Aurelian A Réôme (Aurelianus Reomensis)

 

Aurelianus Reomensis (mintegy 800-865) frank író, zenei teoretikus. Ő a szerzője a Musica Disciplina, a legkorábbi fennmaradt értekezésnek, amely bemutatja a középkori Európa zenéjét.

 

Semmit nem tudunk az életéről, de az értekezéseiből lehet következtetni az életének fontosabb állomásaia. Egy ideig tagja volt a Côte-d'Or közelében lévő Saint Jean de Réôme kolostornak (ma Moutiers-Saint-Jean). Aurelianus értekezéséből tudjuk, hogy ő már tagja volt a kolostornak, amikor a közösség egy meghatározatlan bűncselekmény miatt elutasította a részvételét. A visszatérés érdekében írt egy értekezést, amely egyfajta bűnbánatnak volt tekinthető, arról azonban nincsenek adataink, hogy ezek után visszavették-e a kolostorba.

 

A Musica Disciplina olyan, mint a híres kortárs értekezések egyike (Musica és Scolica enchiriadis , Hucbald Saint-Amand, Regino prümi, stb), egyesíti és tárgyalja az ókori görög zeneelmélet (ἁρμονικαὶ) lényeges kérdéseit és a kor liturgikus énekeit. Aurelianus munkája az egyik legkorábbi zenei értekezés. (A középkorban előtte a sevillai Szent Izidor írt művet a zenéről.)

Ez az írás volt az első Észak-és Nyugat-Európában, ami foglalkozott a vokális zenével, a keresztény liturgia énekeivel, a gregoriánnal. A zeneelmélet Európában ekkor még gyerekcipőben járt.

Ahelyett, hogy az ókori görög Boethius által használt zenei kifejezéseket, neveket (dorian mód , fríg mód ., stb.) használta volna, Aurelianus új neveket kreált, mint pl. noannoeane és noeagis;

Aurelianus tette az első kísérletet a "zenei fegyelem", a zenei rendszer, a hagyomány (a korábbi munkák sajnos elvesztek) törvénybe foglalására.

A Musica Disciplina fontosabb témái: a nyolc hangból álló hangsor (octoechos), a bizánci zene, a Karoling-ének, a Nagy Károly által megparancsolt, a meglévő nyolc hangból álló hangsor tizenkét

hangra való kiegészítése,  a "szférák zenéje", a zene etika és moralis hatása, a zenei arányok,

az enharmónia és a kromatika kérdései.

 

Részlet a „Musica Disciplina” -ból

Földi és égi harmónia  (Rajeczky Benjámin fordítása)

 

„Három fajtája van a zenének:

első a mindenségé (musica mundana),

második az emberé (musica humana),

a harmadik hangszerekhez kapcsolódik (musica instrumentalis).

A világmindenség zenéje különösen azokban a dolgokban nyilatkozik meg, melyeket az égen és a földön, az elemek vagy idők változásaiban látunk. A filozófusok ugyanis azt tanítják, hogy az ég forgandó. Hogyan lehetséges, hogy az ég gyors gépezete oly halk, néma futással mozogjon? Ha a fülünk nem veszi is észre mégis tudjuk, hogy az égben valami zenei összhang uralkodik. Hogyan is kapcsolódnának egyetlen egészbe az olyan különböző elemek, mint a tél, tavasz nyár, ősz?...

Ahogyan a citera legalsó húrjainak mélysége nem visz le egészen a némaságig és a magasabbak is csak olyan mértékben vannak megfeszítve, hogy az éles hangoktól el ne pattanjanak, s így az egész összeillő és összhangzó: ugyanúgy látjuk a világmindenség zenéjében is, hogy egyetlen tényező sem bontja meg a másikat túlméretezettségével. Mert amit megfagyaszt a tél, megolvasztja a tavasz és amit fülleszt a nyár, azt megérleli az ősz.

...Az emberi zene a mikrokozmoszban, vagyis a kisebb világban hangzik el (így nevezik a filozófusok az embert). Mi más is egyesíthetné a testetlen, élénk értelmet a testtel, mint valami összehangolás, a mély és magas hangoknak valami harmóniában való egyeztetése?

Mi más tudná a test részeit oly módon egyesíteni, hogy egymáshoz illő, arányos részek legyenek, mint a zene?

Harmadik az a muzsika, mely bizonyos hangszerekhez van kötve; ilyen hangszer az orgona, a citera, a lant és sok egyéb. De ez a hangszeres zene nem illik a tudomány rendszerébe; benne a hangok feszítés, fúvás vagy ütés útján keletkeznek...”


2017. november 23. csütörtök
Kezdőlap

Orlando di Lasso: Psalmi Davidis Poenitentiales (Dávid bűnbánati zsoltárai)



Szentek és boldogok

Daloló természet
Templomi öltözködés
Szent László halála
Mesék Szent László királyról
A magyar költészet napja
A Magyar Katolikus Egyház és 1848
Brassai Sámuel és a muzsika
Mindenki
Legendák - Geszterédi aranyszablya
Legendák - gémeskutak
Magyar kultúra napja
Vízkereszt
Mária ábrázolások
20 éves a Szent István Templom
A költészet világnapja - március 21.
Kereszténység
Bach Karácsonyi oratórium
Erdélyi zene története
Ave beate rex Stephane
Kodály Zoltán - Adventi ének
Mikszáth Kálmán Vörösmarthy
Hamvas Béla Őskori és újkori kultúra
Pietro Bembo
Keresztség
Lányi Viktor - Turandot az Operaházban
Csáth Géza - Puccini
Liszt - Krisztus oratórium
J.S.Bach - Karácsonyi oratórium
A középkori magyar egyházi zene
Michelangelo
Jókai Mór: A magyar nemzet története
Vikár Béla
Pernye
Kodály a magyar népdalról
Tharnóczy Szabolcs: A keresztény kultúra
Erény
Zenetörténet_magyar középkor
Aurelianus Reomensis
Tisza
Domonkosok
Zsoltáréneklés
Makkosmária
Krammer Teréz
Keresztény egységteremtés
Robert Schumann
Ocskay Kornél
Zenei nevelés
Titsek Piroska
Rajeczky Benjamin
Pannon reneszánsz
Pauliné Markovits Ilka
Ney Dávid
Vigadó
A vallás, a zene és a spiritualitás
Ferenc pápa üzenete
Németh Mária
Nádainé
Angyali üdvözlet
Ferenc pápa
Claudio Abbado
Korál
Bach
BWV
Szent Margit
Isteni Ige Társasága
Árpád-házi Szent László király
A II. Vatikáni Zsinat 50 éves évfordulója
Márton Áron
Órigenész Adamantiosz
Geyer Stefi
Sebeők Sára
Heltay László karnagy
Ifj. Ábrányi Emil
Az úrnapi körmenet
A Ferences rend magyarországi története
Mi a gregorián?
Rajeczky Benjamin
Slachta Margit
AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ
Ki a fiatal?
Szent Ferenc
Jézus és a kereszt
Bécsi fiúkórus
A reneszánsz zene
Tranzitus
László Gyula rajza
Szent István király példája
kindersynphonie
Salieri
Mozart - Requiem
Mozart - D-moll zongoraverseny
Laudate dominum
Mozart - Gyászzene
Mozart- Varázsfuvola
Mozart - Jupiter szimfónia
Mozart - D-dúr Serenata
Mozart - A-dúr klarinét kvintett
A-dúr hegedűverseny
Mozart C- dúr versenymű
Mozart - Figaró házassága (Rózsaária)
Gluck - Orfeus
Iphigenia Aulisban
Rinaldo és Armida
Gluck Paris és Helena
Rorate Caeli
Oratórium
Liszt - Bach fantázia és fúga
Fel nagy örömre
Turandot
Schubert - Hat Heine dal
Bach - János passió
Mátyás kora
Scarlatti Sonata
Monteverdi
Mozart zongoraverseny
Joseph Haydn String Quartet op.76.
Bartók Bolyongás
Ave rex antifóna
katonadalok
Liszt
Haydn-Megváltó
Bach és gyermekei
Gesualdo
Erdélyi udvar zenéje
Kodály Zoltán
Henri Tomasi: Messe de la Nativité
Palestrina Missa Papae
Chopin: Asz-dúr hősi polonéz
Liszt Ferenc: Les Preludes
Rózsavölgyi Márk: Az első magyar tánczene
Zöldike - madárhang
Beethoven - C-moll zongorahármas op. 1.
de Lully - Atys
Dohnányi - Zrínyi nyitány
Az erdő hangjai
Bartók - 20 népdal
Jódli zene Tirolból
Richard Strauss - Zarathustra
Kocsis Zoltán emlékére
Debussy - Szonáta fuvolára
Kodály Zoltán - Nyári este
Mozart: A-dúr szonáta K. 331.
Liszt Ferenc: Amit a helyen hallani
Arany daloskönyve
Kónya Sándor
Bach - Jesu, meine Freude
Liszt Ferenc: Funerailles
Fülemüle ének
Johann Strauss: Radetzky-induló
Egressy Béni: Klapka induló
Katonadalok
Gregorio Allegri: Miserere mei, Deus
Mozart: Miserere
Sárgarigó
Virágénekek a 16-18. századból
Öt latin himnusz
A fényes nap immár elnyugodott
Magyar hazánk, te jó anya