két főbb típust különböztetünk meg.
A polifóniában a szólamok egyenrangúak, és imitációs rendben követik egymást (imitáció = utánzás), a témát az egyik szólam indítja, a többi időbeli eltolódással, legtöbbször más hangról elindulva utánozza, s a szólamok időbeli eltolódással egymás után lépnek be. A legtisztább imitáció a kánon, ahol minden szólam ugyanazt a dallamot énekli végig időbeli eltolódással.
Az egyházi kórusművek jobbára polifon szerkesztésűek.
Másik főbb típusa a homofónia, melyben egy magasabb szólam képviseli a fő dallamot, amelyet a többi szólam akkordszerűn alátámaszt.
A homofon szerkesztés, ellentétben a polifon vízszintességgel, függőleges síkban képzelhető el. Itt nem egymás mellé, hanem a vezető szólam alá rendeződnek a szólamok. Az általában könnyed hangvételű, lendületes tempójú világi kórusművek kedvelik a homofon szerkesztést.
A reneszánsz zene műfajai: a mise, a motetta és a madrigál.

Hangszerek
Hangszereket is alkalmaztak szólójátékra, vagy énekszólam kísérésére. Sokféle fúvós-, vonós- és billentyűs hangszert ismertek. A főúri udvarokban hangszeres kamaracsoportok szolgáltatták a zenét étkezés közben és táncmulatságokon. A reneszánsz legjellegzetesebb és legkedveltebb hangszere a lant volt.„Hollandiától Burgundiáig a híres énekiskolák egész sora (Antwerpen, Brügge, Liége, Cambrai, Dijon stb.) küldte szerte egész Európában neves énekeseit és zeneszerzőit. Az ő hangjuk zengett a pápai énekkarban, Mátyás király udvarában, Augsburgban és Párizsban egyaránt. A hajlékony dallamot és a jó hangzást Olaszországban tanulták, a népies összhang használatát az angoloktól vették át. A gregorián éneket sem tűntek el, csak másféleképpen használták fel, mint az előző korszakok.” (Rajeczky Benjamin)

A zene terjedésében döntő szerepet játszott az első zenei nyomdák megjelenése. Az addig csak
egyes kéziratos példányokból ismert kompozíciók közkinccsé váltak, mindenki számára elérhetőek lettek.

Forrás: Borbély Szabina, Romhányi László




Az Isten van valamiként:
Minden Gondolatnak alján.
Mindig neki harangozunk
S óh, jaj, én ott ülök a balján.

Az Isten könyörületes,
Sokáig látatlan és néma,
Csak a szivünkbe ver bele
Mázsás harangnyelvekkel néha.

Az Isten nem jön ám felénk,
Hogy bajainkban segítsen:
Az Isten: az Én és a kín,
A terv s a csók, minden az Isten.

Az Isten hatalmas nagy úr,
Sötétség és világosság,
Rettenetes, zsarnok lakó:
Lelkünkbe ezredévek hozták.

Az Isten az egyszerűség,
Unja a túlságos jókat,
Unja a nyugtalanokat
S a sokszerű, nagy álmodókat.

Az Isten engem nem szeret,
Mert én sokáig kerestem,
Még meg se leltem s akkor is
Kötődtem vele s versenyeztem.

Az Isten van valamiként:
Minden Gondolatnak alján.
Mindig neki harangozunk
S óh, jaj, én ott ülök a balján.

Emlékesttel, kiállítással, irodalmi-zenei programokkal is megemlékeznek a hétvégén Ady Endre halálának 100. évfordulójáról. A költőóriás előtt a közmédia vasárnap tematikus nappal tiszteleg.

A hallgatók szombat estig telefonon és e-mailen kérhetnek Ady-verseket a Kossuth Rádiótól, a művek vasárnap óránként hangzanak el. Emellett délután egy külön műsorban emlékeznek meg Ady Endre életművéről a Kossuth Rádióban.

Az M5 kulturális csatorna vasárnap napközben rövid bejátszásokkal igyekszik kedvet csinálni Ady költészetéhez, valamint Ady és én címmel pályázatot is hirdetnek, amelyre a határon túlról is várják a pályamunkákat. Az érdeklődők egy-egy művészeti alkotással, írással, fotóval vagy videóval mutathatják be Ady Endre költészetéhez fűződő személyes viszonyukat. A pályamunkákat január 27-től két hónapon át várják.

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) emlékestet rendez az évforduló alkalmából a Pesti Vigadó dísztermében vasárnap. A kétrészes rendezvényen Ady Endre versei, 20. századi és kortárs zeneszerzők - például Bartók Béla, Kodály Zoltán, Bárdos Lajos és Szőnyi Erzsébet - Ady-ihlette dalai és kórusművei, valamint mások mellett Tornai József, Szilágyi István, Ágh István és Tamás Menyhért a költőt méltató szövegeiből válogatott idézetek hangoznak el.

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) emlékkiállítással és más programokkal is emlékezik a 100 éve elhunyt költőre. A föltámadás szomorúsága című kiállítás a halál pillanatával kezdődik, majd tárgyi emlékek, írásbeli dokumentumok, filmfelvételek, versek bemutatásával idézi fel Ady Endre életútját. A tárlat fotók, relikviák, hangfelvételek segítségével reflektál az Ady-kultusz születésére is. 

Szombaton délután a múzeumtól indul és kávéházak, szerkesztőségek, lakhelyek érintésével a Nemzeti Múzeumnál ér véget a főváros „Ady-emlékhelyein” végig kalauzoló irodalmi séta. Este a Cabaret Medrano együttes és a Balaton zenekar emlékezik meg a költőről egy rendhagyó koncerten a PIM-ben. 

A Nemzeti Örökség Intézete és a PIM szervezésében vasárnap délelőtt Ady Endre síremlékénél lesz megemlékezés, míg kora délután az Ady Emlékmúzeumban verses tárlatvezetést tartanak.

Az Ady emlékére című irodalmi-zenei sorozat részeként szombaton este a költő szövegei szólalnak meg Novák János zeneszerző, énekes előadásában és Bornai Szilveszter zenész közreműködésével a belvárosi Centrál Kávéházban, ahol kihirdetik a Száz év Ady nélkül című verspályázat eredményeit is. Vasárnap ugyanitt Havas Judit előadóművész tolmácsolásában Ady Endre versei és a róla szóló írások szólalnak meg Intés az Őrzőkhöz címmel. Az esten mutatják be Kenyeres Zoltán irodalomtörténész Ady című könyvét, amelyet Kaiser László költő, író, a kötetet gondozó Hungarovox Kiadó vezetője ismertet. 

Ady Endre 1919. január 27-én halt meg.




 

Hymnus
A' Magyar nép zivataros századaiból

Isten, áld meg a' Magyart
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors a' kit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbünhödte már e' nép
A' múltat 's jövendőt!

Hányszor zengett ajkain
Ozman vad népének
Vert hadunk csonthalmain
Győzedelmi ének!
Hányszor támadt tenfiad
Szép hazám, kebledre,
S lettél magzatod miatt
Magzatod hamvvedre!

Őseinket felhozád
Karpat szent bérczére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
'S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,
Árpád hős magzatjai
Felvirágozának.

Bújt az üldözött, s felé
Kard nyúl barlangjában,
Szerte nézett s nem lelé
Honját a hazában,
Bércre hág és völgybe száll,
Bú 's kétség mellette,
Vérözön lábainál,
'S lángtenger felette.

Értünk Kunság mezein
Ért kalászt lengettél,
Tokaj szőlővesszein
Nektárt csepegtettél.
Zászlónk gyakran plántálád
Vad török sáncára,
'S nyögte Mátyás bús hadát
Bécsnek büszke vára.

Vár állott, most kőhalom,
Kedv s öröm röpkedtek,
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.
'S ah, szabadság nem virul
A' holtnak véréből,
Kínzó rabság könnye hull
Árvánk hő szeméből!

Hajh, de bűneink miatt
Gyúlt harag kebledben,
'S elsújtád villámidat
Dörgő fellegedben,
Most rabló mongol nyilát
Zúgattad felettünk,
Majd töröktől rabigát
Vállainkra vettünk.

Szánd meg Isten a' Magyart
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart
Tengerén kínjának.
Balsors a' kit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbühödte már e' nép
A múltat 's jövendőt!

(Cseke, 1823. január 22.)



Advent

A szó elnevezésének eredete a latin "adventus Domini", azaz "az Úr érkezése, eljövetele" kifejezés. Karácsony előtt az egyház négy vasárnapon át készül az Úr megérkezésére. Az ünnepélyes megemlékezés elsősorban személyes újraátélésre szólít. Az Advent liturgikus ünnepe azonban nemcsak visszaemlékezés, hanem valóság. Az Advent megünneplése tehát ezt jelenti: a hívők újra átélik az Isten eljövetele utáni vágyódást és a megtérést, amelyet ez az esemény előkészít. Ezen a módon egyre mélyebben érzik át Isten közeledését, a bennük lévő sötétségnek a fölszakadozását. Az Advent Jézus eljövetelének minden módját jelképezi, mindenekelőtt az Úr akkori, emberi alakban való világba lépését. Ezen időszak várakozás, vágyakozás jellege. Fölkészülés Karácsonyra, a Messiás földi születésének méltó megünneplésére. A keresztény ember emellett Krisztus második eljövetelét is várja.

 

Az évszázados egyházi hagyományban Advent jelentette az egyházi év kezdetét. Adventtel indult újra ez a "szüntelen körforgás", amely a keresztény ember életében Jézus élete főbb állomásainak (születés, tanítás, szenvedés, halál, föltámadás, mennybemenetel, Szentlélek elküldése) "újraélését" jelentette.

Az adventi időszak kezdete és hossza nem egységes. A hossza koronként és felekezetenként változó volt: három héttől hat hétig terjedt. Ma a katolikus közösségek négy hét körüli időben állapítják meg. Kezdete régebben november közepére esett (hat hetes időszak), később Szent András napjára (november 30.), az utóbbi időben pedig a november 27 és december 3-a közötti vasárnapra. Így Advent hossza 21 és 28 nap között ingadozhat december 25-höz viszonyítva.

 

Az Advent két jellemző "erénygyakorlata" a böjt és az ún. "rorate" mise.

A hívő ember úgy készíti föl testét a Megváltóval való találkozásra, hogy megtartóztatja magát az ételtől és italtól. Az étkezésnek mindig is volt valami ünnepélyes, közösség teremtő jellege, ezért volt szokás a nagy ünnepeken, így Karácsonykor is a gazdagabb ünnepi asztal.

 

Az étkezéstől való tartózkodás, illetve a mérsékelt fogyasztás valamiképpen tehát tartózkodás az ünnepléstől, az ember önmagára figyelésének, befelé fordulásának kifejeződése. Amikor valaki az étkezéstől tartózkodik, vagy kevesebbet eszik, akkor azt mindig valamilyen nagy dolog érdekében avagy valamilyen "nagy valaki" (Isten) kegyeinek, jóindulatának elnyeréséért teszi. A böjt önuralmat követel, erőfeszítést, az (ilyenkor persze fokozottan jelentkező) éhség leküzdését követeli meg. Ez az erőfeszítés, ez az áldozat "ajándék" lehet Istennek, esetleg vezeklés az elkövetett bűnökért.

Az Advent egyik különlegessége az ún. "rorate" vagy hajnali mise. Ezeket a szentmiséket korán reggel vagy hajnalban tartották. Ma általában reggel 6-kor. A kora reggeli szentmise ezt a népies elnevezést arról a jellegzetes (ószövetségi szentírási szövegen alapuló) énekről kapta, amelyet Adventben szinte naponta énekeltek, énekelnek: "Harmatozzatok egek onnan felülről".

A roráte-szentmisék a katolikus egyházban csak az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén találhatók meg.



 

Advent szimbólumai:

 

Adventi koszorú

Az adventi-koszorún azért gyújtanak meg hétről hétre több gyertyát, hogy karácsonyra legyen világosság ott, ahol Jézust várják. A koszorú alapot díszes szalaggal tekerik be, és kisebb fenyőgallyakkal díszítik. Négy gyertyát erősítenek rá, melyekből advent minden vasárnapján eggyel többet gyújtanak meg. Így az ünnep beköszöntekkor már mind a négy gyertya ég.

 

Utcai lámpák

Talán ma már kevésbé ismeretes, hogy a közterületeken található igen kedvelt, lámpákkal kivilágított karácsonyfáknak és a karácsonyi fényben úszó utcarészleteknek is szimbolikus jelentése van. A fény a sötétségben a ősi vallási jelentés szerint a kereszténységnek a pogány világban való megjelenésére utal. A szépen díszített utcák, terek emellett kedves, meghitt hangulatot is teremtenek, mintha az otthont az utcára varázsolnák és embertársainkkal szeretetben való ünneplésre biztatnak.

 

Advent gyakorlata:

Csönd, elmélkedés, imádság, bűnbánat, rorate (hajnali) mise.

 

Színek:

Violaszín, kivéve a harmadik, úgynevezett Gaudete vasárnapot, amikor rózsaszín; dísztelen oltár; az orgona csak az énekeket kíséri; adventi koszorú négy gyertyával.

 

Forrás: Forrás: katolikus.network.hu, Cograf.hu





Január 6. - Vízkereszt

Vízkereszt ünnepét, amelyet eddig január 2. és 8. közti vasárnap tartottunk Magyarországon, pár éve január 6-án ünnepeljük. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezen a napon a hívek számára kötelező a szentmisén való részvétel.


Január 6-án a háromkirályok gyermek Jézusnál tett látogatását ünnepli a katolikus egyház, ekkor kerül sor a vízszentelés szertartására is: a pap megáldja a keresztvizet és a szentelt vizet.

Az epifánia néven is ismert vízkereszt Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A magyar vízkereszt elnevezés az ilyenkor hagyományosan végzett vízszentelésből eredeztethető.

Vízkereszt napja a IV. század elején kezdett a keresztények körében terjedni mint Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Később az ünnep elsődleges témája keleten Jézus keresztsége lett (erre emlékeztet a vízszentelés); nyugaton viszont a háromkirályok látogatása került előtérbe, mindamellett itt is megmaradt a vízszentelés szertartása. A II. Vatikáni Zsinat rendelkezései értelmében a római katolikus egyház január 6-án a háromkirályok látogatását ünnepli vízszenteléssel egybekötve; Jézus megkeresztelkedésének ünnepe a következő vasárnapra esik. A kánai menyegzőről, amelyen Jézus első csodáját vitte végbe a vizet borrá változtatva, egy közbeeső hétköznapon emlékezik meg az egyház.

A vízkereszt amiatt is kiemelt ünnep a katolikus egyház életében, mert ekkor kezdődik meg a házszentelés időszaka. A házszentelés szertartása során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; a szentelmény révén nemcsak az épületeket, hanem a benne lakókat, dolgozókat is megáldja.

www.katolikus.hu




Szent Család ünnepén, karácsony utáni vasárnapon Szűz Mária, Szent József és Jézus Krisztus alkotta Szent Családot ünnepli a katolikus egyház, példaként állítva a mai családok elé.

Története

Az ünnepet a 17. században kezdték megtartani. A Szent Család különös tisztelete először Kanadában terjedt el. Az ünnep elterjesztését XIII. Leó pápa 1893-ban kezdeményezte azért, hogy megerősítse a 19. század végére a nyugati világban meggyengült családeszményt. XV. Benedek pápa 1921-ben az egész világegyház számára előírta a Szent Család vasárnapja megünneplését.

A Szent Család ünnepének időpontját XI. Piusz pápa a Vízkereszt nyolcadába eső vasárnapra tette. 1969 óta tartják a karácsony nyolcadába eső vasárnapon.

1994-ben tartotta a katolikus egyház a Családok Nemzetközi Évét, mely 1993. december 26-án, Szent Család vasárnapján kezdődött.

 

"Jézus szülei minden évben fölmentek Jeruzsálembe a húsvét ünnepére. Amikor Jézus tizenkét éves lett, szintén fölmentek, az ünnepi szokás szerint. Az ünnepnapok elteltével hazafelé indultak. A gyermek Jézus azonban Jeruzsálemben maradt anélkül, hogy szülei észrevették volna. Abban a hitben, hogy az úti társaságban van, már egy napig mentek, amikor keresni kezdték a rokonok és ismerősök között. Mivel nem találták, visszafordultak, Jeruzsálembe, hogy ott keressék.
Három nap múlva találtak rá a templomban, amint a tanítók közt ült, hallgatta és kérdezgette őket. Akik csak hallgatták, mind csodálkoztak okosságán és feleletein. Amikor a szülei meglátták őt, nagyon meglepődtek.
Anyja így szólt hozzá: „Gyermekem, miért tetted ezt velünk? Lásd, atyád és én bánkódva kerestünk téged.”
Ő azt felelte: „Miért kerestetek? Nem tudtátok, hogy nekem Atyám dolgaiban kell lennem?”
Ám ők nem értették mit akar ezzel mondani.
Akkor hazatért velük Názáretbe, és engedelmes volt nekik. Szavait anyja mind megőrizte szívében.
Jézus pedig növekedett bölcsességben, korban és kedvességben Isten és emberek előtt."




Szállást keres a Szent Család

 

A magyar nép körében legjobban elterjedt adventi ájtatosság. December 15-én este kezdjük. Minden kilenc család bokrot alkot, s esténként más és más családhoz viszik a templomban előzetesen megáldott Szent Család-képet, s előtte ájtatoskodnak. Az egyes családok tagjai a reájuk eső napon meggyónna-megáldoznak, vagy pedig a bokrok a befejező napon, december 23-án közösen végzik szentáldozásukat. Ha templomban végezzük, nem szervezünk bokrot, hanem minden résztvevő család megáldatja a Szent Család képét, s otthon helyezi a házi oltárkára, a végén szintén közös áldozással fejezik be az ájtatosságot a közösen mondott szentmisén.

 

Beköszöntő ének
(Dallam: "Ébredj ember...")

Szállást keres a Szent Család.
De senki sincs, ki helyet ád.
Nincsen, aki befogadja
Őt, ki égnek s földnek ura.

Az idő már későre jár,
A madár is fészkére száll.
Csak a Szent Szűz jár hiába"
Betlehemnek városába.

Legalább ti, jó emberek,
Fogadjátok a Kisdedet.
Házatokra boldogság száll,
Ha betér az égi Király.

(A házbeliek éneklik:)

Ne sírj tovább, Szűz Mária,
Ne menjetek ma máshova!
Szállásunkat mi megosztjuk,
Kis Jézuskát befogadjuk.

 

ELŐIMÁDKOZÓ (A családhoz):

Elhoztam hozzátok a Szent Család képét: A Szűzanyát méhének áldott gyümölcsével az Őr Jézussal és a Szűzanya jegyesét, Szent Józsefet. Áldásuk tér be a házba. Remélem, szívesen adtok nekik szállást.

 

HÁZBELIEK NEVÉBEN:

Üdvözlégy, Mária!
"Honnan van az, hogy az én Uramnak Anyja jön hozzám?"
Ó, de boldog vagyok, hogy a Szent Családot hajlékomban tisztelhetem és Nekik szállást adhatok!

(A képet mindketten megcsókolják.)

 

ELŐIMÁDKOZÓ (elmondja a felajánló imát):

Ó, Jézus, Mária, József!
Ó, Szent Család! Mély alázattal leborulunk előtted. Méltatlan voltunk teljes tudatában édes midnyájunkat kegyes oltalmadba helyezzük. Töredelmes szível megkérlelünk mind a saját, mind a mások bűneiért. Ó, Szent Család! Légy a mi örökös pártfogónk. Védj meg minket a bűntől és minden bajtól, hogy békességben és nyugalommal szolgáljunk Istennek.

Szentséges szűz és Isten Anyja, Mária, Jézus Krisztus értünk ontott vérére kérünk és könyörgünk hozzád, ó, jóságos Anyánk, fogadj minket híveid sorába és örökös szolgádnak. Állj mellettünk minden cselekedetünkben és szerezz kegyelmet, hogy gondolattal, szóval és tettel mindig úgy viselkedjünk, hogy sohase bántsuk meg se Szívedet, se szentséges Fiad Szívét. Emlékezzél meg rólunk és el ne hagyj halálunk óráján. Ámen.

Ó, Szent József, a Szent Család Isten választotta, hű gondviselője! Neked jutott az a szerencse, hogy a világ Megváltóját, Jézus Krisztust karodon hordoztad, szívedhez szorítottad és mint nevelő, gyermekedet arcod verejtékében tápláltad. Sok búbánatot és bajt szenvedtél Érte és Szűz Máriáért, de atyai szíved az öröm óráiban, a búbánat napjaiban is mindig megnyugodott Isten szent akaratában. Ó, Szent József, kérd az Istent, adja meg nekünk, hogy követhessük istenes életedet! Nyugodjunk meg Isten szent akaratában, és bajban, betegségben és szükségben soha el ne felejtsük, hogy akit Isten szeret, megfenyíti, és hogy bűneink miatt sokkal súlyosabb büntetést érdemlettünk. Ó, Szent József, légy velünk halálunk óráján. Ámen.

Édes Jézus! Gyermeki alázattal kérünk, hogy szereteted erejével, mely a menny legmagasabb trónjáról a betlehemi istállóba vonzott, a mi szívünket is vond magadhoz, hogy Veled a legbensőbben egyesülhessünk.
Engedd, hogy szegénységedben legalább úgy vegyünk részt, hogy semmihez se kössük lelkünket: legyünk lélekben szegények, szeressük a szegényeket, akiknek helyzetét Te születéseddel és életeddel megszentelted, és azt tekintsük a legfőbb és egyetlen kincsnek, ha Tégedet bírunk! Ó, jóságos Jézus, jöjjön el a Te országod! Ámen.

(Templomban csak innen kezdve mondjuk:)

 

ELŐIMÁDKOZÓ:

Isten, figyelmezz segítségemre.

 

MIND:

Uram, siess segedelmemre.
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek, miképpen kezdetben vala, most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.

E: Gyermeki hódolattal köszöntelek, Isten legkedvesebb Családja, minden keresztény család legszebb példaképe!

M. Jézus, Mária, József!

E: Téged szemelt ki öröktől a Szentháromság, hogy az isteni szándékok gyöngyének és koronájának, a teremtés fejének és királyának, a bűnbeesett emberiség Megváltójának otthona légy!

M: Jézus, Mária, József!

E: Benned ringott Üdvösségünk bölcsője, kelt fel szabadulásunk Napja s nevelkedett az Isten Fia.

M: Jézus, Mária, József!

E. Benned virágzott a szüzesség legtisztább lilioma, illatozott az alázat és engedelmesség erénye.

M: Jézus, Mária, József!

E: Legfőbb törvényed a szeretet, minden erény alapja és foglalta s a családi élet legerősebb köteléke.

M: Jézus, Mária, József!

E: Az atyai tekintély a fegyelmed, az anyai szeretet az erőd, Gyermeked a legnagyobb kincsed.

M: Jézus, Mária, József!

E: A munkás élet krisztusi értékelésének és a földi élet Istenre-irányításának eszményképe.

M: Jézus, Mária, József!

E: A szenvedésben és megpróbáltatásban is állhatatos Szent Család.

M: Jézus, Mária, József!

E: Isten iránt való szeretetből és bűneinkért való engesztelésből minden áldozatra kész Szent Család.

M: Jézus, Mária, József!

E: Ó, Szent Család, vedd oltalmadba a keresztény családokat, s ápold bennük a családi élet erényeit:

M: Jézus, Mária, József!

E:Ó, Szent Család, segíts minden megpróbáltatásban bíznunk az isteni Gondviselésben.

M: Jézus, Mária, József!

E: Ó, Szent Család, taníts meg Isten akaratában megnyugodva szenvednünk.

M: Jézus, Mária, József!

E: Ó, Szent Család, neveld a keresztény házastársak hűségét, szeretetét és áldozatos lelkületét.

M: Jézus, Mária, József!

E: Ó, Szent Család, termékenyítsd meg a szülők szeretetét, önts életkedvet a keresztény otthonokba és sugározd beléjük az Isten akaratát teljesítő lélek örömét.

M: Jézus, Mária, József!

E: Ó, Szent Család, védd meg az ifjúságot az istentelenség és erkölcstelenség romboló szellemétől!

M: Jézus, Mária, József!

E: Ó, Szent Család, vigasztald meg az özvegyeket, gyámolítsd az árvákat!

M: Jézus, Mária, József!

E: Ó, Szent Család, építsd újra a szétdúlt magyar otthonokat.

M: Jézus, Mária, József!

E: Ó, Szent Család, gyűjtsd egybe családunk szétszóródott tagjait!

M: Jézus, Mária, József!

E: Ó, Szent Család, vezéreld haza fogságban sínylődő szeretteinket!

M: Jézus, Mária, József!

 

 

Ének

(Dallam. Áldozzunk hív keresztények..)

Köszöntjük a Szent Családot,
Mert megáldja a világot,
Szent Család, légy örömünk,
Jóban-bajban légy velünk.

Áldd meg minden ügyeinket
Békében óvd nemzetünket
Szent Család légy örömünk...

Családoknak ékessége
Áldj meg minket s hozzánk térj be:
Szent Család légy örömünk...

Jézus, Mária, Szent József,
Szent hitünkben tartsatok meg:
Szent Család légy örömünk...

Halálunknak szent óráján,
Hogy ne ártson majd a sátán,
Szent Család légy örömünk...

 

E: Üdvözlégy, Szent József, a Szent Család feje és őre, az Isten Anyjának szűzi jegyese, Jézus Krisztus nevelőatyja.

M: Vedd oltalmadba és hathatós pártfogásodban
a keresztény családok alapját,
az atyai tekintélyt,
s adj példás férfiakat,
katolikus szellemtől áthatott férjeket és apákat családjainknak!

E: Szent József, a Szent Család gondviselője és a kötelességteljesítés eszményképe!

M: Neveld családunkban a munka-szeretetet,
és esd ki számunkra minden napra
a becsületes munkával megszerzett kenyeret!

E: Szent József, Te annyi aggodalommal szolgáltad szeplőtelen Jegyesedet, a Boldogságos Szűzet, s védted isteni Neveltedet, Jézust, az Isten Fiát!

M: Oltalmazd családunkat minden viszontagságban,
óvd meg minden veszedelemtől,
minden testi és lelki bajtól!

E: Szent József, a betegek vigasztalója és orvosa!

M: Taníts keresztény türelemre, a betegségben,
s fordítsd üdvösségünkre szenvedéseinket.

E: Szent József, a szegénység kedvelője!

M: Ne engedj zúgolódnunk a nélkülözésben,
s őrizd meg lelkünk békéjét
a megpróbáltatás napjaiban.

E: Szent József, a haldoklók pártfogója!

M: Légy mellettünk életünk utolsó óráján,
segíts küzdenünk a gonosz lélek kísértései ellen,
s vezérelj az örök életre!

E: Szent József, neked annyi bánatot okozott az emberek részvétlensége, amikor Betlehemben szállást kerestél Jegyesednek és a testet öltött Istenfiának.

M: Fogadd szívünket Szent Családodnak szállásul,
éljen bennünk a Szent Család szelleme:
a Te tisztaságod,
bensőséges áhítattal tiszteljük Szűz Máriát,
és kövesük Jézust, a világ üdvözítőjét!

 

Ének

Áldunk, Isten jó szolgája,
Szent családnak hű sáfárja,
Kire Isten megváltásunk titkát bízta,
Mert a lelked igaz volt és szíved tiszta.

Őre voltál Máriának,
Tanúja szűz liljomának,
Kit kertedbe Isten plántált vigyázatra,
Hogy fakasszon drága bimbót áldozatja.

Betlehemnek jászolánál
A Kisdedre ráhajoltál,
Megmutattad pásztoroknak, királyoknak,
Kit fiaik mindörökké hinni fognak.

Bosszújától Heródesnek
Isten Fiát védelmezted,
Bújdosásban lelked retteg, tested fárad,
Hogy megtartsd őt a megváltó keresztfának.

Kit angyalok hűn szolgálnak,
Intésére készen állnak,
Isten Fia tenéked lett engedelmes,
Alázattal szavaidra ő figyelmez.

Két kezed munkája árán
Növekedett a Szent Bárány,
Műhelyedet verejtékkel megszentelte,
Ott készült a keresztfára áldott lelke.

S a keresztfán kit megváltottál,
Sok baj őrli e világot:
Ó, Szent József, Szent Családnak hű sáfárja,
Legyen gondod Jézusod szent Egyházára!

(Szent Vagy, Uram! 213sz.)

 

E: Üdvözlégy, Mária, Szent József szeplőtelen jegyese, Jézus Krisztus édesanyja!

M: Téged választott ki az Úr,
hogy anyja légy a világ Megváltójának,
s anyai szeretetedbe vedd Krisztus minden követőjét,
ápold bennünk a hitet
s térítsd meg a hitetleneket,
növeld bennünk az erényt
s térítsd meg a bűnösöket, erősíts a kísértésekben
és védelmezz a szenvedésekben!

E: Üdvözlégy, Mária, malaszttal teljes!

M: Üdvözlégy, Isten kegyelmének minden bűntől,
még az eredeti bűntől is
érintetlen gyermeke,
Isten szeplőtelen képmása,
a megváltásban Jézusnak társa
és a megváltás kegyelmeinek
mennyei kincstárnoka.
Esd ki nekünk Jézus kegyelmét,
védj a bűntől
s gyarapítsd bennünk a Szentlélek ajándékait.

E: Üdvözlégy Mária, az Úr teveled.

M: Ó, Szentháromság temploma,
Jézus Krisztus áldott édesanyja,
járj közben érettünk,
hogy a mi lelkünkben is lakást vegyen
az Atya, Fiú és Szentlélek,
soha ki ne űzze a bűn
Isten szent Fölségét lelkünkből
s el ne torzíthassa bennünk
Isten képmását.

E: Üdvözlégy, Mária, áldott vagy te az asszonyok között!

M: Boldognak hirdet Téged
minden nemzedék
legszentebb asszony,
a női nem dicsősége,
a szüzek, hitvesek és édesanyák
örök példaképe és erőssége.

E: Üdvözlégy, Mária, áldott a Te méhednek gyümölcse: Jézus!

M: Nincs Szívednek nagyobb vágya,
mint hogy minden szív Jézust szeresse,
minden ember Jézust kövesse,
s minden lélekben,
családban,
közösségben
és nemzetben,
hivatásban és állásban,
korban és nemzedékben
Jézus győzedelmeskedjék,
Jézus uralkodjék
és Jézus parancsoljon.

E: Asszonyunk Szűz Mária, Istennek szent Anyja!

M: Úrnőnknek,
Boldogasszonyunknak
és Anyánknak vallunk,
legnagyobb dicsőségünk és vigaszunk,
hogy szolgáid,
tisztelőid
és gyermekeid lehetünk.
Oltalmad alá folyamodunk, Istennek szent Anyja,
ne vesd meg könyörgésünket szükségünk idején,
hanem oltalmazz minket minden veszedelemtől,
mindenkoron dicsőséges és áldott Szűz,
mi Asszonyunk,
mi közbenjárónk,
mi szószólónk.
Engeszteld meg nekünk Fiadat,
ajánl minket Fiadnak,
mutass be minket szent Fiadnak.

E: Imádkozzál érettünk, bűnösökért, most!

M: Ne vess meg bűneink miatt:
eszközöld ki nekünk a megtérés kegyelmét, hogy igaz lélekkel szegődjünk Isten szolgálatára, s teljes szívvel szeressük Istent és Istenért minden felebarátunkat, barátunkat és ellenségünket!

E: Imádkozzál érettünk halálunk óráján!

M: Vezess isteni Fiad színe elé, s mutass be minket mint pártfogoltjaidat, és gyermekeidet. Amen.

 

Ének

Szűz Mária ádventi antifónája

Üdvözítőnk Édesanyja,
Mennyeknek megnyílt kapuja
Tengerjárók szép csillaga,
Boldogságos Szűz Mária!

Légy segítség hű népednek,
Az elesett bűnösöknek,
Ki szülője Istenednek,
Anyja lettél Teremtődnek.

Mert angyali köszöntésre
Rádszállott az Úr Szentlelke.
Ekkor lett az örök Ige
Szűz méhednek szűz gyümölcse.

Azért, Édes Istenanyja,
Légy bűnösök szószólója,
Botló lábunk támasztója,
Üdvösségünk nyílt kapuja.

Adjunk hálát az Istennek,
Atya, Fiú, Szentléleknek,
Három személy Felségének,
Egy mivoltú Istenségnek.

 

TEMPLOMBAN:

(A pap kiveszi a szentségházból az Oltáriszentséget.)
E: Üdvözlégy, örökké áldott légy, legméltóságosabb Oltáriszentség!

M: Isten és ember,
Krisztus Jézus,
minden áldás élő kútfeje,
a menny és föld Ura, Istene!
Mint az angyalok odafenn az egekben,
úgy imádlak az Oltáriszentségben.
Én is méltatlan teremtményed,
leborulva imádom szent Fölségedet,
és teljes szívemből hálát adok Neked,
hogy te,
mennyei Fölség,
lelkünk eledelére
önmagadat adtad az Oltáriszentségben.
Kérlek, Uram,
ne vegyelek soha ítéletemre,
hanem az üdvösség e szentsége
nekem is váljék üdvömre.

E: Uram, Jézus, akit oly részvétlenség fogadott Dávid városában, Betlehemben.

M: Fogadd el szívemet,
s végy benne szállást.
Növeld bennem a hitet szentségi jelenléted iránt,
hogy a kenyér és bor színében
imádhassalak,
áldhassalak
és szerethesselek,
mint Uramat és Istenemet!

E: Uram, Jézus, te a Szent Család szemefénye és legféltettebb kincse, Szent József és Szűz Mária áhítatának és gondviselő szolgálatának központja!

M: Légy királya a mi családunknak is,
szállj meg nálunk,
szenteld meg otthonunkat,
hozz közénk szeretetet és egyetértést,
béketűrést és fegyelmet,
boldogságot
és áldozatra kész szellemet.

E: Uram, Jézus, ki Betlehemben szegényes istállóban születni nem átallottál.

M: Taníts meg,
miként kell a mennyeieket
a földiek elé helyeznünk,
miden viszontagságban
Isten szándékát keresnünk
s mindenkor
Isten akaratában megnyugodjunk.

E: Uram, Jézus, ki Názáretben a világ szeme elől 30 esztendeig elrejtve éltél.

M: Te vagya mi családunknak is rejtett kincse:
szegénységünkben gazdagságunk,
szenvedéseinkben erősségünk,
betegségeinkben orvosunk,
bánatunkban vigaszunk,
küzdelmeinkben pajzsunk,
megaláztatásunkban dicsőségünk,
elszakítottságunkban kötelékünk,
földi és örök életünkben üdvösségünk!

 

TEMPLOMBAN

Szent vagy, Uram...
Áldás.

(Ha időnk engedi, mondjuk el a Jézus Neve, vagy Szűz Mária lorettói, vagy Szent József litániáját.)

A litánia után elimádkozunk egy Miatyánkot, Üdvözlégyet és Dicsőséget a Szent Családot befogadó ház élő és elhunyt tagjaiért.

 

Estéli ének

Adjon Isten jó éjszakát,
Küldje hozzánk őrangyalát,
Terjessze ránk szent áldását.
Köszöntsük a Szűz Máriát.

Köszöntsük a Szűz Máriát,
Vele együtt ő szent Fiát.
Jézus, Mária szent neve
Legyen nekünk örömünkre.

Íme, eltűnt a fényes nap.
Felkel-e még nekünk holnap?
Míg számadásom nem egész,
Nem vagyok még az útra kész.

Íme, sötétben maradok.
Jöjjetek, élő csillagok,
Ragyogjatok, élő tüzek,
Dicsőült mennyei szentek.

Te is, őrző, szent angyalom,
Dalold tovább csöndes dalom,
Míg a testem nyugasztalom,
Légy mellettem oltalmazóm.

Búcsúzó ima

 

ELŐIMÁDKOZÓ:


Elbúcsúzunk tőled, Szentcsalád! Fáj, hogy nem tudtunk úgy megtisztelni, mint ahogy szerettünk volna.
Szívünk templomából azonban már többé el nem bocsátunk. Maradj nálunk egész életünkben.
Búcsúzásul add meg nekünk azt a kegyelmet, hogy tiszteleted kösse össze a keresztény családokat: a férjek feleségükben, ő, Szűz Mária, téged tiszteljenek: a feleségek férjükben Szent Józsefet szeressék, becsüljék. Legyen szent és sérthetetlen a házasság szentsége. A keresztény családok Istenáldásának tekintsék a gyermeket: féltő gonddal, legdrágább kincsükként, isteni félelemben neveljék őket. A gyermekek szüleikben Isten helyettesét tiszteljék és szeressék, nekik mindenben engedelmeskedjenek!

Jézus, Mária, József! Nektek ajánljuk szívünket és lelkünket! Jézus, Mária, József! Álljatok mellettünk halálunk óráján! Jézus, Mária, József! Veletek nyugodjunk békében. Ámen.

 

Búcsúzó ének

(Dallam: Mennyből az angyal...)

Ó Jézus,Jézus, ó kegyes Jézus
légy velünk,
Könyörgünk Néked, szent békességed
add nekünk.

Ha a bűn éget, ha ver az élet,
vihara
Csillagunk éjben, segíts a vészben,
Mária.

Mária őre, hű kísérője,.
Szent József,
A beteg ágynál és a végórán
védelmezz.

Ha erőnk nincsen, példátok intsen,Szentcsalád!


Ha szívünk tiszta, megnyílik majd a
mennyország.

 

 




Ima nemzetünkért

Mennyei Atyánk, mindenható Istenünk, színed elé járulunk, Benned
bízva
és Hozzád könyörögve kicsiny nemzetünkért.
Már nem szabadságharcot folytatunk, élet-halál küzdelem a tét.
Dávid és Góliát.
Dávid szembe mert szállni Góliáttal és győzött, mert Te, Urunk,
vele voltál.
Mi is ezzel a hittel álltunk és állunk a harcban, hisszük, hogy
számíthatunk a Te segítségedre.
Imádkozunk vezetőinkért is, hogy Istenhez hűen vezessék országunkat,
nemzetünket…
Segítsd őket, segíts minket Szent lelked erejével, mert Tiéd az
ország, a hatalom, és a dicsőség.
Mindörökké. Ámen.



2019. április 22. hétfõ
Kezdőlap


Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Fatimai jelenések
Szent István király példája
A magyar lélek hangja
Húsvéti szimbólumok
Petőfi Gödöllőn
Az utolsó levél
Görgei - gazdátlan levelek
X. Pius pápa: Motu pro Prium
Kozma Lajos emlékév
Október 6. - az aradi vértanúk emléknapja
A magyar lélek hangja
III. Béla
Kálmán király (könyves)
Hova temetkeztek királyaink?
A szenzációs bugaci lelet
III. Richárd
Nagyböjt
Krisztogram
Szent István király I. törvénye
Arany János a zeneszező
Batthyány misekönyv
Chopin levél
Szeptember 30. - a népmese napja
Leopold Mozart
Salieri
Constanza
Mozart felesége
Mozart Magyarország
Mennyit keresett?
mozart zenéje
Élet a középkorban
A lovagi kultúra
Szent Roland
Roland ének
Advent
Rorate
Kotyolás
Karácsony
Szállást keres a Szent család
Gárdonyi és a zene
Orgona
Az orgona és Magyarország
Bogányi-zongora
Rohonci kódex
Magyar Állami Operaház
Gyertyaszentelő Boldogasszony
Hét szabad művészet
Liszt ferenc utazik
Palestrína stílus
A Vezúv kitörése
Orlando di Lasso - Psalmi
fortepiano-billentyűs hangszer
Görgei Artúr nevének írása
Görgei áruló!...Soha
Hermann Róbert történész Görgei Artúrról
Móricz Zsigmond - Görgei
Visegrád, az öregedő Görgei menedékhelye
Görgei Artúr temetése
Petőfi és a gasztronómia
Kossuth-kifli
Tapsolás a hangversenyen
Úrnapja
Szent István halála
Hova üljünk egy koncertteremben?
Milyen hangszerek ezek?
Negyven éve érkezett haza a Szent Korona
Hadik ház
Globális felmelegedés
Mednyánszky Berta
Márciusi ifjak - Vasvári Pál
Kossuth és Görgei megítélése - bűnbakkeresés
Az Isteni Irgalmasság Vasárnapja
Pünkösd
Miért 88 billentyű van a zongorán?
Miért f-alakú a hegedű hangrése
Szegények világnapja
I. Világháború vége - november 11.
Magyar nyelv napja
Szent család vasárnapja
Szent Balázs - február 3.
Boldog Özséb - január 20.
Don Bosco
Szent Bálint - február 14.
Szent Mátyás apostol - február 24.
Szent Kázmér - március 4.
Szent Patrik - március 17.
Szent József
Szent Turibiusz - március 23.
Szent I. Márton pápa
Szent Efrém - június 9.
Munkás Szent József
Boldog Scheffler János püspök és vértanú
Boldog Gizella
Szent Rita
Szent Romuáld apát
Szent László - június 27.
Szent Piroska
Goretti Szent Mária szűz és vértanú
Szent Anna
Assisi Szent Klára - augusztus 11.
Szent István - augusztus 20.
Szent Lajos
Kalkuttai Szent Teréz
Szent Kozma és Damján - szeptember 26.
Szent Mihály
Avilai Nagy Szent Teréz
Szent Hedvig - október 16.
Szent Simon és Tádé - október 28.
Árpádházi Szent Erzsébet
Szent Katalin - november 25.
Szent Miklós
Szent Viktória
Szent család
Oszlopos Szent Simeon
Árpádházi Szent Margit - január 18.
Szent Pál megtérése
Szalézi Szent Ferenc
Szent Cirill és Metód - február 14.
Damjáni Szent Péter
Szent Kunigunda
Szent Perpetua és Szent Felicitas
Svéd Szent Katalin
Paolai Szent Ferenc
Mór Szent Benedek - április 4.
Soubirous Szent Bernadett - április 16.
Szent Márk - április 25.
Nepomuki Szent János - május 16.
Boldog Apor Vilmos - május 23.
Árpádházi Boldog Jolán - június 15.
Keresztelő Szent János - június 24.
Szent X. Pius pápa - augusztus 21.
Szent Ágoston - augusztus 28.
Szent Máté evangélista - szeptember 21.
Szent Jeromos - szeptember 30.
Assisi Szent Ferenc - október 4.
Szent Imre - november 5.
Toursi Szent Márton - november 11.
Xavéri Szent Ferenc - december 3.
Szent István diákónus - december 26.
Arany - A toronyban
Kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz
A fényes nap immár elnyugodott
Magyar hazánk, te jó anya
Kodály Zoltán -Karácsonyi pásztortánc
Karácsonyi angyalok
Bárdos Lajos
Alleluia
J. S. Bach: H-moll mise BWV 232
Liszt Ferenc - Erdőzsongás
Kossuth toborzó nóta
Kossuth Lajos verbunkja
Fel-fel vitézek
Vajda János - Alleluja
Amadinda
Bartók Béla - 1. hegedűverseny
Mozart/Verdi - Requiem