Mozart zenéje gyógyító zene

 

Egy görög monda szerint Aszklépiosz egy beteg embert az amfiteátrum közepére fektetett, és speciális hangok segítségével próbálta meggyógyítani. Az i. e. 6. században Püthagorasz állítólag hárfajátékkal pihentette diákjait, hogy kitisztíthassák gondolataikat. A növények a kertészek szerint gyorsabban fejlődnek, ha komolyzene szól a közelben. A tehenek több tejet adnak melódiák hatására, sőt, kifejezett érdeklődést mutatnak a dzsessz iránt.

Milyen hatásai vannak a zenének? Valóban okosabbak leszünk tőle?

Az úgynevezett Mozart-hatás-elmélet szerint a klasszikus zene, főleg Mozart hallgatása javítja a tudásteszteken elért eredményeket, különös tekintettel a memóriára. A torontói egyetem pszichológiaprofesszora, Glenn Schellenberg szerint viszont a Mozart-effekt nem létezik, legalábbis nem abban a formában, ahogy azt gondolták. A zenehallgatás megemeli az agy dopaminszintjét, ami erősíti a koncentrálóképességet. Ez viszont nem kötődik egy bizonyos zeneszerzőhöz, sőt még műfajhoz sem, ugyanis minden olyan zene bír ezzel a hatással, amit a hallgatója kellemesnek tart. A zene hatása a professzor szerint egyébként teljesen ugyanolyan, mintha egy szelet csokoládét ennénk meg.

A jobb és bal agyfélteke egyidejű aktivitása viszont valóban javítja a tanulás hatékonyságát és az információ rögzülését. A zenélés azon ritka tevékenységek egyike, melyek során a teljes agyunk aktív. Emiatt a hangszeres játék és az éneklés hatást gyakorolhat a nyelvtanulás, az összpontosítás, a fizikai koordináció és az általános fejlődés terén is, emellett elősegíti a magasabb rendű pszichés funkciók gyorsabb ütemű fejlődését is.

A zene gyógyító hatásáról is sokat hallhattunk már. Hatással bír a hormontermelésre, vérnyomásra és az emésztésre. Még fizikai fájdalom enyhítésére is használják, ugyanis elvonja a figyelmet az érzékelt fájdalomról, hatására a test endorfint termel, és ellensúlyozza a tüneteket, valamint ellazítja az embert azáltal, hogy lelassítja a légzést és a pulzust. Emellett a zene a krónikus fejfájástól vagy migréntől szenvedőknek is segíthet abban, hogy csökkentsék a fejfájások gyakoriságát, időtartamát és intenzitását.

Egy japán kísérlet során, melynek eredményeit a Journal of Cardiothoracic Surgery című mellkassebészeti szakfolyóiratban közölték, a zene klinikai gyógyászatban gyakorolt hatását bizonyították be. A szívtranszplantált egereken végzett vizsgálat során a felépülés ideje alatt egy hétig 5 csoportra bontva Verdit, Mozartot és könnyűzenét hallgattak, egy csoport monoton frekvenciákat, egy kontrollcsoport pedig semmit. Az eredmények szerint a Verdit és Mozartot hallgató egerek átültetett szíve jóval hosszabb ideig működött, mint a könnyűzenét és a monoton hangfrekvenciát hallgató társaiké. Sőt, a kutatás megerősítette, hogy a zene valóban hatással van az immunrendszerre is, ugyanis az operát hallgató egereknél megnőtt az immunválaszt szabályozó molekulák és sejtek száma, és megemelkedett a gyulladásgátló citokinek szintje is.

A húros hangszerek hangvilága az idegrendszer, a fúvósoké a ritmikus rendszer (tüdő, szív), az ütősöké pedig a csontrendszer megfelelő működéséhez járul hozzá. Ha nem is érezzük a zenéléstől mindjárt fizikailag egészségesebbnek magunkat, a lelki működésre gyakorolt azonnali hatása megkérdőjelezhetetlen. Mivel a hangok az agy racionális, elemző részét kikerülve közvetlenül az érzelemvilágot érik el, ezért az érzelmeinkben lévő elakadásaink és sebeink gyógyításában nagy szerepet játszhat a zene – erre épül a zeneterápia.

Köztudott, hogy a klasszikus zene oldja a stresszt, a depressziót, a szorongást, viszont vannak olyan zenék, melyek kifejezetten rontják a hangulatot, és depresszióhoz vezetnek. Ilyen állítólag a country. Megfigyelték, hogy az olyan amerikai városokban, ahol a rádióban sok countryt játszanak, az emberek depressziósabbak az átlagnál, és az öngyilkosságok száma is sokkal nagyobb. Egy másik érdekes összefüggés, hogy a rapet hallgatók nagy százaléka toleránsabb a nemi erőszakkal és más agresszív tettekkel szemben. Ez valószínűleg a gyakran erőszakos, trágár szövegnek köszönhető. A rock hatása viszont a hallgatójától függ. Egyeseknek segít feloldani a stresszt, másoknál egyszerűen csak agressziót vált ki.

Egy friss tanulmány szerint a zene a beszédképességre is pozitív hatást gyakorol: a jó ritmusérzék a nyelvi készségekkel is összefüggésben áll. A kutatások során megfigyelték, hogy akik jobban teljesítenek az ütemérzéket igénylő teszteken, jobb neuronválasszal reagálnak a beszédhangokra is. Nina Kraus, az Auditory Neuroscience Laboratory kutatója szerint az összefüggés annak köszönhető, hogy a ritmus fontos eleme a beszédnek és a zenének is. Szerinte az eredmények arra utalnak, hogy az olvasáshoz szükséges készségeket a zenei tapasztalat csak javíthatja, a zenei képességek fejlesztésével pedig más készségeink is fejlődésnek indulhatnak. Hasonló eredményre jutott Dr. Víg Julianna adjunktus is, aki megállapította: „Azok az agyterületek, amelyeknek szerepe van a zenei információ feldolgozásában, más feladatokban, például emlékező és nyelvi funkciókban is részt vesznek. Kimutatható, hogy a rendszeres zenélés növeli a hallott információ feldolgozásának megbízhatóságát, nemcsak a zenei hangok, hanem a beszéd esetében is.”

Újabb kutatás igazolta, hogy Mozart zenéjének hatására javul a tanulási készség és a memória.

A korábbi eredményeket most molekuláris szintű bizonyítékokkal is alátámasztották, és azt is igazolták, hogy más zene nem vált ki hasonló hatást.

A Mozart-hatást először 1993-ban írta le Fran Rauscher, a Wisconsin Oshkosh Egyetem idegtudósa. Munkatársaival együtt akkor vizsgálatot végzett, mely során azok a diákok, akik 10 percen keresztül hallgattak részletet Mozart D-dúr szonáta két zongorára című művéből, jobban teljesítettek egy térbeli logikát igénylő teszten, mint azok, akik kortárs zenét hallgattak, vagy nem részesültek zenei stimulációban.

Ez az eredmény megmozgatta a közvélemény fantáziáját, – a cikk megjelenése után eladási rekordot döntöttek Mozart lemezei –, a tudományos világ azonban igen szkeptikusan fogadta. Sokan úgy vélték, egyszerűen csak arról van szó, hogy a vizsgálat alanyai jobb kedvre derültek a zenehallgatás során, vagy inspirálta őket Mozart zenei zsenije. Egy tanulmány szerint Mozart zenéjének ritmusa összhangban van az emberi agy ritmusával, és ez magyarázhatja stimuláló hatását.

Zenerajongó patkányok

A közelmúltban Rauscher és Hong Hua Li patkányokon is megvizsgálta Mozart zenéjének hatását, és azt tapasztalták, hogy az állatok is jobban teljesítettek a tanulási és memóriateszteken a szonáta meghallgatását követően.

Ezekben a patkányokban megnövekedett a BDNF nevű idegi növekedési faktor, a CREB nevű tanulással és memóriával összefüggő vegyület és a szinapszin I nevű szinaptikus növekedési fehérje mennyisége a kontroll csoportot alkotó állatokhoz képest, melyek Mozart helyett fehér zajt hallgattak.

A szakma továbbra is szkeptikus, azonban Rauscher és Li már klinikai vizsgálatban is igazolta Mozart előnyös hatását. A szonáta meghallgatását követően Alzheimer-kóros betegek jobb eredményeket értek el térbeli és szociális feladatok végrehajtásában, mint annak előtte. Epilepsziás betegeknél pedig csökkent a rohamokkal járó agyi elektromos aktivitás Mozart hatására, míg más zenék nem váltottak ki hasonló hatást.

A kutatópáros további vizsgálatokat tervez különböző idegrendszeri betegségekben szenvedő illetve agysérült emberek bevonásával, valamint alaposan kívánják elemezni más zeneművek serkentő, gyógyító hatásait is.

Forrás: hetek.hu,


2017. november 23. csütörtök
Kezdőlap

Orlando di Lasso: Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz
A fényes nap immár elnyugodott
Magyar hazánk, te jó anya